Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-10 / 290. szám

VILÁG PROLETÁR.!AI EGYESÜLJETEK! VOLNA MEC M A G Y A R S SOCIAL IS TA MIJ N K Á S PÁR T ÉS A TANA CSŐK LAPJA II. évfolyam, 290. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Kedd, 1957 december 10. Német kulturális küldöttség Decsen és Bátán December 3-án kedves vendégek látogatták meg a Tolna megyei nép­művelési szerveket. A Német Demokratikus Köztár­saság kéttagú kulturális delegá­ciója látogatott el a Sárköz két falvába. Először megtekintették a decsi nép művészeti házat és elismeréssel nyi­latkoztak arról, hogy Magyarorszá­gon ilyen intézményesen biztosítja az állam a népművészet felkarolását. Hosszasan gyönyörködtek a nép- művészeti ház kiállított tárgyaiban, a szőttesekben és egyéb alkotások­ban. A decsi látogatás után Ráta községet keresték fel a vendé­gek és többek között résztvettek a híres hátai népi együttes pró­báján is. Olyannyira megtetszettek a sárközi táncok a vendégeknek, hogy maguk is bátai népviseletbe öltöztek és több táncot megtanultak az együt­tes tagjaitól. A hivatalos látogatás után va- - csorán látták vendégül a delegá­ció tagjait a bátaiak, ahol vi­dám poharazgatás közben a késő esti érákig beszélgettek. Arra a hírre, hogy külföldi vendé­gek járnak Bátán, nemcsak az együt­tes tagjai, hanem a község lakói kö­zül is sokan felkeresték a művelődési otthont és hosszasan beszélgettek a küldöttség tagjaival. A német ven­dégek a beszélgetés során elmondot­ták, számukra nagy élményt jelent az a sok épülő ház, amelyet útjuk során a Tolna megyei községekben láttak. A fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben több mint egymillió forintot osztanak szét Nagy eseményre készülnek a fácán kerti Vörös Hajnal Tsz-ben. Decem­ber 11-én tartja ugyanis a szövetke­zet évvégi zárszámadó közgyűlését Ebből az alkalomból nagyszabású ün­nepség is lesz a szövetkezetben. A dunaszentgyörgyi 10 tagú rezesbanda reggeltől estig húzza majd. Délelőtt térzenét adnak, délután pedig talpalá- valót játszanak a zenészek. A közgyűlésre a szövetkezet lagjai mintegy 50 vendéget, köztük jól dol­gozó egyéni parasztokat, üzemi mun­kásokat és gépállomási dolgozókat hívtak meg. A szövetkezetben a zárszámadó közgyűlés napján mintegy 1,200.000 fo­rintét osztanak k; a tagság között, kinek-kinek a teljesített munkaegy­sége arányában ami a részeredmé­nyeket illeti, arról a következőket lehet elmondani: Egy munkaegység értéke 52 forint 60 fillér. A szövet­kezet egyik legszorgalmasabb tagja, Strasszer János 28.719 forintot, pon­tosabban ennyi értékű terményt és készpénzt kap összesen. Ez azt jelenti, hogy átlagban egyhavi részesedése 2393 forint. A szövetkezet vezetősége ezen a napon ismerteti majd nagy vonalak­ban a szövetkezet tagságával a jövő­évi terv főbb mutatóit. így például azt hogy jövőre még nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztésre, mint az idén. Már most leszerződtek el­adásra 150 darab hízót és mintegy 40 szarvasmarhát ugyancsak hizla­lásra. E. GY. Hatvan forintot ér egy munkaegység A dombóvári Rákóczi Termelőszö­vetkezetben most készül a zárszám­adás. Még nincs mindenről teljesen tiszta kép, de az már nyilvánvaló, hogy a tagság munkája nem volt hiábavaló. Az év első hónapjaiban itt is uralkodó zűrzavar után szilár dabb alapokon áll a szövetkezet, mint azelőtt bármikor. A fel nem osztható szövetkezeti alap 761910 forint, az állóesz­közök értéke 714 000 forint. — Ha nincs az ellenforradalom, ak­kor a szövetkezeti alap mér egy mil­lió kétszázezer felett lenne — mond­ják a tagok. — A legszámottevőbbet, a tehénállományt apasztotta meg és azt kellett pótolnunk. Jövőre már újból 30 tehén áll az istállóban, törzs­könyvezett, jól tejelő tehenek. Az anyagi erőből tellett olyan vá­sárlásokra, mint az udvaron álló új GS-traktor, a hozzávaló ekével, pót­kocsival, de a részesedés sem becsü­lendő le; 60—61 forintot ér egy munkaegység. Nem nehéz kiszámí­tani mennyi a havi jövedelme Hor­váth Istvánnak 441 munkaegység, Szabó Farkas traktorosnak 418 mun­kaegység után. Vagy a fiatalokat nézzük. A 17 éves Gyenei Lászlónak 193, a 20 éves Reisinger Mihálynak 215, a 17 éves Kocsis Máriának 206 munkaegysége van. A 43 tag közül nincs olyan, aki­nek száznál kevesebb munkaegy­sége volna, a legkevesebb mun­kaegység is — Szőcs Mihályné- nál 124. illetve Horváth Margit­nál 129. Ehhez még meg kell említeni azr, hogy nyolc és fél hónap alatt értek el ennyi munkaegységet, tehát az átla­gos havi jövedelem 2000 forint kö­rül van. A zárszámadásnak van egy bizony­talan pontja is — de nem a szövetke­zet hibájából. Két hónapja már el­szállítottak Bajára 78 mázsa szerző­déses ricinust, amelynek az árát — számításuk szerint mintegy 60 ezer forintot — még nem utalta át a Magtermeltető Vállalat, arra hivat­kozva, hogy Bajáról nem küldték meg a minősítést. Baján viszont azt állít­ják. hogy megküldték. A szövetkezet leveleket küldöz, telefonál, pénzt viszont — nem tudják kinek a hibájából — nem kap. Jövő szombaton tartják meg a zár­számadási közgyűlést, amelyre kül­sőségekben is készül a szövetkezet. Az irodában a számok felett izzad­nak, a nagyteremben pedig a festők dolgoznak, festik a falakat . . . Ered­ményes év végére tesz pontot a zár­számadással a Rákóczi Termelőszö­vetkezet tagsága. Nagy volt a kereslet, kicsi Tolt a kínálat a szekszárdi vásáron „Kiszállítási idény66 a Paksi Konzervgyárban Az éves termelési tervet még no­vember elején befejezte a Paksi Konzervgyár, azóta már több kon­zervárut gyártott, mint amennyit a terv előír. Hátra van még azonban a készáru jórészének kiszállítása, ami bizony nem könnyebb feladat a sok vagon áru legyártásánál. Itt a tél, a konzervipar fő „fogyasztási idénye’1, a gyár most, a negyedik ne­gyedévben szállítja ki egész évi ter­melésének mintegy 40 százalékát ex­portra, valamint a belkereskedelem részére. Ilyen nagy mennyiségű ki­szállítás. mint most, még nem fordult elő a gyárban. Gyümölcsízek, dzsemek, befőttek, különböző savanyúságok vagon­számra „kelnek útra'“, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt eljussanak a fogyasztók éléskamrájába, aszta­lára. És ami az egyik legjelentősebb tétel a gyárban, a meggybor. ami úgy látszik, a szőlőbor mellett „pol­gárjogot“’ nyert ít borivóknál, mert egvre többet rendel belőle a kereske­delem. Zamatos, erős (14.2. 14.5 Mal- ligand fok a szesztartalma) és az ára sem kifogásolható, nem magasabb a jó vörös bor áránál. Csak két hét alatt több mint tizenöt vagonnyit rendeltek belőle, nem csak a Dunán­túl minden részéből, hanem az ország távolabbi vidékeiről, Özdról, Szegedről js. Miskolcról, A gyárban külön üzemrészt ren­deztek be a meggybor palackozására. A harmincezer literes alumíniumtar­tályokból csővezetéken jut a modern szűrőgéphez, ahonnét a palacktöltő­gépbe szivattyúzzák a most már kristálytiszta meggybort. A tele üve­geket címkézik, ládába csomagolják és szállítják — egyenesen a vasútál­lomásra. Az év végéig elszállítják az összes meggybort, amit az idén ké­szítettek. Nem kis mennyiség, közel 40 vagon. Palackokba töl tik a mcggybort. A szekszárdi vásáron már délelőtt úgy 9, fél 10 óra felé meg lehetett állapítani, hogy legnagyobb kereslet a szarvasmarhák iránt a vásáron. így is volt. Mikor felvezettek egy tehenet, akkor a vásárolni akarók messzi elébe mentek, hogy megérdeklődjék, mit kér az illető a tehénért. A nagy kereslet és a kiesi kínálat következ­tében magasak voltak a tehenek és borjak árai a szekszárdi vásáron. Egy jó, 6—7 éves tehénért 7500—8000 fo­rintot kértek. Sőt, olyan is akadt aki 9000 forintot kért frissen ellős tehé­nért. De általában a közepes tehe­nek átlagára is 5500—6000 forint volt. Sertésvásár nem volt, mert ezt az állatgészségügyi szervek nem enge­délyezték. Lóvásár viszont annál na­gyobb volt. Ennek megfelelően a. lo­vak általában alacsony áron cseréltek gazdát. Egy jó igásló 6500—7000 fo­rintért cserélt gazdát. Máskülönben a használt cikk ke­reskedők és alkalmi árusok uralták a vásárt. De mások által levetett hol­mikért aránytalanul sokat kértek. Egy használt csizmáért 200—250 fo­rintot is elkértek. Vagy egy olyan használt kabátért, amit újonnan a boltba 500 forintért meg lehet kapni, 350 forintot kértek. Nagyon sok kár­tolt gyapjú és gyapjúfonalat árultak még változó áron. A vásár képe alapján meg kell bí­rálni a szekszárdi kereskedelmi szer­veket, elsősorban a földművesszövet- kezetet. A földművesszövetkezetnek például nem volt kint vendéglátó üzeme. Pedig kereskedelmi szempont­ból is megérte volna. A vásári pecse­nyesütő és a kiskúnhalasi földműves- szövetkezet, amely sültkolbászt, me­leg bort és égetett szeszesitalokat árult, nagy forgalmat bonyolított le a vásáron. Az a véleményünk, egy-egy vásári alkalom,kor, a szekszárdi föld­művesszövetkezet is megtehetné hogy frissen sült kolbászt, vagy laci- pecsenyét hoz forgalomba. A helyzet ugyanis az volt_ hogy a pecsenyesü­tők 10 deka gyanánt eladott pecse­nyében csak 7—8 dekát adtak. De megvették, mert máshol nem lehetett kapni. I spanyol gyarmatosítók és a marokkói események Az egykor oly hatal­mas spanyol gyarmatbi­rodalom, „ahol a Nap sohasem nyugodott le", ma már néhány afrikai parti területre zsugorodott össze, melyeket Spanyol- ország napjainkban sze­münk láttára egymás után veszít el. Balra: Marokkó átte­kintő politikai térképe. Jobbra fent: Harcok Ifni spanyol birtokért. Jobbra lent: A spanyol gyarmatbirodalom átte­kintő térképe. Jelmagyarázat: 1. (Fekete terület.) Spanyolország és jelen­legi birtokai. 2. Észak-Marokkó, a közel Dunántúl nagysá­gú volt spanyol védnök­ség területe, melyet 1956-ban adtak át Ma­rokkónak, Ceuta és Me­litta hídfőállások és né­hány szigetecske kivéte­lével. 3. Ma már Marokkóhoz tartozó Tanger 1956 ok­tóberéig nemzetközi Iteriilet volt, melynek közigazgatásában Spanyol- ország jelentős befolyással rendelke­zett. 4. Dél-Marokkó védnökség, amely 1957 őszéig a Spanyol Szahara része volt s amelyet Spanyolország most adott át Marokkónak. 5. A marokkói királyi kormány el­lenőrzése alá nem tartozó Marokkói Felszabadító Hadsereg bázisa. 6. A Felszabadító Hadsereg táma­dási iránya Ifni spanyol gyarmat el­len. 7. Spanyol katonai repülőbázis. ahonnan felszállva bombázzák Ifni területét. 8. USA hadirepülő-támaszpontok Marokkóban. (Terra.)

Next

/
Thumbnails
Contents