Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

4 TOLNA MEGYEI NÍPÜJSAG 1958 január 3. Utazás a bajnoki tabellák körül Több olvasónk kérésére az eddig künkben az 1954—1955—1956. évi rendezett megyei bajnokságok vég- megyei labdarúgóbajnokságok vég­eredményeinek ismertetését kezdtük eredményét közöljük: el a minap. Mai folytatólagos cik­1. Nagy Hiányok 26 1954: 20 2 4 115:21 42 2. Simontornya 26 16 6 4 70:34 38 3. Bonyhád 26 14 6 6 70:36 34 4. D. Lokomotiv 26 15 4 7 61:46 34 5. Tolna 26 15 2 9 83:59 32 6. Sz Petőfi 26 14 3 9 66:52 31 7. Dunai öld vár* 26 10 5 11 64:52 23 8. Sz. Építők 26 11 1 14 48:57 23 9. Sz. Dózsa** 26 11 3 12 61:71 21 10. Máza 26 9 2 15 58:72 20 11. Paks 26 8 4 14 56:88 20 12. Hogy ész 26 8 2 16 55:98 18 13. D. Postás 26 3 4 19 32:80 10 14. Bátaszék 26 5 2 19 26:97 10 ! büntetőpont levonva. 1. Nagymányok ** 4 büntetőpont 1955: 26 20 3 levonva. 3 107:24 43 2. Bonyhád 26 17 4 5 80:32 38 3. Dunaföldvár 26 17 3 6 56:35 37 4. Sz. Bástya 26 13 8 5 56:27 34 5. Simontornya 26 13 8 5 53:30 34 6. Pairs 26 13 7 6 50:36 33 7. D. Törekvés 26 12 6 8 61:54 30 8. Máza 26 12 2 12 65:46 26 9. Sz. Dózsa 26 11 3 12 63:53 25 10. Tolna 26 9 6 11 43:49 24 11. Sz. Építők* 26 6 7 13 39:58 19 12. Öcsény 26 4 2 20 50:110 10 13. Hőgyész 26 3 1 22 29:116 7 14. D. Bástya* 26 2 — 24 38:120 3 1—1 büntetőpont levonva. 1956: 1. Sz. Bástya 26 16 6 4 64:22 38 2. D. Törekvés 26 19 — 7 58:34 38 3. Bonyhád 26 15 5 6 68:35 35 4. Nagymányok 26 16 2 8 85:40 34 5. Tolna 26 15 3 8 55:42 33 6. Dunaföldvár 26 9 11 6 51:38 29 7. Simontornya 26 12 4 10 52:39 28 8. Paks 26 10 4 12 38:37 24 9 Máza 26 9 6 11 36:43 24 10. Sz. Dózsa 26 9 3 14 55:65 21 11. Sz. Építők 26 7 6 13 37:56 20 12. D. Honvéd 26 7 5 14 31:57 19 13. Bátaszék 26 6 2 18 45:90 14 14. Öcsény 26 3 1 22 21:118 7 flz 1957. évi legjobb atlétikai eredmények 800 M NŐI SÍKFUTÁS IV. közlemény 1952: Rajcsányi, Szekszárd 2:49.8, hármas átlag 2:53.1, ötös átlag 2:55.3. 1953: Tóth, Gyönk 2:56.4, hármas átlag 2:57.1, ötös átlag 2:58.7, tizes 3:06.0. 1954: Tóth, Gyönk 2:47.9, hár­mas 2:49.4, ötös 2:53.0, tizes 3:01.9. 1955: Szilasi, Szekszárd 2:38.6, hár­mas 2:40.7, ötös 2:46.2, tizes 2:57.0. 1956: Pintér, Szekszárd 2:25.2, hármas 2:52.2, ötös 2:59.4. 1957: Pintér, Szek_ szárd 2:31.0 hármas 2:43.6, ötös 2:50.1. 1957. évi ranglista: 1. Pintér Márta, Szekszárd 2:31.0 (2:25.2). 2. Frazon Julia, Szekszárd 2:47.4 3. Ivicz Rozália, Alsónána 2:52.3. 4. Mürell Teréz, Bátaszék 2:59.4. 5. Kapási Mária, Alsónána 3:03.2. 6. Csobot Vera, Bátaszék 3.22.0. 7. Péter (3:22.6). Vilma, Bátaszék 3:22.0, Noha listavezető Pintér Márta is az érettségi miatt gyengébb eredményt érit el a tavalyinál és a listára te­kintve, rajta kívül csak még egy olyan versenyzőt találunk, aki már az elmúlt esztendőben is szerepelt a listán, mégis fejlődött az átlagaiban, ez az igen sok munkát, áldozatos ki­tartást követelő versenyszám. Csak az az aggasztó, hogy az 1953—55. évek mennyiségi fejlődése az utolsó két évben törést szenvedett. A tava­lyiak közül Takács Ottilia, Tóka Mária, Fatér Anna, Bencze Irén és Horváth Mária neve is hiányzik az idei listán. Nagy tehát a fluktuáció, már pedig egy év alatt 800 méteren maradandó eredményt nem lehet el­érni. (Folytatjuk.) Á faddi pedagógusok kitűnő munkája Faddon sem tétlenkednek a téli idő beköszöntésével. A parasztfiatalok lelkesen készülnek a téli spartakiád küzdelmeire. A felkészülés munkáját a faddi pedagógusok megosztották egymás között, hogy minél szaksze­rűbb felkészítésben részesülhessenek a faddi sportolók. Soponyai János az atlétákkal, Pánczél István a torná­szokkal, Kovalcsik Antal pedig az asztaliteniszezőkkel foglalkozik. — Megkönnyíti a felkészülés munkáját, hogy az elmúlt hetekben adták át rendeltetésének az újonnan létesített szükségtomatermet. A 10x7 méter hosszú teremben lényegesen köny- nyebben és szakszerűbben folyhat a munka. Érthető is a lelkes készülő- dés, mert a faddiak is jól akarnak szerepelni a téli spartakiád küzdel­mein. Erre pedig minden reményük megvan. A fiataloknak és a nevelők­nek a munkáját támogatja a Faddi Községi Sportkör is, amelynek veze­tősége vallja azt, hogy nemcsak a labdarúgás jelenti a sportot egy sport kör életében. Itt említjük meg azt ts, hogy a Faddi Községi Sporkör eddig végzett jó munkája nem annak köszönhető, hogy korlátlan mennyiségben áll a sportkör rendelkezésére az anyagi erőforrás, hanem inkább annak, hogy a sportkör áldozatos vezetőkkel ren­delkezik. Ennek a vezetőségnek a jó munkája, a sportolók és a vezetőség, valamint a sportolók és a szurkolók, nemkülönben pedig a szurkolók és a vezetőség között kialakult jó viszony eredményezi azt, hogy a faddi spor­tolók általában helytállnak a küzdő­tereken. A lelkes felkészülési munka után kíváncsian várjuk, milyen eredmé­nyekkel örvendeztetik meg a paraszt- fiatalok a sport népes faddi táborát. Téli spartakiád versenykiírásának megváltoztatása A megyei sportfelügyelőség tájé­koztatása nyomán közöljük vala­mennyi sportkörrel, hogy a téli spar­takiád versenykiírásának 4. pontja a következőképpen módosul: „4. A verseny résztvevői: A versenyen résztvehetnek 1942- ben vagy korábban született falusi dolgozók, mezőgazdasági üzemi dol­gozók, ha 1957. május 15-ig betöltöt­ték 15. életévüket és ha a község ál­landó bejelentett lakói. Tehát közép- iskolások, iparj tanulók, főiskolások nem vehetnek részt a téli spartakiád küzdelmein.’’ A Szekszárdi SC 20:1-es vereségéről Őszintén szólva, igen nehezen tér­tünk magunkhoz a Szekszárdi SC NB Il-es együttesének 20:1 arányú pél­dátlan veresége után. Segített fel­ocsúdni az a levél, amely Dunaföld- várról érkezett hozzánk F. B. olva­sónk tollából. A levél egyes részle­teit az alábbiakban ismertetjük, mert úgy véljük, hogy az a nyilvá­nosság elé tartozik. „Nem a csapat képességeivel aka­rok foglalkozni, mert arra 'kár időt pazarolni. Mindenki tudja, hogy a jelenlegi játékosállomány nem üti meg az NB Il-es nívót.” — írja a le­vélíró, majd így folytatja: „Ennek el­lenére az a helyzet, hogy a Tolna megyei Népújság sportrovata az együttes szereplésével mélyen érde­mén felül foglalkozik. Többet, mint a másik négy NB III-as csapattal, pedig azok közül legalább Dombóvár megérdemelné a vele való foglalko­zást. Vagy úgy gondolják, hogy a sportot csak az SC jelenti a megyé­ben és a Tolna megyei Népújság csak a szekszárdiaké?’’ A magam részéről a megye ala­csony sportszínvonalát a helytelen és a nem megfelelő vezetésben látom. Ez talán legjobban éppen a szekszár­di NB Il-es együttesnél mutatkozik meg. Itt van pl. a labdarúgás: Két éven belül hány edzője volt a csapatnak? Ábrahám, Juhász, Zsilka, Ludas, Maly. Szerintem nem az edzőkben kellene keresni a hibát, hanem a ve­zetőségben! Maly Antalt most dicsé­rik Szekszárdon, de úgy érzem, hogy ő sem marad sokáig a megyeszék­helyen. A Szekszárdi SC sztálinvárosi 20:l-es veresége az egész megye labda rúgásának az arculcsapása volt. En­nél az eredménynél már nem a játé­kosokban kell keresni a hibát, ha_ nem a vezetőségben. Állítom, hogyha az ifjúsági csapat veszi fel a küzdel­met néhány helyen megerősítve és szervezetten védekezik, nem kaphat többet 10—12 gólnál. Remélem, 'hogy ez a vereség el fogja gondolkoztatni a Tolna megyei Népújság sportrovatvezetőjét, de a Szekszárdi SC vezetőségét és játékos- gárdáját is.” Néha bizony kemény szavak a le­vélíró szavai, de mégis úgy éreztük, hogy közölnünk kell a levél tartal­mát, mert az igazságot tartalmaz. Először is igaza van a levélírónak abban, hogy a Szekszárdi SC-vel ér­demén felül foglalkoztunk. Hiába volt azonban minden igyekezetünk, nem tudtuk a csapatba beleszuge- rálni a jobb szereplést. Másodszor mélyen igaza van abban a levélíró­nak, hogy a Szekszárdi SC 20:1-es ve­resége az egész megye labdarúgásé, nak a szégyene volt. Vajon a Nép­sport szerdai száma nem ezért közölt-e karikatúrát a 20:l-es vere­ségről, mivel ez a vereség túlnő egy megye határain is? Vajon miért fog­lalkozott a noviszádi rádió is ezzel az eredménnyel? S végül alkalmas a levél arra is, hogy felrázza' a Szek­szárdi SC vezetőségét és játékosgár­dáját is. Az utolsó mérkőzésig a csa­pat utolsó helyezése ellenére is büsz­kék voltunk arra, hogy a győri, a ma­gyaróvári és a pécsi mérkőzést nem számítva, a csapat a többi mérkőzé. sen vereségek ellenére sem játszott alárendelt szerepet. S most a csapat nemcsak hogy kétszámjegyű, de 20:l-es vereséget szenvedett. Egy egész megye sportbecsületéről van szó. S azt meg kell védeni minden­áron! Ezt követeli a megye egész sportközvéleménye. Új poéták bontogatják szárnyaikat Több, mint egy év telt el az ellen- forradalmi események óta. Hazánk­ban helyreállt a rend, konszolidáló­dott a gazdasági és politikai hely­zet, a párt és a kormány vezetésé­vel a magyar dolgozó nép eredmé­nyesen építi a szocializmust. 1956 október óta több esetben megkísé­relték az imperialisták a magyar nép békés építő munkáját megza­varni, belügyeibe beavatkozni. Szeptemberben kierőszakolták az ENSZ XII. rendkívüli ülésszakát és napirendre tűzték az ENSZ ötösbi­zottságának jelentése alapján a „magyar ügyet’’. A „magyar kér­dés” felszínen tartásával az alap­talan vádak ismételgetésével — úgy gondolták, — hogy a világ közvéle­ménye előtt eredményesen tudják rágalmazni a Szovjetuniót és a Magyar Népköztársaságot, elterel­hetik a háborús provokációkról a figyelmet és további bátorítást is akartak nyújtani az itthon maradt ellenforradalmi fasiszta erőknek. A bátorításban a főprimet a Szabad Európa rádió vitte, mint mindig 1945 óta. Az itthonmaradt ellenfor­radalmi erők reménykedtek a for­radalmi munkás-paraszt kormány megbuktatásában, sztrájkot szervez­tek, majd amikor így sem tudták a magyar nép erejét megtörni, külső imperialista erők támogatásában re­ménykedtek. Uj jelszó jelent meg az utcák falán a MŰK, a március­ban újra kezdjük. De amikor ez nem sikerült, újabb jelszót f-este- gettek, a JUK-ot, vagyis júniusban akarták újra kezdeni. Egyesek any. nyira biztosak voltak dolgukban hogy a jóreggelt köszönés helyett is jelszókat választottak köszönésnek. Mindezek nem tudták a magyar dolgozó nép munkáját megzavarni, erősödött a proletárdiktatúra és egyre inkább elszigetelődtek az el­lenforradalmi erők hazánkban. Az új poéták, akik még egy fél­évvel ezelőtt az utcák falára írták verseiket, most máshol bontogatják szárnyaikat. Verseikből könnyen következtetni lehet tehetségükre, jellemükre, emberi értékükre, erkölcsi hovatartozásukra is. sőt. Ezek a poéták ugyanis rendkívüli helyen, különös papírra írják ver­seiket. Őket nem a holdvilágos éj­szaka, a csillagos ég, a hullámzó Balaton, de még nem is a szerelem ihleti írásra. Nem, őket ennél elő­kelőbb helyen csókolja meg a Múzsa. Az illemhelyen. Nem, nem tévedés. Az ő agyukban válóban a WC szüli a rímeket. Arról van szó, hogy a különböző munkahelyeken, mulatóknál, vasútállomásokon a párt és a kormány vezetőit, kom­munistákat gúnyoló ákom-bákomo- kat írnak a WC falára. Hogy kik ezek? Névvel nem lehet megnevez­ni őket, mert arra nem hajlandók, hogy nyilvánosan, tanuk jelenlété­ben firkáljanak a falra. Eppen ezért választották az illemhelyet. Gyáva kukacok ezek, akik ártatlan pofával járnak-kelnek az utcán és utána bebújnak adujukba megszö­vegezni szennyes rágalmaikat. Rossz helyen rágcsálnak. Az imperialis­ták és az ENSZ ötösbizottsága is nagyobb örömmel fogadta volna agyrémeiket, sőt, judáspénzt is kap­tak volna érte. Köztudomású, hogy a dolgozók más célra használják az illemhelyet. A WC falára írt versi, kék csak arra jók, hogy felfedjék szerzőiket. Milyen ember tehet az, aki a WC falára írja fel gondola­tait. A válasz egyszerű: vagy bolond vagy ... Szóval olyan, amilyen a WC-n terem. * Általában a költők verseiből meg lehet állapítani hovatartozásukat. A munkásosztályból jött költő versei­nek nagyrészében a munkások éle­tét, a mwnkáshétköznapok szépsé­geit és nehézségeit énekli meg. A parasztból lett poéta az aratásról, a kérgeskezű parasztról írja verseit. A WC falára írt verseie olvasása után nem nehéz megállapítani, hogy szerzőik melyik osztályhoz tartoz­nak. De hova is tartoznak az ár­nyékszék poétái? A válasz egyszerű: a WC-be. —i—n. TSyílt levél a TTIT-hez December 20-án meghallgattuk Kaszás Imre gimnáziumi tanár „Apa ki vagy te a gyermekednek?” című előadását, amelyet kizárólag apák részére tartott. Hozzászólás nem volt. Kivételesen ez volt a helyzet, mert így minden apa megmaradhatott az előadás bű­völetében és még sokáig el leszünk foglalva az elhangzottak által fel­ébresztett gondolatokkal. Megdöbbentő képet tárt elénk az előadó a szeretetnélküli apáról és megmutatta azokat a súlyos károkat, amit az apa diktátorsága, vagy kö­zömbössége okoz a gyermek lelké­ben. Ilyen tárgyú előadásokat kérünk a TTIT-től, hogy csökkenjen a szülők és a gyermekek között lévő szaka­dék és a rideg megnemértés helyébe meleg családi szeretet lépjen, mert amilyen a család, olyan a nemzet. Fogarasi Márton Szekszárd. Apróhirdetés CSALÁDI HÁZ Szekszárdon eladó. Két szoba, mellékhelyiséggel. — Ri- móczi János, Kossuth Lajos utca 53. GARAY FILMSZÍNHÁZ 1958 január 2-től 5-ig: Naplemente előtt Az utolsó szerelem. Gerhart Haupt­mann világhírű színdarabja nyugat­német filmen. Előadások kezdete: Hétköznap: fél 6, fél 8. Vasárnap: fél 4, fél 6, fél 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkásáért és a tanácsok lapja Sserkesztl a Szerkesztőbizottság Szekszárd. Mártírok tere IS—17 Telefen: 20-10. 20-11 Felelő* Kiadó: as MSZMP Végrebajtóblzattsága Szekszárdi Nyemda Telefon: 21-21 Idöiárásjelentés Várható időjárás pénteken estig: Felhős, párás idő, néhány helyen, fő­leg Északon, kisebb havazás, mérsé­kelt szél. A hőmérséklet alig vál­tozik. Várható legmagasabb hőmérséklet pénteken: —1—4 fok között. V» sarat—Lévai; Caruso csodálatos élete clmü üönyvének Illusztrációja

Next

/
Thumbnails
Contents