Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-01 / 283. szám

s TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 december 1. ..•'••**!«* V ASÁRNAPI HUMOR ISKOLÁBAN TELEVÍZIÓ — Na, fiam, mondd meg, hogy miért van a bolhá­nak fullánkja? — Hogy fékezni tudjon, ha lecsúszik a háton. — Nos, nagymami, szeretne egy ilyen korszerű távolbalátó készüléket? — A' fiam, én már csak megmaradok a szemüveg mellett. AZ ÖRÖM — Vajon mit fog szólni édesanyád, ha meg­tudja, hogy eljegyeztük egymást? — kérdi aggódva az újdonsült vőlegény. Mire a menyasszony: — 0, mindannyiszor borzasztóan örül... KÉT HAJDANI SPORTBARÄT TALÁLKOZIK — Mesélj már, mi van veled, öregem, mit csinálsz azóta, hogy nem láttalak? — kérdi az egyik. — Képzeld, már huszonöt éve, hogy leszoktam az ivásról és dohányzásról. — No ne mondd! Ilyen korán nősültél? VÉGÉTÉRT AZ ..ÄRMÄNY ÉS SZERELEM” ELÖADÄSA — Szegény Lujza! — fuvolázza egy testes asszony­ság férje felé. — Ha elgondolom, hogy élnél te nélkü­lem?! Mire a férj: *— Olcsóbban, asszony, olcsóbban ... KÉT ANYA ISKOLASGYERMEKÉRÖL BESZÉLGET — Tudja, nagyon el vagyok keseredve Péter miatt — meséli az egyik. — Különben egészen jól tanul, csak a számtannal van baj. Ha azt kérdezzük, mennyi öt meg öt, azt monja tizenöt, ha azt kérdezzük, mennyi tíz meg tíz, azt mond ja huszonöt... Mire a másik asszony: — Ez nem olyan nagy baj. Bizonyára örökölt haj­lam. Egyszerűen őt is apja mesterségére, pincérnek kell adni... ÉTLAP Üj vendég érkezik a vendéglőbe, letelepszik az egyik asztal mellé és harsányan kiáltja: — Kérek paradicsomlevest, spenótot tükörtojással és szilvakompótot. — T>e uram, hisz még nem is látta az étlapot! — kiált vissza a pincér. Mire a vendég: — Azt nem, de az abroszt igen! MINDEGY — Kérem a panaszkönyvet — dühöng egy vendég az étteremben. — Teli van — veti oda a pincér. — Akkor az üzletvezetőt! — ordítja a pincér. — Az is! — legyint a pincér. ÉRTHETETLEN A magasugrónak harmadszorra sem sikerült a 4,1 méter magasra helyezett lécet átugrania. Mire egy néző fejcsóválva megjegyzi: — Nem értem, miért akarja mindenáron átugorni. Miért nem megy át alatta? SEGÍTŐ készség Az Idősebb Dumasnál egyik nap végrehajtó jelent meg, aki elég gyakorta kereste fel hivatalos ügyekben és siránkozva így szólt: — Drága Dumas úr, tudom, ön jóságos ember. Ép­pen ezért fordulok magához, segítsen tizenöt frankkal. Egyik kollégám teljesen elszegényedve meghalt és még annyi pénz se maradt, hogy eltemethessük. Dumas azonnal harminc frankot számolt le az asz­talra és mogorván megjegyezte: — Igazán szívesen. Temettessen el mindjárt két végrehajtót... KÖLCSÖNÖSEN... — Láttam tegnap az udvarlóját, egész csinos — mondja a nagyságos asszony a szakácsnőnek. Mire az: — Ami azt illeti, a nagyságos úr is elég szemre- való... EZ SEM ROSSZ... A nők egyenjogúsítása keretében felfedeztek egy módszert, amelynek segítségével a szülési fájdalmat az apára lehet áthárítani. — Nem is olyan borzasztó a dolog — meséli egy újdonsült apa a munkahelyén. — Képzeljétek, egyálta­lán nem éreztem semmit. Jön arra egy vándor és így szól: — Csak hallotta volna ordítani az albérlőjét! KÉNYELMETLEN HELYZET Eulália néni először utazik tengeren. Miután az óriási hajó minden zegét-zugát megtekintette, kérdések­kel halmozza el a kapitányt. — És mondja, mi a legnehezebb a maga szolgálatá­ban? — Egyes utasok végnélküli kérdezősködéseire vá­laszolni! — sóhajt nagyot a kapitány. — És minden kérdésre meg tudja adni a kellő vá­laszt? — érdeklődik tovább Eulália néni. Mire a kapi­tány: — Sajnos, nem, hiszen, mint a hajó kapitányának, udvariasnak kell maradnom... / AZ ÉREM MÁSIK OLDALA — Jaj, lenyeltem az inggombomat!!! — No, hála istennek, csakhogy egyszer tudod, hova lett... MŰVÉSZI HAJLAM Péterke vendégségben van. A háziasszony zongorá­zik, s a vendégek természetesen újabb meg újabb rá­adást követelnek. Péterke nagyot ásít. A háziasszony végre észreveszi és selypítve megkérdezi: — Ész Pétejke, mijen dajaboí szejetne? — Péterke felélénkül: — Egy tojtadajabot... NINCS OKA A FÉLTÉKENYKEDÉSRE Franciaországban nagy szenzációként hatott, amikor egy gróf elvett egy csinos festő-modellt. A házasság­kötés után rövidesen egy ismert párizsi műkereskedő kirakatában megjelent az újdonsült grófné életnagy­ságú aktképe, amelyet Claude Monet festett. A gróf szörnyű dühbe gurult, s Monethez rohant, hogy fele­lősségre vonja. — De kedves gróf úr. egyáltalán nem értem, min háborodott úgy fel. Felesége nem állt modellt ehhez a képhez. Egyszerűen emlékezetből festettem ... IRIGYSÉG — Man! — szól szigorúan a nagyságos asszony. — Tegnap láttam, hogy a postás megcsókolta. Ezentúl én veszem át a postát... — Ezzel aztán nem nyer semmit, nagyságos asz- szony. Ez a postás csak a szőkéket szereti! — vág vissza Mari EZT IGAZAN MEG LEHET ÉRTENI — Most legalább nem kérdezed folyton, hogy miért nem tud a tehén repülni! NEHÉZ MUNKA NÉLKÜL — Képtelen vagyok valami biztos állást találni. Öskőkori leletek az avarkori ásatások alatt Beszélgetés Vértes Lajossal, Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy a siómenti avar temető feltárása közben. az alatt, újabb régészeti lele­tekre bukkantak. Már az első pilla­natban feltételezték, hogy a leletek igen nagy jelentőségűek, s bár még hosszas tudományos munkának kell megelőznie, míg teljesen bizonyossá válik. annyit máris el lehet mondani, hogy a szekszárdi leletek nagyban hozzájárulnak az őskőkori ember éle­tének megismeréséhez. Erről beszél­gettünk Vértes Lajossal, az európa- hírű ősrégész szaktekintéllyel. — Milyen leletekre bukkantak az avarkori régészeti emlékek alatt? — A Sió mellett gátépítési munkák folynak, így bukkantak rá az avar temetőre is, majd most pedig az ős­kőkori (pattintott kőkorszak) emberek legkésőbbi emlékeit találták. — Melyek ezek a leletek? — Apró kovakőből pattintott esz­közök, bőrmegmunkáló eszközók, ké­sek. Ezenkívül találtunk egy csont­darabot is, amely valószínűleg dárda­hegy volt. — A leletekből mekkora település­re lehet következtetni? — Valószínűleg itt csak kisebb te­lepülés volt, márcsak azért is, mert a talaj nem volt alkalmas hosszabb letelepedésre. EA ugyanis, ártér és az is volt. Ezt mutatják a talajban talált csigák. Ez a terület az év nagy részében víz alatt állt, csak télen és száraz nyáron lehetett emberi telepü­lésre használni. Éppen ezért kevés a csontlelet. Emberi csontokat egyálta­lán nem találtunk, egy őstulok (a szarvasmarha őse) csontjaira buk­kantunk. — Hány évesre tehető a leletek kora? — Valószínűleg 10—15 ezer éves, ezt a zonban az ezután következő ku­tatásoknak kell igazolnia. — Hogyan állapítják meg az egyes leletek korát? az európai hírű osrégésszet — Ez elég hosszas és alapos mun­kával történik. A jégkorban és kü­lönösen annak végén nagy éghajlat- változások következtek be. Egy-egy korszak természetesen többezer évig tartott, egyik száraz hideg, a másik enyhébb, csapadékosabb volt. Ezek egymásutánját ismerjük. Meghatároz­zuk a szénmaradványokból és az anya­gokban található virágporból, hogy mikor keletkeztek a leletek, azt is megállapítjuk. hogy a leletek fölött lévő rétegek mikor keletkeztek, így aztán a már ismert rendszerbe csak bele kell illeszteni a leleteket és megkapjuk azok valószínű korát. Most egy új, sokkal korszerűbb módszerrel folytatják majd a kor­megállapítást és ezeknek a leleteknek a korát is már így állapítjuk meg. Ez abból áll, hogy a faszénkészletek rádió aktivitását vizsgálják, s ezzel öt-hat- száz év pontossággal meg lehet álla­pítani a kort. — Találtak-e a közelben hasonló leleteket? — Hasonló leletek már máskor is felszínre kerültek Magyarországon, de Szekszárd környékén még nem. Dunaföldváron ennél idősebb leletek­re bukkantak, hasonló korú leletet Ságváron találtak. A beszélgetés során elmondta Vér­tes Lajos, hogy a Művelődésügyi Mi­nisztérium leletmentés címén anyagi támogatást nyújt a feltárási mun­kákhoz. A munkálatok folynak a Sió mellett és még valószínűleg sok értékes lele­tet találnak, amelyek gazdagítani fog. fák ismereteinket az emberiség ősei­nek életét illetően. Azzal váltunk el Vértes Lajostól, hogy amennyiben a jövőben érdekes és értékes leletek kerülnek felszínre, ismét tájékoztatni fogja olvasóinkat. (ir-gy) Ellá’ják magokat gépekkel a tsz-ek Öt csehszlovák kerti traktort kapott a MEZŰSZ0V A MEZÖSZÖV gépraktáráf, igen sokan keresik fel naponta, főleg ter­melőszövetkezetek és állami gazda­ságok. Van vásárló, amelyik csak kö­rülnéz, mi is van a raktáron, de a legtöbben nem mennek el üres kézzel — illetve üres tehergépkocsival. Gyakori vásárlók például az aparhanti termelőszövetkezetek. de a megye több; szövetkezetei is. A dunaföldvári Alkotmány vásárolt leg­utóbb láncos műtrágyaszórót, fűka­szát és egyéb kisebb gépet. A felső- nánai Zöld Mező Termelőszövetkezet mintegy százezer forint értékben vá­sárolt gépet, egy GS-35-ös traktort a hozzávaló munkagépekkel együtt Az idei jó kukoricatermés a gépvá­sárlásoknál is érezteti hatását. Nagy a kereslet a kukoricamorzsolók iránt, a Gerjeni Állam; Gazdaság vásárolt most legutóbb négylyukú morzsoló­gépet, a sióagárdi Béke Termelőszö­vetkezet pedig kétlyukú morzsolót vásárolt. Az egyén; gazdák a kézi morzsológépet keresik — őket a föld­művesszövetkezeteken keresztül látja el a MEZÖSZÖV. Ebben a negyedévben nem ke­vesebb, mint 300—400 darab ku- koricamorzsolót vásároltak « gazdák. Keresett gép a kalapácsos daráló is. A 24 kalapácsosból mintegy tizenötöt, 16 kalapácsosból 12—15 darabot adtak el a közelmúltban termelőszövetke­zeteknek és állami gazdaságoknak­A Csehszlovákiából behozott hat- lőerős kerti traktorokból egyelőre öt darabot kapott a szekszárdi raktár. Termelőszövetkezetek, szakcsoportok részére — főleg kertészetekben, gyü­mölcsösökben — nagyon jól megfe­lelne ez a mindenttudó kis gép. Fel lehet használni szántásra — váltvaforgató ehével van felsze­relve, — fűkaszálásra, permete­zésre. tárcsázásra kultivátoro- zásra és egyéb munkákra. A múlt vasárnap például kipróbálták szántás közben. A lőtér mellett, elég mély talajon 10 órától fél háromig 560 öl földet szántottak fel. Az a tapasz­talat, hogy ugyanúgy lehet vele szán­tani, mint egy lófogattal. Pótkocsiján nyolc mázsa terhet képes elvontatni. A kis gépet bemutatták a megye föld­művesszövetkezeti agronómusainak is, akii; ugyancsak elismeréssel nyi­latkoztak teljesítményéről. A helyi ipari üzemek kielégítik a lakosság szükségleteit A megyei hely; ipar; üzemek az 1957-es gazdasági évben számos új cikkféleséggel bővítették a termékeik választékát. Különösen a közvetlen szükségletre termelő üzemekben ér­tek el szép eredményeket a tervek teljesítésében. A könnyűipari tárcához tartozó ikernek az október havi tervet me­gyei szinten 201 százalékra teljesítet­ték. A harmadik negyedévben átla­gosan a megye helyi ipari üzemei a tervet 145 százalékra teljesítették. Az elmúlt évhez viszonyítva jelen­tősen nőtt a vállalatok nyereségrésze­sedése is. A nyereség; terveket pél­dául a megyei ipar több, mint 209 százalékra teljesítette. Még ebben az évben továbbra is a lakosság szükségleteinek megfelelő cikkeket termelnek a megye helyi ipari üzemeiben. A termékek mennyi­sége és minősége kielégíti a keres­letet.

Next

/
Thumbnails
Contents