Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-25 / 21. szám
1958 január 25. TOT/NA MEGVET NÉPÚJSÁG Magánházak állami kezelésben ? Mi lesz a sorsa mintegy 40 háznak Bikácson ? Bizonyára más községekben is gon- egy fillért sem fizetett be. A házak elhagyott ingatlanná nyilvánította a dot okoz a tanácsnak az állami tulaj- fenntartásáról, tatarozásáról a köz- házat és ennek megfelelően állam- donban levő házak kezelése, de ez a ségi tanácsnak kell gondoskodni, erre kincstári tulajdonná. A telekkönyv- gond Bikácson még nagyobb arány- beruházást nem kapnak, mert hiva- ben viszont a már említett okok ban jelentkezik. Vagy 40 olyan ház tál osan magántulajdonban levő há- miatt továbbra is Zoliéi József nevan a községben, amely állami ke- zakról van szó. vén szerepelt. 1956-ban vevő jelentzelésben áll. Ezeket időnként tata- Történt ugyan kísérlet arra, hogy kezett a házra. A házban lakó Varga rozni kell — viszont, egy ház évi bér- ezeket a házakat állami tulajdonba János erről értesítette Zoliéit és azt leti díja 300—350 forint. Amennyiben vegyék. A községi tanács ezirányú ajánlotta, fizesse ki érte a 2500 fo- • lakó elvégezteti a tatarozást, a lak- határozatát a járási tanács elfogadta, rintot és ő megveszi tőle 10—12 ezer bért felére csökkentik a tatarozás a megyei tanács ugyanakkor vissza- forintért. költségeinek kiegyenlítésére. Persze, utasította, azzal az indokkal, hogy A bikácsi helyzeten lehetne vál- a lakók erre nem igen vállalkoznak, hiányzik a tulajdonos nyilatkozata, toztatni megfelelő intézkedésekkel, főleg, ha a tatarozás nagyobb össze- amelyben lemond a ház tulajdonjo- mert hovatovább, tarthatatlanná véget emésztene fel. így a tatarozás gáról. Ezzel kapcsolatban az a kér- ük ez a helyzet. A házaknak a valógondja a községi tanácsra marad, dés, lehet e ragaszkodni minden eset- Ságban nincs gazdájuk, 10 százaléka arra a pénzt községfejlesztésből és ben ehhez a hivatalos előíráshoz? Az lakhatatlanná válik, ha nem lesz más forrásokból kell fedezni — amit ilyen nyilatkozat megszerzése ugyan- tatarozva, rövid időn belül, felhasználhatnának az egész lakosság is fizikailag lehetetlen. Vajon, hol a leghelyesebb megoldás az lenne keresse a községi tanács az 5—6—7 az elhagyott házak ügyében, hogy az évvel ezelőtt elköltözött „tulajdo- olyan esetben, amikor a telekkönyv- nost“, aki jóllehet, nem is tartóz- ben szereplő tulajdonos hollétéről kodik az ország területén. Egy eset. nem lehet tudomást szerezni, Az egyik ház a telekkönyvbe Székely Az 1946—-47. körülT években megtör- MihálF nevén szerepel, aki 1952-ben tént telepítések Bikácsot is érintet- elköltözött Bikácsról. Elment bányába ték. Erdélyi székelyek, felvidékiek, dolgozni, közben, a hírek szerint, az ország más vidékeiről származó meghalt. emberek telepedtek meg itt, földet és Másik eset. Abban az időben egy házat kaptak. Legnagyobb részük cirkuszi artista kapta meg az egyik meggyökeresedett itt és azóta is itt házat. Nemsokára, egyik napról a egyidejűleg azok részéél. itt dolgozik. Voltak azonban ka- másikra, eltűnt a községből, a ház eladni- ,Ezzel egy! ,ejuleg..az°k _ . landorok, „szerencsevadászok", akik viszont jelenleg is a nevén szerepel, ugyanúgy részesültek a juttatásból, Ezektől hogyan szerezzenek nyilatko- de egy-két év múlva továbbálltak, zatot, amelyben lemond a házról? itthagyva házat, földet. Ebből kéz- Egy másik változat. A házak értéHÍREK céljainak megfelelően. A legnagyobb gondot mégis az okozza, hogy sok ház állami ház, meg nem is. Hihetetlennek hangzik, de így van. minden további leijárás nélkül, telekkönyvileg is államkincstári tulajdonná kell nyilvánítani. Annál is inkább, mivel a megváltási ár nincs kifizetve. Ezekután pedig — mivel jelentkeznének vevők —• fel kellene értékelni a házakat és re is, akik annakidején elköltöztek és most érvényesítik tulajdonjogukat, új megváltási árat kellene megállapítani. mert nem méltányos az állam nak 2500 forintot fizetni — 10—15 dődött aztán a bonyodalom. I95S-ban kormányrendelet jeleni állapították meg az elhagyott házak sorsáról, Hilkó ján0S) Horváth János, és építkezésekre. olyan formában, hogy azokat állam- velük együtt nagyon sokan kifizették Ugyanakkor a községi tanácsot is két a juttatás idején 2500 forintban ezer forintot érő házakért, amikor meg. Jurbán István, amúgyis százmilliókat fordít lakáskincstári tulajdonba kellett venni. Ennek megfelelően Bikácson is az akkori végrehajtóbizottság határozatot hoeott az elhagyott házak állami tulajdonba vételéről, az ezzel kapcsolaté* jegyzőkönyveket elküldte a felsőbb szervekhez — a telekkönyvi hatóság kivételével. aztán a házak telekkönyviig még azoknak az egvéoekn°k a nevén szerepelnek, akik annakidején megkapták és már évek óta nem élnek a községben, így tehát vannak házak, amelyeka ház megváltási árát még 195Q előtt. Most viszont többgn, olyanok, akik régebben elköltöztek, most újból jelentkeznek. Kifizetik a ház árát, a 2500 forintot és eladják 15—20—25 000 forintért. A törvényadta lehetőségeket kihasználva, üzérkednek az állam kárára. Megtörtént olyan eset, hogy az illető eladta a házat úgy, hogy a kapott előlegből fizette ki a 2500 forint megváltási árat. Az egyik ház tulajdonosa, Zoliéi József 1951-ben elmentesítenék a mintegy 40 állami ház fenntartásától, amely egyre nagyobb gondot jelent. Bognár István • Várható időjárás szornbaton estig: hideg párás, több helyen ködös idő, nyugaton több felhő, néhány helyen kisebb havazás. Gyenge légáramlás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton mínusz három mínusz hat fok között, egy-két helyen mínusz hat fok alatt. — Bikácson a havazás megkezdése előtti napokban több erdei tisztáson találtak ibolyát. — A szekszárdi repülöklub január 30 án vezetőségválasztó taggyűlést tart. A gyűlésen a végzett munka és az elkövetkezendő feladatok elemzése mellett megújítják a vezetőséget. — Sióagárdon tanácsülést tartottak a közelmúltban, ahol ismertették az idei községfejlesztési feladatokat és kikérték a lakosság azzal kapcsolatos javaslatait. Sok szó esett a község szőlőkulturájánk a megjavításáról is. — Zombán két mezőgazdasági szak tanfolyam működik: az egyik a Jószomszédság Termelőszövetkezetben, amelyen igen sok egyéni gazda is részt vesz, a másik pedig a községben. — Strozzi: Játék és valóság című színművét február 5-én mutatják be a Szekszárdi Városi Kultúrotthon- ban. A szereplők: Kiss Ferenc és Sennyei Vera. Az előadás iránt, noha még alig kezdték el a propagandát, igen nagy az érdeklődés. Tolna megye területén összesen 100 szeszfőzde van, ebből 28 tanácsi kezelés alatt. Jelenleg valamennyi működik. — A Tolnai Selyemfonóban megkezdték a selyemfonógép felszerelését. Eddig ebben az üzemben nerrt szőttek selymet és a gépek üzembe* helyezése után megkezdik a selyem- szövést is. — A Nagydorogi Dohánybeváltó KISZ-szervezete a nyárra balatoni társas kirándulást szervez. Az út költ ségeinek fedezésére szükséges pénzt kultúrelőadások bevételeiből kívánják előteremteni. — A Szekszárdi Művelődési Otthon fotó-szakkörének tagjai február másodikén ellátogatnak a helyi Béke Termelőszövetkezetbe és fény* képsorozatot készítenek a szövetkezet életéről. — Ismét megjelenik egy hónapi szünet után, február első napjaiban a Tolna megyei Színház és Mozi. — Az Egerek és emberek című színművet a Bonyhádi Járási Kultúrotthon Vörösmarty művészegyüttese január 26-án délután Diósbe- rényben, este pedig Gyönk község lakosságának mutatja be. Ezzel a színművel már igen sok helyen szerepelt ez az együttes és hozzátehetjük ázt is, hogy nagy sikerrel, — A növényvédelem időszerű kérdéseiről tart előadást január 27-én a Fácánkerti Növényvédő Állomás szakembere, Simontornya község dolgozó parasztságának. — A Szovjetunióban járt pedagógus-küldöttség Tolna megyei tagjai élménybeszámolót tartanak január 29-én Szekszárdon, a Városi Művelő* dési Otthon Télikertjében. Falusi emberek ről azt sem tudják, hogy a tulajdo- költözött a községből. 1953-ban, a no* él-e, hal-e, ráadásul törlesztésre rendelet értelmében, a községi tanács OLVAS A FALU.. Felnevelési és takarmányösszehasonlító kísérletek Látogatás a Középhiivégi Kísérleti Gazdaságtan ... erről beszél Fazekas Boldizsár, a nagy ve j kei pártvezetőség egyik tagja. Fazekas elvtárs, mint párt- megbizatást, a sajtófelelősi teendőket látja el. És hogy becsülettel elvégzi a reá bízott feladatot, ezt igazolja a tájékozottság. Mint mondja, az alig 500 lelkes községben havonta 150—200 kötet könyvet köl- . esönöznek ki az olvasók a községi népkönyvtárból. Olvasnak ezenkívül újságokat és folyóiratokat is. A Tolna megyei Népúiságból oéldául 18, a Népszabadságból 16 példánv fogy el naponta. Nem beszélve a hetilapokról, folyóiratokról, valamint a ké A Középhidvégi Kísérleti Gazdaságban jártunk a napokban s a vezetőktől sok érdekes kísérletre vonatkozó dolgot tudtunk meg. A gazdaságban régóta kísérleteznek azzal, hogyan lehet kevesebb abraktakarmánnyal és több szilázszsal a növendék nevelést megoldani úgy, hogy az állatoknál fejlődési rendellenesség vagy valamilyen visszaesés ne mutatkozzék. Érdekes a felsőhidvégi üzemegységben beállított felnevelési kísérlet. Az összehasonlító kísérlet során 46 darab növendéket állítottak be (két hónapos kortól) 80, illetve 100 százalékos takarmányozás mellett. A kísérlet a növendékek tenyésztésbe vételéig tartott. Megállapították, hogy a 80 százalékosan takarmányozott csoport elfogyasztott összesen 2000 kiló keményítőértéket és 26 7 kiló emészthető fehériét. Meg kell mondani azt is, hogv ennél a csoportnál a feletetett takarmányt, tömegtakarmány vagyis szi- lázs képezte. A 100 százalékosan takarmányozott kontrol csoport ugyan ez időszak alatt 2390 kiló keményítő- értéket és 397 kiló emészthető fehérjét fogyasztott el. A kísérlet a kutatókat igazolja, mert a két csoport között súlybeli eltérés alig van és ezt igazolia az edd'g leellett 6 darab üsző is. Az elő készítés mindkét csoportnál egyforma volt. Érdekessége még a kísérletnek. hogv ti növendékek mfir 18 hónrvnos korban tenyésztésbe kerülnek, míg a rendes körülmények között tartott és nevelt borjak csak 25—26 hónapos korban. Ezenkívül kísérletet indítottak a tehenészetben a különböző fajtájú tö megtakarmányok etetésére. A tehenészet egyrésze szójás-kukoricás silót, míg a kontrol-csoport borsósnapraforgós silót kapott. Egy hónap után azt tapasztalták, hogy a borsós-napraforgós silót az állatok szívesen fogyasztották és a másik csoporttól eltérően a napi tej emelkedése 1—1,5 kiló volt. Ebből azt a következtetést vonta le a gazdaság ve zetősége, hogy az idei évben nagyobb területen termelnek borsósnapraforgós keveréket, amelynek nagy előnye azonkívül, hogy jobban tejelnek a tehenek, hogy korán vethető és a csúcsmunkák előtt besi- lózható és azonkívül jó elővetemény. Felnevelési kísérletet folytatnak még, 30 darab növendéknél, olcsó takarmánnyal. Az etetésre kerülő takarmány legnagyobb része szójás-kukorica siló. Abraktakarmányt csak keveset kapnak, többnyire csak az emészthető fehérje kiegészítésére, és darabonként 2 kiló jóminőségű szénát. A növendékek napi súlygyarapodása 70—80 dekagramm között van. A kísérlethez tartozik még az is, hogy a szarvasmarha-állománynál, sőt a juhászaiban is mesterséges úton történik a megtermékenyítés. Az eredménnyel elégedettek, mert a vem h°cségi százalék jó. a meddőség minimálisra csökkenthető és iobban tud nak védekezni a fertőző brucellózis veszélye ellen. PÄLKOVACSRÓZA pesújságokról, amelyekért valóságos közelharcot vívnak az olvasók. A TANÁCSTAG GONDJAI Fülöp János tanácstag a Szentgál- pusztaiak bizalmából került a községi tanácstagok sorába. Jó gazdának és kötelességtudó embernek ismerik, aki szívesen dolgozik a közért. A 380 lelkes település lakói villanyt kérnek. Ennek megvalósításáért Fülöp János társadalmi munkára mozgósította a puszta népét, akik vállalták a villanyoszlopok kitermelését. faragását és leásását. Be széliek arról is a legutóbbi tanácstagi beszámolón, hogy javítani kellene azt a két kilométeres bekötőutat, .amelyet 1956-ban másfél millió forintos állami költséggel építettek. A közbejött ellenforradalmi események miatt az Útépítő Vállalat már nem építette meg a hidakat, s ez nagyon megnehezíti a közlekedést. A választók arra kérték tanácstagjukat, járjon el illetékes szerveknél, hogy befejeződjön az útépítés. S egyben javaslatot tettek arra is, hogv keressék meg írásban az Útfenntartó Vállalatot, hogy jelöljön ki egy útőrt a két kilométeres útszakasz javítására. Télen is zavartalan a közlekedés Helytállnak a bátaszéki vasutasok A bátaszéki vasúti forgalmi irndá.khan mintha nem is lenne tél, um-anpi^ar, portosan végzik a munkát, mint nyáron, csak ak’mr juttatta az emberek eszébe a hideg időt. amikor nyílik az ajtó és havat söpör be rajta a januári szél. A főnök, egyedül ül szobájában jelentéseket, naplókat tanulmányoz. Vajda Gyula elvtárstól érdeklődünk a téli előkészületekről, a munkáról, a munka nehézségeiről. Megtudtuk tőle, hogy a vasút életében az idén még csak most jött az első igazi tél. S ez azt is hozta magával. hogy fokozottabb ellenőrzést kell végezni, jobban kell a fegyelem, a szolgálati utasítások ^tartására üeyelni. Ilyenkor nagy a baleset; veszély emberben és tárgyban Az idén még nem volt baleset. Tehát teL jós .gőzzel” üzemelnek a bátaszéki vasútállomáson, és a legnagyobb probléma, hogy a vonatok egy-két perces késését a minimálisra tudják csökkenteni. Makai Áriám, forgalmi szolgálat- tevő. Egyedül tevékenykedik a forgalmi irodában. Telefonosengotés, vonatfüttyök, vasutasok kiabálásán, utasok türelmetlenségén keresztül kell kiigazodnia, a legjobb megoldások megkeresésében, a vonatok összeállításában, indításában. Ami jellemző tulajdonsága, arról nem csak Bá- taszéken, hanem a környező állomásokon is híressé vált. Nem tud velesenkj összeveszni, pedig ez ritka tulajdonság vasutasoknál, ahol sok esetben negyedórákat kell tárgyalni a másik állomás szolgálattevőivel, hogy egv-egv vonatot, ..rendessé1’ tud innak tenni és ezzel van kapcsolatban a lelkiismeretesség. E nélkül nines 1ó munka, nines jó közlekedés. Mohai Ádám 14 vasutas parancsnoka. 14 ember hajtja végre utasításait, távirászok, kocsirendezők, váltókezelők — és naponta több ezer utas. rsak Schillei Antal ködhöz, hóviharhoz. napsütéhez szokott szeme tud eligazodni úgy a váltó toronyban. hogy ne ütközzenek össze a vonatok. hogy még egy eltévedt vagon se fusson rossz vágányra gurítás közben. Most. amikor szinte marokszám zúdítja a szél a havat a kis torony nb’akára. akkor is pontosan, fegyelmezetten teljesíti hivatását. Töhb mint húsz éve vasúton dolgozik Sehiüei Antal és nagyon szereti a fiatalokat, azokat, akik élethivatásuknak a vasutas szakmát választják. Az elmúlt évben is négy fiatal ember tanulta meg „keze“ alatt a váltókezelés tudományát. Az állomás ellenkező oldalán, a bajai oldalon Fellegi János kocsi- rendező dolgozik brigádjával. A csaknem száz éves masinával, vagonokkal, tervekkel, küszködnek a hóvihar ban. szinte percek alatt „szét tolatnak“ egy beérkező szerelvényt, hogy a sok elegvből egv-egy vonatot állítsanak össze. Fellegi Jánost óév ismerik a vasúton, hogy ő a legcsendesebb. de tudják, hogy amit egyszer Fellegi megmond, annak úgy is kell lenni. Mindig azt mondják róla:' „Amilyen keveset beszél, olyan sokat dolgozik". S ez így is van. Amikor az első hó leesett, összehívta az embereit és megmondta nekik, hogy mennyire kell most vigyázniuk, hogy ne legyen baleset pmberben, vagonban s szavának mindig volt s van foganatja. Nagvon sokoldalú munkát vegpz a raktárban Takács Kornél. Húsz éves vasutas-múlt. tapasztalat áll már mö götte, húsz telet ért már meg a vasútnál, és most is csak azt tartja a legfontosabbnak, hogy rendre szoktassa a szállíttató vállalatokat, hogy a téli hónapokban is be tudják tartani a norma szerinti rakodási, kocsi- fordulási időt. Emberek, vasutasok.!.. Mindegy nekik, ha annyira tűz a nap, hogy a sínt forróra melegíti, ha hóvihar söpör végig a vagonok között, ők helytállnak, szorgalmasan dolgoznak. Sok tízezer ilyen vasutas ember segíti most a téli hónapokban becsületes, lelkiismeretes munkájával a téli nehézségek leküzdését, a vonatok pontos közlekedését. (Pálkovács)
