Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-24 / 20. szám
TOLNA MEGY** tm MAGYAR SZÓ III. évfolyam, 20. szám. ARA: 50 FILLÉR. Péntek, 1958 január 24. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' Előkészítő bizottságok működése a dombóvári járásban Horváth Lajos, dombóvári levelezőnk, arról értesíti a szerkesztőséget, hogy a járás területén három előkészítő bizottság működik. Döbröközön hat család, Kocsolán 2 család tevékenykedik az előkészítő bizottságban. Mindkét községben III-as típusú tsz alakításán dolgoznak. Szakcson, a volt Béke I. típusú tszcs elnöke Kanizsa Vendel szorgalmazza a tszcs alakítást. A község gazdái körében nagy az érdeklődés, az előkészítő bizottságnak eddig már 12 tagja van. Vízgazdálkodási társulás gondolatával foglalkoznak Szekszárdon Nagyjelentőségű kezdeményezés történt Szekszárdon: a városi tanács a város mezőgazdálkodásának fellendítése érdekében megbeszéléseket foly tat a gazdákkal. Szőlőhegyeken nagy gondot okoz a talajerózió, a határ más részein pedig a csatornák helyre állításának kérdése. A szőlőhegyek közül mindenekelőtt a parásztai rész az egyik legveszélyeztetettebb terület, összehívtak megbeszélésre mintegy 15 érdekelt gazdát és velük közösen igyekeztek olyan terveket kidolgozni, amelyek megvalósítása által megoldhatók a problémák. Mindenekelőtt elhatározták, hogy a többi érdekelt gazda véleményét is ki kell kérni és az egész szőlőhegy érdekeinek figyelembevételével vízfogókat, szélfogókat kell létrehozni és a völgyben lévő vízgyűjtőt is gátakkal kell ellátni. A problémák megoldásával kapcsolatban szóba került egy vízgazdálkodási társulás létrehozása, annál is inkább, mert mindez közös gond és csak közös erőfeszítésekkel oldható meg. A társulás tagjai szükség esetén hosszúlejáratú hitelt is kapnának a helyi erők felhasználása mellett. Mint Papp András, a városi tanács mezőgazdasági osztály vezetője mondotta, erőteljesen foglalkoznak a határban lévő csatornázási problémákkal. Az állam ad erre a célra jelentős összeget. Ezzel azonban nem oldható meg mindenütt a probléma, mert a nagykiterjedésű határban mindenütt erősen elhanyagoltak a csatornák, így szükséges felkutatni egyéb lehetőségeket is. Helyenként vannak ^kezdeményezd- sek a társadalmi munkára, de még így is kevés az erő. Az viszont bizonyos. hogy nem lehet részletekben megoldani a csatornák helyreállításának a problémáját, mert ha egyik helyen helyrehozzák a csatornákat, azon a területen ugyan „megoldották” a problémát, de ugyanakkor esetleg másik területeken mégjobban veszélyeztethetik a termőföldeket. Az egész csatornarendszer kapcsolatban van egymással és csak akkor lesz sikeres a munka, ha mindenütt kijavítják a csatornákat. Ehhez kell a lakosság fokozott hozzájárulása. A társadalmi munka a sok hivatali földtulajdonos és egyéb problémák miatt nem egészítheti ki teljes egészében az állami segítséget, szükséges, hogy a lakosság anyagilag járuljon hozzá a feladat megoldásához. Tárgyalásokat kezdtek a gazdákkal: igyekeznek elérni — természetesen a gazdák hozzájárulásával —, hegy közadó formájában szedjék be a csatornázáshoz az állami segítségen és a társadalmi munkán felül szükséges pénzt — természetesen a földterülethez viszonyítva. A ráfordított pénz a város vezetőinek számítása szerint egy-két év alatt bőségesen megtérül és erről konkrét példákon keresztül igyekeznek meggyőzni a gazdákat. Szabályban elfogadta a tanácsülés a törpe vizmű létesítéséi A község lakosságának nagy többségét érintő kérdésről tárgyalt szerdán este Szakályban a tanácsülés — a törpe vízmű építésével kapcsolatos tennivalókat beszélték meg. Hogy mennyire érdekli ez a lakosságot, mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a tanácsülésnek 180 résztvevője volt. A végrehajtóbizottság olyan formában tett javaslatot a vízmű megépítésére, hogy azt a lakosság elsősorban a saját erejére támaszkodva valósítsa meg. A tanácsülésen részt- vett a megyei tanács építésügyi osztályának vezetője és főmérnöke is, akik ismertették a törpe vízmű megépítésével kapcsolatos terveket. A tanácsülés résztvevői egyhangúlag elfogadták a végrehajtó bizottság javaslatát, a vízmű megépítésére vonatkozóan. Ennek megfelelően a költségeket részben községfejlesztési alap ból fedezik, részben a lakosság által erre a célra fizetett hozzájárulásból. A gyűjtés lebonyolítására ideiglenes bizottságot alakítottak. A község lakossága ezideig 153 ezer forintot aján lőtt fel a törpe vízmű építésére. Azonfelül vállalták, hogy társadalmi munkával kiássák a vízvezeték részére az árkot és az esetlegesen előforduló szállításokat. Rövidesen megkezdik az 1958-as divatú cipók gyártását a Szekszárdi Cipész KTSZ-nél A napnak szinte minden percében sokan állnak a Cipész KTSZ kirakata előtt, s nézelődés, a formás cipőkben való gyönyörködés végeredménye előbb-utóbb az lesz, hogy a nézelődő mértéket vetet a lábáról. A kis üzlethelyiségben megtudtuk, hogy ebben az évben már 130 pár cipőrendelést vettek fel. A hónap végéig előreláthatólag 150—160-ra emelkedik ez a szám... A január-február a cipészeknek általában rossz hónapja, mert karácsonyra mindenki bevásárol. S éppen ez a szám alacsonyabb a havi átlagos rendelésnél, ami körülbelül kétszáz. Megtudtuk azt is, hogy női cipőből több a rendelés, mint férfiből. Különösen a magassarkú körömcipőket rendelik sokan, de vannak, akik már az 1958-as divatra kiváncsiak, eszerint a divat szerint szeretnének cipőt csináltatni. Rövidesen már ezzel is szolgálhat a KTSZ. Az újdivatú cipők nemsokára megjelennek a kirakatokban és természetes; a lábakon is. Felkészült a havazás „fogadására“ a közlekedés Hetek óta a meteorológiai jelentések vannak az érdeklődés központjában: Lesz-e tél, vagy sem, jön-e a hó, vagy csak eső alakjában hullik le a téli csapadék. A téli sportok hívei minél nagyobb havat szeretnének, a közlekedés dolgozói minél kevesebbet. Egyelőre úgy látszik, mindkét „fél” kívánságát teljesíti az időjárás. Lehet már síelni, ródlizni, korcsolyázni, Mi most a közlekedési vállalatoknál érdeklődtünk, hogyan fogadták az igazi tél beköszöntét. Útfenntartó: Még nincs hófúvás, de fel- készülten várjuk Az Útfenntartó Vállalatnál Nagy Sándor főépítésvezető a következőket mondta munkatársunknak: Utőreink naponta kétszer adnak telefonon hójelentést, eddig még sehol sincs hóakadály. Az éjszaka azonban por hó esett majdnem mindenütt, erős szél esetén órákon belül keletkezhet hófúvás. Hóeltakf ’itáfi it vünket még a tél beállta előtt — az előző évek tapasztalatai alapján elkészítettük, részben saját gépparkunkból, részben a gépállomásokkal történt megegyezés alapján hat motoros hóeke és negyven trak torvontatású fa hóeke áll rendelkezésünkre a hóakadályok elhárítására. A hófúvásokon kívül nagy veszélyt jelent a közlekedésre az utak jegesedése is. Anyagi lehetőségeinkhez mérten itt is megtettük a szükséges előkészületeket. A lejtős útszakaszokon — ez a főkörzetünkhöz tartozó 750 kilométernyi úthálózatnak mintegy 15 százalékát teszi ki — mindenütt odakészítettük a szóróanya gokat. Előfordulhat, hogy jegese- dés esetén — mivel kevés az emberünk — nem tudjuk azonnal min den lejtős útszakaszt felszórni, itt azonban számítunk az esetleg bajbajutott gépkocsivezetők öntevékenységére is, hogy felhasználják az utak felszórására az útmelletti szóróanyag-kupacokat. MÁV Pályafenntartási Főnökség: Alaposan felkészültünk Rendszeresen kapjuk vonalainkról a hójelentéseket, eddig még nincs sehol hóakadály. Egyébként nincs okunk félni a keményebb időjárástól sem, mert mind technikai eszközökben, mind szervezés tekintetében, valamint a pályafenntartási dolgozók kioktatása terén ilyen alaposan mint most, eddig még egyetlen télen sem készültünk fel a hideg időiárásra. havazásra — válaszolta érdeklődésünkre Dévai elv társ, a Szekszárdi Pályafenntartási Főnökség vezetője. 25-ös AKÖV: Egy esetet kivéve,, zavartalan a közlekedés Topor István elvtárs, a 25-ös Autóközlekedési Vállalat igazgatója közölte kérdésünkre, hogy a vállalat felkészült a télre. Kioktatták a dolgozókat, rendelkezésre állnak a gépkocsivezetőknek melegítőkályhák, benzinlámnák a hideg motorok fel- rrjelefj,'t.ésére. hólapátok és hóláncok a hóakadályok elhárítására, illetve leküzdésére. Alaposan ki is oktatták a gépkocsivezetőket. Szerdán azonban mégis előfordult, hogy a gépkocsivezető gondatlansága következtében az egyik tolna* autóbusznak reggelre befagyott a hűtővize, ezért az autóbusz egész napra kiesett a forgalomból. Az ilyen eseteknél — mint a tolnai is — a vállalat vezetősége szigorúan fe lelősségrevonja a mulasztókat, hogy ne fordulhasson elő zavar a közlekedésben. Á tamási gépállomás az idén mégegyszerannyi munkát végez a tsz-ekben, mint tavaly Egy esztendővel ezelőtt a tamási gépállomás vezetőségének szinte közelharcot kellett vívni a termelőszövetkezetekkel azért, hogy vegyék igénybe a gépállomás gjépeit. Az idén viszont más a helyzet. A tamási gépállomáshoz tartozó öt termelőszövetkezet saját példáján okulva jött rá arra, hogy sokkal Olcsóbba kerül, ha a gépállomással dolgoztat, mintha saját maga üzemeltet traktort, Ze- tort, vagy egyéb más mezőgazdaságban szükséges gépet. Er.nek az a bizonyítéka, hogy míg as. elmúlt esOäseuüiSbei. alig több mint 4000 normálhold gépi munka erejéig vették igénybe a termelőszövetkezetek a gépállomást, addig az idén már eddig 9000 normálhold gépi munka elvégzésére kötöttek szerződésit. A gépállomáshoz tartozó legnagyobb szövetkezet, a tamási Vörcs Szikra, amelynek 1200 hold szántóföldje van, 4456 normálhcldnyi munkát végeztet a gépállomással. Az aratást szinte teljes egészében a gépállomás kombájnjaival és aratógépeivel végezteti el a Vörös Szikra. Ezenkívül az öszIrodákból kultúrterem lesz A várdombi gépállomás dolgozói többször fordultak már a vezetőséghez és a szakszervezeti bizottsághoz olyan kéréssel, hogy valamilyen utón létesítsenek kultúrtermet a gépállomás területén. Kérésüket a vezetőség jogosnak találta és úgy határoztak, hogy több irodából kultúrtermet létesítenek. Mégpedig úgy, szes szántást, több mint 600 hold gépi kapálást és 1600 üzemóra szállításra kötött szerződést a Vörös Szikra a gépállomással. De megéri ezt a sok munkát elvégeztetni. Mert olyan kedvezményt adtak a termelőszövetkezeteknek e téren, hogy a már említett 4456 normálhold munka elvégzéséért a Veres Szikra Tsz összesen 379 650 forintot ifizet. Ugyanakkor egy saját Zetor üzemeltetése 110 000 forintba kerül a termelőszövetkezetnek, amivel mindössze 500 normálholdat tudnak elvégezni egy esztendőben. Nem is gépesítenek ebben az évben a Vörös Szikrában. Csak kisebb munkagépeket vesznek amivel gazdaságosan ki tudják használni a már meglévő Zetor-traktort és vontatót. A Vörös Szikra Tsz-hez hasonlóan a tamási gépállomáshoz tartozó tsz- ben is megszűnt a gépellenes hangulat. Minden termelőszövetkezet a gépállomással végezteti el a nagytáblákon előforduló gépi munkát, a vetéstől kezdve egészen a betakarításig. hogy az egybefüggő irodák közfalait eltávolítják és lesz egy nagy terem. A kultúrterem rövidesen elkészül. Egyben azt is elhatározta a várdombi gépállomás vezetősége, hogy modern könyvtárat és televíziót vesz, otthonosan rendezi be a kultúrtermet, ahol munka után szórakozhatnak majd a dolgozók. Régi ügy, de ma is tanulságos A MÉSZÖV revizorai a közelmúltban fejezték be egy régebbi keletű ügy felülvizsgálását a bonyhádi járási földművesszövetkezeti központnál. Felmerült ugyanis az a gyanú, hogy 1956 decemberig egyes akkori vezetők jelentős ösz- szeggel károsították meg a szövetkezeti vagyont hanyag, nemtörődöm munkájuk által. A revizió megállapította, hogy mintegy 170 000 forint kárt okoztak a közvagyonban. Ez mindenekelőtt Gréczi Oszkár volt raktárkezelő bűne, de felelősség terheli ebben az ügyben Bulla János volt felvásárlási csoportvezetőt és Rieger Jánost, aki abban az időben a felvásárlási osztály vezetője volt. Ez a hiány a közvagyon hanyag, gondatlan kezeléséből adódott. — mint az most utólag megállaoítha- tó. Megromlott többek között nagymennyiségű zöldség — ott raktározták, ahol előzőleg mintegy fél vagon alma elrothadt. Bizonyos anyagok elhasználásáról — sorsáról — nincs semmi bizonylat, eladtak nagyobb mennyiségű cefrét 1200 forintért, amelyből a vásárló kipréselt két hektó bort, majd pedig nagymeny- n'iségű pálinkát tudott belőle főzetni. Vásároltak egy hízott sertést, amely gondatlanságuk folytán 40—50 kilogrammot lefogyott. Mindez csak néhány azoknak a példáknak a sorából, amelyekből összetevődik a mintegy 170 000 forintos kár, és meg kell jegyezni azt is, hogy most utólag már nem is lehet mindent felderíteni. Feltétlenül fontos beszélni ebben az iipvben a tanulságokról. Hosvan fordulhatott mindez elő? Először is Gréczi hanyagsága által. Igyekezett mindenkivel szemben „jófiú” lenni, közben nem törődött azzal, hogv a közvagyonból értékes tízezrek vesznek el. „Haveri” alapon történt a közvetlen felettesek, a felvásárlási osztály és csoportvezető ellenőrzése. A másik döntő ok pedig az volt, hogy a járási központ nem hajtotta végre a felettes szervének az utasításait. A MÉSZÖV revizorai ugyanis már 1956 elején megállapították, hogy ott valami nem stimmel, utasították is a JÁSZÖVÖT, hogy számoltassák el Gréczit. Ezt az utasítást azonban nem hajtották végre és így Gréczi munkáját további károk követték. Időközben Gréczi kilépett a szövetkezettől. Azt gondolná az ember, hogy legalább ekkor lelepleződött az ügy. Nem így történt: Gréczit még akkor sem számoltatták el, amikor eltávozott a járási szövetkezeti központtól és más területre ment dolgozni. Az idő mú’-'sa azonban szerencsére nem borított örök fátyolt az ügyre: végülis napvilágra kerültek a bűnös mulasztások.
