Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-29 / 305. szám
ieeember 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Asszmann Géza a brikettüzem vezetője is itt van, szinte a nap minden órájában. Ö maga annyi újítást készített már a brikettgyártásban, hogy neve országoshírű lett. — Jobb a munka, jobb a fegyelem, mint ezelőtt egy féléve volt, de persze akadnak még kívánnivalók. Elsősorban a munkafegyelemben van mit javítanunk. Még vannak keményfejű, októberi mámortól kótya- gos munkatársaink, akiknek nem tetszik a szembe-babám nyílt beszéd, s ezek rontani igyekeznek a fegyelmet, de nem sok sikerrel, a kollektíva kiközösíti őket soraink közül mondja a gyár munkájáról, a munkások életéről feltett kérdésre Asszmann elvtárs. A brikettgyár szíve a keverő és prés helyiség. A különleges eljárással kevert anyagból az egymással szemben forgó féltojásnyi formát mutató acéltestek percek alatt százszámra préselik a masszát briketté. A kész brikett még a futószalagra kerül, ahol mintegy százméteres vándorlás (hülés) után a vagonokba jut. A présgép egyik legjobb kezelője Ádám bácsi, nagyon szereti a szakmáját, sok-sok évet eltöltött már a présgépek mellett. Hozzánőtt az életemhez a gyár, mintha egyik j testrészem lenne. Szeretem a brikett ' gyártást, nem csak azért, mert nem típusmunka, értelem és figyelem kell ehhez, de mindig arra gondolok munkám során, hogy gyártmányaink sok ezer lakásban meleget varázsolnak, meleggé teszi otthonaikat. i , Védőitallal, tejjel és melegítő ital- ! lal, forró teával látják el a I dolgozókat. Ami pedig a legfonto- ! sabb, nagyon megbecsülik a jó mun- : kásokat, jól is tudnak keresni. És I az elégedettség eredménye pedig a 1 mindig jobb és több munka. — Minden reményünk megvan ahhoz — mondja Asszmann Géza, a brikettgyár vezetője —, hogy az ellenforradalom óta először ismét élüzem legyünk a brikettiparban. E téren szép hagyományaink vannak, és ezek a hagyományok köteleznek a jobb, szervezettebb munkára, a mind több brikett termelésre. Félszáz dolgozó áll a gépek mellett, serényen végzi mindenki mun- j káját, gyűl a vagonba a brikett és a kismczdony szinte óránként cseréli a teli vagonokat, lesz tüzelő bő vem — szigeti — A Msbában, ahol Janó Józsefné- wel, a tzekszárdi Béke Termelőszövetkezet tagjával beszélgetünk, még •tt áll a gyönyörűen feldíszített karácsonyfa, pedig már elmúlt karácsony. Már csak az ünnep emlékeit idézgethetjük. Beszélgetésünket apró, kékszínú kis kanári madár szakítja félbe. A lürgemozgású madár nehezen kivehető szavakat ismételget. Janóné megkérdezi tőlem: — Hallja, mit beszél a kismadár? — ?! Mosolyog pillanatnyi zavaromon, s aztán sietve magyarázza. —- Először nehéz megszokni a fül-, nek ezt a madárbeszédet. Én már értem minden szavát... Most azt mondja: „Janó Matyika vagyok, Kálvin-tér 23. alatt lakom.1' A kismadár megint beszélni kezd, s már kezd előttem is rémleni a szavak értelme, amelyek a finom ívelésű, vékony, gyorsan mozgó kis csőrt elhagyják, amikor Janóné hangja kizökkent a madámyelv tanulmányozásából. Az idén nekem különösen boldog karácsonyom volt. — Mi okozta ezt a különös boldogságot? — A mosógép — válaszolja az asz- szony, s a sarokhoz lép és leveszi a terjedelmes, barna csomagolópapírt, a sarokban álló, előttem eddig rejté- iyes tárgyról. Az impozáns vadonatúj, vajszínűre zománcozott mosógép ott ragyog előttünk, az ablakon beszűrődő decemberi nap sugaraiban. —- Az uram vette, ezt kaptam karácsonyra ajándékba. Ez adta számomra a különös boldogságot az idei ünnepen — hallom újból a fiatal- asszony hangját, s a kanári is mond megint valamit, miközben a kalitka rácsai közül nyújtogatja vékony kis fejét. Az ajtón kopogtatnak, s a következő pillanatokban vékony, szőkehajú fiatalasszony jelenik meg az ajtó nyílásában. Janóné bemutat Bálint Györgynének, a szomszédasz- szonyának, aki egy kis tereferére jött át hozzánk. A beszélgetés újból a mosógépre terelődik. (x) Dunántúl legjobb rostkender- termelő vidékei Tolna megyében van nak, s különösen a szekszárdi, dombóvári és tamási járások területein érnek el nagy termést a rostkender termelők. Az egyéni termelők és mezőgazda- sági társulások rostkender szerződtetésének feladatát a földművesszövetkezetek kapták meg. Ezt a munkát a Tolna megyei földművesszövetkezetek nagy része — ha egy kicsit későn is kezdve — jól indította meg, mert háziagitációval, a termelők felkeresésével, gazdagyűlések tartásával és kendertermelési filmek vetítésével ezideig jó szerződtetési eredményt ért el. Sajnos azonban vannak olyan földművesszövetkezetek is, ahol nem így dolgoznak és ezért nem is érnek el jó eredményt. Az egyéni termelőket csak úgy lehet megnyerni a szerződéses rostkender termelésnek, ha felkeresik otthonukban a földművesszövetkezet dolgozói és barátságos megbeszélés keretében, kellő érvekkel és jövedelmezőségi adatokkal meggyőzik őket a rostkendsr szerződéses termelésének előnyeiről, magas átvételi árairól (lombmentes: különleges minőség 135 — Ft/q, I. oszt. 125.— Ft/q, II. oszt. 90 Ft/q, III. oszt. 40.— FUq, lombos: I. oszt. 113.— Ft/q, II. oszt. 81.— Ft/q, III. oszt 36.— Ft/ql, valamint a mázsánkénti 25 forintos ingyenes textiíutalvány előnyeiről, melyből kát. holdanként 200 forintot már előlegben is kaphat a termelő a szerződés megkötése után. Ugyancsak tájékoztatni kell a termelőket, hogy a vetőmagot, műtrágyákat. szántási utalványt és kát. holdanként 200 forint művelési előleget kamatmentes hitelre kaphatnak. H. T. T,i®s5!niiii!wiíiiiiiinTTrrrr i i i i ■ i MILYEN GYÓGYNÖVÉNYT GYŰJTHETÜNK TÉLEN? A tölgyfazuzmó főleg a tölgy- és cserfák kérgén található. A zuzmótelep felszíne szürkészöld, lemezei elágazók, hasogatottak, bokrosán állnak, fonákjuk fehéres. A tölgyfazuzmót a fa kérgéről félköralakban behajlított kaparóval kell eltávolítani. Az így gyűjtött tölgyfazuzmót gondosan kiválogatjuk, hogy abba idegen zuzmó, fakéreg ne keveredjék. A zuzmót az ipar illatszer készítéshez használja. Kilójáért nyersen 3.50 forintot, száraz állapotban 6 forintot fizet a földművesszövetkezet. A nyárfarügyet leggazdaságosabb fadöntéskor gyűjteni. Érdeklődni kell — Ügyeletes orvos december 29-én: dr Ferenczy József, Rákóczi utca 19. Telefonszám: 25-50. — A bonyhádi adófizetők az 1957 IV. negyedévi adófizetési tervüket 113,7 százalékra teljesítették, mindennemű kényszerintézkedés (végrehajtás) nélkül. — Az István-majori Mező- és Tógazdasági Termelőszövetkezet ismét Eelvette a „Dózsa Népe” nevet, melyet hat évig viselt, s az ellenforradalom napjaiban tett le. — Pénteken az Országos KISZ- központ rajkózenekara nagy sikerrel vendégszerepelt öcsényben és De- ;sen. A műsor részletes ismertetésére visszatérünk. — Január első napjaiban ismét megjelenik a MOKÉP és a Városi Művelődési Ház kiadásában a Tolna Szerződtetik cs rostkendert Tolna megyében A rcstkender termelőknek meg kell magyarázni, hogy jól trágyázott, kellőleg megművelt és előkészített talajon Tolna megyében 35—45 q rostkender termésre számíthatnak egy kát. holdon s így ezen a területen 4—5000 forint átvételi kóróértéket és cca 900—1200 forint értékű textilutal. ványt eredményezhet szerződéses rost kender termelésük. A rostkender termelése könnyűnek mondható, mert ugyanolyan talajművelést és vetési munkát igényel, mint 'más kultúrnövény, azonban nem kíván komolyabb növény- ápolást, mert a jó talajba vetett és jól fejlődő rcstkender a gyomokat elnyomja. Kártevő a rostkendert nemigen bántja s így csak a levágása és a megszáradt kórónak lombozása, kévébe kötözése és kúpokba rakása ad munkát a termelőnek. A vágási munkák a cséplések befejeztével kerülnek sorra s így a termelő gabonaaratását és cséplési munkáját nem zavarják. Tolna megyében a kendervágásokat már nagyon sok helyen gépesítették, mert jó rendszerrel átalakított és terelővei ellátott fűkaszálógépekkel végzik azt a termelők s naponta 4 kát. holdat is letakarítanak a magas kenderből. A géoáüomá sokat részben az elmúlt esztendőben, részben pedig 1958-ban ZSK. szovjet kendervágógépekkel látják el, melyek napi vágási teljesítménye 10—15 kh. Ha nem termelnének a Tolna megyei termelők elegendő területen rost kendert 1958 évben, úgy nem lehet majd ellátni a megyében lévő furkó- pusztai, szekszárdi, dombóvári, duna- l'öldvári és tolnanémedi kenderkikészítő gyárakat elegendő kenderkóró- val s így azok egész évi működése veszélyeztetve lenne. Éppen ezért meg kell értetni minden termelővel, akinek rostkender termelésre alkalmas földje van, szerződjön le rostszönhető, hogy Tolna megyében több szövetkezetnél ilyen rendszerű szerződtetési munka mellett jó eredményekről is beszámolhatunk. Nagyon jól szervezte meg és példamutató szerződtetési munkát végzett rostkender tervterületének biztosítása érdekében a Decsi Földművesszövetkezetnél Lukács István ügy vezető, Kasza Aurél agronómus és Pató János termelési felelős, akik wmmssm’m Kendervágás ZSK kendervágó géppel kenderre, hogy ezzel is hozzájáruljon országunk textilnyersanyag szükségletének biztosításához. A rostkender termeléssel minden termelő a saját zsák, istráng. gazdasági kötél, ponyva és a többi kenderből készülő árucikk szükségletének biztosításához is nagymértékben hozzájárul. A földművesszövetkezeteknek ebben az irányban kell felvilágosító háziagitáciőt végezni és ennek köfőleg háziagitációval a 480 kh-as keretükből ezideig már 390 kh rostkendert szerződtettek le egyéni vonalon. Ugyanilyen jó munkával érte el a Harci Földművesszövetkezetnél Li- pcvszky György ügyvezető, Brez- neczky József agronómus és Nagy József termelési felelős, hogy a 75 kh tervterületüket eddig már túlteljesítették. Hasonló jó példát mutattak a rostkender szerződtetés terén: a dombóvári fmsz.-nél Bertus József ügyvezető, Bálint István agronómus és Szabó József termelési felelős 50 kh területüket már 20 kh-al túl is teljesítették. A tolnanémedi fmsz.-nél Schiszler József ügyvezető, Vass Ernő agronómus és Győré András termelési felelős a 70 kh tervterüle- tüket 5 kh-al már túlteljesítették. A nagydorogj fmsz.-nél Zilizi Gáspár ügyvezető, Rácz Antalné agronómus 50 kh-as keretüket 49 kh-al túlteljesítették. A nagykónyi fmsz.-nél Hamar Ernő ügyvezető és Cseri Béla községi gazdasági felügyelő 50 kh-as tervterületüket már 5 kh-al túlteljesítették. A járási központok munkájában közvetlen helyszíni szervezéssel és háziagitációval különösen kitűnt jó munkájával Hinkel János, Kovács Gyula, Térmeg Sándor és Szántó Gyula agronómus. A járási mezőgazdasági osztályok munkájában a Paksi Járási Tanács osztályvezetője, Lakos József a nagydorogi szakcsoportok, valamint a járási tsz területek leszerződtetésé- vel igen jó népgazdasági munkát végzett. A rostkender szerződtetések megyei irányításával és a földműves- szövetkezeteknéiyégzett helyi szervezésével nagyon jó szolgálatot tett a rcstkender termeltetés ügyének Orosz Sándor MÉSZÖV főagronómus. A példamutató tapasztalatok alapján a Tolna megyei földművesszö- vetkezet°k remélhetőleg teljesíteni fogják 1958 január 31-ig a megye rostkender tervterületének leszerződ tetősét. Erdélyi Ferenc “Karácéonui ajándék — Kipróbáltad már? — kérdezi te- intetével az új „masinát" gyengéden mogatva Bálintné. — Még nem — mondja a ház asz- ffinya —, de nemsokára sor kerül a [próbálására, mert már sok a ki- losásra váró szennyes a háznál. Bálintné mosolyog. Le lehet olvasni í arcáról, hogy örül ő is a szom- édasszony karácsonyi ajándékának. — Nekem — mondja felém fordul- a Bálintné — négy gyermekem an, sokat kell rájuk mosnom, s az nagy szerencsém, hogy nekem is an mosógépem. Ugyanilyen az én épem is és három óra alatt kimos nnyi ruhát, amit nekem keserves nehéz munkával, egész napon át i mosnom kellett. Most pillanatnyi szünet áll be. Mindhárman szótlanul nézzük a vaj- 1 színűre zománcozott gépet, s aztán ■ Janóné szavai törik meg a csendet. — Tudják, a szegény emberem a földművesszövetkezeti áruháztól ide ‘ fel a Kálvin-térre a hátán cipelte ezt ■ a gépet. Alaposan megizzadt, mire • ideért vele, de nevetett és azt mondta. „Na asszony, a 8600 forintból, . amit a szombati közgyűlésen kaptam , kézhez, vásároltam neked mosógépet, r mert egy szövetkezeti asszony ház- j tartását modernebbül kell beren- , dezni, mint az egyéni gazdaasz- 5 szonyokét. H. T. Őrség a dübörgő gépóriások mellett a ftoavmánvoki Brikettgvár ismét éliizem lesz Dont címe: Budapest, V, Arany János utca 29 Állítsunk hófogöt A SZÄNTÖFÖADRE Hogyan lehet a havat felfogni? Három-négy méter széles, egy méter magas pajzsokat készítünk deszkából, lécből, rőzséből, kukorica-, vagy napraforgószárból. Ezeket a pajzsokat az uralkodó szelek irányára merőlegesen, csoportban kell elhelyezni olyanformán, hogy egv csoportba öthat pajzs kerüljön. Utána 30—40 métert üresen kell hagyni, majd ha a hó a félméteres magasságot eléri, akkor a pajzsokat tovább lehet vinni, j A hó megőrzése annál is inkább fontos, mert nálunk a tavasz gyakran teljesen száraz, így tartalékoljuk a növények részére már most a márciusi, áprilisi esőt. A hófogásnak azonban más előnye is van. Ha a hófogó pajzsokat az utak közelében állítjuk fel, akkor az utat nem boA metszőén hideg decembervégi éjszakában már Majostól, a hegy tetejéről látni a brikettgyár rakodóterén végighúzódó ívfénysort. Közelebb érve hallhatod már a gépek egyenletes dübörgését, amelyet a vagonbahulló fekete briketteket gyártó hatalmas gépek adnak. Az élet ritmusa. lendülete fogja meg a messziről érkezőt ebben a kiterjedésében nem nagy, de okosan gépesített gyárban, ahol az előkészítéstől a végszalag munkájáig végigvonuló mechanikát a gyár fiatal elektrikusának, Kréling Jánosnak „ellenőrző szeme" kísér. a helyi tanácstól, az erdészeti üzemegységtől, mikor van a község területén nyárfadöntés. Igen gazdaságos a gyűjtés gallynyirás idején is. Jó a fekete, a kanadai és a balzsamos nyárfa rügye, amíg ki nem feslik. A nyárfarügvet a sebgyógyító kenőcsök készítésénél használják fel. A nyers nyárfarügy átvételi ára kilónként 2 forint, szárított nyárfarügyért 6.50 forintot fizetnek. A gyűjtött gyógynövényeket a földművesszövetkezet átveszi. Ahol a földművesszöVetkezet még nem foglalkozik gyógynövénygyüjtéssel, onnan a kifogástalan minőségű árut a Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Központnak kell felkínálni. A közHÍREK — Tamásiban 1958 januárjában állattenyésztési tanfolyam indul. A tanfolyam díjmentes és témáját a jelentkezők kívánságára állítják össze. — Ozorán a községfejlesztési alapból a tanács filmvetítőgépet vásárolt az iskola részére. A vetítőgép nagy segítséget jelent az iskolai oktatásban, de hasznosítják a népi együttesen belül is, ahol a továbbfejlesztés érdekében oktatófilmeket mutatnak be. — Bátán a községi tanács a községfejlesztési alapból 5000 forintot fordított a katolikus templom torony- arájának megjavítására. megyei Színház és Mozi. A füzetnek ez lesz a harmadik száma. — December 2-től főzőtanfolyam működött Nakon. A tanfolyam a karácsony előtti napokban fejeződött be. A tanfolyamon 28 leány és asz- szony vett részt, s levesfőzést, főzelék-. sütemény- és tortakészítést tanultak. — December 21-én a szekszárdi Béke Termelőszövetkezetben zár- számadási közgyűlést tartottak. A zárszámadási közgyűlésen 13 új tagot is felvettek a szövetkezetbe. — Alsónyéken a községi tanács 2000 forintot fordít a községfejlesztési alapból a községi könyvtár könyvállományának fejlesztésére.
