Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-04 / 285. szám

»57 december 4.

TOLNA MEGYEI NÍPÜJSAG

5

A felsőbb pártszerv segítségének és a helyi kezdeményezésnek hiánya

Akadályozza a pártélet kibontakozását a Furkő pusztai Kendergyárban

A Furkópusztai Kendergyár nincs •az isten háta mögött, bár kicsit kiesik a forgalmas úttól. Hogy mégis istenhátamögöttinek nevezik ezt a helyet maguk a furkóiak is. annak a többi között az a magyarázata, hogy hozzájuk olyan ritkán jut ki valaki a felsőbb szervektől, mint a fehér holló. És ez az oU dolgozó kommunisták véleménye szerint, feltétlenül vonatkozik a járási pártbizottságra is.

TÖBB, TERVSZERŰBB SEGÍTSÉGET A JÁRÁSI BIZOTTSÁGTÓL!

A múlt év decemberében alakult meg itt a pártszervezet. Már akkor kérték a járási bizottságot, hogy rendszeresen látogassanak el hozzájuk és a többi pártszervezet tapasztalatait, különösen a járás üzemeinek tapasztalatait adják át, segítsenek megoldan; problémáikat. ,,Hiába kértük az elvtársakat — mondja Pongó János elvtárs — nem jöttek a megalakuló ülésünkre. Lehet, hogy más területen sokkal fontosabb tennivalójuk is alkadt, de azóta is ritkán jártak erre.’’ Nem emlékeznek az elvtársak arra. hogy mikor járt náluk utoljára a járási pártbizottság valamelyik munkatársa. Pedig a kommunisták és a pártonkívüliek is várják, hogv elmenjenek hozzájuk, elbeszélgessenek velük mindennapi nroblémáikról, terveikről, munkájukról.

gátolja a munka kibontakozását, mint az előző kérdés. Pedig rendkívül nagy szükség volna az öntevékenységre. Itt van például a pártoktatás. Az üzemben a kommunisták és pártonkívüliek közül tizenhatan jelentkeztek a pártoktatásra. Mégsem kezdődött meg az mind a mai napig. Ennek egyetlen oka van, nincs helyiség. Pedig ha szoronkodva is, de ha másutt nem, az irodahelyiségben is elférnének. Talán vacsora után az ebédlő-kultúrteremben is meg lehetne tartani a politikai foglalkozásokat. Persze a pártoktatás előkészítése során erre a nehézségre már gondolni kellett volna és keresni azokat a módozatokat, amelyek biztosítják az oktatás zavartalanságát.

Az üzemben a kommunisták várják a felsőbb szerveket, hogy a KISZ- szervezetet megalakítsák. Elmondják azt az elvtársak, hogy a fiatalok szívesen belépnének a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe de nincs, aki erről a kérdésről beszélgessen a fiatalokkal A fiatalok pedig szeretnek szórakozni, szívesen összejönnének beszélgetni, vitatkozni, de ennek nincs meg a szervezeti kerete, nincs ami összefogja és irányítsa őket, programot adjon nékik. Ebben az esetben sem várni, inkább cselekedni kell, az üzemiben dolgozó kommunisták' kezdeményezzék a szervezet megalakítását, s dolgozzon az a pártszervezet irányításával.

— Nincs nálunk pártmunka, de nem tudom miért? A párttagságra nem lehet panasz, jól dolgoznak a legjobban végzi el mindegyik a feladatát. De ez nem elég — mondja Pongó János elvtárs, a pártszervezet titkárhelyettese. Ezzel a véleménnyel csak egyet lehet érteni: annyi, ameny nyit eddig tettek — kevés. A feladatok napról-napra nagyobbak.

\

VAN TEHÁT MIT TENNI,

s amíg a pártbizottság eljut a kendergyárba, addig is lehet és kell tenni egyet és mást. Ilyen lehet például a KISZ-szervezet megalakítása. Pártmunkaként lehetne például azt is adni, hogy a kommunisták legyenek a körülöttük dolgozó munkatársaik véleményének irányítói. Lehetne pártmunka az is, hogy valamelyik elvtárs megszervezné a pártoktatáshoz szükséges helyiség, biztosítását. A termeléssel kapcsolatban is sok-sok lehetősége van annak, hogy megindul jón a rendszeres pártélet. Az öntevékenység és a felsőbb pártszerv segítése rövid idő alatt elháríthatja azokat az akadályokat, amelyek jelenleg fékezik a kendergyár pártszervezetének tevékenységét.

December 5-én és 9-én Kodály Zoltánról tart előadást Bodonyi Ferenc

A Kodály-ünnepségek keretében, mint már hírt adtunk róla, december 13-án a Pécsi Szimfonikusok és a Liszt Ferenc énekkar vendégszerepei Szekszárdon, december 16-án, a nagy zeneszerző születésnapján pedig a szekszárdi zeneiskola hangversenyére kerül sor.

Ezeket a nagyszabású hangversenyeket megelőzően december 5-én és

9-én, mindkét alkalommal este hét órakor a Zeneiskola nagytermében, Bodonyi Ferenc tart előadást Kodály Zoltánról. AT csütörtöki előadáson fellép Husek Rezső zongoraművész és Falus Edit énekművésznő. Mindkét előadás keretében hanglemezműsort is tart Bodonyi Ferenc, Kodály szerzeményeiből.

Kinek jár melegítő ital?

Több olvasónk levélben érdeklődött, hogy kinek jár a téli hónapok alatt melegítő ital? A kérdésekre a következőket válaszoljuk:

A szabadban dolgozóknak azokon a napokon, amelyeken a meteorológiai intézet jelentése szerint a hőmérséklet a plusz 4 Cel- sius-fokot nem haladja meg, melegítő italt kell adni. Melegítő italt kapnak azok a dolgozók is, akik tartósan hasonló hőmérsékletű, fűthetetlen helyiségben dolgoznak. A melegítő italra va’ó jogosultság nem a munkakörtől hanem at*"! függ, ho^v a dolgozó munkaidejének legalább ötven százalékát az említett körülmények között tölti el, s abban az esetben is megilleti a dolgozót,

ha munkahelyét átmenetileg, technikai okból nem lehet fűteni.

Melegítő italként naponta személyenként félliter cukrozott teát, vagy kávét kell adni s a munkahelyen, munkaidő alatt kell kiszolgálni. Pénzben megváltani tilos. A melegítő ital kiszolgálásáért a munkahely vezetője a felelős.

JÓ KIFOGÁS

New Orleansban egy rendőrtisztnek eltűnt az autója, amelyet később este egy park elhagyott részében fedezett fel. Nem volt üres, két fiatal párocska szerelmeskedett benne. Azzal védekeztek, hogy csupán a „Szputnyikot“ figyelték.

— A tagkönyvcsere, az ezzel kapcsolatos összeírás igen fontos esemény a párt életében. November 13-án Szekszárdra kellett volna menni, hogy az ezzel kapcsolatos tennivalókat megvitassuk. Sajnos, nem tudtunk bejutni a járási pártbizottsághoz, mert akkor kaptuk meg az értet sítest, amikor már megkezdődött Szetkszárdon a megbeszélés, 13-án déL előtt.

A pártszervezet máshonnan sem kap megfelelő segítséget. Egy alkalommal például a bátai pártszervezet titkárának kellett volna megtarta- j nia egy ünnepi beszédet. A gyűlésre vagy száz ember jött el, mindenki ott volt. csak az ünnepi szónok nem. Végül kényszermegoldáshoz kellett nyúl- niok, az üzem igazgatója vállalta a „beugró” szerepet.

NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁGOT,

HELYI KEZDEMÉNYEZÉST!

Feltétlenül szükség van arra, hogv a felsőbb pártszerv, mindenekelőtt a járásj pártbizottság többször látogasson el a kendergyárba és ott a pártszervezetnek segítsen. De azért hibát követtek el a kendergyári kommunisták is Munkájukban — annak ellenére, hogy a felsőbb szervek nem segítik — egyáltalán nem önállóak. És ez legalább annyira hiba, annyira

Hidegre fordult az idő. Az égen alacsonyan szálló, sötét felhőket zavar Nyuga* felé az egyre erősebbj csípős késő őszt szél- Kopár ilyenkor már a határ, elvesztette tarka nyári színeiti fekete szántások sötétlenek mindenütt.

A munka azonban még nem ért véget. A távolban traktor pöfög, s itt a pusztahencsei Kossuth Tsz földjén pedig, ahol állunk_ szintén serény munka folyik. A tsz növénytermelési brigádjának tagjai trágyát teregetnek.

Egymásután érkeznek a trágyával megrakott szekerek, s a szekerekről egymástól egyenlő távolságra apró kupacokba rakják a gőzölgő istállótrágyát. A kupacokba rako't trágya azonban nem sokáig üllepedhet, mert a növénytermesztési brigád tagjai villával szétszórják a kupacokat a földön.

Fiatal, alig pelyhedző állá, sudár- növésű legény* látunk a trágyatere- cetők közölt. Görbe, fényesnyelű villájáról szaporán szórja a felszántott „éhes” földre a föld táplálékát. Amikor bemutatkozunk egymásnak, meg- tudjukt hogy Bregovics Jánosnak hívják, s a látszat sem tévesztett meg bennünket> mert valóban fiatal, még alig múlt 18 éves. ö a csoport legifjabb tagja. Ahogy beszélgetünk, öreges mozdulattal támaszkodik a villa nyelére, csak állandóan mosolygó szeme marad fiatalos ezekben a percekben.

— Talán sok állatjuk van, hogy ilyen hatalmas tábla trágyázásának neki mertek kezdeni?

A fiú homlokán ráncok jelennek meg, legyint a kezével, s úgy válaszol.

— Ne gondolja. Ezt mind a SER- NEVÁL-tól vettük, amit itt lát. És helyette Szalmát adtunk cserébe... Ott, sajnos, még nem tartunkt hogy saját állagaink el tudnák látni földjeinket trágyával.

Meglep bennünket a váratlanul komoly válasz. A 18 évesekkel kapcsolatos fogalmainkban hirtelen zavar keletkezik. Ebben a fiatalban nyoma sincs a játékos nemtörődömségnek. Szinte akaratlanul tódul szánkra a kérdés.

— Mióta dolgozik a tsz-ben?

— Most már egy éve lesz annak, hogy itt dolgozom. A szüleim is tsz- tagok, én is az leltem — mondja a világ legtermészetesebb hangján.

— Hány munkaegységet szerzett az idén.

— Pontosan 359-et... De jövőre több lesz a munkaegységem... Mert

tudja az idén apám a nehezebb munkáknál még nem engedett dolgozni... De jövőre... Jövőre már öregebb leszek, — jegyzi meg, s piros pozsgás arcán szégyenlős mosoly bujkál.

— Ismeri a mai munkájának a normáját? — kérdezem a gőzölgő kupacok felé mutatva.

— Ismerem. Már hogyne ismerném. Ha nem tudnám, hogy mennyit kell megcsinálnom egy nap alatt, akkor neki se kezdenék a munkának. Ha a mai napon 1000 négyszögölet beteregetek, akkor teljesítem a normát és 1.4 munkaegységet írnak a javamra.

— Mit gondol, sikerül ma teljesíteni a normát?

— Most már nevet is. A mozdulatai is fiatalossá változnak. Már nem könyököl öregesen a villanyélre, hanem játékosan rugdalja a szántás fagyos hantjait.

— Mennyi idő van most? — viszonozza a kérdést kérdésselt s amikor m,eg1udja. hogy még délután három óra sincs ak^or derűs hangon felkiált:

— Besötétedésig túl is lépem a normát.

— Szeret a csoportban dolgozni?

— Szeretek — válaszolta kertelés nélkül de aztán elfelhösödik az arca és azt mondja:

Csak az a baj, hogy nincs szórakozási lehetőségünk... Nincs KISZ- szervezetünk ... Tanulásra sincs alkalmunk nekünk pusztahencsei fiataloknak, pedig én például nagyon szeretnék ezüstkalászos tanfolyamra járni.

Úgy tűnik, mintha a éves Bregovics János nemcsak egyedül beszélne, hanem a pusztahencsei ifjúság kórusban mondaná vele ezeket a. szavakat. Segítségre van szükségük a pusztahencsei fiataloknak, s a párt alapszervezet, a tanács és a tsz vezetőség, a felnőttek szervezett kollektívái, ha segítségükre sietnének, akkor könnyű szerrel megoldódnának, ezek a problémák, amiket Bregovics János említ.

Újabb kocsik érkeznek a felszántott földre, amelyen az idén gabonát termesztettek. Szaporodnak a kupacok s szükség van a munkáskézre, amely szétteregeti őket. Búcsúzunk a legifjabb nsopoUtagtól s ahogy távolodunk tőle, jó ideig látjuk még vékony, sudár alakját, kezébev villog a villa ahogy szórja szét a kiéhezett fekete föld táplálékát

H. T.

Szülők és gyermekek

A kamaszodó gyermekeket, leányokat mindenki úgy ismeri, hogy szelídek, mint a bárány, nincs bennük olyan harag, bosszúvágy, mint a felnőttekben és még a boltba is kicsit zavartan lépnek be, ha édesanyjuk elküldi őket bevásárolni, mert nem szokták még meg az idegen felnőttek „társaságát”, s arról nem is beszélve, hogy ha véletlenül hivatalos hotvre kerülnek, zavarukban némelyik még a nevét is alig tudja megmondani. Pedig nincs okuk a niru- láma, sem arra, hogv mondjuk a tanács tisztviselője előtt zavarba jöjjenek. De még annyira fiatalok, tapasztalatlanok. hogy mindezt nem tudják elkerülni, csak a „felnövéssel” cnvütt tűnik el fokozatosan a zavartság.

S ez az ifjú, H. Gy., úgy áll a bíróság előtt, mintha legalább évek óta minden héten kétszer ott állt volna. Kicsit sem zavart, ideges, a kérdésekre nvugodt, értelmes feleleteket ad. periig még sosem volt dolga bírósággal.

— Mikor született?

— VTorküeneszáznegyvenkettőben.

— Mesélje el, hogyan történt az első kerékpárlopás.

— Augusztus huszonnegyedikén az újvárosi gazdakörbe mentem. Kártyáztunk. biliárdoztunk, kugliztunk.

— Pénzre?

— Igen Közben ittunk is ...

— Az adatok szerint leittasodott, de még ítélőképességének birtokában Volt.

— Igen, még tudtam magamról.

— És mit csinált a kerékpárral?

— Volt egy kerékpárom, amelyet még apámtól kaptam és azt javítottam ki vele.

— A kerékpár az adatok szerint Taksonyi István szekszárdi lakosé volt. Egy héttel ezután Gyenes Ferenc kerékpárját lopta el, ugyancsak az újvárosi gazdakörből. Ez hogyan történt?

— Hasonlóan, mint az előző, akkor is szórakoztam előtte és késő este vittem el a biciklit.

— Miért vitte el a kerékpárt, amikor tudta, hogy ahhoz magának semmi köze sincs?

— Nem akartam gyalog menni hazafelé...

A kerékpár vázát elásta a szőlőhegyen, mert itt lakott. Szóval rendjén ment minden, s ezután bizonyára következtek volna a többi lopások, de a kerékpár váza véletlenül beleakadt Csibi Árpád zombai lakos ekéjébe és így felszínre került, s az ügyben természetesen nyomozás következett...

Miért került ide a bíróságra ez a gyerek? Miért lett ő más, mint a többi hozzá hasonló életkorú? Mindenki ezt kérdezi, a bíróság is kíváncsi volt a „miért”-re, ezért behatóan tanulmányozta H. Gy. családi életkörülményeit is.

— Szülei?

— Különváltan élnek már több, mint tíz éve. Édesanyám férjhezment, édesapám megnősült... Az anyámnál voltam, de a mostoha nem szívelt. Az apámhoz kerültem, de ott is ott volt a mostoha ...

:— Innen hova került?

— Van a nagypapámnak egy kunyhója a szőlőhegyen és ott laktam. Egyedül...

Egy kis kunyhó a szőlőhegyen ... A meleg családi otthon helyett... A szülők szeretete helyett... A szülők felügyelete helyett... Nem kellettek rosszra tanító vadnyugati filmek, sem cowboy-regények — mégis rossz útra tért. A bíróság próbál rajta segíteni: javító-nevelő intézetbe utalta. Talán még lesz belőle becsületes ember. De csak talán, mert amit a szülőktől nem kapott meg, azt a társadalom később nem, vagy csak egyes esetekben tudja pótolni jóneveléssel.

Egy másik igaz történet két —

ugyancsak szekszárdi — kisleányról szól. Mindketten többen vannak testvérek. Nyáron rendszeresen a Csör- ge tónál játszadoztak, mivel az egyiknek a szülei is itt laktak. Egyszer csak eltűnt Benké°ktől néhány- száz forint, míg napközben dolgozni voltak. Nem gyanakodtak a gyerekekre, — tisztességes szüleik vannak —, de feltűnő lett, hogy sok új holmi van náluk, olyan is, amilyenre a szülőknek nemigen telhetett a keresetükből.

Kiderült, hogy a két kisleány volt a „szarka”. A C°örge-tó már körlett „egyhangú” lenni számukra, közben é"zrevett°k. hogy Benlcéék hova teszik a pénzt, és ellopták. Ezután bejöttek a városba, és cukrot, csokoládét. játékot, fényképalbumot, stb. vásároltak rajta.

Itt is a szülőkből kell kiindulni: Túlságosan magukra hagyták a gyermekeket azt gondolták, hogy a 13— 14 éves leányra már nem kell vi- rvázni, mert tudják, hogy mit szabad és mit nem.

Gyakori eset, hogy a szülő csalhatatlanul bízik saját gyermekében, s „ölni képes", ha gyermekéről rosz- szat mondanak, vagy sejtenek, „mert ő nem ú»v nevelte a gyermekét". Való igaz a jól nevelt «vr—ek iól is viselkedik, de iskoláskorban, amikor már a barátok seregébe kerül, bizony a legváratlanabb dolgok is előfordulhatnak a gyerek erkölcsi életében. Mert akkor már nem csak 3 szülői, hanem a baráti környezet is hatással van rá. Megtanul például hazudni. Először csak a rossz osztályzatot tagadja le. de később iön- nek a tö^bi dolgok, a nagyobb ..rosszak”. Fgv szekszárdi apa fontos állami funkcióban volt és igen rendezett családi életet élt. a családja büszke volt az illedelmesen viselkedő fiára, s a fiú egv alkalommal egy kopott kerékpárral állított haza.

— Már régóta gyű jtögettem a pénzt és azon vettem — újságolta. — Az apa még meg is dicsérte fiát „szorgalmáért”. Arra nem is mert volna gondolni, hogy a kerékpár nem a gyűjtött pénzből származik. Segített fiának kijavítani a kerékpárt, csak akkor lepődött meg, amikor a kész ténvek elé került: fia lopta a kerékpárt.

Bízzunk saját gyermekünkben, de csak addig, ameddig a ténvek alapján meggyőződtünk jóságáról. Ha nem ezt tesszük — csalhatatlannak tartjuk saját nevelési módszereinket, a gyerek könnyen rossz útra tévedhet.

Boda

A LEGIFJABB CSOPORTTAG