Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-12 / 292. szám

2 TOLNA MEGYEI NfiPÜJSAG 1957 december 12. Üzenetváltás Bulganyin és Nehru között a nukleáris kísérletek megszüntetéséről Magyar és szovjet tiltakozás az ENSZ-közgyíílés teljes ülésén Moszkva (TASZSZ). Nyikolaj Bul­ganyin december 10-én válaszolt Dzsavahaiial Nehru indiai miniszter- elnöknek arra a felhívására, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok kormányához intézett a nukleá­ris kísérletek és a fegyverkezési hajsza megszüntetésének szükséges­ségéről. A szerdai moszkvai lapok közlik Nehru felhívását és Bulganyin válaszát. A szovjet kormány — hangzik Bulganyin válasza — hajlandó ünne­pélyesen kijelenteni, hogy 1958 janu­ár 1-től a Szovjetunió nem végez semmiféle nukleáris robbantást, amennyiben a nukleáris fegyverek­kel rendelkező Egyesült Államok és Anglia szintén hajlandó 1958 január 1- től megszüntetni az előkészületben lévő kísérleteket. Bulganyin újból hangsúlyozza: a szovjet kormány úgy látja, hogy a nukleáris kísérletek ha­ladéktalan megszüntetése első és legfontosabb lépés az általános leszerelés megoldásához, az álla­mok közötti bizalmatlanság ki­küszöböléséhez, valamint a világ tartós békéjének biztosításához, A szovjet kormány ezért a közgyűlés most folyó ülésszaka elé terjesztett leszerelési javaslataiban síkraszállt azért, hogy egyezzenek meg az atom és a hidrogén kísérletek kezdetben 2— 3 évre szóló megszüntetésében. — Mi, akár1 ma is hajlandók va­gyunk aláírni ilyen egyezményt — jelenti ki Bulganyin. A Szovjetunió mindig szorgal­mazta, hogy az irányítható raké­tákat, a hidrogén- és az atombom­bákat soha ne használják pusztí­tás céljaira, azért, hogy az em­beri ész óriási vívmányait csakis az emberi társadalom békés fej­lesztésének szolgálatába állíthas­sák. — A Szovjetunió — hangzik a vá­lasz — változatlanul azt akarja, hogy kössék meg a baráti szerződést az Egyesült Államokkal. Teremtsenek jó viszonyt minden országgal, oszlas­sák fel a katonai tömböket, vagyis a NATO tagállamai és a varsói szerző­dés tagállamai azonnal kössenek olyan egyezményt, amely arra köte­lezi őket, hogy minden vitás problé­mát csak békés úton oldanak meg. A Szovjetunió síkraszállt azért, hogy vessenek véget az egyes országok sajtójában és rádiójában elhangzó új háborút propagáló ellenséges kijelen­téseknek. — Vezető nyugati államférfiak legutóbbi kijelentéseiből — hangzik a válasz — le kell vonni azt a követ­keztetést, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormánya nem szándékszik rendezni a leszerelés kérdését és bele­egyezni az atom- és hidrogénfegyve­rek eltiltásába. A NATO vezetői nem titkolják, hogy az északatlanti tömb december 16-án kezdődő párizsi ülés­szakán megvitatják a fegyverkeyési hajsza fokozásának módjait és esz­közeit, kidolgozták az újabb katonai stratégiai terveket, amelyek szerint a NATO országok fegyveres erőit nukleáris és rakétafegyverekkel lát­ják el. Bulganyin továbbá hangsúlyozza, hogy Eisenhower és Macmillan was­hingtoni tanácskozásán kidolgozott és a NATO tagállamaira vonatkozó kölcsönös függőségi doktrína arról tanúskodik, hogy újabb nyomást szándékoznak gyakorolni az észak­atlanti tömb és más agresszív tömb tagállamaira azért, hogy új háború előkészítése céljából ezeknek a tar­talékait még jobban felhasználhas­sák és még jobban megnyirbálják függetlenségüket és külpolitikai ön­állóságukat. Az északatlanti tömb és az olyan katonai tömbök, mint a SEATO és a bagdadi paktum, ilyen vagy olyan formában történő ter­vezett egyesítése — jelenti ki Eisenhower résztvesz a NATO csúcsértekezletén Washington (Reuter). A Fehér Ház vegyen a NATO csúcsértekezletén, kedden közölte: Eisenhower elnök Valószínűleg pénteken indul repülő­elég egészséges ahhoz, hogy részt- gépen Párizsba. Bulganyin — újabb lépést jelen­tene a nemzetközi helyzet kiéle­zése felé, közelebb hozná az új háború veszélyét, fenyegetné az ázsiai békeövezetet, az önálló fejlődés útjára lépett ázsiai or­szágok biztonságát és független­ségét. — Amint a legutóbbi Eisenhower —Macnúllan tárgyalások eredmé­nyeiből látható — mutat rá válaszá­ban Bulganyin — az Egyesült Álla­mok és Anglia vezetőkörei arra kö­telezték magukat, hogy nemcsak a Közel- és a Közép-Kelet népeivel szemben folytatott gyarmatosító poli­tikában, hanem abban is támogatják egymást, hogy biztosítsák maguk szá­mára az uralmat Ázsia és Afrika más népei felett. — A nyugati hatalmaknak azzal a törekvésével szemben, hogy erőszak­kal, vagy erőszakos fenyegetőzéssel másokra kényszerítsék akaratukat — jegyzi meg Bulganyin — a nem­zetközi politikában egy másik irány­vonal érvényesül, amelyet sok más ország mellett a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és India védelmez: a nemzetközi feszültség enyhítését, az összes államok békés együttélését célzó irányvonalat. A szovjet kormány a béke bizto­sításának érdekétől vezérelve, azt javasolta az ENSZ közgyűlé­sének: forduljon olyan felhívás­sal az országokhoz, hogy építsék viszonyukat a területi épség és szuverenitás kölcsönös tisztelet- bentartására, a meg nem táma­dásra, a belügyekbe való be nem avatkozásra, az egyenlőségre és a kölcsönös előnyre, vagyis a békés együttélés elveire. A Szovjetunió meggyőződése — hangzik végül Bulganyin válasza - hogy még elejét lehet venni a fenye­gető katasztrófának: Ha megvan a tö­rekvés mindenki számára elfogadható megegyezés elérésére, akkor becsü­letes egyenjogú tárgyalásokon hozott megfelelő határozatokkal, véget lehet vetni a fegyverkezési hajszának és meg lehet javítani a nemzetközi helyzetet. New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlésének mandátumbizottsága beszámolót terjesztett a teljes ülés elé. Ez a beszámoló többek között rosszindulatú megjegyzést tartalmaz, amely szerint a mandátumbizottság úgy döntött, hogy a magyar küldött­ség meghatalmazására vonatkozólag „nem hoz semmilyen határozatot’“. A beszámoló további része érvénye­síti az összes többi küldöttségeknek, köztük a csangkajsekisták küldöttsé­gének a meghatalmazását is. Sik Endre, Magyarország megbí­zottja tiltakozott a magyar küldött­ségre vonatkozó rosszindulatú meg­jegyzés miatt, amelyet a mandátum­bizottság az Egyesült Államok kül­döttségének követelésére vett bele a beszámolóba. E rosszindulatú meg­jegyzés elfogadása — mondotta a magyar megbízott — azt mutatja, hogy az Egyesült Államok az ENSZ szerveit arra használja fel, hogy be­avatkozzék Magyarország belügyeibe. Wadsworth, az Egyesült Államok megbízottja megismételte azokat a rágalmakat, amelyeket az amerikai küldöttség szórt a népi Magyaror­szágra az úgynevezett magyar kérdés vjtája idején. Ezután Szoboljev, szovjet megbízott szólalt fel. A Szovjetunió küldöttsége — jelentette ki — a beszámoló jóvá­hagyására szavazott a mandátumbi­zottságban, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a szovjet küldöttség megváltoztatta volna álláspontját Kína ENSZ-képviseletének kérdésé­ben. A Szovjetunió küldöttsége ismét felhívja a közgyűlés tagjainak figyel­mét: nem tekintheti normálisnak azt a helyzetet, hogy Kína helyét az ENSZ-ben olyan személyek foglalják el, akik saját magukon kívül senkit sem képviselnek. Csupán azok a politikai csoportok hagyhatják figyelmen kívül a reális valóságot és húnyhatnak szemet a Kínai Népköztársaság létezése felett, amelyek 30—40 évvel ezelőtt nem akarták elismerni a fiatal szovjet ál­lamot — mondotta Szoboljev. — A történelem azonban kegyetlenül ki- gúnyolta ezeket a rövidlátókat. Ha­sonló sors vár a rövidlátó politikusok mostani nemzedékére is. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a Kínai Népköztársaság részvé­tele nélkül nem lehet megoldani a jelenlegi nemzetközi viszony fonto­sabb kérdéseit, elsősorban a béke és biztonság fenntartásának kérdéseit Ázsiában és az egész világban. A szovjet megbízott ezután felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a Magyar Népköztársaság küldöttségé­nek törvényes kormányától kapott meghatalmazása érvényességét két­ségbevonni törekvő határozatot, az Egyesült Államok sugalmazására hozták. Hz ENSZ Politikai Bizottsága folytatta a ciprusi kárdás vitáját Az algériai küldöttség nyilatkozatot tett az EHSZ határozatáról Newyork (TASZSZ). A politikai bi­zottság december 9-én délután foly­tatta a ciprusi kérdés vitáját. Peive, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy az angol hatóságok nem hajtot­ták végre az ENSZ 11. közgyűlésének azt a határozatát sémi, amely szerint Ciprus szigetén békét és nyugalmat kell teremteni. A világ közvéleménye erélyesen követeli, hogy szüntessék meg a szigeten az önkényuralmat, ér­vénytelenítsék a rendkívüli törvénye­ket, engedjék ki börtönükből a poli­tikai foglyokat, a állítsák helyre a ciprusiak demokratikus jogait. Sarper, Törökország képviselője azzal vádolta a görögöket, hogy be akarják kebelezni Ciprus szigetét, s bujtogatják, segítik a görög „terro­ristákat” akikben a török küldött a ciprusi hazafiakat érti. Hangoztatta az itteni „sajátos körülmények” miatt az önrendelkezés elve Ciprus szigetére nem alkalmazható. Az értelmiség és az orvosok szerepéről tartott előadást a Tolna megyei orvosok értekezletén az egészségügyi miniszter Newyork (AFP). A Nemzeti Felsza­badítás; Front megelégedéssel vette tudomásul azt a határozatot, amelyet a közgyűlés 12. ülésszaka megszava­zott. Elfogadja a tárgyalásokat az al­gériai probléma olyan rendezéséről, amely összhangban van az alapok­mány céljaival és elveivel és azon a meghatározott alapon, amelyet V. Mohamed őfelségének és Habib Burgiba őexcellenciájának közös nyilatkozata jelöl meg.” A szekszárdi kórház kultúrtermé­ben „az értelmiség és közte az orvo­sok helyzete a szocializmust építő társadalomban“’ címen tartott elő­adást szerda délelőtt dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter a vá­ros és Tolna megye orvosainak mint­egy hatvan főnyi képviselője előtt. Beszéde elején az értelmiség szerepé­nek polgári és szocialista értelmezé­sével foglalkozott, majd a magyar ér­telmiség fejlődésének néhány sajátos­ságáról szólt. Az értelmiség és a párt kapcsolatáról beszélve, többi között a következőket mondotta: — Voltak a párt részéről kevésbé pozitív megnyil­vánulások is. Az egyik, hogy a leg­belsőbb és éppen ezért legburzsoább gondolkodású értelmiséggel szemben majdnem az udvarlás álláspontjára helyezkedett. Az értelmiség nagyobb része iránt azonban közömbösséget, sőt itt-ott nem is túlságosan elvétve, bizalmatlanságot mutatott. A hibák dacára is erősebb volt még ezekben az években is a pozitív oldal: ezekben az időkben is haladtunk előre min­den hibánk dacára — mondotta a többi között —, majd az elkövetett hibáknak az értelmiségre gyakorolt hatásával foglalkozott. A pártnak feltétlenül kritikát kell gyakorolnia az értelmiség felé, azonban az értelmiség is gyakoroljon kritikát a közügyek- rőL A saját területén belül — mondotta a miniszter — minden egészségügyi ér­telmiségi szent szívügyének tartsa a rábízott lakosság egészségügyét. Ezen a területen az értelmiségi orvosnak nemcsak joga, hanem kötelessége fel­emelni szavát és tanácsot adni. Be­széde befejező részében az orvosok körében is sokat vitatott orvosi eti­káról szólt. — Marxistává — mondotta — a dialektikus materializmus köve­tőiévé szocializmust építeni akaró értelmiségivé az orvos csak az igazi, tiszta orvosi etika segítsé­gével lehet. Az egészségügyi miniszter beszédét hosszantartó és igen élénk vita kö­vette. Dr. Gulyás János megyei fő­orvos az orvosok és a párt közötti egészségesen javuló kapcsolatokról beszélt, foglalkozott az egészségügyi dolgozók lakásproblémáival és java­solta, hogy Szekszárdon a fiatal or­vosok éruekél ea lteny- és 'egény- szállókat létesítsenek. Ugyancsak ja­vaslatot tett arra is, hogy az orvosok gyakori inspekciózása fejében növelje a kormány azok éves szabadságának idejét. Dr. Pelikán Erzsébet, a Me­gyei Kórház igazgatója, a szekszárdi kórház hat év óta elért fejlődését vázolta. Bejelentette, hogy kéthavon- ként tudományos megbeszéléseket rendeznek kiváló és hírneves orvosok részvételével és megoldották az or­vostovábbképzés feladatait is. Dr. Só­lyomvári sebészadjunktus a miniszter beszédére reagálva elmondotta, hogy a szekszárdi orvosoknak nincs mit szégyenleni az ellenforradalomban ta­núsított dolgaik miatt. A pincehelyi kórház igazgatója ki­fogásolta, hogy annak idején, de még ma sem foglalkoznak az egyeteme­ken az orvosi etikával. Ugyancsak eredményesnek értékelte a párt és az orvosok közötti kapcsolatot, majd a fiatal orvosokról szólva kijelentette: — a fiatal kórházi orvosok kulturális igényeit a legkevésbé sem tudjuk ki­elégíteni. Egyetlen egy rádiónk van a pincehelyi kórházban, ami a kul­turális igény kielégítését szolgálja. Dr. Fehér Márton a húsz-harminc évvel ezelőtt végzett orvosok el­helyezkedésének nehézségéről szólt, Janovics Iván, a gyógyszertári válla­lat igazgatója, a gyógyszerészek hely­zetével foglalkozott. Major György doktor szekszárdi városi tisztiorvos javasolta a többi között, hogy a mi­nisztériumok által kiadott rendeletek legyenek értelmesebbek, rövidebbek. Dr. Sáfár Lászlóné dombóvári tiszti­orvos a vidéki körzeti orvosok hely­zetével foglalkozott. Kosztolányi György doktor szekszárdi járási fő­orvos elmondotta, hogy a múlt évi ellenforradalmat megelőző időkben az értelmiség tisztánlátását a párt egyes vezetői is zavarták. Gyakran megtör­tént, hogy az értelmiségi gyűlése­ken, összejöveteleken biztatták az ér­telmiségieket, hogy csak kérjenek, követeljenek és szinte kevésnek tar­tották az értelmiség részéről elhang­zott kéréseket. Felszólalt Prantner József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei bizottságá­nak képviselője is. Az értelmiség szerepéről szólva elmondotta: Szere­püket nem az szabja meg, hogy egyes értelmiségiek mit gondolnak maguk­ról, hanem hogy az illető társadalom egészében milyen társadalmi és poli­tikai helyet foglalnak el. Az értelmi­ség sorsa — mondotta — erősen a mindenkori uralkodó rendszerhez van kötve. így volt ez a kapitalista rendszerben, így van ma, a szocialista társadalmi rendszerben is. Ezt köve­tően a munkásosztály vezetőszerepé­ről, hazánk szocialista fejlődéséről szólt. Az ellenforradalom ideje alatt a Tolna megyei orvosok helytállá­sáról kijelentette: dr. Nagy és néhány társa nem csorbíthatja a becsületes orvosok többségének az érdemeit. — Mi hisszük az értelmiség neve­lését, átalakítását és úgy igyekszünk, hogy az emberek megítélését ne a tíz évvel ezelőtti véleményekre alapoz­zuk. A pártban megvan a jóindulat, megvan az értelmiségben is, és ez a kettő együttvéve meghozza a kívánt sikereket is — mondotta befejezésül. Ezután még néhány kérdés hangzott el, majd Doleschall Frigyes elvtárs egészségügy; miniszter válaszolt a kérdésekre. Nagy Ferenc A francia külügyminiszter az ENSZ kompromisszumos határozatáról Newyork (AFP). Az ENSZ közgyű. lésének keddi ülése nem egészen tíz perc leforgása alatt és egyhangúlag (Franciaország kivételével, amely nem vett részt a szavazásban) kom­promisszumos határozatot fogadott el Algériáról. A határozat így hangzik: „A közgyűlés, miután megvitatta az algériai kérdést, emlékeztetett 1957 február 15-i határozatára, ismé­telten kifejezést ad annak, hogy törő­dik az algériai helyzettel, tudomásul veszi Marokkó királyának és a tuni­szi köztársaság elnökének jószolgálati ajánlatát, azt az óhaját fejezi ki, ÉRDEKES HÍREK KÉT TAGBÓL ÁLLÓ PÁRT! Dél-Koreában Egységpárt néven megalakult a harmadik konzervatív párt, amelynek egyelőre csak két tagja van: az egyik az alapító, a má­sik pedig a pénztáros. * OLASZORSZÁGBAN SZOBROT EMELNEK LAJKÁNAK A rapallói temetőben szobrot állí­tanak Lajkának, az első űrkutyának. Márványtalapzaton helyezik el a tör­hogy a tényleges együttműködés szel­lemében tárgyalások induljanak és más megfelelő eszközöket használja­nak fel az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel összhangban levő megoldásra.” A szavazásban résztvett nyolcvan küldött egyhangúlag fogadta el a határozati javaslatot. A szavazás után Pineau francia külügyminiszter kijelentette, az al­gériai ügyben az ENSZ-nek semmi­féle ajánlását nem tartja magára nézve kötelezőnek. ténelem l’eghíresebb kutyájának bronzszobrát megfelelő sírfelirattal. * KENYÉR A SZIVÁRVÁNY MINDEN SZÍNÉBEN Egyes amerikai pékek attól’'""való félelmükben, hogv a fogyasztók egy napon ráunnak a fehér kenyérre, a szivárvány minden színében állítják elő a kenyeret. A háziasszonyokat ruhaszínűknek megfelelő színű ke­nyérrel szolgálják ki.

Next

/
Thumbnails
Contents