Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-10 / 290. szám
VILÁG PROLETÁR.!AI EGYESÜLJETEK! VOLNA MEC M A G Y A R S SOCIAL IS TA MIJ N K Á S PÁR T ÉS A TANA CSŐK LAPJA II. évfolyam, 290. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Kedd, 1957 december 10. Német kulturális küldöttség Decsen és Bátán December 3-án kedves vendégek látogatták meg a Tolna megyei népművelési szerveket. A Német Demokratikus Köztársaság kéttagú kulturális delegációja látogatott el a Sárköz két falvába. Először megtekintették a decsi nép művészeti házat és elismeréssel nyilatkoztak arról, hogy Magyarországon ilyen intézményesen biztosítja az állam a népművészet felkarolását. Hosszasan gyönyörködtek a nép- művészeti ház kiállított tárgyaiban, a szőttesekben és egyéb alkotásokban. A decsi látogatás után Ráta községet keresték fel a vendégek és többek között résztvettek a híres hátai népi együttes próbáján is. Olyannyira megtetszettek a sárközi táncok a vendégeknek, hogy maguk is bátai népviseletbe öltöztek és több táncot megtanultak az együttes tagjaitól. A hivatalos látogatás után va- - csorán látták vendégül a delegáció tagjait a bátaiak, ahol vidám poharazgatás közben a késő esti érákig beszélgettek. Arra a hírre, hogy külföldi vendégek járnak Bátán, nemcsak az együttes tagjai, hanem a község lakói közül is sokan felkeresték a művelődési otthont és hosszasan beszélgettek a küldöttség tagjaival. A német vendégek a beszélgetés során elmondották, számukra nagy élményt jelent az a sok épülő ház, amelyet útjuk során a Tolna megyei községekben láttak. A fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben több mint egymillió forintot osztanak szét Nagy eseményre készülnek a fácán kerti Vörös Hajnal Tsz-ben. December 11-én tartja ugyanis a szövetkezet évvégi zárszámadó közgyűlését Ebből az alkalomból nagyszabású ünnepség is lesz a szövetkezetben. A dunaszentgyörgyi 10 tagú rezesbanda reggeltől estig húzza majd. Délelőtt térzenét adnak, délután pedig talpalá- valót játszanak a zenészek. A közgyűlésre a szövetkezet lagjai mintegy 50 vendéget, köztük jól dolgozó egyéni parasztokat, üzemi munkásokat és gépállomási dolgozókat hívtak meg. A szövetkezetben a zárszámadó közgyűlés napján mintegy 1,200.000 forintét osztanak k; a tagság között, kinek-kinek a teljesített munkaegysége arányában ami a részeredményeket illeti, arról a következőket lehet elmondani: Egy munkaegység értéke 52 forint 60 fillér. A szövetkezet egyik legszorgalmasabb tagja, Strasszer János 28.719 forintot, pontosabban ennyi értékű terményt és készpénzt kap összesen. Ez azt jelenti, hogy átlagban egyhavi részesedése 2393 forint. A szövetkezet vezetősége ezen a napon ismerteti majd nagy vonalakban a szövetkezet tagságával a jövőévi terv főbb mutatóit. így például azt hogy jövőre még nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztésre, mint az idén. Már most leszerződtek eladásra 150 darab hízót és mintegy 40 szarvasmarhát ugyancsak hizlalásra. E. GY. Hatvan forintot ér egy munkaegység A dombóvári Rákóczi Termelőszövetkezetben most készül a zárszámadás. Még nincs mindenről teljesen tiszta kép, de az már nyilvánvaló, hogy a tagság munkája nem volt hiábavaló. Az év első hónapjaiban itt is uralkodó zűrzavar után szilár dabb alapokon áll a szövetkezet, mint azelőtt bármikor. A fel nem osztható szövetkezeti alap 761910 forint, az állóeszközök értéke 714 000 forint. — Ha nincs az ellenforradalom, akkor a szövetkezeti alap mér egy millió kétszázezer felett lenne — mondják a tagok. — A legszámottevőbbet, a tehénállományt apasztotta meg és azt kellett pótolnunk. Jövőre már újból 30 tehén áll az istállóban, törzskönyvezett, jól tejelő tehenek. Az anyagi erőből tellett olyan vásárlásokra, mint az udvaron álló új GS-traktor, a hozzávaló ekével, pótkocsival, de a részesedés sem becsülendő le; 60—61 forintot ér egy munkaegység. Nem nehéz kiszámítani mennyi a havi jövedelme Horváth Istvánnak 441 munkaegység, Szabó Farkas traktorosnak 418 munkaegység után. Vagy a fiatalokat nézzük. A 17 éves Gyenei Lászlónak 193, a 20 éves Reisinger Mihálynak 215, a 17 éves Kocsis Máriának 206 munkaegysége van. A 43 tag közül nincs olyan, akinek száznál kevesebb munkaegysége volna, a legkevesebb munkaegység is — Szőcs Mihályné- nál 124. illetve Horváth Margitnál 129. Ehhez még meg kell említeni azr, hogy nyolc és fél hónap alatt értek el ennyi munkaegységet, tehát az átlagos havi jövedelem 2000 forint körül van. A zárszámadásnak van egy bizonytalan pontja is — de nem a szövetkezet hibájából. Két hónapja már elszállítottak Bajára 78 mázsa szerződéses ricinust, amelynek az árát — számításuk szerint mintegy 60 ezer forintot — még nem utalta át a Magtermeltető Vállalat, arra hivatkozva, hogy Bajáról nem küldték meg a minősítést. Baján viszont azt állítják. hogy megküldték. A szövetkezet leveleket küldöz, telefonál, pénzt viszont — nem tudják kinek a hibájából — nem kap. Jövő szombaton tartják meg a zárszámadási közgyűlést, amelyre külsőségekben is készül a szövetkezet. Az irodában a számok felett izzadnak, a nagyteremben pedig a festők dolgoznak, festik a falakat . . . Eredményes év végére tesz pontot a zárszámadással a Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága. Nagy volt a kereslet, kicsi Tolt a kínálat a szekszárdi vásáron „Kiszállítási idény66 a Paksi Konzervgyárban Az éves termelési tervet még november elején befejezte a Paksi Konzervgyár, azóta már több konzervárut gyártott, mint amennyit a terv előír. Hátra van még azonban a készáru jórészének kiszállítása, ami bizony nem könnyebb feladat a sok vagon áru legyártásánál. Itt a tél, a konzervipar fő „fogyasztási idénye’1, a gyár most, a negyedik negyedévben szállítja ki egész évi termelésének mintegy 40 százalékát exportra, valamint a belkereskedelem részére. Ilyen nagy mennyiségű kiszállítás. mint most, még nem fordult elő a gyárban. Gyümölcsízek, dzsemek, befőttek, különböző savanyúságok vagonszámra „kelnek útra'“, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt eljussanak a fogyasztók éléskamrájába, asztalára. És ami az egyik legjelentősebb tétel a gyárban, a meggybor. ami úgy látszik, a szőlőbor mellett „polgárjogot“’ nyert ít borivóknál, mert egvre többet rendel belőle a kereskedelem. Zamatos, erős (14.2. 14.5 Mal- ligand fok a szesztartalma) és az ára sem kifogásolható, nem magasabb a jó vörös bor áránál. Csak két hét alatt több mint tizenöt vagonnyit rendeltek belőle, nem csak a Dunántúl minden részéből, hanem az ország távolabbi vidékeiről, Özdról, Szegedről js. Miskolcról, A gyárban külön üzemrészt rendeztek be a meggybor palackozására. A harmincezer literes alumíniumtartályokból csővezetéken jut a modern szűrőgéphez, ahonnét a palacktöltőgépbe szivattyúzzák a most már kristálytiszta meggybort. A tele üvegeket címkézik, ládába csomagolják és szállítják — egyenesen a vasútállomásra. Az év végéig elszállítják az összes meggybort, amit az idén készítettek. Nem kis mennyiség, közel 40 vagon. Palackokba töl tik a mcggybort. A szekszárdi vásáron már délelőtt úgy 9, fél 10 óra felé meg lehetett állapítani, hogy legnagyobb kereslet a szarvasmarhák iránt a vásáron. így is volt. Mikor felvezettek egy tehenet, akkor a vásárolni akarók messzi elébe mentek, hogy megérdeklődjék, mit kér az illető a tehénért. A nagy kereslet és a kiesi kínálat következtében magasak voltak a tehenek és borjak árai a szekszárdi vásáron. Egy jó, 6—7 éves tehénért 7500—8000 forintot kértek. Sőt, olyan is akadt aki 9000 forintot kért frissen ellős tehénért. De általában a közepes tehenek átlagára is 5500—6000 forint volt. Sertésvásár nem volt, mert ezt az állatgészségügyi szervek nem engedélyezték. Lóvásár viszont annál nagyobb volt. Ennek megfelelően a. lovak általában alacsony áron cseréltek gazdát. Egy jó igásló 6500—7000 forintért cserélt gazdát. Máskülönben a használt cikk kereskedők és alkalmi árusok uralták a vásárt. De mások által levetett holmikért aránytalanul sokat kértek. Egy használt csizmáért 200—250 forintot is elkértek. Vagy egy olyan használt kabátért, amit újonnan a boltba 500 forintért meg lehet kapni, 350 forintot kértek. Nagyon sok kártolt gyapjú és gyapjúfonalat árultak még változó áron. A vásár képe alapján meg kell bírálni a szekszárdi kereskedelmi szerveket, elsősorban a földművesszövet- kezetet. A földművesszövetkezetnek például nem volt kint vendéglátó üzeme. Pedig kereskedelmi szempontból is megérte volna. A vásári pecsenyesütő és a kiskúnhalasi földműves- szövetkezet, amely sültkolbászt, meleg bort és égetett szeszesitalokat árult, nagy forgalmat bonyolított le a vásáron. Az a véleményünk, egy-egy vásári alkalom,kor, a szekszárdi földművesszövetkezet is megtehetné hogy frissen sült kolbászt, vagy laci- pecsenyét hoz forgalomba. A helyzet ugyanis az volt_ hogy a pecsenyesütők 10 deka gyanánt eladott pecsenyében csak 7—8 dekát adtak. De megvették, mert máshol nem lehetett kapni. I spanyol gyarmatosítók és a marokkói események Az egykor oly hatalmas spanyol gyarmatbirodalom, „ahol a Nap sohasem nyugodott le", ma már néhány afrikai parti területre zsugorodott össze, melyeket Spanyol- ország napjainkban szemünk láttára egymás után veszít el. Balra: Marokkó áttekintő politikai térképe. Jobbra fent: Harcok Ifni spanyol birtokért. Jobbra lent: A spanyol gyarmatbirodalom áttekintő térképe. Jelmagyarázat: 1. (Fekete terület.) Spanyolország és jelenlegi birtokai. 2. Észak-Marokkó, a közel Dunántúl nagyságú volt spanyol védnökség területe, melyet 1956-ban adtak át Marokkónak, Ceuta és Melitta hídfőállások és néhány szigetecske kivételével. 3. Ma már Marokkóhoz tartozó Tanger 1956 októberéig nemzetközi Iteriilet volt, melynek közigazgatásában Spanyol- ország jelentős befolyással rendelkezett. 4. Dél-Marokkó védnökség, amely 1957 őszéig a Spanyol Szahara része volt s amelyet Spanyolország most adott át Marokkónak. 5. A marokkói királyi kormány ellenőrzése alá nem tartozó Marokkói Felszabadító Hadsereg bázisa. 6. A Felszabadító Hadsereg támadási iránya Ifni spanyol gyarmat ellen. 7. Spanyol katonai repülőbázis. ahonnan felszállva bombázzák Ifni területét. 8. USA hadirepülő-támaszpontok Marokkóban. (Terra.)
