Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-13 / 293. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VOLNA MF'"W71 ^ A é / , O .?nrr»'?'!7 j■ ■ -,/■ jP JL A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁR T ÉS Á TANA; II. évfolyam. 393. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. Péntek, 1957 december 13. A IiáJbopái veszélye megszűnik, ha világméretekben győz a szocializmus Megyei békeíanácskozás Szekszárdon Csütörtökön délelőtt a Hazafias melyen megjelent és beszédet mon- Népfront Tolna megyei bizottsága dott Vass Istvánná, az országgyűlés béketanácskozást rendezett Szekszár- alelnöke, a Hazafias Népfront orszá- don, a Megyei Tanács klubjában, gos tanácsának titkára. Vass Istvásmé elvtársnő beszéde elején utalt a moszkvai békekiáltványra, amelyet 64 ország kommunista és munkáspártjai írtak alá. Ez a szám azonban nem fejezi ki teljesen, hogy a világ minden részén milyen nagy helyesléssel fogadták a moszkvai békekiáltványt, mert a világ több mint 90 országában él és dolgozik a kommunista párt. Ezeknek a pártoknak egy része azonban nem tudta képviseltetni magát a moszkvai tanácskozáson, mert kormányaik megakadályozták elutazásukat. Ezután a békeharc jelentőségéről szólott Vass Istvánná elvtársnő. Elmondotta, hogy a második világháború csak Magyarországon 600 000 áldozatot követelt, akiknek hozzátartozói ma is itt élnek közöttünk, épp úgy, mint azcki, akiknek szeretteit az ellenforradalom ölte meg. Hangsúlyozta: az ellenforradalom új világháború tűzfészkévé változtatta volna Magyarországot, mert az imperialisták új Koreát akartak itt teremteni. A történelem azonban már többször bebizonyította, hogy Európa szívében nem lehet elszigetelt háborút folytatni. Hála és dicsőség a nagy Szovjetuniónak, amely rövid idő alatt másodszor küldte el harcosait Magyarországra, hogy megszerezik aék nekünk a szabadságot. Kitért az atomháború veszélyeire | is. Elmondotta, ma már az egész világ elismeri a Szovjetunió technikai fölényét, amelyet a mesterséges holdak felbocsátása mellett az első atommeghajtású hajó vízrebocsátása is bizonyít. Befejezésül kiemelte: soha ilyen lehetőség nem állt a magyar békemozgalom előtt, hogy tovább fejlődjék, mint napjainkban. Ebben a munkában nagy feladat vár a Hazafias Népfrontra, amelynek egyik legfontosabb feladata az, hogy minden lehetőt megtegyen a béke biztosítása, békés alkotó munkánk megvédése érdekében. Több részvevő felszólalása után Prantner József elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja szólalt fel. Arról beszélt, hogy az imperialisták elva- kultsága, háborús őrülete milyen veszélyeket rejt magában, hiszen Nyu- gat-Európa felett atombombával megrakott repülőgépek röpködnek. — A háborút azonban meg lehet akadályozni, mert az esmberiség. a békét akaró emberek millióinak ereje nálunk is és nyugaton is arra kényszerítheti ezeket az őrülteket, hogy tűnjenek el a történelem színpadáról, vagy kényszerzubbonyt kell adni rájuk. — Emlékszünk még a múlt világháborúra, amelyből mindenkinek van valami sebe, amiért nem kívánja a háborút. Mindenkinek van valami védenivalója, hiszen a 12 év alatt elért eredményeinket, kulturális vívmányainkat egy esetleges háború elpusztíthatná. Az emberiség mindjobban meghódítja a természetet a maga javára. Nem szabad engedni, hogy egy háború ezt megállítsa. Prantner József elvtárs azután a szocialista tábor békéért vívott harcáról beszélt. — A háború veszélye megszűnik, ha világméretekben győz a szocializmus, mert háború csak azért volt, hogy a tőkés hatalmak újabb területeket, nagyobb jövedelmet szerezhessenek maguknak. A világbéke a szocializmussal együtt győz a világon. A szocialista tábor, és a köréje tömörült milliók ereje elég ahhoz, hogy megfékezze a háborús gyújtogatókat. Azután a különböző világnézetű, békeszerető emberek összefogásáról beszélt Prantner elvtárs. — A vallásos embernek, aki békét akar, inkább a nem vallásos kommunistákkal kell összefogni, akik ugyan csak békét akarnak, mint a képmutató, a vallásosság leple alá búvó imperialista háborús kalandorokkal, akik előszeretettel hivatkoznak arra, hogy azért folytatják a fegyverkezési hajszát, mert a „békét akarják megvédeni”. Azért kell a békezmozga- lcmnak ébernek lenni, leleplezni a „nagymama1 Szerepében tetszelgő, háborúra spekuláló „farkasokat." Együttes erővel kell lefognunk a háborús gyújtogatok kezét. Egy fiatalasszony elmondotta hozzászólásában, hogyan élte végig félig gyerekként még a háború borzalmait. — Nem akarom, hogy az én gyermekem ugyanezt, vagy még nagyobb borzalmakat érjen végig, nem akarom, hogy egy esetleges újabb háború áldozata legyen. A béketanácskozás résztvevői azután megválasztották a Megyei Békebizottságot, Hunyadi Károly elvtársnak, a Hazafias Népfront megyeit titkárának javaslatára. A Megyei Békebizottság elnökévé Mentz János szekszárdi gimnáziumi tanárt, alelnökei- vé Kupi Lajos gyönki tsz tagot, Solymár Gábor szekszárdi róm. kát. esperest, Tóth Lászlóné szekszárdi parasztasszonyt, titkárává László Antalt, a Hazafias Népfront Megyei Irodájának munkatársát választották. A Megyei Békebizottság tagjaivá: Bogár Sándorné őcsényi háziipari szövetkezeti tagot, Bolvári Józsefné tolnai selyemgyári munkást, Dér István hátai dolgozó parasztot, Csö- tönyi Antal szekszárdi dolgozó parasztot, Horváth József dombóvári járási művelődési felügyelőhelyettest, Kudari Sándor tamási járási töldművesszövetkezeti dolgozót, Kiss Pál Szekszárdi Gépjavító Vállalat munkását, dr. Lőrinc Árpád szekszárdi orvost. Major Mátyás bonyhádi járási kultúrházigazgatót, Merő László szekszárdi pedagógust, Kacsoh Béla bonyhádi pedagógust, Petróczi Kálmán dombóvári malcmigazgatót, dr. Mészáros Gyula szekszárdi múzeumigazgatót, Rúzsa Jánost, a KISZ Megyei Bizottsága munkatársát, Racsmányi Dezsőné paksi járási tanács dolgozót, Módos István bölcskei igazgatót, Nagy Ferencet, a Magyar Távirati Iroda szekszárdi vezetőjét és Szűcs Annát, a Szekszárdi Nyomda dolgozóját választották. Á MÁI SZÁMBAN: Bulganyin üzenete Eisenhowerhez (2. old.) Miért ne lehetne Ssseksgárdon is (3. old.) Asszonyoknak — lányoknak (4. old.) Öt megyében ismerik és keresik a „Szekszárd" hálószobabútorf (5. old.) Hőgyéssi örömök és gondok (6. old.) • ________________________________________________________ ^ Tavasszal végre sor kerül Magyarkeszin is a villanyhálózat bővítésére Hosszú évek óta vajúdik már Magyarkeszin a villanyhálózat bővítése. Nem is egy, vagy két utcái érint, hanem a községnek majdnem a felét, a nagymalomtól kifelé, az egész újfalut. Jónéhányszcr kapott már ígéretet a lakosság, hogy hozzájuk is eljut a villany, de csupán ígéret maradt. Két esetben a gazdák, illetve a tanács az oszlopokat is megvásárolta, hogy anyagilag is hozzájáruljanak a hálózatbővítéshez, végülis el kellett adni az oszlopokat, mert az Áramszolgáltató Vállalat nem találta megfelelőnek. Aztán meg energiahiány miatt nem kerülhetett sor a hálózatbővítésre, továbbra is petróleumlámpával kellett világítani, mintegy 250 házban. Az elmúlt napokban a községből küldöttség járt fent a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumban, ahonnan kedvező hírrel tértek haza: a jövő tavasszal sor kerül a hálózatbővítésre Magyarkeszin is. A falurész villamosítása jelentős összegbe kerül, amelyhez az állam mintegy 160 000 forinttal járul hozzá. A községi tanács 70 000 forintot ferdít a hálózatbővítésre, ezenfelül a község lakossága, amelyet a hálózatbővítés érint, mintegy 130 000 forintot fizet. A hálózatbővítés kiterjed az újtelepi részre is, addig, ameddig a házak már felépültek. Az anyagi feltételek megvannak, a kesziek most már remélik, évekig tartó huzavona után végre hozzájuk is eljut a villany. Tanainak a nagyszokolyi gazdák Azt mondják, minden kezdet nehéz. így volt ez Nagyszokolyon az ezüstkalászos tanfolyammal is. Először nem jöttek össze a gazdák a másik alkalommal az előadó nem jött meg, harmadszor ismét a gazdák maradtak távol. Miért volt így, arra a magyarázatot is könnyen meg lehet adni: mindössze egy nap állt rendelkezésre, hogy megszervezzék a tanfolyamot, így kevés gazdával tudtak beszélni a részvételt illetően. A negyedik előadás aztán már sikerült hétfőn este. (Hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön 3—3 órahosszat tart a foglalkozás). Ha számbelileg még nem is túlsokan, de ösz- szejöttek a gazdák és Tamásiból megérkezett az előadó. Nagy István is — kerékpáron. A növénytermeléssel, a növényvédelemmel és a növényápolási mun- kákal foglalkoztak a hallgatók ezen az estén. Fejes Sándor, V. Papp József, Kamauf Sándor, Gulyás Ádám, Gulyás Péter Fejes Károly és a többiek, sok újat tanultak, annak ellenére. hogy ezekben a munkákban nőttek fel, ezeket végzik évről évre. Fejes Sándor — mivel az előadás nem terjedhetett ki mindenre — afelől érdeklődött, hogyan lehet a legeredményesebben védekezni a drót féreg ellen, mivel az évről évre jelentkezik. Erre aztán az előadó részletesen elmagyarázta, hogyan lehet a drótférget a legjobb módszerrel, agri- toxos leszántással kiirtani. Nem tartozott ugyan a foglalkozás anyagához, de V. Papp József megkérdezte. hogyan kell etetni a tyúko_ kát, hogy télen is tojjanak? — Reggel meleg krumplis, korpás keveréket, délben zabot, délután pedig kukoricát, napraforgót vegyesen és természetesen megfelelő ólban kell őket tartani — adta meg a választ az előadó. Még több kérdésre kaptak feleletet a gazdák s a hallottakat a jövő évben a gyakorlatban hasznosíthatják majd. A tanfolyam 96 órás időtartama Matt hasznos tapasztalatokkal gyarapíthatják ismereteiket, jobban, eredményesebben gazdálkodhatnak majd. Bővül az Sregszesucsei liönvvfár Szívesen olvasnak jó könyvet az iregszemcsei gazdák. Bizonyítja ezt a községi könyvtár nagy forgalma is. Sípos József pedagógus, a könyvtár vezetője, örömmel újságolja hogy alig győzi kielégíteni a könyvigényt. A régi könyvek közül ugyanis legtöbben már mindet olvasták, s valami újat szeretnének. A községi tanács látva a könyvtár szorult helyzetét, segítségül sietett. A községfejlesztési alapból 4000 forintot fordított a könyvtár könyv- állományának bővítésére, új könyvek vásárlására. Kétezer forint értékű könyvet pedig a termelőszövetkezettől kapott a könyvtár. Szép karácsonyi ajándék Iregszemcsén két televíziós készülék működött eddig. Rövidesen megjelenik azonban a harmadik jólismert antenna is a háztetők felett, nem is akármilyen házon, hanem az iskolán. A tanács ugyanis megígérte, hogy vetítőgépet vásárol az iskolának a községfejlesztési alapból, s az iskola most azt kéri, hogy vetítőgép helyett televíziós készülékei vegyenek az iskola részére. A nevelőknek az a tervük, hogy a televíziót az iskola egyik termében helyezik el s esténként közös televiziónézést szerveznek. Ha gazdasági problémával foglalkozó műsora lesz a televíziónak, akkor a falu gazdái közül hívnak meg néhányat, de módjukban lesz a KISZ fiataloknak is a televízió mellett szórakozni. A nevelők az iskolásoknak is szerveznek közös televízió nézést. Cirkusz vagy hasonló gyermekműsor közvetítése esetén az iskola legjobb osztályának tanulói néznek meg majd egy- egy műsort. A készüléket a karácsonyi szünet alatt szerelik fel. Új tantermet kapott a koppányssántói iskola A koppányszántói pedagógusoknak, iskolás gyermekeknek, de a szülőknek is régóta okozott már kellemetlenséget, hogy az iskolában délután is folyt a tanítás. A pedagógusoknak naponta alig volt szabad idejük, mert a délutáni tanítás után még a másnapi órákra is készülni kellett a szülőknek esténkint, különösen most, amikor már korán sötétedik, gyermekeik elé kellett menni az iskolához, éppen akkor, amikor otthon is a legtöbb munka van. És a diákoknak is sokkal kellemesebb, ha délelőtt kell menni iskolába. Ezen a gondon és nehézségen segítettek Kopányszántón a közelmúltban. A községben lévő régi kastélyban helyet kapott az iskola is. A tanács egy tantermet létesített az épületben s ezzel elkerülhető a délutáni foglalkozás. Minden osztálynak csak délelőtt van tanítás: szabad a pedagógusok és diákok délutánja és nyu- godtabban dolgozhatnak a szülők.
