Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-13 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VOLNA MF'"W71 ^ A é / , O .?nrr»'?'!7 j■ ■ -,/■ jP JL A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁR T ÉS Á TANA; II. évfolyam. 393. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. Péntek, 1957 december 13. A IiáJbopái veszélye megszűnik, ha világméretekben győz a szocializmus Megyei békeíanácskozás Szekszárdon Csütörtökön délelőtt a Hazafias melyen megjelent és beszédet mon- Népfront Tolna megyei bizottsága dott Vass Istvánná, az országgyűlés béketanácskozást rendezett Szekszár- alelnöke, a Hazafias Népfront orszá- don, a Megyei Tanács klubjában, gos tanácsának titkára. Vass Istvásmé elvtársnő beszéde elején utalt a moszkvai békekiált­ványra, amelyet 64 ország kommu­nista és munkáspártjai írtak alá. Ez a szám azonban nem fejezi ki telje­sen, hogy a világ minden részén milyen nagy helyesléssel fogadták a moszkvai békekiáltványt, mert a világ több mint 90 országá­ban él és dolgozik a kommunista párt. Ezeknek a pártoknak egy része azonban nem tudta képviseltetni magát a moszkvai tanácskozáson, mert kormányaik megakadályozták elutazásukat. Ezután a békeharc jelentőségéről szólott Vass Istvánná elvtársnő. El­mondotta, hogy a második világhábo­rú csak Magyarországon 600 000 ál­dozatot követelt, akiknek hozzátarto­zói ma is itt élnek közöttünk, épp úgy, mint azcki, akiknek szeretteit az ellenforradalom ölte meg. Hangsúlyozta: az ellenforradalom új világháború tűzfészkévé változ­tatta volna Magyarországot, mert az imperialisták új Koreát akartak itt teremteni. A történelem azonban már többször bebizonyította, hogy Európa szívében nem lehet elszigetelt hábo­rút folytatni. Hála és dicsőség a nagy Szovjet­uniónak, amely rövid idő alatt másodszor küldte el harcosait Magyarországra, hogy megszerez­ik aék nekünk a szabadságot. Kitért az atomháború veszélyeire | is. Elmondotta, ma már az egész világ elismeri a Szovjetunió technikai fö­lényét, amelyet a mesterséges holdak felbocsátása mellett az első atom­meghajtású hajó vízrebocsátása is bizonyít. Befejezésül kiemelte: soha ilyen lehetőség nem állt a magyar béke­mozgalom előtt, hogy tovább fejlőd­jék, mint napjainkban. Ebben a mun­kában nagy feladat vár a Hazafias Népfrontra, amelynek egyik legfon­tosabb feladata az, hogy minden le­hetőt megtegyen a béke biztosítása, békés alkotó munkánk megvédése érdekében. Több részvevő felszólalása után Prantner József elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja szólalt fel. Arról beszélt, hogy az imperialisták elva- kultsága, háborús őrülete milyen ve­szélyeket rejt magában, hiszen Nyu- gat-Európa felett atombombával megrakott repülőgépek röpködnek. — A háborút azonban meg lehet akadályozni, mert az esmberiség. a békét akaró emberek millióinak ereje nálunk is és nyugaton is arra kényszerítheti ezeket az őrülteket, hogy tűnjenek el a történelem színpadáról, vagy kényszerzubbonyt kell adni rájuk. — Emlékszünk még a múlt világ­háborúra, amelyből mindenkinek van valami sebe, amiért nem kívánja a háborút. Mindenkinek van valami védenivalója, hiszen a 12 év alatt elért eredményeinket, kulturális vív­mányainkat egy esetleges háború el­pusztíthatná. Az emberiség mindjob­ban meghódítja a természetet a maga javára. Nem szabad engedni, hogy egy háború ezt megállítsa. Prantner József elvtárs azután a szocialista tábor békéért vívott har­cáról beszélt. — A háború veszélye megszűnik, ha világméretekben győz a szo­cializmus, mert háború csak azért volt, hogy a tőkés hatalmak újabb területeket, nagyobb jövedelmet szerezhessenek maguknak. A világbéke a szocializ­mussal együtt győz a világon. A szo­cialista tábor, és a köréje tömörült milliók ereje elég ahhoz, hogy meg­fékezze a háborús gyújtogatókat. Azután a különböző világnézetű, békeszerető emberek összefogásáról beszélt Prantner elvtárs. — A vallásos embernek, aki békét akar, inkább a nem vallásos kommu­nistákkal kell összefogni, akik ugyan csak békét akarnak, mint a képmu­tató, a vallásosság leple alá búvó imperialista háborús kalandorokkal, akik előszeretettel hivatkoznak arra, hogy azért folytatják a fegyverkezési hajszát, mert a „békét akarják meg­védeni”. Azért kell a békezmozga- lcmnak ébernek lenni, leleplezni a „nagymama1 Szerepében tetszelgő, háborúra spekuláló „farkasokat." Együttes erővel kell lefognunk a háborús gyújtogatok kezét. Egy fiatalasszony elmondotta hoz­zászólásában, hogyan élte végig félig gyerekként még a háború borzal­mait. — Nem akarom, hogy az én gyermekem ugyanezt, vagy még na­gyobb borzalmakat érjen végig, nem akarom, hogy egy esetleges újabb háború áldozata legyen. A béketanácskozás résztvevői az­után megválasztották a Megyei Béke­bizottságot, Hunyadi Károly elvtárs­nak, a Hazafias Népfront megyeit tit­kárának javaslatára. A Megyei Béke­bizottság elnökévé Mentz János szek­szárdi gimnáziumi tanárt, alelnökei- vé Kupi Lajos gyönki tsz tagot, Soly­már Gábor szekszárdi róm. kát. es­perest, Tóth Lászlóné szekszárdi parasztasszonyt, titkárává László Antalt, a Hazafias Népfront Megyei Irodájának munkatársát választották. A Megyei Békebizottság tagjaivá: Bogár Sándorné őcsényi háziipari szövetkezeti tagot, Bolvári Józsefné tolnai selyemgyári munkást, Dér Ist­ván hátai dolgozó parasztot, Csö- tönyi Antal szekszárdi dolgozó parasztot, Horváth József dombóvári járási művelődési felügyelőhelyet­test, Kudari Sándor tamási járási töldművesszövetkezeti dolgozót, Kiss Pál Szekszárdi Gépjavító Vállalat munkását, dr. Lőrinc Árpád szek­szárdi orvost. Major Mátyás bonyhádi járási kultúrházigazgatót, Merő László szekszárdi pedagógust, Kacsoh Béla bonyhádi pedagógust, Petróczi Kálmán dombóvári malcmigazgatót, dr. Mészáros Gyula szekszárdi mú­zeumigazgatót, Rúzsa Jánost, a KISZ Megyei Bizottsága munkatársát, Racsmányi Dezsőné paksi járási ta­nács dolgozót, Módos István bölcskei igazgatót, Nagy Ferencet, a Magyar Távirati Iroda szekszárdi vezetőjét és Szűcs Annát, a Szekszárdi Nyom­da dolgozóját választották. Á MÁI SZÁMBAN: Bulganyin üzenete Eisenhowerhez (2. old.) Miért ne lehetne Ssseksgárdon is (3. old.) Asszonyoknak — lányoknak (4. old.) Öt megyében ismerik és keresik a „Szekszárd" hálószobabútorf (5. old.) Hőgyéssi örömök és gondok (6. old.) • ________________________________________________________ ^ Tavasszal végre sor kerül Magyarkeszin is a villanyhálózat bővítésére Hosszú évek óta vajúdik már Magyarkeszin a villanyhálózat bőví­tése. Nem is egy, vagy két utcái érint, hanem a községnek majdnem a felét, a nagymalomtól kifelé, az egész újfalut. Jónéhányszcr kapott már ígéretet a lakosság, hogy hozzá­juk is eljut a villany, de csupán ígé­ret maradt. Két esetben a gazdák, illetve a tanács az oszlopokat is megvásá­rolta, hogy anyagilag is hozzájá­ruljanak a hálózatbővítéshez, végülis el kellett adni az oszlopokat, mert az Áramszolgáltató Vállalat nem találta megfelelőnek. Aztán meg energiahiány miatt nem kerül­hetett sor a hálózatbővítésre, tovább­ra is petróleumlámpával kellett vilá­gítani, mintegy 250 házban. Az elmúlt napokban a községből küldöttség járt fent a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumban, ahon­nan kedvező hírrel tértek haza: a jövő tavasszal sor kerül a háló­zatbővítésre Magyarkeszin is. A falurész villamosítása jelentős összegbe kerül, amelyhez az állam mintegy 160 000 forinttal járul hozzá. A községi tanács 70 000 forintot fer­dít a hálózatbővítésre, ezenfelül a község lakossága, amelyet a hálózatbővítés érint, mintegy 130 000 forintot fizet. A hálózatbővítés kiterjed az újtelepi részre is, addig, ameddig a házak már felépültek. Az anyagi feltételek megvannak, a kesziek most már re­mélik, évekig tartó huzavona után végre hozzájuk is eljut a villany. Tanainak a nagyszokolyi gazdák Azt mondják, minden kezdet ne­héz. így volt ez Nagyszokolyon az ezüstkalászos tanfolyammal is. Elő­ször nem jöttek össze a gazdák a másik alkalommal az előadó nem jött meg, harmadszor ismét a gazdák ma­radtak távol. Miért volt így, arra a magyarázatot is könnyen meg lehet adni: mindössze egy nap állt rendel­kezésre, hogy megszervezzék a tanfo­lyamot, így kevés gazdával tudtak be­szélni a részvételt illetően. A negyedik előadás aztán már sikerült hétfőn este. (Hetenként két­szer, hétfőn és csütörtökön 3—3 óra­hosszat tart a foglalkozás). Ha szám­belileg még nem is túlsokan, de ösz- szejöttek a gazdák és Tamásiból meg­érkezett az előadó. Nagy István is — kerékpáron. A növénytermeléssel, a növény­védelemmel és a növényápolási mun- kákal foglalkoztak a hallgatók ezen az estén. Fejes Sándor, V. Papp Jó­zsef, Kamauf Sándor, Gulyás Ádám, Gulyás Péter Fejes Károly és a többiek, sok újat tanultak, annak el­lenére. hogy ezekben a munkákban nőttek fel, ezeket végzik évről évre. Fejes Sándor — mivel az előadás nem terjedhetett ki mindenre — afelől érdeklődött, hogyan lehet a legeredményesebben védekezni a drót féreg ellen, mivel az évről évre je­lentkezik. Erre aztán az előadó rész­letesen elmagyarázta, hogyan lehet a drótférget a legjobb módszerrel, agri- toxos leszántással kiirtani. Nem tartozott ugyan a foglalkozás anyagához, de V. Papp József meg­kérdezte. hogyan kell etetni a tyúko_ kát, hogy télen is tojjanak? — Reggel meleg krumplis, korpás keveréket, délben zabot, délután pe­dig kukoricát, napraforgót vegyesen és természetesen megfelelő ólban kell őket tartani — adta meg a választ az előadó. Még több kérdésre kaptak feleletet a gazdák s a hallottakat a jövő év­ben a gyakorlatban hasznosíthatják majd. A tanfolyam 96 órás időtar­tama Matt hasznos tapasztalatokkal gyarapíthatják ismereteiket, jobban, eredményesebben gazdálkodhatnak majd. Bővül az Sregszesucsei liönvvfár Szívesen olvasnak jó könyvet az iregszemcsei gazdák. Bizonyítja ezt a községi könyvtár nagy forgalma is. Sípos József pedagógus, a könyvtár vezetője, örömmel újságolja hogy alig győzi kielégíteni a könyvigényt. A régi könyvek közül ugyanis leg­többen már mindet olvasták, s vala­mi újat szeretnének. A községi tanács látva a könyvtár szorult helyzetét, segítségül sietett. A községfejlesztési alapból 4000 fo­rintot fordított a könyvtár könyv- állományának bővítésére, új könyvek vásárlására. Kétezer forint értékű könyvet pedig a termelőszövetkezet­től kapott a könyvtár. Szép karácsonyi ajándék Iregszemcsén két televíziós készü­lék működött eddig. Rövidesen meg­jelenik azonban a harmadik jólismert antenna is a háztetők felett, nem is akármilyen házon, hanem az iskolán. A tanács ugyanis megígérte, hogy ve­títőgépet vásárol az iskolának a köz­ségfejlesztési alapból, s az iskola most azt kéri, hogy vetítőgép helyett televíziós készülékei vegyenek az iskola részére. A nevelőknek az a ter­vük, hogy a televíziót az iskola egyik termében helyezik el s esténként közös televiziónézést szerveznek. Ha gazdasági problémával foglalkozó műsora lesz a televíziónak, akkor a falu gazdái közül hívnak meg néhá­nyat, de módjukban lesz a KISZ fia­taloknak is a televízió mellett szóra­kozni. A nevelők az iskolásoknak is szer­veznek közös televízió nézést. Cirkusz vagy hasonló gyermekműsor közvetí­tése esetén az iskola legjobb osztá­lyának tanulói néznek meg majd egy- egy műsort. A készüléket a karácsonyi szünet alatt szerelik fel. Új tantermet kapott a koppányssántói iskola A koppányszántói pedagógusoknak, iskolás gyermekeknek, de a szülők­nek is régóta okozott már kellemet­lenséget, hogy az iskolában délután is folyt a tanítás. A pedagógusoknak naponta alig volt szabad idejük, mert a délutáni tanítás után még a más­napi órákra is készülni kellett a szü­lőknek esténkint, különösen most, amikor már korán sötétedik, gyerme­keik elé kellett menni az iskolához, éppen akkor, amikor otthon is a leg­több munka van. És a diákoknak is sokkal kellemesebb, ha délelőtt kell menni iskolába. Ezen a gondon és nehézségen segí­tettek Kopányszántón a közelmúlt­ban. A községben lévő régi kastély­ban helyet kapott az iskola is. A ta­nács egy tantermet létesített az épü­letben s ezzel elkerülhető a délutáni foglalkozás. Minden osztálynak csak délelőtt van tanítás: szabad a peda­gógusok és diákok délutánja és nyu- godtabban dolgozhatnak a szülők.

Next

/
Thumbnails
Contents