Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-22 / 18. szám
1958 január 3K. TOLNA MBGYEi NEPÜJ8ÄG 3 — A meggyőződés nem mindig jár együtt a foglalkozással. Az életben elég gyakran látunk erre példát. Vlagyimir Iljics megértőén elmoPredtyecsin széttárta a kezét, s kitérő választ adott: — Elég gyakran csodálkozom magam is: az egész falu ismer engem, tudja, hogy lépten-nyomon megszegem a vallás előírásait, de járnak a templomba, meghallgatnak és hisz nek nekem. — S miért nem szakít a vallásVadászkiránduláson Leninnel Részlet Sz. K. Gil: Hat esztendő Lenin mellett című könyvéből Vlagyimir Iljics közvetlensége — Egyáltalán nem. Annak a bizonyos időkben, vasárnaponként vendégszerető házigazdánkra is templomnak a papja, amelyik a vagyok a vallás szolgája... megtette hatását. Vlagyimir Iljics háza mellett áll. De ő nem olyan, - Hogy értsem ezt? szeretett beszélgetni az emberekkel, mint a többi papok... Nem fanati- őszinteségre bírta őket. kus. Látja, vadászni is eljött ve- Nosza, Predtyecsin elvtárs, lünk. mondja csak el — fordult oda a há- A vadászat sikeres volt, mind- zigazdához Vlagyimir Iljics - ho- egyikünk jónéhány nyulat ejtett, gyan élnek errefelé a parasztok, Vlagyimir Iljicsnek kitűnő kedve solyodott és így szólt: hogyan vélekednek a szovjet hata- volt. — De rettenetes lehet, ha egész lomról, milyen a hangulatuk. Amikor már Predtyecsin házához életén át színlelnie kell a meggyőPredtyecsín nem sejtette, hogy közeledtünk, Vlagyimir Iijiccsel egy ződést. Nem így van? Vallja be! Leninnel áll szemben, s készséggel kicsit hátrább maradtunk, s gyor- o--*—Q és szellemesen beszélt arról, ho- san elmondtam neki. gyan éltek a parasztok a forrada- - Predtyecsin se nem agronómus, lom előtt, hogyan fogadták a szov- se nem tanító, hanem pap. jet rendszert. Aztán a mezőgazdaság- Lenin megállt, s bizalmatlanul mérői az egyes parasztcsaládok éle- regetett. téről a szovjet falu jövőjéről folyt - Hogyhogy pap? Bizonyára ki- a szó. lépett pap. a házigazda na2von érdekes elkép- Erősködtem, hogy ma is az. Vla- zetóseket fejtett kí a parasztok éle- m™r Iljics eleinte nem akarta el- sál? Végezhetne valamilyen hasznoértékes gondolatai voltak a hinni. Néhány perc múlva Lenin sabb munkát is. és Predtyecsin között beszelgetes Predtyecsin legyintett: kezdődött, amit míg élek, nem fe- — Késő. Öreg vagyok már ah- lejtek el. hoz, hogy újra kezdjem... Az én — Ide hallgasson - kezdte Via- koromban valamilyen iparral már gyimir Iljics - azt hallottam, hogy nehéz foglalkozni. Az egyház mémaga pap. Igaz ez? — Igaz. Körülbelül húsz éve vagyok az egyház szolgálatában. — Nem értem, hát miféle pap maVadásszunk! Tartson velünk Pred- ga? A haja meg van nyírva, a ru- . , hittek tyecsin elvtars - fordult a hazigaz- házata ugyanolyan mint más em- v^koa Egyszóval - ez foglalko- dahoz. bere, s a szemem lattára ölte az alPredtyecsin beleegyezett, kihozta latokat! a szomszédszobából puskáját, s el- Predtyecsin elmosolyodott, s rövid indultunk az erdőbe. szünet után így szólt: Behatoltunk az erdő sűrűjébe. A — Megértem önt. Külsőm és maga. kutyákat előreengedtük, a vadá- tartásom nem felel meg a vallás elő- szatot a' helybeli vadász irányítót- írásainak... Ez igaz. ta. Ketté váltunk: Vlagyimir Iljics _ pja <js a megggyőződés? őszinte va környéki állomás mellett Vlagyiés Predtyecsin jobbra mentek, én meggyőződésből végzi papi teen- mir Iljics egy templomot látott, pedig a vadásszal balra. A vadász dóit? amelyből sűrű sorokban özönlött ki hirtelen hozzám fordult: Predtyecsin, úgy látszik, megértet- a nép. Bizonyára valamilyen ün— Maga szerint mi ennek a Pred- te, hogy olyan emberrel áll szem- nép volt. Vlagyimir Iljics elnevette tyecsinnek a foglalkozása? Bizonyá- ben* akivel vagy őszintének kell ra meglepi, ha megmondom, hogy lenni, vagy abba kell hagyni a bePredtyecsin pap. szélgetést. téről, s mezőgazdaságról is. — Igen, mindez rendkívül érdekes — mondta Vlagyimir Iljics: — ön bizonyára agronómus? Nem? — Nem... — felelte Predtyecsin kitérően, s egy kicsit zavarba jött. Lenin felállt. Most pedig, gyerünk az erdőbe! gis csak biztosítja a megélhetésemet. Ezzel is számolni kell... Nagyapám pap volt, az apám szintén, én is követtem őket. Tehetetlenség! S ami a legérdekesebb, sem a nagyvakon zás! Ez a találkozás nagy hatással volt Vlagyimir Iljicsre. A kocsiban hozzám fordult: — Látta, Gil elvtárs, min alapszik a vallás? Egyik téli napon, az egyik Moszk— Micsoda? Pap? Maga tréfál... magat: — Emlékszik Gil, amikor együtt vadásztunk a pappal? — „Foglal- Tudja — mondotta — én csak kozás — mondta. — Tehetetlenség!” Az üzemi tanács döntési joga Miért nem vették fel Váradi Józsefet a tsz-be? A dunakömlődi Szabadság Tér- felhántorgatni azokat a megbocsát- helyet ’„kifogni’, ’ahol megtűrnék, melőszövetkezetben nap mint nap ható bűnöket, amiket az ellenforra- megbecsülnék. Legutóbb Sztalinvá- új tagok kérik felvételüket. Nemré- dalom idején és az utána következő rosban dolgozott, s azzal hagyta fa- giben például Nyirsa Ferenc és Nagy hetekben vétett. Egyszer megmond- képnél munkaadóit: „Visszamegyek Sándor részére állítottak ki új tagsá- ták neki, hogy nem volt tőle szép a tsz-be, ott örömmel várnak. Ha gi könyvet, ök mindketten voltak amit tett és kész... Hogy most visz- más nem lesz, hát nekiállok répát már termelőszövetkezeti tagok. Az szalépett a tsz-be, az mégis csak azt borotválni...” ellenforradalom utáni hetekben lép- bizonyítja, hogy ott jobb, jobban tek ki, 1957-ben egyéni gazdák vol- megtalálja a számítását, mint a kis- Váradi József elszámította magát, tak. Az 1957-es év meggyőzte őket parcellán. S egyben jól agitál a sző- A tsz-ben egyáltalán nem várták arról, hogy a közösben mégis jobb vetkezeti gazdálkodás fölénye mel- olyan nagy lelkesedéssel, mint azt ő és visszaléptek. Az ő felvételükkel lett is. gondolta. Sőt tudtára adták, hogy kapcsolatban is volt vita. De végül Ám, a dunakömlődi Szabadság Tsz- ott semmi keresnivalója, a szövet- mégis kimondta a közgyűlés: az el- ben sem minden jelentkező ügyét kezet kapuja csak a becsületes em- lenforradalom alatt és az utána kö- ilyen könnyű elbírálni. Váradi Jó- berek előtt van nyitva. Semmi szük- vetkező hetek tévelygéseit többé zseffel kapcsolatban például nagyon ség az olyan emberekre, akik nem nem emlegetik. Aki akkor hátat for- sok vita volt a szövetkezetben és sok- szeretnek dolgozni, vándorolnak dított a tsz-nek, az rosszul tette. De, féle vélemény hangzott el róla. öt egyik munkahelyről a másikra, azt ha előtte és utána becsülettel dolgo- ugyanis ismeri Dunakömlődön majd- hiszik a szövetkezet átjáróház. Nem zott akár a tsz-ben, akár az újra ki- nem mindenki. Tudják róla, hogy az!... Nem engedik meg többé a du- mért kisparcelláján, az elől nem zár- mikor a foglalkozása iránt érdeklő- nakömlődi Szabadság Tsz-ben sem, kóznak el, mindig megtalálhatja he- dik valaki, szájrándítással közli: — hogy azzá váljon, mert csak rontják lyét a szövetkezetben. S ez így is Kazánkovács és borbély vagyok. Tud a termelőszövetkezet jóhírét a becsü- van rendjén. Egyébként becsületes ják róla, hogy két szakmája van, letes dolgozó parasztok előtt. Ezért embereknek felesleges este, reggel mégsem tud magának olyan munka- nem vették fel Váradi Józsefet. Az üzemi tanácsokról szóló rendelet 9. pontja alapján az üzemi tanács dönt az alábbi kérdésekben: a) a vállalati nyereségrészesedés felosztásának irányelvei, b) a Minisztertanács—SZOT vándorzászlóval, illetve az Élüzem címmel járó pénzjutalom összegének fel osztása, c) a szociális beruházásokra szánt összegek felhasználása, d) az igazgatói alap szociális és kulturális célokra fordítható részének felhasználása, e) a munkaruha elosztása a törvényes rendelkezések keretén belül, f) külön jogszabályok által hatáskörébe utalt kérdésekben. A megtermelt többletnyereség felosztása a vállalatok belső ügye. Helyes azonban, ha a Szaktanács Elnökségének irányelveit (megjelent: Népakarat 1957 szeptember 8-i számában) a vállalati felosztási módszer kialakításánál figyelembe veszik. Az üzemi tanács határozza meg. hogy a megtermelt többletnyereséget milyen elvek szerint osszák fel az egyes dolgozók között (kizáró —• csökkentő — növelő tényezők meghatározása, stb.). 1957. évben az üzemek túlnyomó többségében az igazgató az üzemi bizottsággal egyetértésben kiadta — általában kis könyvecske formájában — a felosztásra vonatkozó irányelveket. Helyes, ha az 1957. évi nyereségrészesedést ennek alapján osztják el. A felosztásra kerülő összegből a kiváló dolgozók jutalmazására évközben kifizetett öszegeket le kell vonni. Emellett kívánatos, ha az üzemi tanács a felosztható többlet- nyereség egy részét évközben jutalmazásokra, jóléti célokra és más hasonló, a vállalat valamennyi dolgo zóját érintő juttatásokra tartalékolja. Helyes, ha az 1958. évi, illetve a következő évek nyereségfelosztási módszerét az üzemi tanács már az év elején megtárgyalja. Itt elsősorban az előző évi tapasztalatokat, a dolgozók véleményét vegyék figyelembe. Helyes, ha a nyereségfelosztás vállalati módszerét, a többletnyereség növelésének eszközeit füzet formájában minden dolgozó megkapja. Az MT—SZOT vándorzászlóval, illetve az Élüzem címmel járó jutalmak összegét az 1068/1957. MT-- SZOT együttes határozata állapította meg. (Munkaügyi Közlöny, 1957. 17. szám.) A pénzjutalmak összege Élüzem- cím esetén: járó pénzösszeg kétszeresét kapják. Ezt az összeget fel lehet használni a dolgozók egyéni jutalmazására és szociális alapra. Ezek arányait az üzemi tanács határozza meg. Az ő feladatuk meghatározni, hogy a jutalmazásra fordított részből milyen arányban részesüljenek az egyes üzemrészek; a fennmaradó részt hogyan és mire használják fel. A szociális beruházás több része a munkavédelmi és szociális intézmények, egészségügyi (napközi, bölcsödé, üdülő, stb.) fenntartására, illetve fejlesztésére szolgál. A szociális beruházásoknak több formája van: így a költségvetési juttatás, az igazgatói alap egy része és a vállalatfejlesztési alap bizonyos hányada. Külön kell megemlíteni a munka- védelmi beruházások fontosságát. A felügyeleti szerv többségében előírja, hogy e célra mennyi összeget lehet beruházni. A tervben meghatározott összegeket teljesíteni kell, tehát önkényesen ezt csökkenteni nem szabad. Tehát mindenkor figyelemmel kell kísérni a munkavédelmi beruházások tervének teljesítését. Az igazgatói alap az az összeg, amely a munkában élenjáró dolgozók jutalmazására, valamint a dolgozók szociális és kulturális, vagy más jóléti céljainak szolgálatára a vállalat igazgatójának rendelkezésére áll. Az igazgatói alap a terv szerinti és a terven felüli nyereség megtakarítás szakmai százalékos kulcsával nyer megállapítást. Az igazgatói alap jóléti részéből elsősorban a már meglévő intézményeknek kulturális és sportalapot meghaladó költségeit kell fedezni. A vállalati napközi otthonok és bölcsődék fenntartási költségeit közvetlenül az állami költségvetésből kell biztosítani, bár az igazgatói alapból ezt ki lehet egészíteni. Az üzemi tanács dönt a jóléti és kulturális célokra felhasználható rész hováfordításáról. Például, menynyit fordítanak kulturális célokra, ezen belül mennyit az öntevékeny művészegyüttesekre, a kultúrház és egyéb kulturális eszközökre. 1958. évtől a minisztériumok keretösszeget adnak a vállalatok részére a munkaruha költségeinek fedezésére. Az üzemi tanács e kereten belül, illetve ennek figyelembevételével eldönti: milyen munkahelyeken adnak munkaruhát, milyent és mennyi kihordási időre. Vállalat létszáma: 100 főig 500 „ 1000 „ 5000 „ 10 000 „ 15 000 „, 15 000 fő felett Pénzösszeg: 5 000 Ft 15 000 „ 25 000 „ 100 000 „ 150 000 í, 200 000 „ 250 000 „ A megállapított pénzösszegeket a létszámhatárokon belül lévő vállatok létszámarányának megfelelően osztják szét. Az MT—SZOT zászló elnyerése esetén az Élüzem címmel Önképzőkörünk eddigi munkájáról Önképzőkörünk a tanév elején alakult meg. Kezdetben két részből állott, írókból-költőkből és a festőkből, rajzolókból. Később aztán kibővítettük még egy szavalókörrel is. Ma tehát önképzőkörünk e három részből áll. Mindháromban élénken dolgozunk. Faliújságunkkal — mert ezt is jelentettünk meg — az iskola szellemi életének fellenEgy KISZ-titkár elképzelései goftz" ítóknésálfe°sdtőkk' karöhvfkt szítik. Eddig kettő jelent meg. Az első az ősszel kapcsolatos, őszi tájképek, őszi hangulatú versek, elahogyan egy ifjúsági szervezetnek kell dolgozni - |£flSií aí“a “Lsí m.g£ ni a fiataloknak. Azok pedig érzik, még mondani gzt is, hogy a kultúr- gondolásokat. A terv megvalósítá-Vkintették’ elolvastak, méltattak. A munka irányítója is fiatal, Érni Ja- sához az egyik feltétel az, hogy faliújságot Arany anos kab, villanyszerelő a hidasi brikett- den KISZ tagnak legyen megbízatá-^t '‘miékének szenteltük. Ez festészeti gyárban. A múlt évben egy hetes Sa. A megbízatást a taggyűlés adjavonatkozásban felülmúlta az elsőt. KISZ-kultúrtanfolyamon vett részt és elvégzéséről a taggyűlésen kell be-fí Irodalmi vonalon azonban nem nyúj jutotta azt, amit az előbbi. Most a ds szünet végén új faliújságot készí- t) A múlt év végén alakult meg Ci- kón a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezete. Tizenkilenc fiatal alakította meg a szervezetet, jelenleg pedig huszonkilenc a taglétszám. Ez azt mutatja, hogy eredményes munkát végez a szervezet a községben, de csupán a számokon keresztül lemérni a tevékenységet nem lenne valós. Sokkal inkább azon a sokoldalú tevékenységen keresztül, amelyet a szervezet végez, s amelyek a bonyhádi járás legjobb szervezetei közé emelik a cikóit. Nem véletlen, hogy A LEGJOBB SZERVEZETEK EGYIKE A vezetőség tagjai sok jó elképzelést valósítanak meg a szervezet munkájában. És amit számos helyen hiányol a szövetség, itt komoly segítséget ad a pártszervezet az ifjúság munkájához. A pártszervezet titkára, Németh Ferenc és Köllő Dénes pártvezetőségi tag gyakori látogatók a KISZ taggyűlésein. Németh Ferenc évekkel ezelőtt maga is ifjúsági vezető volt és most sok hogy valóban a párt ifjúsági szervezetének a tagjai. Érdemes megfigyelni a munkatervet, amelyet a lengyeli tanfolyamon készített el Rück László, a szervezet titkára. (A tanfolyam végén a résztvevőknek munkatervet kellett Tatabányán. A TÁRSADALMI munkával számolni. másik pedig — A A SZERVEZETEN kívül Álló fiatalok készíteni és azt otthon vezetőségi és kapcsolatban is jó elgondolásokat taggyűléseken megvitatni s annak fi- tartalmaz a terv. A szervezet tag- gyelembevételével tevékenykedni.) jaiból önkéntes brigádot hoznak létA munkatervben szereplő elképzelő- re, — a KISZ Országos Értekezlete foglalkoztatása főleg a sek igen jók, mondhatnánk, hasonló- határozatát figyelembe véve — ........................ képpen kellene dolgozni minden amelynek feladata lesz idős, beteg ____, _______________ KIS Z szervezetnek. A terv kitér a emberek, özvegyek segítése, részük- is törődik," nem zárkózik el előlük,fedettünk: mindkettőre szépszámmal L_ re kisebb-nagyobb munkák elvég- nem rekeszti ki őket a közös szóra-$ érkeztek be művek. A díjak serkultúr- a {'tünk. Ebben már kritika is lesz, mi ugyanis elhatároztuk, hogy egymás J (műveit bírálni fogjuk, önképzőkö- £s*íjnink ezenkívül még pályázatokat • -Ííis ír cfK Eddig két irodalmi sportmunkában. Érezzék ezek a fia-p ir ki- szavalóversenyeket rendez, talok, hogy a KISZ-szervezet velük* kultúrmunkára, a sportra, a társadalmi murikára, az oktatásra és más zése. A terv sportvonatkozású része tevékenységre is. A kultúrmunkára vonatkozóan a következők szerepelnek a tervben: az alábbiakat a terv: A betanult színdarabokkal rendszeresen ellátogatnak a környező köz- ■ . ...... .. ségekbe. Ennek kettős célja van. Az ™e£8,™eriet,ni atagságot a szervezeti határozza meg A fiatalok oktatására vonatkozóan tartalmazza , a közös munkából. A szer-ojkentőleg hatottak és ma pezsgő kívüli fiatalokat rendszere-/.w fnlvik iskolánkban. ! kozásból, a téli szpartákiádon való részvételt vezeten kívüli fiatalokat rendszere- Jp-fjalmi élet folyik iskolánkban Szasen meghívjuk rendezvényeinkre töbffl ló ; k ' sokan jelentek bek kozott az oktatásra is, amelyen*, _, , a z országos értekezlet anyagát is JmeS az önképzőkör tagokon kívül mértétjük Mis, ez mutatja iskolánk érdeklődévé egyik, a szervezetnek nagyobb anyagi bevétel, a másik pedig megismerkedés más községbeli fiatalokkal, ese tenként segítséget adni a gyengébben működő ifjúsági szervezeteknek. Mind ezeken felül pedig résztvesznek a jászabályzattal, azonfelül az országos értekezlet anyagával, határozataival és annak alapján végezni a szervezet munkáját. Rücz László a tervvel kapcsolatban elmondotta még azt,’ (hogyan hasznos ^anácsot, segítséget tud ad- rás ifjúsági seregszemléjén is. El kell akarják megvalósítani ezeket az elpályázatot híresét a szép és nemes dolgok iránt. Ezek az elgondolások igen hasz-^Eddigi működésünkről itt áll a bí- nosak lesznek — ha valóra váltják.-álat. A cikói fiatalok eddigi munkája ar-*i Alkotásainkat Arany krónikában - enged következtetni hogy ezeket ^rökítjük meg, innen adtunk most meg is valósítják, s akkor továbbraiß. is a járás legjobb ifjúsági szervezetei Sílzelltot a ke közt emlegetik őket. V Bakos Batu II. a. gimn. t., Paks
