Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-11 / 291. szám
\ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II, évfolyam, 291. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. Szerda, 1957 december 11. Uf darabol mutat be a szekszárdi Kálvin téri iskola bábcsoportja Évek óta sikeresen működik Szék. szárdon a Kálvin téri általános iskolában a bábszínjátszi ’report dr. Lemle Zoltánná tanárnő vezetésével. Ma és holnap új darabot mutat be a csoport, „A szegény favágó legény” címmel, amelyet Mészöly Miklósné román népmeséből alkalmazott bábszínpadra. A búbcsoport évente átlag két égésé estét betöltő darabot mutat be, azonkívül nagyon sokszor szerepel kisebb előadásokkal, amelyeket jelenetekből állítanák össze. Az egész estét betöltő darabokat átlag tízszer adják elő. Az elmúlt évben mintegy ötezer gyerek nézte végig a bábcsoport előadásait. Két kisipari szövetkezet befejezte éves tervét A Tolna megyei KISZÖV-höz egymásután érkeznek a jelentések a megye kisipari szövetkezeteiből az éves terv teljesítéséről, vagy a tervnek napokon belül várható befejezéséről. Elsőnek a Dombóvári Faipari KTSZ jelentette az 1957. évi terv teljesítését. A szövetkezet november utolsó napjai óta már a terv túlteljesítésén dolgozik. A Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató KTSZ november 2S-én fejezte be tervét. A szövetkezet dolgozói vállalták, hogy az év végéig hétszázezer forinttal teljesítik túl a tervet. Mit csinálnak a paksi színi átszócsoportok? Pakson több színjátszócsoport működik és munkájukat jelentős eredmények jelzik. A rendőrség csoportja december 8-án Dunakömlődön bemutatta Kodolányi: Végrendelet című drámáját. Ugyanezt a darabot december 15-én Dunaszentgyörgyön. december 21-én pedig a szekszárdi rendőr- klubban mutatja be a színjátszócsoport. A dunakömlődi előadás nagy sikert aratott. A járási művelődési ház színjátszócsoportja Tamási Áron: Énekes madár című színművével készül, amelyet először Szekszárdon a műkedvelő színjátszó héten mutatnak be. December 3-án mintegy háromszáz főnyj közönség előtt rendezték meg, 34 résztvevővel az Arany János szavalóverseny járási döntőjét. Előtte került sor az ünnepi könyvhét meg- j nyitójára és Arany Jánosról egy ismertető előadásra. A paksi óvodások december 8-án előadást tartottak, amelynek keretében jeleneteket mutattak be. szavalatok hangzottak el, énekszámokkal és táncszámokkal szórakoztatták a közönséget. Az est tiszta bevételét gyermekjátékok vásárlására fordították. A konzervgyár színjátszócsoportja Molnár Ferenc: Doktor úr című színművét tanulja. A bemutató előadásra január első vasárnapján kerül sor. Kozmetikai kiállítás Tamásiban j Nem várt, de kellemes meglepess fogadta az elmúlt napokban a ta- j mást földművesszövetkezeti áruházba belépőt, Az ajtón belépve, mindjárt balra, egy eddig nem látott kellemes színfoltot vett észre a látogató a j helyiségben. S ha kedve támadt közelebbről megnézni már mellette is áll egy fehérköpenyes, aki kérés nélkül kezdte magyarázni az érdeklődőnek a kiállítás jelentőségét... Kozmetikai kiállítás az áruház föld. szintjén. Mint megtudtuk a kiállítás november 30-án nyílt az Élelmiszeripari! Minisztérium Növényolajipari Igazgatóságának rendezésében és a magyar , kozmetikai ipar termékeit mutatja be. A kiállítás első részében a férfi kozmetika kellékei: borotválkozási, bőrápolási cikkek láthatók, majd a női kozmetika újdonságai következnek: rúzsok, krémek... A rúzsok között például az olcsóbb, pár forintostól (, drágább, jobb minőségű export ajak pirosítóig választhat az érdek- : lődd. , | A kiállítás látogatójának szakmai útbaigazítással is szolgál a kiállítás vezetője. A krémekről elmondja, hogy melyik ajánlatos a száraz, melyik a zsírosbőrűeknek... Nagy választék van a magyar ipar kölniújdon. sagaiból is. Kapható a kék nárcisz kölni, melynek máris sok vásárlója akad. A kiállítás következő része a babaápolási szereket, hintőporokat sorakoztatja fel majd a hajápolás kellékei következnek. Az áruház emeletén ingyenes kozmetikai tanácsadás, s aki meg akarja próbálni, 20' forintért, méhpempőkezelést is kaphat. A kiállításnak igen sok látogatója volt. A látogatók közül többen vették igénybe az ingyenes kozmetikaj tanácsadást, sőt, a kezelésre is annyian jelentkeztek, hogy időrendi sorrendbe kellett osztani a jelentkezőket, mert közel egy nappal előre már „telt ház’’ volt. Közel hatmillió forint beruházás és felújítás a Téglagyári Egyesülés jövő évi programjában Sokmillió forintot fordított államunk az államosítások óta a megye téglagyárainak korszerűsítésére, bővítésére, ami az ellenforradalom okozta gazdasági nehézségek ellenére ebben az évben is folytatódott. A palánki gyárban elkészültek és már csak átadásra várnak a tavalyi árvíz pusztítása következtében szükségessé vált új épületek, az öt ikerlakás, az üzemi étkező és irodaépület. A Dombóvár Il-es üzemben valószínűleg még az év végéig befejezik az új kemence építését. Korszerű, 16 kamrás Hoffmann körkemencét építettek a régi, 14 kamrás cikk-cakk kemence helyébe. Az új kemence kapacitása több, mint kétszerese lesz a réginek. Ugyanitt elkészült a négy, egyenként kilencven méteres szárítószín. A paksi gyárban új kemenceházat építettek. A jövő évi — már elfogadott — fejlesztési program sokkal nagyobb az ideinél. A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés 1958-ban közel 6 millió forintot fordít beruházásra és felújításra. Ennek keretében a Dombóvár I. Téglagyár három darab egyenként két lakásból álló ikerlakóépületet, egy üzemi öltözőt, fürdőt, egy étkező- és irodaépületet, víztornyot és négy darab nyolcvan méteres szárítószínt kap. A Dombóvár Il-es gyárban egy ikerlakóházat, üzemi öltözőt és fürdőt, két, egyenként nyolcvan méteres szárítószínt építenek, valamint az idén épült négy szárítószínt megtoldják 50—50 méterrel. Az üzem februárban új villany kotrógépet is kap, ezzel az Egyesülés hat üzeme közül háromban (Mázán, Szekszárdon és a Dombóvár II. Téglagyárban) már gépi erővel végzik a téglagyártáshoz szükséges föld kitermelését. A mázai gyárban egy nyolcvan méteres szárítószínt építenek, valamint két meglévőt megtoldanak 30— 30 méterrel. A jövő évben készítik el az iparvágány építéséhez szükséges terveket. A paksi üzemben nyolc darab 15 folyosós kellerszárítót építenek. Ezzel lehetővé válik, hogy a legyártott nyerstégla nyolcvan százalékát kel- lerekben szárítsák. Megszűnik az az állapot, hogy helyhiány miatt néha napokig le kelljen állni a nyersgyár- társsal, ami az elmúlt években többször előfordult. Építenek egy vasbeton szárítószínt is, valamint a kemencét négy kamrával meghosszabbítják. A Szekszárd palánki gyárban új, 45-ös prést szerelnek fel és hat darab 50x8.5 méteres szárítószínt építenek. Jelentős összeget fordítanak az anyagmozgatás gépesítésére, hogy az eddigi kézi kocsitolást és a lóvontatást kiküszöbölhessék. Az Egyesülés nyolc darab petróleummotoros vonta tót szerez be, amelyeket a tavasszal meginduló nyersayártási idényben már üzembe helyeznek. A pari erdőgazdaságban: folyik a fakitermelés — Igyekeznek megelőzni a baleseteket Nagyarányú fakitérmelés folyik a pari erdőgazdaság területén is csakúgy, mint a többi erdőgazdaságokban. A tervük szerint több mint 22 000 köbméter fát kell kitermelniük és ez bizony nem kis feladat. A nehéz kitermelés jelentős részét itt is gépesítették. A Cserepesi-kerület vágásában például három motoros fűrésszel döntik ki és szabdalják el a hatalmas szálfákat, Krumpek Tamás erdész irányításával. Szigetközi Mátyás, Páczelt Adám és őri József fűrészgép kezelők külön-külön csoportokban végzik a munkát és egymással versengenek. hogy melyikőjük termel ki többet és végez jobb minőségű munkát. A minőséget itt nem csak azzal mérik, hogy a rakásokban melyik csoport területén ..szabványosabbak1’ a fahasábok és a rakatok hol „tei- tebbek’’, hanem azzal is, hogy a döntés hol jobb. Ezen a részen, ahol most termelnek, nem vágják ki az összes szálfát, hanem csak ritkítják, az egészséges szálakat meghagyják. Éppen ezért döntésnél nagyon kell ügyelni, hogy a kidöntött szálak ne tegyenek kárt a megmaradókban. Legutóbb, amikor a gazdaság vezetői figyelték a munkát, az volt a megállapításuk, hogy a Őri munkacsapat végzi a legjobb minőségű munkát. Itt volt a legkevesebb „fennakadás'“ — amikor a kidöntött fa fennakad az élőn és kárt tesz benne — és a rakatok is szabványosak voltak. Nagy gondot fordítanak a balesetek megelőzésére. Itt „védőberendezést’“ nem lehet használni, mint az üzemekben s többnyire a munkások figyelmességén múlik, hogy ne legyen baleset. Az erdőgazdaság vezetői több szőr figyelmeztetik a körzeti erdészt és a munkásokat a baleset elleni védekezésre. A munkások egy része az ilyen figyelmeztetésekre többnyire azzal válaszol, hogy őket nem kell félteni, mert már régóta dolgoznak erdőben. Az idén már történt egy halálos baleset is Tolna megye erdeiben. Gemencben. Az a munkás is régi erdei munkás volt — figyelmeztetik az ilyen túlságosan „magabiztos’’ embereket. Azt például nem engedik meg, hogy élő fákon fennakadt szálakat kézzel vegyék le, mert az veszélyes. Ehelyett fogatokat küldenek a vágásokhoz és azokkal húzatják le a fennakadt szálakat. Hosszú kötelet, vágy- láncot kötnek a kidöntött és fennakadt szál végére és így elkerülhető még az is, hogy a lovakat baleset érje. „A% egri gazdák kevesebb munkával több bort termelnek, mint a szekszárdiak“ Vesstergombi Antal szekszárdi gazda egri tapasztalatai Amint arról már korábban hírt adtunk, a szekszárdi városi tanács mezőgazdasági osztályának képviselője és az alsóvárosi gazdakör 24 szőlőtermelő gazdája, valamint a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet szőlésze december 6—9-ig szőlőtermelési tapasztalatcserén vett részt Egerben. Az egyéni gazdák között volt Vesztergombi Antal szekszárdi szőlősgazda is, aki egri tapasztalatai, ról és élményeiről a következőkét mondotta el lapunk munkatársának: — Olyan élményben volt részem Egerben, amit nem adnák semmiért. Láttam az Egri Szőlészeti Kutató Intézetet, ami csodálatosan szép és nagyon hasznos intézmény. Pontosan 502 fajta szőlővel kísérleteznek itt. Megismertem több olyan egri gazdát, akik termelik a világhírű egri bikavért. És számomra a leghasznosabb volt az, amit az ottani szőlőműveléssel kapcsolatban megtudtam — kezdte mondani egri tapasztalatait Vesztergombi gazda, majd így folytatta: — A legjobban azon csodálkoztam, hogy az egri gazdák feleannyi költséggel, feleannyi munkával, — több év átlagát véve alapul — jóval több szőlőt termelnek, mint mi, szekszárdiak. Az egri gazdák például nem ismerik a szőlő be- és kikapálását. S amíg mi 9—10, sőt, van olyan esztendő, hogy tizenkétszer is permetezünk, addig ők legfeljebb négyszer permetezik a szőlőt. De jóval nagyobb gondot fordítanak a mint a mi vidékünkön. A kipusztult tőkéket minden esztendőben pótolják. Akinél el voltam szállásolva. Pongrácz Jánosnak hívják, egy hold szőleje van, amiből mindössze 10 tőke hiányzik és az idén 32 mázsa 50 kilót szüretelt le az egy holdról. — A három nap alatt rájöttem arra, hogy miért érnek el évente átlagban 30—35 mázsa szőlőtermést holdanként az egriek... A szőlőt minden tavaszra csapra metszik és szár- vesszőznek. Nálunk, ha valaki meghallja, hogy egy-két szemnél magasabb vesszőr e metszett valaki tavasszal, arra azt mondják: gyilkosa a szőlőnek. Nemhogy 4—5 szemre metszenénk, mint az egriek és nagy csapokat hagynánk. A szárvesszőzishallottam, pedig már 20 esztendeje foglalkozom szőlőtermeléssel — mondotta tovább, s végül csodálkozva mesélte el hogy miből lesz az egri bikavér. — Oportó, — mindenütt csak ezt hallottam s mikor megnéztem a tőkét, álmélkodtam a csodálkozástól, mert az Oportó nem más, mint a nálunk Portagéza néven ismert szőlőfajta. Na, de azért nem szégyenkeztünk ... Az eredmény ugyanis 1:1, mert ők meg nem ismerik a szekszárdi kadarkát, pedig náluk is van ebből a szőlőfajtából. Máskülönben az idei szőlőtermés Egerben is körülbelül olyan volt, mint Szekszárdon cs a borok minősége is megegyezik. — Szekszárdon is 12—13 Málligand-fo- kosak a borok, meg általában Egerben is. A borok ára is ugyanaz, mint Szekszárdon. — Nagyon észszerűnek tartom még az egri szőlősgazdák vízgazdálkodását. Ott egy csöpp vizet sem engednek letódulni a hegyekből. Gödröket ásnak a szőlők között, mivel felfogják a vizet. A szőlő végében pedig van egy gyeptéglával kirakott nagy árok és ebben tárolják a téli, tavaszi és nyári csapadékot. Ebből is permeteznek, mert kutakat nem lehet látni a, szőlők között. A csapadék ilyen gazdálkodását mi is észszerűnek tartjuk, egyrészt mert nem hordja le a termőföldet a víz, másrészt mert a szőlőnek is szüksége van a csapadékra. Ezt itthon népszerűsítjük is. Sokat tudnék még mondani, mert sokat tapasztaltunk. De talán még annyit: nagyon szívélyesen fogadtak bennünket. tiszteletünkre a gazdakörben gyűlést rendeztek és sok pincében voltunk. Az egriek meghívását mi is viszonozzuk. Ha januárban az időjárás erre alkalmas lesz, az alsóvárosi gazdakör vendégül látja az egri gazdakör szőlősgazdáinak küldötteit. szőlőre,ről pedig egyáltalán nem is
