Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-25 / 21. szám
TOLNA MEGYEI y V VILÁG PROL ETÁRJ AI EGYESÜLJETEK' / III. évíolyam, 21. szám. ARA: 50 FILLÉR. Szombat. 1958 január 25. Naponta 4 000 péksütemény A Tamási Sütőipari Vállalat 1953- ban alakult. Az azóta eltelt ;dő nemcsak a vállalaton, hanem körzetének fogyasztó közönségén is nagy változásokat hozott. Kezdjük talán az üzemmel. Erre csak egy példát, amelyet élénken bizonyít a tamási korszerű sütőüzem. De készítenek is olyan kenyeret, hogy párját nem sok helyen lehet találni a megyében. Terraelőszövetkezeteink életéből A megyében több mint 27 000 hold A január! napok beköszöntővel sem szűnt meg az élet a kisiormási Dózsa Termelőszövetkezet határában, legelő és 33 000 hold rét van. Ennek A tsz szorgalmas tagsága hordja a nagyobbik részéről évek óta lebb trágyát. Hét fogat viszi a trágyát mint 500 vagon takarmányt vitt el a egy 38 holdas területre, amelybe a tavasszal kukoricát vetnek. Megkezdték a rétek és a legelők víztelenítését a megyében Az idén, a tavalyihoz hasonlóan, 800 000 forinttal járult hozzá az állam a megyében megkezdett rét és legelők víztelenítéséhez. Nemcsak azért víz. Mégpedig azért, mert 1940. óta a Ezenkívül természetesen a községek- vízlevezető csatornákat elhanyagol- ben ^ nagyarányú társadalmi mun—- úgyszólván sehol sem tóval járulnak hozzá a nagy terv ^inden ;ét'& legelő^zteieS tez! süteménnyel való ellátása ták. Azóta ... .... , . - tisztították a főcsatornákat és a víz- végrehajtásához. Ez a gyakorlatban törekedik a felső- levezető árkokat. Ez a megye állat- úgy néz ki ho„„ az árok tisztításánál nánai Zöld Mező Tsz tagsága arra, tenyésztésének minőségi és mennyi- egy köbméter föld eltávolítása áltálá'í10 l!tUk megíflel° sza~ sért fejlesztése rovására megy. Ezért ^ 8_8 50 forintba kerül. Ebből zalékán luvemát vessenek, mert 1957-ben a megyei tanács mezőgazkitűnő takarmány és jó elővetemény, dasági osztályának többszöri sürgehanem azért is, mert jelentős bévé- tésére teli forrás. Az elmúlt gazdasági év Láttam többek között egy fél kenyeret, s azt gondoltam, valamelyik mua kás reggelijéből maradt meg. Szép kenyérnek tal^tam. Felvilágosított tak azonban, hogy az nem kerül eladásra (kevés akad ilyen), mert selejt. S miért? Mert az alja kjssé megégett... A vállalat azonban tovább fejlődik, hisz a követelmények is egyre nőnek. Ennek megfelelően a Jövő hónap elején helyezik üzembe Nagyszokolyon, mintegy 50 ezer forintos költséggel, a felújított sütőüzemet. Az önköltség-csökkentés szempontjából is jelentős ez a beruházás, mert takarmány, rét és legelő gazdálkodási az ^^'Si drága fafűtésről a gazdasá- előadója kérdésünkre elmondotta, Sosabb befúvóval végzett porszéntü- hogy ha jövőre is meg lesz az a ze'^sre térhetnek át. nagymennyiségű állami támogatás a . ^ fogyasztók szempontjából is rétek és legelők vízte'enítéséhez, az új létesítmény. A járási mint az elmúlt évben volt, és ebben székhelytől elég távol eső három köz- az évben van, akkor a megyében g’ *reSszemcse> Nagyszokoiy, Maben például 115 000 forint jövedelmet biztosított az értékesített lucernamag. /ólsikerült az elmúlt gazdasági év a kölesdi Kossuth Termelőszövetkezetben. Az átszámított munkaegység. a Földművelésügyi Minisztérium az év második felében 800 000 forint póthitel keretet bocsátott a megye rendelkezésére a rétek és a legelők víztelenítése céljából. A munkát tehát tavaly, szeptemberben a megye 30 községében megtava'v az állam 5 forintot fizetett ki, az idén pedig 6 forinttal járul hozzá. A többit az érdekelt község dolgozó parasztjai, vagy a községfejS ez azt jelenti, hogy 20 évig ilyen nagyarányú munkát a rétek és legelők víztelenítésével kapcsolatban nem kell végezni. csak a szokásos tavaszi vadvízlevezetéssel kapcsolatos á.rok-tisztításoeddig sok gondot okozott. Ezt aztán nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is hátrányosan érezték az ottani fogyasztók. Nyilvánvalóan ez az intézkedés növelni fogja a fogyasztás mértékét is. A vállalat alakulásától eltelt idő is a sütemény fogyasztás állandó lesztési alap hozzájárulásával, vagy kat kell elvégezni minden tavasszal, emelkedését mutatja. érték közel 70 forint volt. Különösen kezdték. A 800 000 forint állami tá- szép bevételt biztosított a tagságnak mogatás mellett a községek 350 000 a kertészet, a hat hold gyümölcsös, forint értékű társadalmi munkával a szerződéses paprika és a dohány. A járultak hozzá a rétek és legelők tagok havi átlagkeresete 2000 forin- víztelenítéséhez. összesen tavaly ton felül volt. mintegy 8400 hold rétet és legelőt t mentettek meg attól, hogy az idén és a következő években víz alatt áll- Györköny községben három tér- jón. De ez a munka ebben az évben melőszövetkezet és három I. típusú és jövőre tovább folyik. A megyei termelőszövetkezeti csoport működik, tanács mezőgazdasági osztályának ál- Tagjaik jó eredményeket érnek el. A lattenyésztési csoportja a vízügyi Szabadság Tsz-ben például 22, a szakemberekkel közösen, részletes Kossuth Tsz-ben 46, a Petőfi Tsz-oen tervet dolgozott ki a rétek és legelők pedig 48 forint volt az átszámított víztelenítésére, s ennek alapján a egy munkaegység értéke. 1 munkák most is folynak. közvetlen társadalmi munkával biztosítják. Ezt vállalták is, mert elsősorban nekik érdekük, hogy legeltessék a jószágot, a rétekről betakaríthassák a szénát. Persze ehhez az is szükséges, hogy a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság a felügyelete alá tartozó főcsatornákat rendszeresen tisztítsa, hogy legyen hova levezetni a rétekről és legelőkről a felgyülemlett vadvizeFarkas Miklós, a megyei tanács két. Míg 1953 után az első időkben a vállalat üzemeiből mintegy 1200—1800 sütemény kerüli eladásra, addig napjainkban tz a mennyiség naponta több mint 4000-re emelkedett. (i—e.) Ä lottó nyerőszámai: 18, 24, 46/ 63, 85 Kevés munkával nagy jövedelem Bátran mondhatjuk, hogy a legjövedelmezőbb állattenyésztési ág a juhtenyésztés. A juhok tartása nem költséges, kevés takarmánnyal megoldható és mégis nagy hasznot jelent. A Középhidvégi Kísérleti Gazdaságban az elmúlt évben csak gyapjúból 400 000 forint volt a bevetek A magvarfésüs anyáknál a nyírási átlag több mint 6 kiló volt, míg a sztravropoli fajtáról átlag 9 kiló gyapjút nyírtak le. A sztravropoli fajta kos pedig 15 kiló 60 deka gyapjút is adott. * A Biritói Állami Gazdaság vezetői is a jövedelmező juhtartásról adA belterjes ga7dálkodás a cél A megyében lévő több mint 100 termelőszövetkezet tagsága ma már mindinkább belátja azt, hogy a belterjes gazdálkodás a legjövedelme- tak hírt. összesen 900 darabból áll zőbb, ezért törekednek is ennek meg- juhállományuk és az elmúlt évben valósítására, csak gyapjúból 200 000 forint bevételük volt. A gyapjún kívül azonban jelentős összeget biztosított a tej is. Körülbelül 3000—4000 liter juhtejet fejtek ki. Újfajta bányás7csizmát gyártanak a Dimaföldvári Cipész KTSz-ben Több kiállításra készülnék Szekszárdon és Tolna megyében Szekszárdon és Tolna megyében több, érdekes kiállításra készülnek az idén. Az első kiállítást a Csehszlovák Kultúra rendezi a szekszárdi művelődési házban, ahol a mai Csehszlovákia életét mutatják be. A február elején nyíló kiállítást csehszlovák irodalmi est fejezi be. Közvetlenül a csehszlovák kiállítás után színháztörténeti kiállítás nyílik ugyancsak a szekszárdi művelődési házban, amit a Színháztörténeti Múzeum rendez. I A megyei tanács művelődési osztálya is több kiállítást tervez a téli és a tavaszi időszakra. A Tolna megve nép- és iparművészetét bemutató kiállítást először Szekszárdon rendezik meg, majd vándorkiállítás formájában eljuttatják a megye valamennyi nagvobb községébe is. A Tolna megyei képzőművészek kiállításán kívül megrendezik a Tolna megyéből elszármazott festők kiállítását is, amelynek keretében láthatólag bemutatják a dombóvári születésű Domanovszkv Endre mártírhalált halt ozorai Roxi, továbbá Wágner Andor műveit is. előre- és a A Dunaföldvári Cipész KTSZ gumicsizma üzeme csaknem teljes termelését az ország bányái részére szállítja le. A bányászat részéről egy re nagyobb az igény a szövetkezet csizmái iránt, mert az itt készült gumicsizmák a legjobb minőségűek és a legtartósabbak. Az elmúlt hónapokban a szövetkezetben eredményes kísérletek folytak egy új, az eddiginél is 'jobb gumicsizmatípus kikísérletezésére. Az új technológia bevezetéséhez szükséges berendezést már elkészítették és felszerelték, így a napokban megkezdik az újfajta gumicsizmák — amelyekből eddig csak néhány mintapéldány készült — üzemszerű gyártását. Kerítést és kényszervágót építenek a szekszárdi vágóhídon A szekszárdi vágóhídon nemrég kezdték meg egy kényszervágó helyiség építését. Ennek jelentősége elsősorban állategészségügyi szempontból nagy. Eddig ugyanis a kényszervágásra kerülő állatokat a vágócsarnokban kellett levágni, ott, ahol különben az egészséges állatok vágása történik. Nagy többletmunkát és munkakiesést jelentett ilyenkor a kényszervágás utáni fertőtlenítés. A jövőben a vágncsarnoktól távol lévő kénvszervágóban végezhetik maid a beteg állatok levágását, a hús egészségügyi vizsgálatát, annak megállapítását, hogy a hús alkalmas-e fogyasztásra, vagy sem, nem kell-e abban a községben, ahonnét az állat származik, zárlatot elrendelni. A kényszervágó építésével egyidejűleg a vágóhíd hátsó részét is bekerítik, hogy a kóbor kutyák ne hordhassák szét a betegségeket. Az építkezési munkákat decemberben kezdték el és azokat csak a most beköszöntött keménv téli időjárás következtében kellett abbahagyni. Amint az idő jobbra fordul, folytatják és hamarosan be is fejezik a munkát. Különösen örvendetesen mutatkozik meg ez a törekvés a pillangósvirágúak termesztése terén. A bonyhádi járás területén lévő termelőszövetkezeteknél a pillangós virágúak területe az összes szántóterület 20 százalékát teszi ki. A bonyhádi Dózsa népe Tsz-ben pedig a szántóterület 57 százalékán termelnek jelenleg pillangósokat. Dicsé- retreméltó az a törekvésük is, hogy négy évenként istállótrágyázni tudják az összes szántóterületüket. Törekednek a termelőszövetkezetek arra is, hogy a tehenek évi nozama állandóan növekedjék. Nem egy olyan termelőszövetkezet van a megyében, mint a dombóvári Rákóczi, az aparhanti Március 15., a bonyhádi Dózsa Népe, ahol a tehenek évi tejhozama meghaladja a 3000 litert MUNKÁBAN A LEGELTETÉSI BIZOTTSÁG ZOMBÁN A zombai legeltetési bizottságnak 36 hold földje van, amelyen tervszerű munka folyik. Az őszieket annakidején elvetették, a 14 holdas réten pedig, amelyről az elmúlt évben 250 mázsa szénát kaszáltak le, elvégezték a gyomirtást. A rétet még hó borítja, de a zombai legeltetési bizottság már kijelölte azokat a gazdákat, akik annakidején maid elvégzik a fogasolást. A gyengébb mi- nősóeű rét egv 5 holdas darabiát fel törik és takarmánykeverékkel vetik be kísérletképpen annak megállaoi- tására, hogyan tudnának több takarmányt termelni. Fűrész üzemet létesít a bikácsi erdészet A bikácsi erdészet területén ebben az idényben 8000 köbméter fát termelnek ki. Eddig a kitermelt fát, mint rönköt szállították el. Az erdészet most fűrészüzemet létesít a községben, s itt dolgozzák fel félkészárúvá a kitermelt famennyiséget. Két fűrészt állítanak üzembe, s ez több előnvt jelent, elsősorban is a község lakosságának. Elsősorban előnvt jelent az. hotrv ióné- hánv embert tudnak foglalkoztatni — kezdetben 10—15 főt, később többet —, tehát bővíteni lehet a köa- ségbeljek munkalehetőségeit. Előnyt jelent még az, hogy a hulladékfából a község lakosságának tüzelőszükségletét részben fedezni tud ják olcsó áron, és nem utolsósorban az, hogy a lakosságtól is vállal fűrészelést az üzem. Eddig ugyanis a szomszédos községekbe kellett vinni fűrészelésre a deszkaanyagot. A fűrészüzem üzemeltetése rövidesen megkezdődik. Művésztelepet létesít a megyei művelődésügyi osztály Bátán A Tolna megyei festőművészek munkájának elősegítésére a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya a nyáron Bátán hatnapos művésztelepet létesít. A művésztelepen neves festőművészek instruálják a résztvevő Tolna megyei festőket. Egy-egy országosnevű festőművész három- három napig tartózkodik majd Bátán. A nyári művésztelep létesítése miatt a megyei képzőművészeti kiál lítást, az eddigi gyakorlattól eltérően, az ősz folyamán rendezik meg Szekszárdon, hogy megyénk festőművészei már nyári „termésükkel” is felvonulhassanak a szekszárdi kiállításon. Megyénk ének-és zenekultúrájának fellendítéséért Lapunk egy előbbi számában cikk jelent meg arról, hogv Tolna megyében az ének- és zenekultúra helyzete nem kielégítő. Ezért a megvei művelődésügyi osztály elhatározta, hogy az iskolai ének- és zenekarvezetők és a művelődési otthonokban működő ének- és zenekarok vezetői részére rövidesen négynapos tanfolyamot rendez, amelven szakmai, módszertani és didaktikai kérdésekről tájékoztatják a karvezetőket.
