Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-04 / 285. szám

1957 december 4. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG * Az imperializmus sajátosságai, jellemző vonásai ii. Az imperializmus előbb vázolt főbb ismertetőjelei és sajátosságai kifejlő­désének következményeként kitört az I. világháború egyes tőkés országok között. E háború harmadik harma­dában, 1917. októberében, egy új erő, az orosz proletariátus a szocialista forradalom győzelmével mély sebet ütött az addig egységes kapitalista világrendszer testén. A világkapita­lizmus láncának leggyengébb helyén elszakadt a kapitalizmus átfogó lánca és nyilvánvalóan a kapitalizmus ál­talános válságának első szakaszába lépett. A győző és legyőzött kapitalista ha­talmak mellett, a világ egyhatodán létrejött egy eddig ismeretlen hata­lom, az oroszországi munkásosztály forradalmi diktatúrája, győzött a szo­cialista forradalom egy nagykiterje­désű országban. Anglia és Franciország szerepe erő­sen csökkent bár az I- világháború előtt, különösen Anglia a világkapi­talizmus vezetőhatalma volt. Előnyo­mul az erősödő monopolkapitalizmus, Amerika. Németország mely veresé­get szenvedett — amerikai és angol kölcsönök segítik nehézipara helyre- állításában, militarizálásában, a Szov­jetunió sorozatos figyelmeztetése elle­nére. Németország követelni kezdte a befolyási övezetek, „az élettér” újra­felosztását. Japán, Kína felé, Olasz­ország idegen gyarmatok felé orien­tálódott. A német—olasz—japán fasizmus agresszió« erői kirobbantják a II. vi­lágháborút, melyet az amerikai— angol tömb a Szovjetunió ellen akart irányítani, azonban tervük kudar­cot vallott. A Szovjetunió — a fő­ellenség a fasizmus leverésére — szö­vetkezve a nagyhatalmakkal, de a Szovjetunió hatalmas véráldozatával leverte a fasiszta támadókat, felsza­badítva egész sor országot — köztük hazánkat is — a kapitalista járom alól. A II. világháborúban aratott szov­jet győzelem, egy sor nép; demokrá­cia létrejötte, újból elmélyítette a kapitalizmus általános válságát. A kapitalizmus általános válságának második szakasza a tőkés rendszer to­vábbi gyöngülésére, a szocialista rendszer további erősödéséhez ve­zetett. A gyarmati és függő országok leigázása helyett a nemzeti felszaba­dulási mozgalom hatalmas fellendü­lése következett be. Felszabadult a hatalmas Kína is. Ez a gyarmati rend­szer világának tovább; elmélyülésé­hez vezet. A nemzeti felszabadulási mozgalmak eredményeként önálló, független államok keletkeznek: India, Ceylon, Indonézia, Pakisztán, Burma, később Egyiptom, Tunisz, Ghana stb. Megváltozott az imperialista hatal­mak uralmi helyzete, a fő vezető im­perialista hatalom szerepét teljhata. lommal az USA veszi át, melynek monopolistái meggazdagodtak a vi­lágháborúban és fő tőkekivitel; or­szág lett, a többi kapitalista ország bankárja, mely a maximális profit érdekében nemcsak a gyengébb kapi­talista országokat, eddigi riválisait is, a sok veszteséget szenvedő Angliát és Franciaországot is sikerrel bevonta az amerika; monopóliumok érdekkö­rébe, nem is kis sikerrel. Az USA — mint fő vezető imperia­lista hatalom — módszere hasonlatos a történelmileg kialakult módszerhez, különbség annyi, hogy történelmileg a modern időkhöz szabja ezeket. A rég; időben — persze ahol most másként nem megy, akkor most is — fegyverrel brutális erőszakkal oldot­ták meg a befolyási övezetek kiter­jesztését. Most az elmaradott orszá­gokba „civilizáló” küldetésként — ez régebben is volt — egyrészt, máskészt nagyobb teret kap az „elmaradottság” felszámolásához, a „nemzet; ipar’’ megteremtéséhez, az „idősebb test. vér” segítsége, a háborúban résztvett és anyagi kárt szenvedett országom felé a „háborús károk” helyreállítása, kis ügyén hatol be az amerikai mono. polium tőkéje, vagy esetleg olyan áruk, melyek eladatlanok és felesle, gesek, felhasználhatatlanok az ame­rikai gazdasági életben. (Itt gondol­junk a hazánknak is felajánlott ame­rikai segélyre 1945. után, amelyben az igen kevés használható áru mel­lett, többségében olyanok voltak, me­lyek éppen nem kellettek a hidak, lakóházak stb. helyreállításához.) Az amerika; fokozott tőkebehatolás a II. világháború utáni sikeres nyu­gateurópai eredménye a Marshall- terv volt (1948—1952), melynek kézzel fogható jellemzője ezen országok ipa­rának bevonása az amerikai monopó­liumok érdekkörébe, az USA-tól való függés, a militarizálás feltételének megteremtése. E terv volt az alapja a NATO-nak mely 1949-ben jött lét­re, az USA világuralmi terveinek megvalósítására, annak függvénye­ként, mint politikai és katonai tömö­rülés a szocialista tábor ellen. Ez még álcázott „megsegítés” volt, mely után a „kölcsönös biztonsági program” jött, mely már nyiltan e?- országok erőteljes militarizálását cé­lozza az USA vezetése mellett. Ilyen céllal jött létre egyes délke­letázsiai országok részvételével, d6 az USA vezetésével a délkeletázsiai paktum (SEATO). Ezek egyrészt az USA imperializmus tőkebehatolásai az amerikai monopolisták maximális profitjának növelése céljából, más­részt politikai és katonai csoportosu­lások a szocialista tábor országai el­len, az ezek részéről „állítólag” tör­ténő „agresszió” visszaverése céljából, érthető nyelvezeten Írva a háborús tömeghangulat általános napirenden tartása érdekében, mellyel igazolni akarják az eszeveszett fegyverkezési hajszát. A szervezett fegyverkezés; hajsza elvonja a tömegszükségleti cikkek termelői bázisát és azt a jóval jövedelmezőbb iparágra — katonai ipar — fordítja, ezen jön a maximá­lis profit, viszont a haditermelés a munkások bérének leszállítása, az adóemelés, a gyengébb népek kifosz­tása, kizsákmányolása útján megy végbe, ez a lakosság fizetőképességé­nek csökkenéséhez vezet csökken a reálbér, növekszik a munkanélküli­ség. Egyre inkább fokozódik a szerve­zett munkásosztály harca az impe­rializmus ellen és az imperializ­must kiszolgáló saját burzsoáziája ellen. Jellemzők a munkásosztály har­cának megítélésében azok a milliós tömegeket mozgató sztrájkok, melyek Franciaországban, Angliában stb. le­folytak, vagy éppen a vezető imperia­lista hatalom, az USA-ban nap mint nap lefolyó sztrájkok. A monopóliumok uralma kiélezi az ellentétet nemcsak a függetlenséget kivívni akaró eRiyomott államok és az őket elnyomó imperialista hatal­mak között, hanem az egyes imperia­lista államok között is. Erre jellemző példa napjainkban a USA, Anglia és Franciaország közötti ellentét a tu­niszi fegyverszállítások ügyében. A piaclehetőségek és befolyási öve­zetek megteremtésére tett brutális intézkedés főként az amerikai im­perializmus részéről az arab orszá­gok irányában igen lemérhető való­ság. Az arab államok: Egyiptom, Szíria, Jordánia, Szaud Arábia kivív­ták függetlenségüket éppen a gyar­matbirodalmak szétesésének korsza­kában, megteremtették független nemzeti államukat, elismerve az egy­más mellett élés alapvető elveit és ez óriás; a történelmi haladás szem­pontjából. Az imperializmus nem néz; tétlenül befolyási övezetének szűkülését, sem­mitől sem riad vissza, hogy ezt nö­velje. Az amerikai imperializmus füg­gési béklyóba veri és befolyása alá rendeli a nagy kapitalista tradícióval rendelkező Angliát, éppenúgy, mint Franciaországot, vagy a többi kapita­lista országokat politikai gazdasági, katonai téren egyaránt. De igyekszik brutális módon, lepénzelt és fizetett ügynökhálózatán keresztül a szocia­lizmust építő országokba is behatolni, bomlasztani, mint azt Kelet-Német- országban, vagy hazánkban tette 1956 októberében. (Folytatjuk.) KATONA JÓZSEF 99Jóreggelt9 búbánat66 ügyében Levélváltás a Francoise Sagan könyvét, a „Jóreg. gélt, búbáruit’’ címűt bíráló cikkem, úgy látszik, nemcsak a jóérzésű em­berek körében keltett érdeklődést, hanem a társadalom és az emberi szellem perifériáján kódorgók érdeklő dését is kiváltotta. Erre mutat leve­lük, amelyet hozzám intéztek. Leve­lüket, amelynek eredetijét bárki meg­tekintheti nálam, közrebocsátom, bi­zonyítandó, hogy vannak még embe­rek, akiknek jóérzésük, neveltségük, ízlésük némi kívánnivalót hagy maga után. A levél: „Kedves Letenyei György Szagtárs.’ Hálássan köszönjük, hogy felhívta figyelmünket SAGAN Frnciska köny­vének nekünk, való voltára s viszon­zásul mink is meksugunk pár legki­válóbbikát, mint pl. Gidoré: öreg kecske nem vén kecske, Prampoul: A hártya, Rimbois: Melikünk bírja to­vább?, Vinoux: No ne izéljenü Csuda finom dolgok! De nem rossz Early, Yardsen, Mathieuse, Raulieben, Googlink, Souterly, Taulsenet Welly- wer bármelyik potnoója se persze kissé megválogatva mert ezek koszt akad vacak unalom is. Köszönetünket ismételve a szeg- zárdi intim fiuk köre nevében 1957. nov. 27. Srác Misi elnök.” A válaszom pedig ezekre a mély érzésekre valló gondolatokra, a kö­vetkező: „Elnök Ur! (kartárs sporttárs, szag­társ, vagy mi a fene, nem tudom önöknél milyen megszólítás dívik, válassza ki közülük a legmegfelelőb­bet.) Levelüket megkaptam. S hogy vá­laszolok rá, azt nem a benne foglalt ízléstelenségeknek &s szellemtelen- ségeknek köszönhetik, hanem annak, hogy tudom: Minden levélre illik vá­laszolni. Ami Francoise Sagan könyvét illeti, egyszer már kifejtettem véleménye­met, az azóta sem változott, még- egyszer elmondani tehát szükségte­len. ön levelében felsorol néhány könyvet és szerzőt. Nincs szerencsém a szerzők közül — szándékosan nem írót mondok, mert feltételezem, hogy ezeknek a szerzőknek és műveiknek semmi közük sincs az irodalomhoz — de azt hiszem semmit sem vesztet­tem. Sőt! Annakidején a kamaszkor velejárójaként én is sok ponyvare­gényt olvastam. Tanáraim és szüleim azonban ezeket a lélekromboló ter­mékeket kellő időben kivették a ke­zemből — ha szükség volt rá, erélyesebb eszközöktől sem riadtak vissza —■ s helyette Vemét, Coopert, majd Móra Ferencet, Jókaity Mik- száthot adtak, s ezek egyszersminden- korra el tudták feledtetni velem a ponyvairodalom „remekeit". Azt hi­szem ez az önök esetében is hasznos lenne. (Az erélyesebb eszköz is.) Meglepő az a bátorság, ahogyan könyveket ajánl hiszen még magya­rul írni sem tud tisztességesen. Szán­dékosan nem javítottam ki levelében a helyesírási hibákat, lássa minden olvasó, milyen emberek azok, akik a felsorolt szerzőkért lelkesednek. Ja­vaslom: Tanuljon meg először tisztes­ségesen írni, aztán majd az olvasásról is vitatkozhatunk. Levele egyébként meggyőzött arról, helyes volt elítélnem Sagan könyvét, mert amelyik könyv Önöknek (az in­tim fiúk körének) tetszik, az minden bizonnyal visszatetszést kelt a jőér- zésű emberek körében. Maradtam minden tisztelet nékül: LETENYEI GYÖRGY * U. i. Újabb levelet ne küldjenek, mert úgysem közöljük. Nem azért, mintha a tisztességes kritika elől la­punk elzárkózna hanem azért, mert az ízléstelenségek számára nem tu­dunk papírt, nyomdafestéket, munkát biztosítani. S különben is, ostobasá­gokkal miért fárasszuk olvasóinkat. Könyvvásárlás előtt Megint közeleg a karácsonyi könyv vásár, amely nemcsak a könyvkeres­kedéseknek. de a vásárlóknak is nem kis gondot, s persze sojj örömet is okoz. Csak ne árnyékolná be a ma­gam és hozzátartozóim megajándéko­zása felett érzett örömet az attól való félelem, hogy szekszárdi létemre eb­ben az évben is kénytelen leszek vala­melyik vidéki, járási könyvesboltban beszerezni a kiszemelt könyveket. — Félő, sőt, majdnem biztos, hogy így lesz. Oka ennek pedig a következő: Körülbelül egy évvel ezelőtt a já­rási székhelyeken lévő könyvesbolto­kat elvették az Állami Könyvterjesz­tő Vállalattól és átadták a földműves­szövetkezetek járási központjainak — nem a földművesszövetkezeteknek, hanem az FJK-knak, amelyek volta- kép nem közvetlenül kereskedő, ha­nem irányító szervek. Ez még talán nem is lenne olyan nagy baj, inkább az elosztás körül uralkodhat zűrza­var, mert az elosztó szervek, sokszor anélkül, hogy figyelembevennék egy- egy város, vagy község igényeit, a la­kosság érdeklődési körét, gondolkodás nélkül leszállítják az igényelt mennyi séget. Pedig sokszor tudva tudják, hogy ilyen mennyiségben az a bizo­nyos könyv például Bonyhádon belát­ható időn belül nem fogy el. így történik meg, hogy például „Claudius az isten” című regényt SzekszárdOn már hónapok óta nem lehet kapni, Bonyhádon meg raktá­ron áll vagy a paksi könyvesbolt ki­rakatában Thomas Mann művek so­rakoznak, míg a szekszárdi vásárlók letörten kénytelenek tudomásul ven­ni érdeklődésükre a választ: „Elfo­gyott kérem.” Vannak könyvek, amelyek iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a csomag kibontása után szinte percek alatt elfogynak. Igen, elfogynak, de miért. A válasz erre is könnyű: az „Arany János balladáidból öt pél­dányt, Roberts Kenneth: „Északnyu­gati átjárójáéból 36 példányt, Móricz Zsigmond: „Este a tűz mellett” című művéből írd s mond három példányt kapott a szekszárdi könyvesbolt. Sem­mivel sem többet, mint teszem azt Tamási. Ugyanakkor viszont könnyen megtörténhet, hogy olyan könyvek­ből — mondjuk mezőgazdasági szak­könyvek — amelyek Tamásiban ke­resettebbek lennének, mint Szekszár- den, fordított a helyzet. Azt hiszem érdemes lenne a könyv­terjesztés irányítóinak felülvizsgálni a jelenlegi helyzetet és ha ez a hely­zet a szervezés terén (külön ÁKV — külön FJK boltok) megfelelő, álékor legalább az elosztás módján változ­tassanak. Nem kerül pénzbe, beruhá­zást nem igényel — csupán az igé­nyek, a helyi adottságok figyelembe­vételére van szükség. Hadd vegyem meg Szekszárdon azokat a könyveket, amelyekért most — minden kilátás megvan rá — Gyönkre kell mennem, hogy az aján­dékozás örömében részesíthessem ma­gam karácsonykor. 1. gy­Hatvanháromezer hold szikes, savanyú és homoktalajt javítanak meg a jövő évben A Földművelésügyi Minisztérium­ban elkészítették a jövő évi talaj- javítások tervét. A tervek szerint jelentős területeken javítják meg a dunántúli savanyú talajokat, fő­leg Vas, Zala és Győr megyében, a szikes talajokat pedig Szolnok, Hajdú—Bihar és elsősorban a Körö­sök vidékén — Békés megyében. Az egész ország területén összesen mint­egy negyvenkét ezer hold savanyú és húszezer hold szikes talajon vé­geznek talajjavítást. Ezenkívül az Egerszegi-féle aljtrágyázással meg­Hét évszázad Szabó Lőrinc javítanak ezer hold laza homok­talajt is. Jó előre gondoskodtak arról, hogy a szükséges javítóanyagok minde­nütt meglegyenek. A szokásos me­szes javítóanyagok mellett az eddi­ginél nagyobb mértékben alkalmaz­zák jövőre a talajjavítás céljaira jól bevált, úgynevezett lápi-meszet. Be­vezetnek egy új javítóanyagot is: a humusz-szegény, savanyú talajokat a szintén lápokból, mocsarakból kiter­melhető humuszos mésziszappal ja­vítják. magyar versei Hajnali rigók Vízszintes: 1. Az idézet kezdete. II. öreg bácsika. 12. Lassan ballag. 12. Tőle származik. 14. Számok előtti rö­vidítés. 15. A függ. 1. folytatása. )6. Kettősbetű. 17. Híres festőművész. 19. Sportol. 21. Elkövető. 23. Ezer, római számmal. 24. Ohajtá. 25. Baromfi. 26. Sok ügyvédet hívnak így. 27. Állatlakás. 28. Ezerszázötven, roma; számmal. 30. Rangjelzés. 31. Korog a gyomra — fordítva. 32. Kerti szerszám. 33. Szoknyát hord. 34 A színvonal nem alacsony. 31. Sírba tesz. 38. ötszáz, római számok­kal. 39. Szavazat — névelővel 39/a. AAAAA. 40. Megmunkál. 42. Kiej­tett betű. 43. Olasz folyó. 45. Női név. 46 Testrész. 47. Higany vegyjele. 48. Becézett férfinév. — Függőleges: 1. A vízszintes 1. folytatása. 2. Kicsike. 3. Nem rossz. 4. Régi űrmérték. 5. Papagálynév. 6. Én, németül. 7. Fordított női név. 8. Tégla belseje! 8/a. Kettős betű. 9. Építőanyag. 10. S-sel a végér. handlé. 15 Hadarásáról közismert kuplé- énekes dalai. 18. Japán város. 20. A vakár. törvényei szerint élő. 27. Csont latinul. 23 Mi? 24. Egymásutáni magánhangzók. 28. A személyfor­galmat bonyolítja le. 29. Szemét. 35. I. betűt. 36. Török méltóság. (Első kockába két betű írandó). 40. A vízszintes 15. folytatása. 41. Rag. 44. B-vel pálca. 47. Német preposítió Megfejtendő az idézet a következő sorrendb°n: vízszintes 1., függőleges 1., vízszintes 15. és függőleges 40.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents