Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-12 / 292. szám
2 TOLNA MEGYEI NfiPÜJSAG 1957 december 12. Üzenetváltás Bulganyin és Nehru között a nukleáris kísérletek megszüntetéséről Magyar és szovjet tiltakozás az ENSZ-közgyíílés teljes ülésén Moszkva (TASZSZ). Nyikolaj Bulganyin december 10-én válaszolt Dzsavahaiial Nehru indiai miniszter- elnöknek arra a felhívására, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányához intézett a nukleáris kísérletek és a fegyverkezési hajsza megszüntetésének szükségességéről. A szerdai moszkvai lapok közlik Nehru felhívását és Bulganyin válaszát. A szovjet kormány — hangzik Bulganyin válasza — hajlandó ünnepélyesen kijelenteni, hogy 1958 január 1-től a Szovjetunió nem végez semmiféle nukleáris robbantást, amennyiben a nukleáris fegyverekkel rendelkező Egyesült Államok és Anglia szintén hajlandó 1958 január 1- től megszüntetni az előkészületben lévő kísérleteket. Bulganyin újból hangsúlyozza: a szovjet kormány úgy látja, hogy a nukleáris kísérletek haladéktalan megszüntetése első és legfontosabb lépés az általános leszerelés megoldásához, az államok közötti bizalmatlanság kiküszöböléséhez, valamint a világ tartós békéjének biztosításához, A szovjet kormány ezért a közgyűlés most folyó ülésszaka elé terjesztett leszerelési javaslataiban síkraszállt azért, hogy egyezzenek meg az atom és a hidrogén kísérletek kezdetben 2— 3 évre szóló megszüntetésében. — Mi, akár1 ma is hajlandók vagyunk aláírni ilyen egyezményt — jelenti ki Bulganyin. A Szovjetunió mindig szorgalmazta, hogy az irányítható rakétákat, a hidrogén- és az atombombákat soha ne használják pusztítás céljaira, azért, hogy az emberi ész óriási vívmányait csakis az emberi társadalom békés fejlesztésének szolgálatába állíthassák. — A Szovjetunió — hangzik a válasz — változatlanul azt akarja, hogy kössék meg a baráti szerződést az Egyesült Államokkal. Teremtsenek jó viszonyt minden országgal, oszlassák fel a katonai tömböket, vagyis a NATO tagállamai és a varsói szerződés tagállamai azonnal kössenek olyan egyezményt, amely arra kötelezi őket, hogy minden vitás problémát csak békés úton oldanak meg. A Szovjetunió síkraszállt azért, hogy vessenek véget az egyes országok sajtójában és rádiójában elhangzó új háborút propagáló ellenséges kijelentéseknek. — Vezető nyugati államférfiak legutóbbi kijelentéseiből — hangzik a válasz — le kell vonni azt a következtetést, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormánya nem szándékszik rendezni a leszerelés kérdését és beleegyezni az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásába. A NATO vezetői nem titkolják, hogy az északatlanti tömb december 16-án kezdődő párizsi ülésszakán megvitatják a fegyverkeyési hajsza fokozásának módjait és eszközeit, kidolgozták az újabb katonai stratégiai terveket, amelyek szerint a NATO országok fegyveres erőit nukleáris és rakétafegyverekkel látják el. Bulganyin továbbá hangsúlyozza, hogy Eisenhower és Macmillan washingtoni tanácskozásán kidolgozott és a NATO tagállamaira vonatkozó kölcsönös függőségi doktrína arról tanúskodik, hogy újabb nyomást szándékoznak gyakorolni az északatlanti tömb és más agresszív tömb tagállamaira azért, hogy új háború előkészítése céljából ezeknek a tartalékait még jobban felhasználhassák és még jobban megnyirbálják függetlenségüket és külpolitikai önállóságukat. Az északatlanti tömb és az olyan katonai tömbök, mint a SEATO és a bagdadi paktum, ilyen vagy olyan formában történő tervezett egyesítése — jelenti ki Eisenhower résztvesz a NATO csúcsértekezletén Washington (Reuter). A Fehér Ház vegyen a NATO csúcsértekezletén, kedden közölte: Eisenhower elnök Valószínűleg pénteken indul repülőelég egészséges ahhoz, hogy részt- gépen Párizsba. Bulganyin — újabb lépést jelentene a nemzetközi helyzet kiélezése felé, közelebb hozná az új háború veszélyét, fenyegetné az ázsiai békeövezetet, az önálló fejlődés útjára lépett ázsiai országok biztonságát és függetlenségét. — Amint a legutóbbi Eisenhower —Macnúllan tárgyalások eredményeiből látható — mutat rá válaszában Bulganyin — az Egyesült Államok és Anglia vezetőkörei arra kötelezték magukat, hogy nemcsak a Közel- és a Közép-Kelet népeivel szemben folytatott gyarmatosító politikában, hanem abban is támogatják egymást, hogy biztosítsák maguk számára az uralmat Ázsia és Afrika más népei felett. — A nyugati hatalmaknak azzal a törekvésével szemben, hogy erőszakkal, vagy erőszakos fenyegetőzéssel másokra kényszerítsék akaratukat — jegyzi meg Bulganyin — a nemzetközi politikában egy másik irányvonal érvényesül, amelyet sok más ország mellett a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és India védelmez: a nemzetközi feszültség enyhítését, az összes államok békés együttélését célzó irányvonalat. A szovjet kormány a béke biztosításának érdekétől vezérelve, azt javasolta az ENSZ közgyűlésének: forduljon olyan felhívással az országokhoz, hogy építsék viszonyukat a területi épség és szuverenitás kölcsönös tisztelet- bentartására, a meg nem támadásra, a belügyekbe való be nem avatkozásra, az egyenlőségre és a kölcsönös előnyre, vagyis a békés együttélés elveire. A Szovjetunió meggyőződése — hangzik végül Bulganyin válasza - hogy még elejét lehet venni a fenyegető katasztrófának: Ha megvan a törekvés mindenki számára elfogadható megegyezés elérésére, akkor becsületes egyenjogú tárgyalásokon hozott megfelelő határozatokkal, véget lehet vetni a fegyverkezési hajszának és meg lehet javítani a nemzetközi helyzetet. New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlésének mandátumbizottsága beszámolót terjesztett a teljes ülés elé. Ez a beszámoló többek között rosszindulatú megjegyzést tartalmaz, amely szerint a mandátumbizottság úgy döntött, hogy a magyar küldöttség meghatalmazására vonatkozólag „nem hoz semmilyen határozatot’“. A beszámoló további része érvényesíti az összes többi küldöttségeknek, köztük a csangkajsekisták küldöttségének a meghatalmazását is. Sik Endre, Magyarország megbízottja tiltakozott a magyar küldöttségre vonatkozó rosszindulatú megjegyzés miatt, amelyet a mandátumbizottság az Egyesült Államok küldöttségének követelésére vett bele a beszámolóba. E rosszindulatú megjegyzés elfogadása — mondotta a magyar megbízott — azt mutatja, hogy az Egyesült Államok az ENSZ szerveit arra használja fel, hogy beavatkozzék Magyarország belügyeibe. Wadsworth, az Egyesült Államok megbízottja megismételte azokat a rágalmakat, amelyeket az amerikai küldöttség szórt a népi Magyarországra az úgynevezett magyar kérdés vjtája idején. Ezután Szoboljev, szovjet megbízott szólalt fel. A Szovjetunió küldöttsége — jelentette ki — a beszámoló jóváhagyására szavazott a mandátumbizottságban, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a szovjet küldöttség megváltoztatta volna álláspontját Kína ENSZ-képviseletének kérdésében. A Szovjetunió küldöttsége ismét felhívja a közgyűlés tagjainak figyelmét: nem tekintheti normálisnak azt a helyzetet, hogy Kína helyét az ENSZ-ben olyan személyek foglalják el, akik saját magukon kívül senkit sem képviselnek. Csupán azok a politikai csoportok hagyhatják figyelmen kívül a reális valóságot és húnyhatnak szemet a Kínai Népköztársaság létezése felett, amelyek 30—40 évvel ezelőtt nem akarták elismerni a fiatal szovjet államot — mondotta Szoboljev. — A történelem azonban kegyetlenül ki- gúnyolta ezeket a rövidlátókat. Hasonló sors vár a rövidlátó politikusok mostani nemzedékére is. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül nem lehet megoldani a jelenlegi nemzetközi viszony fontosabb kérdéseit, elsősorban a béke és biztonság fenntartásának kérdéseit Ázsiában és az egész világban. A szovjet megbízott ezután felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a Magyar Népköztársaság küldöttségének törvényes kormányától kapott meghatalmazása érvényességét kétségbevonni törekvő határozatot, az Egyesült Államok sugalmazására hozták. Hz ENSZ Politikai Bizottsága folytatta a ciprusi kárdás vitáját Az algériai küldöttség nyilatkozatot tett az EHSZ határozatáról Newyork (TASZSZ). A politikai bizottság december 9-én délután folytatta a ciprusi kérdés vitáját. Peive, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy az angol hatóságok nem hajtották végre az ENSZ 11. közgyűlésének azt a határozatát sémi, amely szerint Ciprus szigetén békét és nyugalmat kell teremteni. A világ közvéleménye erélyesen követeli, hogy szüntessék meg a szigeten az önkényuralmat, érvénytelenítsék a rendkívüli törvényeket, engedjék ki börtönükből a politikai foglyokat, a állítsák helyre a ciprusiak demokratikus jogait. Sarper, Törökország képviselője azzal vádolta a görögöket, hogy be akarják kebelezni Ciprus szigetét, s bujtogatják, segítik a görög „terroristákat” akikben a török küldött a ciprusi hazafiakat érti. Hangoztatta az itteni „sajátos körülmények” miatt az önrendelkezés elve Ciprus szigetére nem alkalmazható. Az értelmiség és az orvosok szerepéről tartott előadást a Tolna megyei orvosok értekezletén az egészségügyi miniszter Newyork (AFP). A Nemzeti Felszabadítás; Front megelégedéssel vette tudomásul azt a határozatot, amelyet a közgyűlés 12. ülésszaka megszavazott. Elfogadja a tárgyalásokat az algériai probléma olyan rendezéséről, amely összhangban van az alapokmány céljaival és elveivel és azon a meghatározott alapon, amelyet V. Mohamed őfelségének és Habib Burgiba őexcellenciájának közös nyilatkozata jelöl meg.” A szekszárdi kórház kultúrtermében „az értelmiség és közte az orvosok helyzete a szocializmust építő társadalomban“’ címen tartott előadást szerda délelőtt dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter a város és Tolna megye orvosainak mintegy hatvan főnyi képviselője előtt. Beszéde elején az értelmiség szerepének polgári és szocialista értelmezésével foglalkozott, majd a magyar értelmiség fejlődésének néhány sajátosságáról szólt. Az értelmiség és a párt kapcsolatáról beszélve, többi között a következőket mondotta: — Voltak a párt részéről kevésbé pozitív megnyilvánulások is. Az egyik, hogy a legbelsőbb és éppen ezért legburzsoább gondolkodású értelmiséggel szemben majdnem az udvarlás álláspontjára helyezkedett. Az értelmiség nagyobb része iránt azonban közömbösséget, sőt itt-ott nem is túlságosan elvétve, bizalmatlanságot mutatott. A hibák dacára is erősebb volt még ezekben az években is a pozitív oldal: ezekben az időkben is haladtunk előre minden hibánk dacára — mondotta a többi között —, majd az elkövetett hibáknak az értelmiségre gyakorolt hatásával foglalkozott. A pártnak feltétlenül kritikát kell gyakorolnia az értelmiség felé, azonban az értelmiség is gyakoroljon kritikát a közügyek- rőL A saját területén belül — mondotta a miniszter — minden egészségügyi értelmiségi szent szívügyének tartsa a rábízott lakosság egészségügyét. Ezen a területen az értelmiségi orvosnak nemcsak joga, hanem kötelessége felemelni szavát és tanácsot adni. Beszéde befejező részében az orvosok körében is sokat vitatott orvosi etikáról szólt. — Marxistává — mondotta — a dialektikus materializmus követőiévé szocializmust építeni akaró értelmiségivé az orvos csak az igazi, tiszta orvosi etika segítségével lehet. Az egészségügyi miniszter beszédét hosszantartó és igen élénk vita követte. Dr. Gulyás János megyei főorvos az orvosok és a párt közötti egészségesen javuló kapcsolatokról beszélt, foglalkozott az egészségügyi dolgozók lakásproblémáival és javasolta, hogy Szekszárdon a fiatal orvosok éruekél ea lteny- és 'egény- szállókat létesítsenek. Ugyancsak javaslatot tett arra is, hogy az orvosok gyakori inspekciózása fejében növelje a kormány azok éves szabadságának idejét. Dr. Pelikán Erzsébet, a Megyei Kórház igazgatója, a szekszárdi kórház hat év óta elért fejlődését vázolta. Bejelentette, hogy kéthavon- ként tudományos megbeszéléseket rendeznek kiváló és hírneves orvosok részvételével és megoldották az orvostovábbképzés feladatait is. Dr. Sólyomvári sebészadjunktus a miniszter beszédére reagálva elmondotta, hogy a szekszárdi orvosoknak nincs mit szégyenleni az ellenforradalomban tanúsított dolgaik miatt. A pincehelyi kórház igazgatója kifogásolta, hogy annak idején, de még ma sem foglalkoznak az egyetemeken az orvosi etikával. Ugyancsak eredményesnek értékelte a párt és az orvosok közötti kapcsolatot, majd a fiatal orvosokról szólva kijelentette: — a fiatal kórházi orvosok kulturális igényeit a legkevésbé sem tudjuk kielégíteni. Egyetlen egy rádiónk van a pincehelyi kórházban, ami a kulturális igény kielégítését szolgálja. Dr. Fehér Márton a húsz-harminc évvel ezelőtt végzett orvosok elhelyezkedésének nehézségéről szólt, Janovics Iván, a gyógyszertári vállalat igazgatója, a gyógyszerészek helyzetével foglalkozott. Major György doktor szekszárdi városi tisztiorvos javasolta a többi között, hogy a minisztériumok által kiadott rendeletek legyenek értelmesebbek, rövidebbek. Dr. Sáfár Lászlóné dombóvári tisztiorvos a vidéki körzeti orvosok helyzetével foglalkozott. Kosztolányi György doktor szekszárdi járási főorvos elmondotta, hogy a múlt évi ellenforradalmat megelőző időkben az értelmiség tisztánlátását a párt egyes vezetői is zavarták. Gyakran megtörtént, hogy az értelmiségi gyűléseken, összejöveteleken biztatták az értelmiségieket, hogy csak kérjenek, követeljenek és szinte kevésnek tartották az értelmiség részéről elhangzott kéréseket. Felszólalt Prantner József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei bizottságának képviselője is. Az értelmiség szerepéről szólva elmondotta: Szerepüket nem az szabja meg, hogy egyes értelmiségiek mit gondolnak magukról, hanem hogy az illető társadalom egészében milyen társadalmi és politikai helyet foglalnak el. Az értelmiség sorsa — mondotta — erősen a mindenkori uralkodó rendszerhez van kötve. így volt ez a kapitalista rendszerben, így van ma, a szocialista társadalmi rendszerben is. Ezt követően a munkásosztály vezetőszerepéről, hazánk szocialista fejlődéséről szólt. Az ellenforradalom ideje alatt a Tolna megyei orvosok helytállásáról kijelentette: dr. Nagy és néhány társa nem csorbíthatja a becsületes orvosok többségének az érdemeit. — Mi hisszük az értelmiség nevelését, átalakítását és úgy igyekszünk, hogy az emberek megítélését ne a tíz évvel ezelőtti véleményekre alapozzuk. A pártban megvan a jóindulat, megvan az értelmiségben is, és ez a kettő együttvéve meghozza a kívánt sikereket is — mondotta befejezésül. Ezután még néhány kérdés hangzott el, majd Doleschall Frigyes elvtárs egészségügy; miniszter válaszolt a kérdésekre. Nagy Ferenc A francia külügyminiszter az ENSZ kompromisszumos határozatáról Newyork (AFP). Az ENSZ közgyű. lésének keddi ülése nem egészen tíz perc leforgása alatt és egyhangúlag (Franciaország kivételével, amely nem vett részt a szavazásban) kompromisszumos határozatot fogadott el Algériáról. A határozat így hangzik: „A közgyűlés, miután megvitatta az algériai kérdést, emlékeztetett 1957 február 15-i határozatára, ismételten kifejezést ad annak, hogy törődik az algériai helyzettel, tudomásul veszi Marokkó királyának és a tuniszi köztársaság elnökének jószolgálati ajánlatát, azt az óhaját fejezi ki, ÉRDEKES HÍREK KÉT TAGBÓL ÁLLÓ PÁRT! Dél-Koreában Egységpárt néven megalakult a harmadik konzervatív párt, amelynek egyelőre csak két tagja van: az egyik az alapító, a másik pedig a pénztáros. * OLASZORSZÁGBAN SZOBROT EMELNEK LAJKÁNAK A rapallói temetőben szobrot állítanak Lajkának, az első űrkutyának. Márványtalapzaton helyezik el a törhogy a tényleges együttműködés szellemében tárgyalások induljanak és más megfelelő eszközöket használjanak fel az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel összhangban levő megoldásra.” A szavazásban résztvett nyolcvan küldött egyhangúlag fogadta el a határozati javaslatot. A szavazás után Pineau francia külügyminiszter kijelentette, az algériai ügyben az ENSZ-nek semmiféle ajánlását nem tartja magára nézve kötelezőnek. ténelem l’eghíresebb kutyájának bronzszobrát megfelelő sírfelirattal. * KENYÉR A SZIVÁRVÁNY MINDEN SZÍNÉBEN Egyes amerikai pékek attól’'""való félelmükben, hogv a fogyasztók egy napon ráunnak a fehér kenyérre, a szivárvány minden színében állítják elő a kenyeret. A háziasszonyokat ruhaszínűknek megfelelő színű kenyérrel szolgálják ki.
