Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
MŰVELŐDÉS Ötven éve jelent meg a Nyugat első száma modern magyar irodalom tör rendkívül hirdeti, ha sokban köti is saját kora. lett, s egyik legszebb verse, „A Sión- fontos Miről szólt az első szám, amelynek hegy alatt1’ látott napvilágot a neve1908 január elsején jelent meg első ízben. Az az időpont ez, amikor egész európai irodalom forrong, naponta születnek új irányzatok s ténetében szerepet játszott a Nyugat című szerkesztője Fenyő Miksa és Osváth zetes számban. Színi Gyula és Révész folyóirat, amely ötven évvel ezelőtt, Ernő volt? Béla szép prózája mellett Kemény A bevezető cikket Ignotus írta, s a Simon és a költőnek éppen gyenge az folyóirat ama írásai közé tartozik, Ignotus versei kerültek a lapba, amelyek ma már semmi érdeklődést melynek utolsó tanulmánya — furcsa sem váltanak ki. A finomtollú Elek ellentétként — a modern banküzlet- egyelőre Párizs a művészetek köz- Artur az akkor még nálunk alig is- ről szól. pontja. Nálunk furcsa kettőségV ti mert olasz költőről értekezett, Arturo Külön érdekessége a lapnak a Fimutat az irodalmi élet: már megje- Gráfról. Jób Dániel novellája követ- gyeig rovat, amelynek két, a jövőre lent Ady az „új időknek új dalaival’1, kezik ezután, majd Lengyel Géza js irányt mutató beszámolója Kosz de ugyanakkor kezd emelkedni Her- ma is izgalmas — sőt ma talán iz- t0iányi Dezső első verseskönyvéről czeg Ferencnek is, a heterogén galmasabb mint akkor — beszámo- és Szabolcska Mihály verseiről szól. magyar polgárság később annyira lója a francia festők pesti kiállításé- A Kosztolányi-kötetet Frőlichné, kép ról. Manet, Puvis de Chavannes, Kaffka Margit bírálta, „haszonnak Jó- Pissaro, Renoir, Degas képei vonul- ^ nyereségnek1’ mondva a könyvet, tak fel a Nemzeti Szalonban. Az egy- Gellért Oszkár pedig ugyanakkor get’1 egyelőre Kiss József képviseli, korú krónikás elragadtatását csak az tel:jesen elmarasztalta Szabolcska Mi. de itt van már, ereje teljében Amb- elrendezés primitív volta bántotta. akkor megjelent s azóta teljeBabits, A folyóirat következő írása egyben ^ elfelejtett “verseskönyvét. „Kín Juhász a legjellemzőbb is: Ady Endre írta mint vonszolja terhét maga és az azóta is sokat emlegetett „A — írja a ma is élő recenzens. ünnepelt írójának csillaga. A sokszínű: néhány éve halt meg kai, él még Mikszáth, a „modernsérus Zoltán is. A fiatalok: Kosztolányi, Tóth Árpád, Gyula: csupa nagy név. A Nyugat első száma nem a kor irodalmának szetét adja, hanem az egyáltalán magyar Pimodan’1 a címe. Ady egy keresztmet- verssel is szerepel az első Nyugatban, Gondoltak-e a Nyugat szerkesztői eljövendőt melynek később egyik szerkesztője annak idején arra, hogy a modern magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és jelentőségű folyóiratát in- ditották meg? Mert a Nyugat nemcsak Adynak lett egyik legfontosabb fóruma, hanem innen indult ki — Osváth Ernő sokat és méltán magasztalt vezetésével — egész modem líránk. A Nyugathoz csatlakozott később, majd egyik szerkesztője is lett átmenetileg Móricz Zsigmond. Sikerül-e a férjhezmenés Újévi népszokások — Olvaszd fel ezt az ólmot, kedves nem szabad seperni -Újév napján — leányom olyanra, hogy úgy folyjon, mert aki söpör, kisöpri a szerencsét, mint a víz, tégy egy lábasba hideg Másutt pedig azt tartják, hogy feltét- Modern irodalmunk elválaszthatat- vizet és öntsd ebbe a megolvasztott lenül kell seperni, de úgy, hogy a lan a Nyugattól, amelyben a haladást ólmot. A vízben azonnal megszilár- szemetet állandóan a szoba belseje gátló erőknél mindig több volt az dúl az ólom és figyeld meg, hogy mi- felé seperjük, s az ágyak alját pedig előremutató szándék. Itt tűnt fel, a lyen alakja van. semmi esetre sem szabad kisöpörni. Nyugat novellapályázatán Gelléri Igen, figyelje meg jól az eladósor- Ezenkívül nem szabad kivinni a sze- Andor Endre, a Nyugat fémjelezte ban lévő kisleány az ólom alakját, «letet sem, hanem lehetőleg a szoba Radnóti Miklós nevét is. Mert a mámért abból a néphit szerint pontosan „legbelső1’ sarkában kell összegyűj- sodik világháború előtti időkben is, meg lehet állapítani, hogy milyen teni. J noha ekkor már erősen lehanyatlott foglalkozású lesz a férj. Ez pedig na- Aki szerencsére vágyik, annak a Nyugat tékintélye, itt megjelenni gyón sokat számít, mert hát a leányzó ajánlatos éjfél előtt egy negyed őrá- afféle irodalmi lovaggáütésnek sza- szívesebben vár még akár egy-két val felállni egy székre közel az ajtó- mítctt. S talán nem árt. ha felje- évet is az álombéli lovagra, ha egy- hoz, de úgy, hogy háttal legyen az gyezzük, itt jelent meg első ízben szer már tudja, hogy akárki is lesz a ajtónak s ott álljon szótlanul, kézé- Gorkij híres regénye, az Artamono- férj, de annyi bizonyos róla, hogy hen pedig fémpénzeket tartson. Ami- vök, amelyet annak idején Babits gazdag lesz, vagy legalább is olyan kor pedig elérkezik az éjfél és kéz- az orosz kéziratból fordíttatott le. szakmája van, amely őt boldoggá detét veszi az új év, ugorjon le nagy ötven éve jelent meg az első teszi. Az ökörfejű ólom például azt hahotázással s a pénzt pedig szórja Nyugat s a félszázados évfordulón jelenti, hogy mészáros lesz a jö- le a szobában. Ez egyébként annak a most úgy emlékezünk rá, mint Petőfi Sándor: Újév napján, 1849 Megérte ezt az évet is. Megérte a magyar haza: A vészes égen elborult, De nem esett le csillaga. Meg van vagdalva, vérzik a kezünk, De azért még elbírja fegyverünk, S amerre vág, Ott hagyja fájó vérnyomát. Ott hagyja fájó vérnyomát, Haramja csorda képeden! Hogy majd az ítéletnapon E bélyeg vádolod legyen, Vádolod az isten színe előtt, És gyújtsa rettentő haragra őt, Te ellened. Ki ránk veszett fogad fened! De mit az ítélet nekünk? Ha lesz is az, sokára lesz! És ami több, és ami fő: Az isten könyörületes. Még majd kegyelmet adna nékik ő... Ne várakozzunk; e vérengező Kutyák felett Tartsunk magunk ítéletet! Tartsunk oly vérítéletet, Hogy elborzadjon a világ; Majd addig szórjuk rájok a Szörnyű halálos nyavalyát, Amíg hírmondónak marad csak egy, Ki majd otthon reszketve mondja meg. Hogy jaj neki, Ki a magyart nem tiszteli! Nekünk most az isten kevés, Mert ő nem eléggé kemény; Hozzád imádkozom, pokol, Az új esztendő reggelén: „öntsd szíveinkbe minden dühödet, Hogy ne ismerjünk könyörületet, Míg e gazok Közül a földön egy mozog!'1 Január elsején, 1823-ban, 135 évvel ezelőtt született KlsfeérSsftn Petőfi Sándor, hogy alig húsz év mílva bevonuljon, mint annak mindmáig legkiválóbbika a magyar költészetbe és a halhatatlanságba. Egy liter jövendőbeli, a kalapács kovács mes- jelképe, hogy az „Űjév1’ pénzzel ugMegkezdtük az újévet s ezzel egy- tos tájékoztatást kapunk a mérték- m°- Időben kinyitottuk az új naptárt is. rendszerekről is. Mindig gyenge olterséget jelent, a toll, vagy ceruza r°tt be a szobába forma hivatalnokot, az ásó forma % parasztot jelent. A leányzók azonban B F. dern irodalmunk egyik legfontosabb Az új naptárból pedig sok mindent dalam volt a mértékrendszer, főleg középpontjára. (cs) megtudunk: névnapokat, a Hold fény- az űrmértékek szoktak zavarba hozni, változásait, a postai cjf) szabást, az Előfordult például, hogy egy pohár autók nemzetközi jelzéseit, sőt pon- borra bementem valahová, amiből ___,_____________________ _ aztán jóval több lett. Na már most, le ginttaDD azt varjaK, nogy íenetoieg^ <x>ooooccooocxxxx)oooocxxxx)ooooooooooooooooc)oooooooooco0ooo0oooooo(X)o^ van. ez az új naptár, igazán szerencse, hogy kéznél van, mert ebből kutyafej formája legyen a kiöntött ólomnak, mert ez hűséges férjet je- j lent. Természetesen nem mindegy, hogy! mikor öntik az ólmot. Azt feltétlenül éjfélkor kell kiönteni, mert különben nem ér semmit... I Nagy jelentősége van a jövő kilá-| tásai szempontjából a kéményseprőnek. Ha a leányzó éjfél tájban talál-' kozik a kéményseprővel — természetesen csak véletlenül „szabad’1 találkozni — akkor reménykedhet abban, hogy a következő évben „sikerül’1 a férjhezmenés. A már házasok számára is szerencsét hoz Szilveszter éjszakáján, vagy Űjév reggelén a kéményseprő. A szerencse kilátásai annál nagyobbak, minél közelebb kerü-| lünk a kéményseprőhöz. Legnagyobb3 szerencséje azonban minden esetre annak lesz, aki újjaival meg is érinti a kéményseprőt (megölelni már veszélyes). Óvakodjunk az ál-kéményseprőktől, mert aki ilyen kéményseprővel találkozik, azt a következő évben gyakran becsapják. A tepertőspogácsasütés is hozzátartozik az újévi népszokásokhoz és akik „teljes komolysággal1’ végzik a különféle újévi műveleteket, azok ezt sem hagyják ki. Ez abból állj| hogy Szilveszter estéjén a ház asszonya tepertőspogácsát süt, mikor belerakja a tepsibe, a család tagjai közül mindenki kiválaszt magának egy- egy pogácsát. Ezután mindenkinek a pogácsájába egyforma tollat tűznek és amelyik toll sütés közben elsőnek ég el, az fog elsőnek elköltözni a másvilágra. A megfelelő módon végzett sepréssel is sok szerencsét hozhatunk a ház hoe. Egyes helyeken egyáltalában D i s z n o o 5 1 é s Többek szerint — s szavahihető emberek állítják ezt — a telet csak azért hozta létre a természet az évszakok sorában, hogy disznóölésre alkalmas időt biztosítson a malachúst kedvelőknek. Karácsony és újév táján sír- nak-rínak a malacok, s néhány kurta hétnyi idő alatt több állatkínzást követnek el, mint azt megelőzően egész esztendőben. Egy disznótoros vacsorán mesélte el az alábbi történetet ismerősöm: — Amikor először öltem disznót, úgy csöppentem az ügybe, mint Pilátus a Crédóba. Barátom felkeresett egy nap és előadta: Nagy bajban vagyok, öregem! Holnap disznót ölünk, feleségem megbízott, hogy szerezzek böllért, (így nevezik mifelénk az ölő embert), a pénzt is kiutalta napszámára, de azt én elköltöttem. Most aztán a legnagyobb bajban vagyok ... stb. stb. Szóval másnap én jelentem meg, mint böllér. s feladatom lett kiirtani az árnyékvilágból egy gömbölyű, amolyan száznegyven kiló körüli mangalicát és átváltoztatni mindenféle földi jókká. Meg is jelentem reggel — újév emlékezetes napján — és szemrevételeztük az áldozatot. Hát, hát. Utána erőgyűjtés céljából irányt vettünk egy kupica pálinka elfogyasztására. Az egy kupicából kettő lett, a kettőből három és így tovább a számtani haladvány szabályai szerint. Kilenc óra tájban aztán barátom feleségének unszolására hozzákezdtünk a műtéthez. Az ólból még csak sikerült kiterelni szegény párát, de az udvaron olyan parázs szabadfogású birkózás kezdődött, hogy egy Európa-bajnok is megirigyelte volna az általam rögtönzött fogásokat. De a disznó sem hagyta magát és mintegy félórai közelharcra volt szükség ahhoz, hogy leterítsük. Aktíva: a disznó holtan hevert; passzíva: betört az orrom, elszakadt a nadrágom és akkora monokli nőtt a bal szemem alatt, mint egy lúdtojás. A holt állatot akkurátusán elfektettük egy csomó szalmán és megperzselendő hegyibe is szórtunk egy jó ölnyit. Aztán újabb erősítés céljából tovább folytattuk az oknyomozást: mennyi pálinka fér el egy literes üvegben? És itt kezdődött a baj. Az üveg kiürülése után felkerestük áldozatunkat. Ott is találtuk a szalmát, sőt be is gyújtottuk, de az békésen leégett és nem maradt belőle semmi más, csak egy marék pernye. A malac szőrén-szálán eltűnt. Nem leltük annak nyomát se égen, se padláson. Átkutattunk mindent, míg végül a hátsó udvarban nyomára bukkantunk és ekkor kezdetét vette a pankrációval vegyített akadályfutás. Ólba be, ólból ki, a megsebzett állat feldöntötte a tyúkólat, egy teknőt, a csirkeita- tót, egy félfenekű vjzeshordót és még mit tudom én miféle szerszámokat. Mi a barátommal haj- kurásztuk, űztük, barátom felesége meg a tornácon sivalkodott. Végül a disznó kimerült, elvérzett és kimúlva elhevert az udvar egyik szögletében. Mint hősök álltunk meg teteme fölött és újra telehordtuk szalmával. Megállj! — Megállj! — kiáltott ekkor barátom. Berohant a szobába,majd onnan vissza egy fényképezőgéppel és lefotografált a holt állat mellett. A perzselés után már csak a szétdarabolás maradt hátra. Hosz- szas tanakodás után felvágtuk az állat hasát, majd megszabadítottuk a fejétől, sonkáitól, már amint az szokás. Este pedig jóízűen elfogyasztottuk az áldozatunk maradványaiból készült vacsorát. A dolognak a csattanója a következő: Az idén ismét megjelent barátom, hogy böllérré előléptetve, meghívjon gondosan hizlalt disznójuk leölésére, mondván, hogy ezzel megint megtakarítja a napszámra előzőleg nejétől felvételezett hatvan forintot. Mit tpViottpm. vállalkoztam rá. d« a vállalkozáson túl már nem Juthattam, mert az ölés előtt való napon barátom felesége megmutatott néhány fényképet. Először azt, amelyiken Herkulesként állok a kimúlt állat mellett, s mikor látta, hogy büszkeség ömlik el arcomon, előhúzott még néhányat a táskájából. Ugyanis a filmre nemcsak ez az egy felvétel került, hanem, amíg mi hajku- rásztuk az elszabadult jószágot, az asszony nemcsak sivalkodott, hanem fényképen is megörökítette az állat és általunk produkált akadályfutást. Azóta nem voltam barátomék- nál, s ha az asszonyt meglátom az utcán, menten átmegyek a túlsó oldalra. Letenyei György nemcsak literre, gallonra, quartra, porosz vékára, Imperiál gallonra, bushelre vagy barrelre tudom átszámítani csendben elfogyasztott bormennyiségemet, hanem a pontosság kedvéért deciliterre, centiliterre, sőt köbcentiméterre is. Mert azt mondja ez a bölcs naptár: egy köbcentiméter = egy literrel. Mindig gyenge oldalam volt a számtan, de mégis az a gyanúm, hogy a bölcs naptár még bölcsebb szerkesztője, ha betér a csárdába és kér egy köbcenti bort, nem egy litert fog kapni, — bár az is kérdés, hogy ha egy litert kér, akkor valóban kap-e egy litert? No már most az újévi új naptár szabálya szerint, itt kezdődnek a bajok. Mert tegyük fel, hogy a naptár adatait mindenki elfogadja. A nyomdász köbcentikben fogja nyakalni a bort, az orvos ezzel szemben kénytelen lesz literszámra beadni az injekciót. De mit tesz a szegény csapos ebben az új helyzetben: az egy köbcentis fiaskó borból hogyan csapja le magának azt az egy decit? S ha élne még a nagyitalú Krúdy Gyula úr, ő is csak zavarba jönne. Egy italozása alkalmából ugyanis azon merengett, hogy milyen rávaszul csinálták meg a poharakat, van egydecis, kétdecis, háromdecis, aztán lehet inni féllitert egy litert, pintet. — De mennyi lehet négy deci bor? — sóhajtott fel szomorúan, arra célozva, hogy négydecis ibriket elfelejtettek csinálni. Most, az új naptár új szabályai szerint, az egy köbcenti bor előtt mélázva, Krúdy Gyulának azt kellene kérdeznie, hogy valójában mennyi is lehet egy liter? Mi is ezt kérdezzük az új év első napján a gondatlan naptárszerkesztőktől. Balatoni Sándor t
