Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1958 január 26. A naptömegek mozgalma döntötte meg a Ji mencz-diktatúrát A TASZSZ a venezuelai helyzetről New York: (TASZSZ) Január 23-án kötött szerződéseinek felülvizsgálásá- földi tőkebefektetések sérthetetlensé- Venezuelában a néptömegek általá- ra. Pedig ezek mind közül is a leg- gét. nos mozgalmának eredményeképpen megalázóbbak közé tartoznak. Ettől Az Egyesült Államok hivatalos megdöntötték Perez Jimenez dikta- azonban szemlátomást nem kell tar- személyiségei most latolgatják az új túráját. A Jimenez-diktatúra bukása taniok. Larrazabal, a katonai junta venezuelai kormány előzetes elis- egyáltalán nem jelent azonnali de- szavatolja az amerikai és más kül- mérését, mokratikus átalakulásokat az ország­ban. A népi mozgalmat irányító „ha­zafias junta” és az országban hata­lomra jutott katonai junta között éppen abban a kérdésben támadtak Jl Még nincs rend és béke Venezuelában Hétfőn ül össze az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 37-én, hétfőn délelőtt 11 órára az alkotmány 12. paragrafusának (2) országgyűlést összehívta, bekezdése alapján 1958 január hó Nemzetközi szemle komoly nézeteltérések, milyen irány­ban és milyen arányokban fogják megvalósítani ezeket az átalakításo­kat. A katonai junta reakciós jellegéről tanúskodik az a tény is, hogy három tagja annakidején tevékenyen együtt­működött a megdöntött diktátorral. Ez az egyik oka annak, amiért a katonai junta nem élvezi a néptöme­gek és a „hazafias junta” támogatá­sát. A katonai junta a tömegek nyo­mására kénytelen volt néhány en­gedményt adni: megszüntették a cen­zúrát, szabadon bocsátották a poli­tikai foglyok egy részét, megígérték, hogy „a közeljövőben” választásokat tartanak az országban. Meg kell je-- gyezni azonban, hogy a politikai fog­lyokat csak azokból a börtönökből bo csátották szabadon, amelyekbe a ca- racasi események idején betörtek a tüntetők és erőszakkal kényszerítet­ték a börtönhatóságokat ilyen intéz­kedésre. Caracas: (AFP) Pénteken délután folytatódtak a tüntetések Caracas- ban. A hadsereg védelme alatt diák­csoportok mentek ki az utcára, hogy megnyugtassák a főváros több ne­gyedében tüntető tömeget. A tünte­tők felgyújtottak minden gépkocsit, amely a Jimenez-kormány és a kongresszus tagjainak, valamint a megbukott rendszer tisztviselőinek tulajdona volt. A venezuelai fegvveres erők a rend őrség főhadiszállásának környékén tályának megszüntetését, amely a Jimenez-rendszerben hírhedtté vált szigorú intézkedései miatt. A vene­zuelai államok kormányfői utasítást kaptak, hogy azonnal bocsássák sza­badon az összes politikai foglyot. A Junta Patriotica pénteki ülésén követelte a kormányjunta két katona tagjának lemondását. Roberto Casa­nova és Abel Romero Vilate ezre­des benyújtotta lemondását, ame­lyet a kormánv elfogadott. Az AFP különtudósítója jelenti: a tüntető lakosság követelésére pénte- pénteki heves utcai tüntetések, fosz­ken délben elfoglalták az épületet. A tüntetők továbbá azt követelték, hogv alkalmazzanak szigorú megtorló intézkedéseket azokkal a rendőrökkel szemben, ak’k az utolsó pillanatig védték az előző rendszert. I A kormány-junta elrendelte a közbiztonsági rendőrség politikai osz­togatások és zavargások után, ame­lyek során a tömeg behatolt Nicara­gua caracasi nagykövetségének épü­letébe is, a venezuelaiak most a kor­mány intézkedéseire várnak, ame- lvek hasonló események megismétlő­désének megakadályozására irányul­nak majd. A New York Times washingtoni tudósítója ezzel összefüggésben azt írja, hogy „washingtoni diplomáciai körök véleménye szerint a venezuelai felkelés távol áll a befejezéstől.” A New York Herald Tribune egyik cikkében fenyegető hangnemben fi­0 juioszliv külügyi szóvivő a frarciá hatóságok Jogtalan eljárásáról Belgrád (Tanjug). Jaksa Petries, a cia hadihajó parancsnokságának kép jugoszláv külügyi államtitkárság szó- viselője is igazolt — s a hajót erő­vivője szokásos pénteki sajtóértekez- szakkal Oranba kísérték, ahol rako- leten nyilatkozott a francia hatósá- mányának egy részét — egy marok­goknak a „Slovenija" nevű jugoszláv kői cég számára szállított 150 tonna kereskedelmi hajóval szembeni jog- fegyvert és lőszert — lefoglalták, tálán eljárásról és a következőket anélkül, hogy erről igazolást adtak mondotta: volna. Fzek szerint tehát a jugoszláv „ , ., haló feltartóztatása nvílt tengeren ~ A „Slovenija“ nevű hajót a fran törtánt s6t mi több> att6l a mrttól gyelmezteti az új venezueTá'i^kor- cia hadihajók 32 algériai partoktó1 számított öt ven kilométeres övezeten mányt, hogy ne is gondoljon az ame- 60 mérföldre erőszakos módon meg- kívül, amelyet * francia hatóságok rikai olajtársaságok Venezuelával állították — amit egyébként a fran- egyoldalúan Felhívás a Tolna megyében tartózkodó külföldi állampolgárok bejelentkezésére A belügyminiszter 1/1958. (I. 15.) számú rendelete alapján a megye te­rületén tartózkodó valamennyi kül­földi állampolgár, férfi és nő korra való tekintet nélkül, 1958. február 28-ig köteles bejelentkezni. A beje­lentkezési kötelezettség nem terjed ki: a területenkívüliséget és személy­mentességet élvező, az ország te­rületén 48 óráig érvényes átuta­zó vízummal tartózkodó, az or­szág területén csoportos uta­zás keretében turisztika céljá­ból tartózkodó külföldi állam­polgárokra. A bejelentkezést Tolna megye te­rületén lakó külföldi állampolgárok­nak a megyei rendőrfőkapitányság KEOKH csoportjánál kell teljesíte­ni. A bejelentkezés a külföldiek ré­szére rendszeresített bejelentőlapon történik. A bejelentőlapot a megye­székhely (szekszárdi) postahivatala árusítja. A bejelentkezéskor a külföldi ál­lampolgár köteles: a) Bemutatni lakhatási, vagy tar­tózkodási engedélyét, útlevelét, szü­letési, házassági anyakönyvi kivo­natát, állampolgárságát igazoló ok­mányát (külföldi állampolgársági bi­zonyítvány, nemleges magyar állam­polgársági b’zonyítvány, elbocsájtási örökbefogadási okirat.) b) Benyújtani 2 darab 3x3 centi- méteres nagyságú fényképet, mely a benyújtást megelőző 2 hónapon be­lül készült. Azok a személyek, akik lakhatási vagy tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek, — de külföldi állampol gárnak vallják magukat — beje­lentkezésük alkalmával a felsorolt ok mányokon kívül kötelesek benyúj­tani a lakóhelyük szerint illetékes rendőrőrs által lakcímükről kiállított igazolást. Az a külföldi állampolgár, aki be­jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, a 17(1954. (III. 10.) MT. számú rendelet 18. 5-ában foglalt szabálvsőrtéct, súlvosabb esetben bűncselekményt követ el. OROSZ LAJOS r. alezredes, megyei rendőrfőkapitány állapították meg és amelyben a rendőri felügyeleti jogot gyakonúták, jóllehet ezt a felügyeleti fengersávot nemzetközileg nem is­merték el. A francia hatóságoknak a . Slovenija’’ nevű hajóval szembeni riiárása tehát önkényes és a nem­zetközi jogba ütköző cselekmény, amely a tengerek szabadsága és a kereskedelem szabadsága ellen irá­nyul. A jugoszláv tengerszáüítási válla­lat rendes és nyílt áruszállítási szol­gálatot tett két független ország két cégének, a nemzetközi kereskedjem valamennyi szabályát és előírásait betartva, amit a szabályos hajóok­mányok is igazolnak. A jugoszláv kormány követeli a francia kormánytól, hogy teljes egé­szében szolgáltassa vissza a lefoglalt rakományt és térítse meg az esetből származó összes károkat. A VILÁG BÉKÉT AKAR Az események lázas kavargásában, amely a nemzetközi életet jellemzi ezekben a napokban Ankarától Ve­nezueláig, mind tisztábban, áthatób- ban és egyre elementárisabb erővel tör fel a népek békevágya. A világ minden táján követelik a tárgyalá­solt megkezdését, amelytől az embe­riségre nehezedő, egyre nyomasz­tóbbá váló hidegháború feszültségé­nek feloldását, az esztelen fegyver­kezési hajsza megszüntetését, a béke fenntartását és megszilárdítását vár­ják. AZ IDŐ MEGÉRETT arra, hogy az emberiség megragadja az utolsó kínálkozó alkalmat a prob­lémák tárgyalások útján való rende­zésére, a békés együttélés platform­jának kialakítására. A Szovjetunió békeeffenzivája, amely legutóbb Bulganyin leveleiben, majd a bag­dadi paktum államainak értekezleté­vel kapcsolatban kinyilatkoztatott szovjet hivatalos állásfoglalásban is kifejezésre jutott, hatalmas vissz­hangra talált világszerte. A szovjet javaslat — állapítja meg többek kö­zött a Combat c. francia lap — ki­terjeszti a Rapacki-tervet, amely pe­dig tagadhatatlanul visszhangra lelt egyes nyugati országok közvélemé­nyében, különösen Naey-Britanniá- ban és skandináv országokban úgy, hogy sem Marillán, sem Gaillard, sőt Eisenhower sem merte azt határozot­tan elutasítani. Az a békefront, amelyet a Szovjetunió épít ki, min­den nap csak erősödik, ezzel szem­ben az atlanti szövetség egyhelyben topog. Hasonló megnyilatkozások ol­vashatók az angol, amerikai sajtó­ban. A KÖZVÉLEMÉNY KÖVETELÉSE I egyre erőteljesebben, mint szűnni nem akaró nemzetközi kórus kívánja a kérdések tárgyalások útján va’ó rendezését, a külügyminiszteri érte­kezlet és mind°n más odázó, halogató kísérlet me'lőzésével a csúcstalálko­zót. Azt a találkozót, amelynek útiát konkrét, reális, elfogadható javasla­tokkal egyengeti a Szovjetunió, míg a másik oldalon csak kapkodás, za­var, halogatás és kibúvók a válasz. Egyre élesebben mutatkozik meg, hogy a szovjet tervek és javaslatok általános együttérzést, helyes’ést és egyetértést váltanak ki a nyugati né­pek széTes rétegeiben és ugyanakkor elmélyítik a szakadékot az imperia­lista államok pénzemberek pórázán rángatott vezetői és a nép között. De a Bulganyin-üzenet világos logikája, melynek elgondolkoztató érvelése még jobban megbontotta az anélkül is zilált nyugati szövetséget, amelyen belül egyre többen ébrednek rá ar­ra: milyen veszé’yes játék felsora­kozni az egyik hibás politikai lépést a másik után elkövető Egyesült Ál­lamok mögött. Jellemzi a helyzetet, hogy a „marakodó szövetségesek” táborában ma nincs népszerűtlenebb ember a nyugati „katasztrófa politi­kát“ megtestesítő Dullesnél, akinek merev, öt'ettelen. fontoskodó szemé­lyében látják a nyugati tábor kudar­cainak fő tényezőjét és angolok, franciák, nyugatnémetek részéről egyaránt ellenszenv és bizalmatlan­ság kíséri. A BÉKE VILÁGTANÁCS NYILATKOZATA, amely leszerelési és nemzetközi együttműködési kongresszus össze­hívását jelenti be, olyan időpontban hangzott el, amikor a békevágy hangja egyre tisztábban és messze hallhatóbban tör fel a világ minden tájáról s amikor valóban égetően fontos, hogy a béke erői minden földrészen kiszélesítsék és összehan­golják akcióikat. „Újabb erőfeszíté­sekre van szükség elérkezett az idő, amikor az éber közvélemény megvál­toztathatja az atomháború felé ve­zető irányvonalat” — jelenti ki a fel­hívás s szavait alátámasztja a világ népeinek nyomása, aminek azt a NATO párizsi tanácskozásait követő események menete, egyes nyugati ál­lamférfiak hangváltása is bebizo­nyította — nem tudnak a nyugati kormányok ellenállni. A közvélemény hullámai felcsaptak Washingtonig, magukkal ragadták Nyugat-Európát és kitartanak a tárgyalások, a csúcs- értekezlet követelése mellett. A MÁSIK FRONT Nem lenne teljes a nemzetközi szemlénk, ha a hét olyan két esemé­nyéről nem emlékeznénk meg. amely szinte követeli a szembeállítást. Eisenhower elnök a hét elején a kongresszus elé terjesztette szokásos évi jelentését, mely nem tudta lep­lezni az USA gazdasági helyzetének kedvezőtlen képét, majd chicagói be­szédében tett kényszerű beismerést az amerikai gazdasági élet hanyatlá­sáról, a munkanélküliség emelkedé­séről, az államadósság és magánosok adósságának növekedéséről, az inflá­ciós irányzat veszélyéről, a lakosság vásárlóképességének csökkentéséről, az árak emelkedéséről. Szinte egyidőben tétté közzé a Szovjetunió Minisztertanácsa felhí­vását az ország gazdasági dolgozói­hoz. mely — egy időjárás szempont­jából kedvezőtlennek mondható esz­tendőben is — a szovjet mezőgazda­ság hatalmas előretöréséről tett ta- nulsáeot. A tejelő állattenyésztés fejlődése például már az idén lehe­tővé teszi, hogy utolérjék az Egyesült államokat az egy főre eső tejterme­lésben. de a mezőgazdaság egészének fellendülésén is szilárd alapot terem­tett ahhoz, hogy még jelentősebben növekedjék a földművelés és állat­ién, vésvtés hozama, sikeresen meg­oldódjék a kitűzött cél: a legközeleb­bi években utoléri az USÁ-t az állati termékek egy főre eső termelésében. Hruscsov elvtárs egyik nyilatkoza­tában jelzett eél így indult el a meg­valósulás útján, bebizonyítva, hogy van egy másik front is a világon, ahol a nép°k békében versenyezhet­nek az ember magasabb életszínvo­naláért, szebb és jobb életéért. A békét áhítozó emberiség a fegyverkezési hajszán gazdagodó monopóliumok és ezeknek örök hű­séget fogadott imperialista vezetők minden manőverezése ellenére is ezen az úton kíván haladni. Feloszlik az amerikai Ku-KIux-Kícn Dunedin: (Florida) (Reuter) Wil­liam Hendrix, az amerikai Ku-Kl"*- Klan szervezet főnöke bejelentette, hogy a szervezetet fel fogják osz­latni, de egyes körzetei továbbra is fennmaradnak „nemzeti keresz­tén v egyház” néven. Hendrix elmondotta, hogy a szer­vezet tagjait utasították jelvénveik és előírt viseletűk elpusztítására. Rámutatott, hogy a Ku-Klux-Klan igen sok csoportja éles ellentétben áll egymással, így például az az összetűzés, amely az északkarolinai Lumbertonban zajlott le a múlt szombaton, amikor a Ku-Klux-Klan egy gyűlését indiánok szétzavarták „egymás ellen küzdő Ku-Klux-Klan csoportok műve volt.” A Ku-Klux-Klan nevű titkos szer­vezetet eredetileg Észak-Amerika déli állama5ban alapították a polgár- háború után, 1865-ben, a felszaba­dított négerek terrorizálására, 1915- ben új’ászületett a szervezet és a két világháború alatt mint szélsősé­ges nacionalista, négerellenes, anti­szemita és katolikusellenes szövet­ség működött. Tagjainak létszámát egy időben kétmillióra becsülték, de ma bizonytalan a létszám. Mint is­meretes, a csuklyát viselő titkos szervezet figyelmeztető jele az égő kereszt.

Next

/
Thumbnails
Contents