Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-18 / 297. szám
TOLNA -ojä«*** VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 297. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. Szerda. 1957 december 18. Az üzemi tanácsok megalakítása, erősíti a proletárdiktatúra államát Az üzemi tanácsok megalakításáról megjelent minisztertanácsi és szaktanácsi határozat mind gyakrabban foglalkoztatja megyénk üzemeinek dolgozóit. Egyre többet beszélnek a gépállomások, gyárak, állami gazdaságok munkásai arról, hogy s mint lesz. Terveznek, s a tervek nyomán már az előkészítő munkálatokat is megkezdték egy sor nagyüzemben. A legtöbb üzemben azon vitatkoznak — igen helyesen — hogyan tehetne eredményessé tenni az üzemi tanácsok munkáját, milyen feladatokat bízzanak a tanácsokra a helyi körülményeket figyelembevéve. És számos helyen arról beszélnek, hogy a tanácsok segítségével tovább javítják a termelést, és nagyobb tömegeket lehet aktivizálni a munkaversenyen belül a tervek teljesítésére. A munkások bizalmat előlegeznek az üzemj tanácsoknak, bíznak abban, hogy az üzemi demokrácia e szerve, szóhoz juttatja a gyárak, gazdaságok munkásait képviselőiken keresztül a gazdasági vezetésben. S ez már azt jelenti, hogy bővül az üzemi demokrácia. több és használhatóbb véleményt mondanak majd el a munka javítására. Az üzemi tanácsok gyakorlati munkájához nem lehet adn; brosúrát, melyben pontról pontra megszabnánk hogy melyek feladataik. E helyett, úgy véljük, sokkal többet kellene a helyi adottságokkal törődni, azokat figyelembe venni. Számos helyen a megyében készülnek már a munkások az üzemi tanácsok választására. Az előkészületekből is meg lehet állapítani, a munkások abban bíznak, hogy az üzemi tanácsok létrehozása a proletárdiktatúra erősítésének, az üzemi demokrácia szélesítésének egyik fontos eszköze lesz. Jelentősen megnőtt a szakszervezeti bizottságok felelőssége az előkészítő munkálatok során. A tolnai selyemfonógyárban a szakszervezeti aktivisták részére az SZMT megyei elnökségének egy tagja tartott beszámolót. A beszámoló után már arról vitatkoztak a munkások, hogy hogyan tudják eredményessé tenni az üzemi tanácsok munkáját. A bonyhádi üzemekben is már megbeszélték az előkészítéssel kapcsolatos feladatokat. A simontomyai bőrgyárban a szakszervezeti aktivisták arról tárgyaltak, hogy a munkások legjobbjait válaszszák majd az üzemi tanácsokba, azokat akik méltán képviselik a munkások ügyét. Sokhelyütt azonban az a tapasztalat. hogy a gazdaságvezetők nem adnak meg minden segítséget az előkészítő munkákhoz, A bonyhádi cipőgyárban és a simontornyai bőrgyárban a gazdasági vezetők nem vettek részt a szakszervezeti aktivisták ülésén. Ez hiba, mert a munkások azt akarják, hogy segítse őket is, a szak- szervezet munkáját a gazdaságvezetők tapasztalata, véleménye. Jelentős segítséget nyújtanak a communisták az üzemi tanácsok megalakításának előkészítő munkáiban, á bonyhádi zománcművekben a pártvezetőségi tagok feladatot kaptak az alapszervezettől, hogy segítsék az dőkészítő munkákat. E segítés ered- nénye máris tapasztalható. Az a feladat, hogy minél nagyobb ömeget vonjanak be az előkészítő nunkálatokba. Mozgósítani kell a munkásokat hogy tevékenyen vegyenek részt már az előkészítésben is. Ez nem lesz nehéz feladat, mert a munkások szívesebben tevékenykednek már most az üzemi tanácsok létrehozásánál, tudják, hogy e szerv megalakítása jelentősen hozzájárul az üzemi demokrácia szélesítéséhez, következésképpen a proletárdiktatúra államának erősítéséhez. sikere volt a szekszárdi magyar-lengyel baráti estnek Hétfőn este ünnepi esemény szín- denek a fasizmus feltámadása ellen, helye volt a szekszárdi művelődési mert ház: a Városi Hazafias Népfront és a Lengyel Művelődési Intézet itt rendezte meg a szekszárdi magyar—lengyel baráti estet. A művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség s nagy taps fogadta Majevszka elvtársnőt, a lengyel nagykövetség tagját, aki magyar nyelven köszöntötte a szekszárdiakat. Ungvári Jenő elvtársat, a Lengyel Távirati Iroda udósítóját és Bloch elvtársat, a lengyel küldöttség technikai munkatársát. Sugh Mária, a Hazafias Népfront nevében köszöntötte az est résztvevőit, majd dr. Kaszás Imre gimnáziumi tanár számolt be lengyelországi élményeiről. Megragadó képet festett a lengyel főváros újjáépítéséről, a történelmi nevezetességű lengyel városokról s nagy szeretettel Deszélt az egyszerű lengyel emberekről, akik nem felejtették el, hogy a német-fasiszta támadás idején Magyarországon találtak otthonra. Elmondotta, a lengyelek nem akarnak íáborút, de ugyanakkor szívósan küznem felejtették el azokat a borzalmakat, amiket a német megszállás jelentett s ma is ott van szemük előtt az örök emlékeztető Auschwitz. X>r. Kaszás Imre nagy tetszéssí fogadott beszámolója után színvona las műsor következett, amelyet ké jeles művészünk, Garay György ér demes művész és Petri Endre Liszt díjas tett emlékezetessé. Gara; Gj örgyöt közelmúltbeli szekszárd koncertjéről jól ismerik a szekszár diák. Ezúttal Bartók, Wieniawsky é Symancvszkv műveiből adott éli nagy sikerrel, Petri Endre pedig eg; Chopin balladát és egy Liszt rapszó diát szólaltatott meg., Az est befejezéseként több lengye rövidfilmet vetítettek. Az első szekszárdi magyar—lengyel baráti est nemcsak a baráti lengyel nép jobb megismerését segített« elő, hanem maradandó művészi élményt is jelentett a szekszárdi dolgozóknak. (i) Tolnában már végeztek a 18 000 holdnyi szőlő takarásával Tolnában mintegy 18 ezer holdon szárdi Béke Termelőszövetkezet 22 termelnek szőlőt. Csupán a szék- holdas szőlője 17 hektoliteres átlag- szárdi kadar termőterülete több mint termést hozott. Az öt holdas Németh kettőezer hold, s többezer hold szőlőt János egyénileg dolgozó parasztnak termelnek a paksi és a dunaföldvári az 1200 négyszögöl szőlején 23 hektó homokos részeken is. Az idei szőlő- bor termett, termést megyeszerte jó közepes szürettel zárták: általában 12 hektoliter A nagykiterjedésű szőlőkben már megyeszerte végeztek a takarással, bort szüreteltek holdanként, de néhány gondosabban kezelt szőlőben a szekszárdi szőlőhegyekben kedden ennél is jóval több termett. A szék- fejezték be az utolsó őszi munkákat Közel egymillió facsemetét ültettek el Tolnában az erdőgazdaságok az őszi fásítás során. Tolna megye két erdőgazdaságának a bajai és a tamási erdőgazdaságoknak a többtízezer hek tárnyi erdejében főleg a fiatalabb telepítésű erdők hiányainak pótlását végezték most az őszön, de emellett új erdőrészeket is telepítettek. A két erdőgazdaságban összesen közel egy millió facsemetét ültettek el most az őszi fásítás során. Képzőművészeti csoport Dombóváron A Dombóvári Járási Kultúrházban hetente egyszer, hétfői napokon tartja foglalkozását a képzőművészeti csoport. A nyolctagú művész- csoporton belül változatos az összetétel. Asztalos, orvos és vasutas egyaránt található közöttük. A képző- művészeti csoport vezetője, dr. Szirmai Endréné festőművésznő, a Dombóvári Tanítóképző Iskola tanára. Az eddigi munka eredményeként sokféle Dombóvár vidékét megörökítő szép festmény és rajz született a képző- művészeti körön belül. Két nyilatkozat a gépállomási problémákról Beszélgetést folytattunk Sipter Gézával a gépállomások megyei igazgatóságának főmérnökével és Kertai Jánossal, a bölcskei gépállomás főgépészével arról, mi a legfőbb 'tennivaló a gépállomásokon. — Jelenleg — mondotta Sipter Géza a gépállomásokon az 1958. évi termelési, műszaki és önköltségi tervek készítésén dolgoznak. Ezt a nagy figyelmet és körültekintést igénylő munkát ezév december 23-ig már a megyei igazgatóságnak is jóvá kell hagyni. Eddig a tervek termelési része készült el— Milyen, fontos feladat hárul még a gépállomásokra? — Az őszi talajmunka és a téli gépjavítás folyamatos elvégzése. Sajnos, ezen a téren sok még a kívánnivaló. Az a tapasztalat a bonyhádi, teveli, iregszemcsei és a tamási gépállomásokon is. hogy sem a határban, sem a javítóműhelyben nem megy a munka. A több, mint 100 erőgépes tamási gépállomáson vontatottan halad az erőgépek javítása, de a határban sem teljesítenek, mivel a legutóbbi dekádban is 45 normálhold területet szántottak fel. — Mi a véleménye erről Kertai Jánosnak? — Sajnos a bölcskei gépállomáson is az tapasztalható, hogy sem az őszi, sem a javítási munka nem halad kielégítően. Ahhoz, hogy éves tervünket teljesíteni tudjuk több, mint 5000 normálhold talajmunkát kellene végezni, ami nehezen fog sikerülni. Szerintem e lehetetlen állapot oka a szervezetlenségben kereshető. ÖREGEMBER A DISZNÓTORBAN Váralja nótamesterét, a 76 éves Szűcs János bácsit nagyon jó hangulatban találom. Ott ül a kolbásztöltelékkel, frissen kihasított sza- lonnatáblákkal megpakolt zsíros asztal sarkán és időnként a masza- tos nyakú üvegből nagyon kortyolva, kedvenc nótáit dúdolja. — Tudja az öreg ember már csak erre jó — mondja felém fordulva. — Nem sok hasznomat veszik a disznóölésnél sem. Pedig valamikor sokat böllérkedtem. Megint iszik, aztán megigazítja a drótkeretes szemüvegét, s legénye- sen törnek fel a torkából a nóta akkordjai: „A váraljai templomtornyán fennakadt a pántlikám Gyere babám te akaszd ki, Ha szeretőm akarsz lenni Ez a kutya betyárélet csalta meg a szívemet.” Amikor észreveszi, hogy jegyzem a nóta szövegét, ravaszkásan hunyorít a szemével, megtörli a bajuszát, s aztán a szobában lévők helyeslő nevetésén felbátorodva azt mondja: — Hát ezt a nótát ismeri-e? Szép hangja van még mindig ennek az embernek, csak néha-néha remeg egy kissé az öregségtől. „A váraljai híd alatt hányok sütik a halat Keszkenőbe takarják A legénynek odadják. Pirosrózsa, pántlika Szeretőm a Sárika”. Vidám nóta, játékos a dallam, az ember önkénytelenül is mosolyog, ha hallgatja. — öregember vagyok én már — mondja megint János bácsi kissé elálmosodva, miközben a zsirosszélű asztalra könyököl. — De azért öregember nem vén ember — még a közmondás is azt mondja, különben elszórakoztatom én a disznótorosokat, mint bármelyik fiatal. —h— Hz önköltségi tervet tellesitették a Furkópusztai Kendergyárban Hétfőn a délutános műszak ered- kék minősége, s ezzel egyidőben a ményének összesítésekor a Furkó- termékek önköltsége jelentősen csők- ■pusztai Kendergyár vezetői megálla- kent. A végleges értékelést a hét vé- pították, hogy az 1957-es év önkölt- gén végzik el, s akkor tudják megál- ségi tervezetét teljesítették. lapítani azt is, hogy az 1957-es tervet A harmadik negyedév eredményes mikorra tudják részleteiben is teljemunkája után a negyedik negyedév síteni. A kendergyár vezetői úgy első két hónapjában is a termelésben számítják, hogy ha a mostani ered- a rossz idő ellenére kiemelkedő ered- mények tartósak lesznek és az idő- ményeket értek el. Teljesíteni tud- járás is kedvező lesz, akkor a jövő ták a havi terveket részleteiben is. hét első napjaiban az éves tervet tel- Jelentősen nőtt a gyárban a termé- jesíteni tudják. A járási tanács segítsége Van úgy néha, hogy hiba csúszik a számításba. így esett meg Várdombon az, hogy kevésnek bizonyult a 25 000 forint, amelyből a járdaépítést akarták megval«3sítani. Pedig nagy szükség lenne a községben járdára. Ugyanis a temető felé vezető úton készülne el és ősszel, vagy télidőben, amikor az eső, az olvadó hó jiesstesnes feláztatja az utat, bizony, nem könnyű a végtisztességet megadni az elhunyt hozzátartozóknak. Az történt ugyanis, hogy a járdához szükséges cementlapokat megvásárolták, de hiányzott még a cement és a kavics, amiből a járdaszegélyt készítették volna. Mert úgy tervezték a járdát, hogy a cementlapokat kétoldali betonszegély közé rakják, így 1.20 méter széles járdát készítenek a házak előtti kapubejárat pedig betonozva lett volna. A lakosság társadalmi munkával közreműködött a cementlapok helyszínre szállításával, de mindez kevésnek bizonyult. Végül a járási tanács segített a várdombiaknak, 35 000 forintot adott, hogy a járdát elkészíthessék. Az idő közben kedvezőtlenné vált. így a járda elkészítését, amint az időjárás engedi, tavasszal végzik el. Ha késéssel is, de megvalósul a járdaépítés, ahogyan a várdombiak eltervezték. Több mint 5000 nyulat lőttek az első körvadászati napon Az elmúlt vasárnap megkezdődtek a körvadászatek megyénkben is. A megye 26 vadásztársaságának többszáz puskása több mint 5000 nyálat lőtt az első l^örvadászati napon. A nagydorogi vadászok például közel 500 nyálat lőttek, s közülük háromszázat exportra szállítottak el. A bátaszéki vadásztársaság is közel 300 nyálat lőtt. A vadásztársaságok megkezdték a fácánok és foglyok etetését is. Szerte a megyében elkészítették az etetőket és a szoktató etetések már rendszeresen folynak. A közséefejlesztési alapból járda épül Arról hallani megyeszerte, hogy a községfejlesztési alapon belül jelentős összeget használnak fel a község csinosítására, villanyhálózat bővítésére és minden olyanra, ami a lakosság jobblétét segíti elő. Arról hallottunk Kisvejkén is, hogy ebben az évben a társadalmi munkával együtt több mint 20 000 forintot fordítottak a villanyhálózat bővítésére i Ezenkívül még 600 méter járdát is építettek. i A vb. elnök, Seres elvtárs, arról ; tájékoztatta munkatársunkat, hogy l a községfejlesztési alapra befolyt [ összeg nem olyan jelentős, mivel t üzem, vagy más vállalat a községben nincs, de így is arra törekedtek, hogy az 1958-as évben a községfejlesztési • alapból még további két utcában jár* . dát építsenek.
