Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

19S8 január 5.

TOLNA MEGYEI NBPÜJSAö

9

„A gyönki Vörös Csillag Tsz, mint szocialista nagyüzem"

Piukovics József tanulmánya

Piukovics József a gyönkj Vörös Csillag Termelő- szövetkezet agronómusa. A gazdálkodásban szerzett gyakorlati tapasztalatait nagyra értékeli a szövetkezet vezetősége és tagsága. Ezen túlmenően pedig a gyönki járási pártbizottság és a járási tanács nagy megbecsülésben. részesíti őt. Mert az a helyzet, hogy a termelő- szövetkezetben rábízott feladatok elvégzése mellett, az elmúlt esztendőben sokat tett azért, hogy a gyönki parasztok ezüstkalászos gazdatanfolyamon tanuljanak,

A KÖZSÉG ELHANYAGOLT LEGELŐIT RENDBEHOZZAK.

Részletes, mindenre kiterjedő tervet dolgozott ki Gyönk legelőgazdálkodásának megjavítására. Az ő tervei alapján hozzá is láttak Gyönkön az elhanyagolt leeelők rendbehozásához. De most nem erről akarunk szó1 ni.. Hanem arról a tanulmányról, amit Piukovics .Tózs°f, a gyönki Vörös Csillag Termelőszövetkezetről írt: Címe: „A gyönki Vörös Csillag Tsz, mint szocialista nagyüzem.’’

A tanulmányban Piukovics József a termelőszövetkezetben és az illetékes felsőbb szerveknél talált dokumentációs adatok alapján leírja,

HOGYAN ALAKULT MEG A TERMELŐSZÖVETKEZET

és mi történt ott 1949-től napjainkig. A tanulmányból meg lehet tudni például azt, hogy amikor a szövetkezet megalakult, az első gazdasági évben — 1949-b°n — annak tagiai mennyire akartak közösen gazdálkodni és mennyire érezték a felelősséget azért, hogy virágzó, szocialista nagyüzemet teremtsenek az elaprózott kispar- cellák helyén. Azzal igazolja ezt tanulmányában Piukovics József, hogy 1949 november és december havában 11 alkalommal ült össze a tagság vitázni, hogy közösen, alaposan megtanácskozzák a szövetkezet ügyesbajos dolgait.

Aztán jöttek a nehéz esztendők: Az 1952 és 1953 év rossz termést hozott az adósság felgyülemlett, meglazult a munkafegyelem, a vezetőség nem állt a sarkán, az állatállomány megcsappant, és a nagyüzem azokban

az években nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.! De a tagság becsületes és nagyobbik része megingathatatlanul hitt a pártban, a nagyüzemi gazdálkodás fölé-! nyében és kitartott a szövetkezet mellett. Kizárta sorai-! ból azokat akik bomlasztották a közösben a rendet, | egyik lábukkal bent a szövetkezetben, a másik lábuk-1 kai kint az egyéni gazdaságban voltak. 1952 május 30-án; például 91 tagot zárt ki a Vörös Csillag Tsz tagsága.; Ezt azért tehette meg — mint írja a tanulmány —, mert bízott saját erkölcsi erejében, abban, ha kevesebben' maradnak is, de az a kevés lelkiismeretesen, jól dolgo-j zik, a közös gazdaságnak ez csak hasznára lehet.

Piukovics József tanulmányának nagy érdeme, hogy! a szövetkezet kilencéves működésének legfontosabb gazdasági, szervezési és politikai eseményeit magába foglalja. Ezenkívül fény derült arra, hogy az adminisztráció, a nyilvántartás, a szövetkezeti demokrácia be nem tartása mennyi bosszúságot jelentett a tagságnak és milyen károkat okozott magának az egész szövetkezetnek. Véeül. de nem utolsó sorban, hosszabb terjedelemben foglalkozik a tanulmány azzal, hogy

MILYEN LEHETŐSÉGEK VANNAK

a szövetkezetben a belterjes gazdaság fejlesztésére, a szántóföldi növénytermesztés hozamának emelésére. És azt is megírja egyben Piukovics József, hogy mindezt hcgyon 'lehetne és kellene megvalósítani.

Piukovics József tanulmánvát ismerik a gyönki já-j rási pártbizottságon és a járási tanácsnál is, jónak és értékesnek tartják. De ez, megítélésem szerint, nem elég.

GYAKORLATI JELENTŐSÉGE

fiFfme.*-'--'’- ..

é

s haszna akkor lenne ennek — a gyönki termelőszövetkezet szempontjából nagyon értékes tanulmánynak —,1 ha a termelőszövetkezetbe vitára bocsátanák. Mindenki hozzáfűzné a maga szerény javaslatát, elgondolását és a termelőszövetkezetben a tanulmány alapján részletes tervet dolgoznának ki a belterjes gazdaság megteremtésére a termelőszövetkezet jövedelmének fokozása ér-( dekében.

Molnár Lászlómé

Féltsük

Jól mondja a közmondás, hogy éhes disznó makkal álmodik. Ugyan is ezt szereti legjobban. Ezt a kíván,-ág-éhséget az emberek körében is megtaláljuk. Vegyünk egy példát. Az Amerikai Egyesült Államok imperialista köreinek — szövetségesei lázadozásaitból, a gyarmati rendszer bomlásából és a belső ellentétekből, valamint a belső politikai, gazdasági felépítés alapvető hibáiból adódóan — esyre kisebbé válik e Föld. Uj és új érdekszférákra van szükségük.

A tudomány és technika óriási fejlődése — melyfoen úttörő munkát végez a Szovjetunió, s kizárólag a béke, a haladás érdekében — bizonyos távlatúkat látszott Ígérni az imperialista sóvárgóknak.

Éhes disznó makkal álmodik. Az amerikai mesterséges holdak beharangozott felrepítése már a Hold — tehát egy új gyarmat — birtoklásának gyönyörűségétől teljes ábránd- világát festette a tőke urai elé.

De minthogy legtöbb esetben az ilyenfajta emberek saját magukból indulnak ki most sem tették másként. Nem sikerült az amerikai műhold kirepítése, következésképpen a Hold-utazás is messze tűnt, viszont a Szovjetunió két szoutnyikja járja az égi utakat, következésképpen a Hold-utazásban is megelőzi őket. Mosf is magukból indulnak ki, mégpedig a következőképpen.

A szputnyikok kiröpífése előtt számos amerikai tőkéskörök nyilatkozatából lehetett hallani, hogy a Holdon majd kitűzik az amerikai lobogót. Már előre ittak a medve bőrére, hogy micsoda kincseket találnak ott, a világuralmi tervek véare_ haitását segítő planéta meghódítása, felba-ználása mellett.

Mióta azonban új mesterséges égitestek keringenek Földünk körül, s nem az ő munkájuk nyomán,

az űrt

magukból indulva .ki. vészharangot kongatnak: „Meg kell akadályozni a kolonializmust .a Hóiban!” — mondotta a Harward egyetemen egyik előadásában Andrew G. Haley amerikai tudós. „Nemzetközi egyezménnyel kellene biztosítani, hogy egy ország se használhassa ki a Holdat saját céljaira. — bjftte hozzá.

S hogy az imperializmus önző, a végtelenségig kizsákmányoló céljait még jobban leplezhesse, emberbaráti szólamokról fecseg végezetül: „Mindenkinek kivétel nélkül alá kell vetnie magát az erre vonatkozó alaptörvénynek, mert különben örökössé tehetjük az űrben az emberi fajtától származó pusztító bűnöket.’’

Milyen jól ismerik magukat. Ez az „éleslátás” már szinte a csodával határos. Az igen, ha ők oda kerülnek, valóban félteni lehet az űrt, de az egész békeszerető emberiséget is.

Erre csak egy példát. A japánok egynéhány rakétakísérletnél egyebet nem tettele, de már rendszeresen adják-veszik a Mars-beli földeket állandóan emelkedő árfolyam mellett. Mj lenne, ha az amerikaiak mellett még ők is oda kerülnének?

Az amerikaiak pedig? Jobb híjján például kiszámították az amerikai hadügyminisztérium matematikusai, hogy egy az egymilliárdhoz a valószínűsége annak, hogy a még felbo- csátandó első amerikai mesterséges hold össze fog ütközni az egyik szovjet mesterséges holddal.

Csak azt felejtették ki a számításból hogy mire ők az elsőt felbocsátják. a Szovjetunió hányadiknál tart. Akkor pedig a számítás, mint annyi sok más náluk, kútba esett.

Éhes disznó makkal álmodik. Az igaz, hogy eddig nem jutott hozzá, de nem is kell félteni az űrt az „emberi fajtól származó pusztító bűnöktől”.

SZALA1 ENDRE

»ILYEN TEJSZFP ARATOROK KAPHATÓK?

A fölözött (szeparált) tej a legértékesebb és legolcsóbb állati fehérjét tartalmazó takarmányunk. Már egykét tehén tartásánál is kifizetődik a tejszeparátor (fölözőgén) használata, mivel ugyanabból a tejből több és jobb felszínt kaohatunk. A kézi fölö- zésnél 24—36 óra szükséges a zsír ^szállásához, de a szeparátorral a teiet a fejés után azonnal lefölözbetiűk, s a tejben legfeljebb

0.05 száza’ék zsír marad. A teiszín és a lefölözött tej külön csurog ki a gépből. A gén és valamennyi alkatrésze kön oven tisztán tartható, meleg vízzel lemosható.

A legkisebb teiszenarátor teliesít- ménve óránként 28 liter. Ezt a szeparátort kézi erővel kell meghajtani. Ezenkívül kapható 45. 75. 275 literes teljesítményű szeparátor is.

A SZOPTATÁS MALACOK NEVELÉSE

A legfőbb kívánság nprsze az anyaiéi, amebrben a rendesen takarmá- nvozott koca nem szűkölködik. Az első napokban majdnem óránként szoptat a koca.

Nagyon fontos követelmény, hogy mindennap friss almot kapjanak a malacok, amely 20—30 centiméteres legven, szecskázva. Fontos, hogyan kell védekezni a hideg ellen, mert ha

az istálló levegője nagyon lehűl, könnyen megfázhatnak a malacok, ami hasmenéssel, lesoványodással és végül elhullással jár. Különösen a betonpadozatú istállóban fenyegeti f elf ázás a malacokat. Ez ellen hoevan védekezzünk? Célszerű oldalára állított ládát tenni a kutricára, ahova elbújnak a kismalacok, s alulról nem érheti hideg őket.

Kérdezhetik, hogy mi történjék a fölösszámú malacokkal az egyéni gazdaságban. A kismalacokat teielő kecske, sőt a szoptatós kutya is felneveli, de legegyszerűbb megoldás a tehéntejjel való itatás. Előfordul, hogy a malacok kellő mennyiségű tejet kapnak, mégis mikor elmúltak egy hetesek, nyugtalanok lesznek. Fnnek oka, hogy szomjasak. A malacoknak nem elég az a víz, amit a tejjel kapnak, külön kis vályúba naponta többször adjunk nekik tejet.

MENNYI A tartatÉKSZÖLÖ HASZONBÉRE?

Az állami tartalékszőlőkért, termő- képességük a’aniáu, kataszteri holdanként 190—400 kiló búza haszonbért kell fizetni. A haszonbér nagyságát a szőlő termőképessége, minősége osztálybasorolása alapján állapítják meg.

I. osztályúnak minősül az a jő termőképességű szőlő, amelyben a vesz- szők fejlődése a fajta jellegének megfelelő erősségű s a várható terjnés- átlag a környék átlagtermésének megfelel. Fnnek haszonbére kataszteri holdanként 400 kiló búza.

II .osztályú az a szélű. amelyben a vesszők gyengébb fejődése következtében. a várható átlag’ermé- a kornyék átlagtermésénél 30 százalékkal kevesebb. 300 kiló búza

kataszeri holdanként.

A III. osztályú 'szőlőben a tőkehiány. a vesszők gyenge fejiődése. valamint a sző’ő elhanyagol‘sá^a mntt, a várható átlagtermés a körnvék átlagtermésének mintegy a fele. Haszonbére kataszteri holdanként 200 kiló búza.

A IV. osztályúnak minősülő szőlő várható átlagtermése elhanyagolt állapota. s gyenge vessz'hozama miatt, a környék átlagtermésének 50 százalékát sem éri el. de a szőlő a szokásos kezelési eljárásokkal még feljavítható. Haszonbére 100 kiló búza kataszteri holdanként.

A termelőszövetkezeti csoportok a haszonbérnek 50 százalékát fizetik. Ha a termelőszövetkezeti esonort és társulás engedé'y alapion szőlőt telepít. illetve újít fel, minőségi osztályra való tekintet nélkül, kedvezményesen. kataszteri holdanként 100 kiló búza haszonbért fizet.

Az úiteleoí'ésű szőlő négy éven át haszonbérmentes.

HOL LESZ VÄSÄR?

Január 5-én vasárnap, országos állat- és kirakodóvásár: Kaposvár, Pécs. Január 6-án, hétfőn: Ozora, Solt.

Üdvözlés he!vett...

w

Egy november végi napon Amsz erdam utcáin plakátok jelentek meg a há’ak falain. A plakátok, — akár csak a „Le Adenauerrel!” feliratot vivő lakosok tüntetése — az Amszterdamba érkezett bonni kancellárt „kö szömtötték”. Adenauer az úgynevezett „Európai Kulturális Alap” kongresz- szusára érkezett a holland .fővárosba.

A plakát szövésé így hangzott:

„Polgárok! Én, Konrad Adenauer, a bonni kormány szövetségi kancellárja ma érkeztem Amszterdamba.

Látogatásom alkalmából bejelen*cem, hogy megszüntetek minden ellentétet a holland és a német nép között.

Polgárok! Én ingadozás nélkül harcolok a német nép törtéhei m; küldetésének valóraváltásáért. Ezért a következő intézkedéseket léptettem életbe:

— újra felfegyvereztem a harci tapasztalatokkal rendelkező szemé-lyeket; " |!")

— az új Wehrmach tot a legmodernebb fegyverekkel szereltem fel, beleértve az irányítható lövedékeket is;

— a NATO európai szárazföldi erőinek vezénylését a legtehetségesebb tábornokra, a keleti front egykori parancsnokára, Speidelre bíztam; 111

— betiltottam Németország Kommunista Pártját és a többi antifasiszta szervezeteket; '

— menedékjogot adtam és új egyenruhába bujtattam azokat a fegyver-társaimat akik sajnálatos félreértés következtében a hollandiai Breda város böriönéber) ültek, de szerencsére megszöktek onnan.

Köszönetemet fejezem ki kormányukkal azért a politikáért, amely, nek értelmében korlátozza a kiadásokot, hogy teljesíthesse a NATO-ban vállalt kötelezettségeit. Soha nem felejtem el. hogy az önök városvezetősége a kommunisták ellenkezése da"ára visszautasította az alagút, az iskolák építését és a lakásínség enyhítését.

A mi együttműködésünk megér egy alagutat. — Mindent azt új Európáért! Konrad Adenauer."

Ez a gyilkos iróniával teli szöveg nem kíván magyarázatot. Adenauer érkezése napián tökéletesen pótolta az ovációt... A holland hazafiak még nem felejtették el a hitle “isták gaztetteit.

Ki mulatott Szilveszterig or a vendég, vagy a vendéglátó ?

December hetedikén nagyrészt idős parasztemberek ültek a szekszárdi művelődési ház nézőterén és a falu szocialista átépítésének feladatairól, problémáiról vitatkoztak. A Tolna mesvei termelőszövetkezetek első alaoítétagjainak tanácskozása volt akkor. A vita főleg két igen fontos probléma körül rorgott: egyrészt a falusi pártszervezetekkel együtt a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése és kiszélesítése, másrészt a mező- gazdasági termények termelési költségeinek minél alacsonyabbra szorítása volt akkor a vita tárgya.

Már akkor feltűnt és sértően felháborított a szekszárdi vendéglátó vállalat üzérkedése, amit a tsz- parasztok tanácskozásának szüne' ében folytatott a többi között a sörrel: A 3.30 forintos palackozott sört 5.53-ért adták. Csak a sörről beszélek, mert

jómagam is ezt fizettem ki. Azóta is gyakran tűnődtem azon, hogy mire számoltak fel kétforintos felárat, hisz a művelődési ház alagsori helyiségében sem zene nem volt, sem világítás, de a sört pohár nélkül, csak úgy, felbontott üvegben adták kézbe — ugvanis büffészerű kiszolgálás volt csak, asztalhoz egyáltalán nem szolgáltak ki. Ha a tanácskozás tárgyát és az azt kísérő vendéglátói manipulációt próbáljuk összeegyeztetni, azt hiszem, igen furcsa következtetésre jutunk.

De tegyük fel, hogy mindez jogos és főleg becsületes árpolitika volt ak or. Nem hiszem azonban, hogy ugyanaz a vendéglátó Szilveszterkor becsületesen és jogosan járt el a kocsonya és a virstli esetében. Ha az ember a fővárosban a legelőkelőbb helyeken is ebédel, vagy teszem fel, egy kocsonyát eszik, azért semmi esetre sem fizet többet tíz-tizenkét forintnál. Egy pár virstlit mondjuk a oil- zeni sörözőben hét forintért kanhat az ember. Szekszárdon azonban ezek az árak jóval felette vanjiak a budapesti áraknak, eSak azt nem értiijk. hocv miért. Szilveszter éjszakáján például a városi művelődési házban rendelőit közös táncestér0 la forint belépővel lehetett bei'dni. Sokan már ezt is túlzottnak találták, de ez a művelődési ház vezetőinek a helves, vagy nem helyes munkája volt. Annál nagyobb lett a felháborodás a vendéglátó eljárása miatt, amelyet méltán neveztek el akkor vendégvet- kőztetőnek. És az alábbiakra nagvon szeretném felhívni a Belkereskedelmi Minisztérium illetékeseinek a figyelmét, természetesen nem árt, ha

észrevennék a megyei kereskedelmi felügyelő szervek is.

Tessék elképzelni, hogy egy pár virstlit az egyik ismerősöm 11.60 forintért kapott nekem 10 20 ttr'ntot blokkolt a hölgv. s amikor felhábo- rodva tiltakoztunk a körülbelül háromszáz százalékos áremelés ellen, akkor a vezető 7.60-ért. u-m-inott mellette epv már komolyabb felszolgáló 7 20-ért ajánlotta , a virstli páriát. Még nagyobb volt a kocsonya áremelkedése a szilveszteri vendés- nia.con. Fpv tánvér kocsonyát, ami semmi ecetre sem kerölh°tett többe, ez előállítási költséget tekintve, 3—4 forintnál — és most tessék jól meg- kanaszkodni. mert még leírni is szédületes — 11 70 forintba került az év utolsó estjén. Ezek szerint joggal tehető fel ho«v Szilveszterkor csak a vendéglátó mulatott a szerencsétlen vendégeken, akik csak akkor vették é-zre a vendégvágást, amikor már elfogyasztották a kocsonyát ő - t°nvek elé lettek áilttva, S mjnd.ezek az emeletes árak vitán aluli pocsék kiszolgálás mellett voltak irányadók. Egy

féldeeiért például sorba kel'ett állni és a kiszolgálók pökhendi megiegvzé- seit le kellett nvelni az embernek, már az új év első perceiben is.

A legilletékesebbpkre. a dolgozókra ki zom akik nem úav lopják, hanem becsületes munkáinkkal keresik a pénzt mi á véleményük minderről, természeteden az illetékesek intézkedését is várva.

Végül megkockáztatnék még egvet.

Egyáltalán nem egyeztethető össze a művelődési ház célkitűzéseivel és feladataival az, hogv a kulturális életet szerető emberekkel szemben jlren sértő és példátlan maeatar+äri tanúsítson a művelődési ház v°ndéelátá- sa. A művelődési házak általában a vendégeket szórakoztatják és nem eiy-m evülekezési helyek, ahol a vendéglátó szórakozik az emberekkel, szerintem helves lenne, ha akár a K.TSZ. akár a Ngnfront a felügyelete plá venné a szekszárdi művelődési házét ée ez estén kinti szob'd szórakozás helyévé varázsolná megszüntetve az űzérkedéses vendéglátást.

Nagy Ferenc