Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: Fiatal marad az, akinek szive népünkért dobog! (5. old.) Ismét megalakul az Agrártudományi Egyesület Tolna megyei csoportja Megyénkben több mint 300 külön­böző területen dolgozó mezőgazda- sági szakember van. Ezek közül az elmúlt években sokan résztvettek a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Csoportjának munká­jában. Munkájuk abból állt, hogy tár­sadalmi úton tevékenységükkel se­gítették a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló törekvéseket. Részt vettek különböző megyei és járási vonatko­zású tervek kidolgozásában, vitákat szerveztek egyes tájjellegeknek meg­felelő növény és állatfajta meghono­sítása, továbbfejlesztése érdekében. De ez a csoport az ellenforradalom következtében automatikusan meg­szűnt. De most ismét újjászervezik. Január 27-én az Agrártudományi Egyesület Tolna megyei csoport­ja megalakult, s egy előkészítő bizottságot választottak, amely részletes tervet dolgoz ki az egyesület működésére vonatkozóan. Az alakuló gyűlésen az egyesület 12 tagú előkészítő bizottságot válasz­tott és három szakcsoportot hozott létre. Az előkészítő bizottság elnö­kéül Hornok Istvánt, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályve­zetőjét, titkárául pedig Pocik Zoltánt, a Megyei Törzskönyvi Felügyelőség vezetőjét választották meg. Az elő­készítő bizottság munkájában részt- vesznek neves megyei mezőgazdasági szakemberek is. mint például Géczi Károly, a Tolna megyei Állami Gazdaságok főagronómusa. Az előkészítő bizottság és a szak­csoportok munkához láttak, ki­dolgozzák a programot, melyet a végleges vezetőségválasztó gyű­lésen ismertetnek. Erre előreláthatólag február köze­pe felé kerül sor, amikoris a megye mezőgazdasági szakemberei nagy­szabású értekezletet tartanak Szek- szárdon. Folytatta munkáját az országgyűlés Kiss Árpád elvlárs, az Országos Tervhivatal elnöke benyújtotta az 1958 évi tervet Az országgyűlés kedden folytatta tanácskozásait. Az ülést Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg és bejelentette, hogy a napi­rend szerint következik a Miniszter- tanács beszámolója feletti vita. A vitában elsőnek Komócsin Zol­tán országgyűlési képviselő, majd Dinnyés Lajos országgyűlési képvi­selő szólalt fel. Ezután több felszólalás hangzott el, mE(jd Kiss Árpád az Országos Terv­hivatal elnöke terjesztette elő az 1958. évi tervjavaslatot. Kiss Árpád elvtárs beszéde 21 termelőszövetkezeti mozgalom hírei Néhány nappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy Kölesden két termelőszö- vptifoa-t alakítását tervezik. Most pedig arról számolhatunk be, hogy mind a két termelőszövetkezet meg­alakult. A kölesdi Uj Élet Termelő­szövetkezet helyén Január 22-én újra megalakult a szövetkezet, melynek ezidő szerint 10 tagja és 110 hold földje van. Az új termelőszövetkezet ismét az új élet i Tsz nevet vette fel, 6 ** nőkéül Szabados Jánost, a szö­vetkezet egykori elnökét választották meg. Kölesdről még egy termelőszö­vetkezet alakulását adjuk hírül. Ja- n-'á- 2 -ép Kö’esden Haladás né­ven másik termelőszövetkezet is ala­kult. Ennek a szövetkezetnek 14 tag­ja van és 220 hold földje. A megyé­ben évekkel ezelőtt a híres Haladás Termelőszövetkezet helyén létesült új szövetkezet ismét a Haladás ne;vet vette fel, melynek elnöke Győri Ist­ván, aki az elmúlt években több évig volt tagja a tsz-nek, azelőtt pe­dig 15 hold földön gazdálkodott. * Varsádon alacsonyabb típusú tár­sulás alakult az elmúlt héten. Tizen­nyolc tag növénytermesztési szakcso­portot alakított, a tavasszal — egye­lőre 40 holdon — kezdik meg a közös termelést. * Mint ismeretes, Aparhanton két jól működő termelőszövetkezet van: a Felszabadulás és a Március 15. Tsz. Ez a két közös gazdaság — bár több­éves múltra tekint vissza — még egyetlen alkalommal sem tartott kö­zös megbeszélést az elmúlt években. Most viszont más a helyzet: Január 26-án a Március 15. Tsz és a Felsza­badulás Tsz kommunistái, legjobb tagjai közösen beszélték meg, hogy mit tehetnek a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése érdeké­ben a községben. A közös megbeszélő sen Buda Vlagyimir, a községi párt­szervezet titkára tartott előadást, melyben arról volt szó, hogy miért szükdégszerű a mezőgazdaság szociális ta átszervezése és milyen módszerrel segíthetik ezt elő a termelőszövetkeze tek. Az előadás után megállapodtak abban, hogy a falu dolgozó parasztjai előtt ismertetik a párt agrárpolitika-J ját, hozzásegítik őket ahhoz, hogyj minél előbb, önkéntesen a termelő­szövetkezeti gazdálkodást válasszák. * A Zomba—Paradicsom-pusztán az ellenforradalom előtt jól működő termelőszövetkezet - volt. De akkor az ellenforradalmárok nyomására fel­oszlott. Azóta szinte napirenden tart ják a pusztán, hogy lesz-e termelőszö­vetkezet újra, és mikor. Ez többé- Ve-véshé az elmúlt napokban eldőlt. Paradicsom-pusztán ugyanis' megala­kult a termelőszövetkezetet előké­szítő bizottság. Hat volt termelőszö­vetkezeti tag már hivatalosan is ki­jelentette, hogy újra szeretne a pusz. tán szövetkezetét alakítani. * A dombóvári járás községeiben is nagy az érdeklődés a dolgozó parasz­tok körében a termelőszövetkezet és az alacsonyabb típusú társulások iránt. Ezt bizonyítja, hogy Nakon új termelőszövetkezet van alakulóban, több mint áízen bejelentették már, hogy szeretnének szövetkezetei alakí­tani. Lápafőről pedig olyan irányú kéréssel fordultak a járási tanács mezőgazdasági osztályához a dolgozó parasztok, hogy engedélyezzék egy szakcsoport megalakítását. Ezenkí­vül Döbröközön működik a járásban termelőszövetk"zet előkészítő bizott­ság, melynek hat tagja van. 400 000 forint támogatás az idén az egyháznak templomiavífásra Az állam és az egyházak közti vi­szony állandó és jelentős javulásá­nak beszédes bizonvítéka az a tá­mogatás, amelyet államunk Tolna megyében is nyújt az egyházak ke­zelésében lévő ingatlanok javítására, restaurálására. A Tolna megvei egy­házi ingatlanok rendbehozására mint egv 400 000 forint összeget biztosít az 1958-as évben az állam. Ebből az ösz- szegből többek között kijavítják, rendbehozzák a műemléknek számító grábóczi görög-keleti templomot és az ugyancsak műemlék simontor- nyai Ferences-templomot. A szek­szárdi újvárosi katolikus templom már 12 000 forintot kaDott javítási célokra és a szekszárdi belvárosi ka­tolikus templomnál is imiavítiák a templom melletti leszakadt járdát, amely már süllyedésével veszélyeztet te a templom oldalfalát. Ezután az országgyűlés áttért a második napirendi pontra: az 1953. évi népgazdasági terv tárgyalására A népgazdasági tervet Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke is­mertette. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az idei terv megalapozásában nagy sze­repe van az elmúlt évi gazdasági eredményeknek, amelyek alapját a párt és a kormány helyes po­litikája, valamint a szocialista tábor, mindenekelőtt a Szovjet­unió baráti segítsége adta meg és az, hogy dolgozó népünk tá­mogatja a párt politikáját. ■— A Szovjetunió által nyújtott se­gítség felhasználásával — mondotta — dolgozó népünk erőfeszítéseivel az elmúlt év végére olyan gazdasági helyzetet teremtettünk, amely ked­vező alapot ad a népgazdaság további fejlődéséhez. Ma már elmondhatjuk, hogy túljntottnnk az ellenforradalom okozta gazdasági hullámvölgyön és ráléptünk a népgazdaság fej­lesztésének normális útjára. A gazdasági konszolidáció üteme a tervezettnél jóval gyorsabb volt. így 1958 ban a népgazdaság egyen­súlyát lényegében saját erőinkre ala­pozva biztosítjuk. Az elmúlt év vé­gén — a korábbi évekhez viszonyít­va — általában nagyobbak voltak az anyagkészletek, a belkereskedelem készletei meghaladták az ellenforra­dalom előtti szintet és a tervezettnél kedvezőbben alakult az ország nem­zetközi fizetési mérlege. Beszélt arról is, hogy eredmé­nyeink — noha igen jelentősek — el­maradnak a lehetőségektől, mert bi­zonyos mértékben meglazult az ál­lami és a tervfegyelem. A tervszerűség és a fegyelem hely­reállításában az elmúlt év végére már elértünk bizonyos eredményeket, de az idei terv megvalósítása érde­kében e téren még sok a tennivaló. A párt és a kormány célja, hogy az idei tervévben fenntartsuk az elmúlt évben felemelt életszín­vonalat, és biztosítsuk annak anyagi megalapozottságát, to­vábbá az ország külkereskedel­mének egyensúlyát és a népgaz­daság jövő fejlődésének előfelté­teleit. Mindezt a népgazdaság erőforrá­sainak igénybevételével és helyes fel osztásával döntően saját erőinkre tá­maszkodva. Az életszínvonal anyagi megalapo­zását az ipar és a mezőgazdaság ter­melésének tervezett emelkedése biz­tosítja, a külkereskedelmi egyensúly megteremtése érdekében a terv a ki­vitel nagyarányú fokozását irányozza elő. A népgazdaság jövő fejlődésének előfeltételeit pedig úgy biztosítja, hogy a szűkösen rendelkezésre álló beruházási eszközöket elsősorban a bővített újratermelés megvalósításá­hoz és a kivitel fokozásához legin­kább szükséges ágazatok fejlesztésé­re koncentrálja. A nemzeti jövede­lem az ipari termelés 7.3 százalékos, a mezőgazdasági termelés .4.6 száza­lékos növekedése alapján 4.3 száza­lékkal lesz több, mint az elmúlt év­ben. A terv szerint a nemzeti jöve­delemnek kereken 90 százalékát fordítjuk fogyasztásra és tíz szá­zalékát felhasználásra. Az ipar termelése Ezután a terv részleteit ismertette. A szocialista ipar termelése az idén 7.3 százalékkal haladja meg az el­múlt évi tényeleges termelést és 9.5 száza’é'rkal magasabb, mint az 1955- ben elért színvonal. Számottevően emelkedik a termelés szénből, kőolaj­ból, hengerelt acélb-I’, huta-alumíni­umból, cementből, műtrágyából, stb. Televíziós készülékből pl. 37 ezer darabbal, mosógépből 54 ezer darab­bal, gyapjúszövetből 1.3 millió négy­zetméterrel, bőrcipőből kettő millió párral többet gyártunk, mint tavaly. Az ipari termelés egész volumené­ből a nehézipar részesedése az 1955. évi 54.6 százalékról, illetve az 1957. évi 54 százalékról 55.6 százalékra emelkedik. A gépipar termelése át­lagosan 10.4 százalékkal emelkedik, ezen belül az erősáramú iparé 11.6, a gyengeáramú iparé 16.2, a gépgyár­tásé pedig 6.7 százalékkal. A zavartalan és ütemes termelés feltételeihez az anyagellátás biztosí­tott. — Igen fegyelmezett, jó munkára, nagyfokú takarékosságra van szük­ség. Meg kell akadályozni az olyan tervtúlteljesítéseket, amelyek a terv­ben meghatározott feladatoktól von­nak el eszközöket kevésbé fontos cé­lokra. A tervszerűség megsértése, a lazasőé gok, a pazarlás, komoly zavarokat okozhat az ipar egyes ágainak össze­hangolt működésében, a lakosság el­látásában, a kivitel folyamatos tel­jesítésében, tehát az egész népgazda­ságban. „ Tovább kell tehát szilárdítani a munkafegyelmet, fel kell tárni a haladóbb jobb munkamódszerek­ben rejlő tartalékokat. Növekszik a mezőgazdasági íermelés A mezőgazdasági tervet ismertette ezután. A mezőgazdasági termelés 4.6 százalékos növelését irányozzuk elő. A növénytermelés színvonala körül­belül az elmúlt évinek felel meg. az állattenyésztésé viszont 11.4 száza­lékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelés előirányzott emelkedését kü Ionosén reálissá teszi az, hogy az állattenyésztés szemestakarmánybázi sa az elmúlt évi jó termésből már rendelkezésre áll. A növénytermelés anyagi megalapozását elősegíti, hogy a műtrágyafelhasználást 25 száza­lékkal kívánjuk növelni. A vetéste­rület szerkezete nagyiából azonos a múlt évivel. Őszi árpából mintegy 37 000 olajos magvakból mintegy 20 ezer, zöldségfélékből mintegy 13 ezer holddal magasabb vetésterület­tel számolunk. Növekszik a cukorré­pa vetésterülete is. Csökken a ke­nyérgabona vetésterülete, a szőlőter­melésben mintegy 8 ezer hold tele­pítéssel számolunk, ami a szőlőterü­let átlagának fenntartásához szük­séges. A nagyüzemi gyümölcsösök te­rülete várhatóan 10.6 százalékkal nő, mintegy 9100 hold nagyüzemi gyü­mölcsös telepítését tervezzük. A szarvasmarhaállomány a terv szerint 2,6 százalékkal emelkedik s míg a szarvasmarhából 8 százalékkal ke­vesebb vágást irányoztunk elő, a ser­tésvágást 12 százalékkal magasabbra tervezzük. A lakosság mezőgazdasági termé­kekkel való ellátásának alapja to­vábbra is az állami felvásárlás és a szerződéses termeltetés marad. — A mezőgazdaság tervének kidol­gozásánál — folytatta — tekintettel voltunk arra, hofv a mezőgazdaság továbbfejlődésének alapja: a nagy­üzemi szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlő­dése. A kormány a termelőszövetke­zeteket támoeatia és fejlődésüket elő segíti. Ez a fejlődés azonban csak az önkéntesség alapján történhet, erő­szakolásra, adminisztratív eszközök alkalmazására a jövőben sem kerül­het sor. A termelőszövetkezeti moz­galom önkéntességen alapuló fejlődé­sének feltétele, hogy a termelőszövet­kezetek jobb eredményeket érjenek el, mint az egyénileg dolgozó parasz­tok, tagjainak jobb életet biztosítsa­nak. A termelőszövetkezetek fejlő­dését a terv jelentős anyagi eszközök kel biztosítja.; a tavalyinál több mint kétszeresét irányoztuk elő a termelő- szövetkezeteknek nyújtandó Jhosszú- lejáratú beruházási hitelre. Ebből többek között 7000 szarvasmarha, 22 000 sertés, 15 000 juh férőhelyét, továbbá 40 000 köbméter silót, 2000 vagon befogadóképességű magtárat, 6200 vagon kukorica tárolására al­kalmas górét, 200 kilométer bekötő­utat, 26 ezer négyzetméter alapterü­letű üvegházat lehet megépíteni. Csaknem százezer holdon végeznek talajjavítási, talajvédelmi és üze­mi belvízvédelmi munkát. A külön­féle univerzális traktorból 900, trak­torekéből 1500, traktortárcsából' 500, traktoros vetőgépekből 400, cséplő­gépből pedig 550 készítését irányozza elő a terv. I.Ä2 Emelkedett a lakosság jövedelme Ezután emlékeztetett arra, hogy a la­kosság jövedelme a tavalyi bérügyi intézkedések és a beadási rendszer megszüntetése eredményeként jelen­tősen emelkedett. Ezt figyelembevéve az idén 4,6 százalékkal emelkedik a munkások és az alkalmazottak egy keresőre eső reálbére az elmúlt év átlagához képest. Ezt a színvonalat már a múlt év végén elértük, így ebben az évben további életszínvonal növelő intézkedéseket — a nyereség- részesedés kifizetésétől eltekintve — nem tervezünk. A parasztság reál- jövedelme megmarad a tavalyi ked~ (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents