Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-03 / 284. szám
1957 december 3. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 5 A szekszárdi Szabó KTSZ-ben B SZERKESZTŐSÉG P0STÍ1ÍBÚL Amikor a szövetkezet munkájáról érdeklődünk, hamarosan a termelés gazdaságosságára terelődik a szó. Évekig működött veszteségesen a szövetkezet, azon Dan a múlt évben már volt némi nyereség és az idén az év első kilenc hónapját közel negyedmillió forintos nyereséggel zárták. — Hogyan sikerült? — Ebben bizony az ellenforradalom is segített — mondja. — Évek óta halmozódtak fel a különböző eladatlan cikkek boltunkban, de jött a vásárlási láz, mindent el tudtunk adni. Azóta már jobban vigyázunk, hogy olyan cikkeket gyártsunk, ami kell a vásárlóközönségnek. Szekszárdi diákok utaznak Pécsre Az egyetlen munkaművelet, az ingek vasalása, amit nem géppel végeznek. A szekszárdi IBUSZ-iroda a nyári idény elmúlta után is élénk tevékenységet folytat. Most egy „külön- vonatot" szervezett Pécsre, a szekszárdi diákokból és tanárokból. A vonat december 12-én, délelőtt há- • romnegyed kilenc tájban indul és a I nrperam szerint megtekintik a Pécsi ' Nemzeti Színház délutáni ifjúsági előadásában Madách: ..Az ember traI gédiáját”. Az előadást az IBUSZ már lefoglalta. Az IBUSZ gondoskodik Pécsett megfelelő idegenvezetőkről is. akik a Mecsek és a város főbb nevezetességeit megmutatják. A Garay János Gimnázium tanárai. tanulói teljes egészében jelentkeztek, de a töhbi iskolákból is van jelentkező, s körülbelül hétszáz tanár. tanuló és hozzátartozó nézi meg az előadást. A vonat még aznap este visszaindul Szekszárdra. Nem könnyű megtalálni Szekszár- don a Szabó KTSZ-t és mint Szent- jobbi József elvtárs mondta — amikor mégis csak „felfedeztük” a szövetkezet irodáját — ebben a társszövetkezet is ludas, ahonnét már hónapokkal ezelőtt megrendelték az új cégtáblát és még mindig nincs készen. De aki keres, megtalál bennünket — teszi hozzá. És bizonyítja is ezt a nagy forgalom, gyakran nyílik az ajtó, üzletfelek jönnek-mennek. A telefon pedig csak percekig szabad. vül minden munkát gépesítettek. Egyébként a férfi konfekciórészleg, ahol az ingek készülnek, egy műszakban kétszáz inget tud gyártani, nem kellene két hónap hozzá, hogy Szekszárd egész férfilakosságát ellássa egy-egy inggel. Javult a pénzügyi irányítás. A vezetőség gondosan vigyáz, hogy minél gyorsabban forogjon a pénz, hosszú idő óta nem is fordult elő a szövetkezetnél sorbanállás. Míg régebben átlagosan egy hónap volt az átfutási idő, most feleennyi idő alatt lesz a beérkezett anyagból elszállított készáru. A legdöntőbb azonban — amit csak az üzemben lehet látni, a dolgozók szorgalmas munkája, igyekezete, hogy minél több, minél jobb minőségű árut tudjanak adni a kereskedelemnek, a fogyasztóknak. Társadalmi munkával televízió! vásárolnak Decsen A szó igazi értelmében a decsi MSZMP-szervezet valóban nagy fába vágta a fejszéjét. Az egyik legutóbbi taggyűlésen, amikor éppen a tömegkapcsolatok erősítéséről volt szó, nemcsak azt határozták el, hogy a politikai munkát megjavítják, s a párthelyiséget otthonossá igyekeznek tenni, hanem azt is, hogy közös, társadalmi munkával egy televíziós rádiót is vesznek. Ezzel nemcsak az a céljuk, hogy a párttagságnak a párthelyiségben szórakozási, művelődési lehetőséget te- -emtsenek, hanem az is, hogy a nár- •onkíviili dolgozókat mer híva a párt- helviségbe. ezen keresztül is közelebb kerüljenek hozzájuk. A televíziós készülék azonban egyelőre nem a legolcsóbb dolog. Honnan kerül a pártszervezetnek a szükséges 8—10 000 forintja ehhez? Ezt is elhatározták a taggyűlésen a kommunisták. Társadalmi munkával szerzik meg a szükséges pénzt a televízió megvételéhez. Fnnek érdekében minden párttag ráérő idejében az erdőben favágást vállalt, amelynek jövedelmét a televízió megvételére ajánlották fel. Ilyenformán egy-egy napon nyolc-tíz kommunista dolgozik ennek érdekében a közeli erdőben, s az előzetes számítások szerint úgy remélik, hogy karácsonyra a közös munka eredményeképpen a párt- szervezet televíziós készüléke működésbe léphet a kifestett, kitakarított, szépen berendezett párthelyiségben. Persze, nem csak ez billentette helyre a szövetkezet egyensúlyát. Nagymértékben nőtt a termelékenység. Míg 1954-ben egyetlen villany- motorral hajtott gépe — egy öreg varrógép — volt a szövetkezetnek, ma már huszonkét gépet hajt a villanyáram. Azelőtt nem csak a munka ment lassabban, hanem a dolgozóknak külön úgynevezett „lábhajtási” húsz százalék pótlékot kellett fizetni. Ma már megszűnt a fárasztó lábhajtás, könnyebb a munka és a dolgozók — pótlék nélkül is — többet keresnek, mint akkor. Automatikus gomblyukkötő — ami tizenötezer forintba került — gombvarrógép, különböző, villanymeghajtású varrógépek könnyítik meg a dolgozók munkáját ebben az üzemben, ahol férfiing gyártásánál a vasaláson kíAz „Inggyár”, ahol napi kétszáz férfiing készül. Matus Magda, egyike a konfekciórészleg legjobb dolgozóinak. Jó munkáiéért már több esetben részesült kitüntetésben, jutalomban. jellemző vonásai A legnagyobb tőkés hatalmak rabló módon leigázzák a gyarmatokat, fokozódik az ellentét a gyarmati népek és az elnyomó irrfperialista hatalmak között. A kapitalizmus ellentmondásainak szélsőséges kiéleződése, a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése következtében pusztító imperialista háborúk keletkeznek, rengeteg ember- és anvagi áldozattal. Gondoljunk az első világháborúra, ahol tízmillió emher pusztult el az imperialisták profitjáért. Kialakultak azok a történelmi feltételek. melyek révén a kapitalizmus talaián kifejlődött a monoool- kanitalizmus, vasv imperializmus, melv Lenin megállapítása szerint a következő főbb jellegzetességeket és saiátessácokat vi-eli macán, mint egv béivpget. melv megkülönbözteti a kapitalizmus előző korszakától. 1. A termelés és a tőke koncent- ráNóia olvnn magas fokot ért el, hn"v a gazdasági életben döntő szerepet játszó mononóliiimot hozott lót.ro. A gazdaság felhalmozása kevesek a rnonnnépnrnek kesében, a rnavir—álic; nrnfitnöveléc! periekében, a kisebb- és középtőkések brutális meedeitása ? a banktőke és ipari tőke összeolvadása és az így keletkezett finánctőke alapján a finánc-oligarchia kialakulása. A finánctőke az ipari és bankmonopólium összenőtt tőkéje. 3. A tőkekivitel az árukiviteltől eltérően, különösen nagy jelentőségre tesz szert. A kapitalizmus korszakára az árukivitel, az imperializmusra a tőkekivitel a jellemző, főleg elmaradott országokban, ahol a legtöbb maximális profit iön ié+rp tekintve az alacsony, lealázó béreket. 4. Nemzetközi monopolista, kapitalista szövetségek alakulnak, melyek felosztják a világot egymás közt. Cél: Piacok felosztása, árpolitika, termelésre vonatkozó egyezség a maximális profit érdekében. 5 Befejeződött a fö’d területi felosztása a legnagyobb, legerősebb monopóliumokat támoeató legnagyobb hatalmak között, melynek újrafel- psztását esek háborít énén lehet elérni. amikor a kapitalizmus egyenlőtlen feilődése következtében új rabié Jelenik meg a történelem színpadán. Az jmoerializmusnak T enin által rnprbatórozott fő pazHasóei is*nprtetőieleit néztük meg vázlatosan, melv ÚW jellemző a jelenkor imporinlí'zrriiieqvp --- •nviT^rori. j-norf, jrv*nprealiz mus egyfajta van. ezen alapvető vonásokkal — mint ahogyan a víz, levegő és napfény kell ahhoz, hogy ember éljen a Földön. Az imperializmus, a kapitalizmus külön fejlődési szakasza, mely gazdasági jellemzői mellett az alábbi, alapvető lenini sajátosságokat mutatja: 1. Monopolkapitalizmus, mely a régi kapitalizmus alapjain épül. Lényeges sajátossága: a monopóliumok a cserével, a piaccal, a konkurenciával és válságokkal együtt léteznek, nincs „tiszta kapitalizmus” és „tiszta imperializmus”, együtt van jelen, illetve lehet jelen mindkettő még fejlett monopolista országban is, ahol a monopóliumok mellett megtalálható a szétszórt kisipar, könnyűipar és a mezőgazdaság egyszerű árutermelése is. É-vényben vannak a kapitalizmus gazdasági törvényei, de érvénypsülé- süket a jelenkori imperializmus gazdasági alantörvénve határozza meg A monopóliumok uralma a végsőkig Irjólo^i a kapitalizmus fő ell°nt- rnondárát — a termplós társadalmi jellege és a termeié^ ororimánvejnek tőVAq lrioaiátítása lrnzöttí ollentmOn- dá-t A vágoplrig Irjóloaődilr a paun- ká-n-a+álv és tőVé-ok közötti aPta- gonisztikus ellentmondás, melv a mvnVő-o-rtály harcának fokozódásához vezet. Zárszámadásra készülnek A tamási járás területén működő tíz termelőszövetkezet közül három a felsőnyéki Petőfi, a Vörös Csillag és az értényi összefogás tsz-ekben elkészítették az évvégi zárszámadást. Az összefogás Tsz tagsága megfelelően valóban összefogott, ennek köszönhetik eredményeiket, bár február hónapban az újonnan afakult tsz 15 tagjai igen nagy gondban volt. Állatokat kellett beállítani, s úgyszólván semmi nélkül kezdték. Nyolc darab sertés, egy pár ló és a hozzávaló felszerelés megvásárlásához közösen adták össze a szükséges pénzt. Ezután állami támogatással nyolc darab tehenet állítottak be. így fokozatosan emelkedett az állatállomány. Egész évben nagy szorgalommal dolgoztak. Ezt. igazolja a zárszámadási mérleg eredménye: 128.752 forint tiszta jövedelemmel zárt a tsz. A fiatal tsz tagjainak természetben is szépen oszthattak. Az Összefogás Tszóén 38 forint 72 fillért tesz ki egy munkaegység értéke. Dicséretükre válik az is, hogy a zárszámadásig valamennyi őszi munkájukkal végeztek. November 5-ig elvetették az őszi kalászosokat, betakarították a kapásokat, levágták és összerakták a kukoricaszárt, de elvégezték a fagy beállta előtt a mélyszántást is. Az összefogás Tsz tagsága „tiszta lappal” kezdi meg az új gazdasági évet. SZALAI SÁNDOR tsz-előadó, Tamási. A várdombiak panasza A mat postával az alábbi levél érkezett a szerkesztőségünkhöz a várdombi gépállomásról. „Panaszt emelünk Hász Márton, a 25-ös AKÖV műszaki szakértője ellen, mert november 28-án a VI. 561. rendszámú vontatónkat vizsgára állítottuk elő, s ő csupán kényelemszeretetből azt nem vizsgálta meg. Amikor vontatóvezetőnk megkérte a gép megvizsgálására, azt a választ adta, hogy ő most nem ér rá, jöjjenek a következő csütörtökön. Tekintettel arra, hogy a fenti számú vontató 30 darab szántótraktor üzemeltetését végezte, ezért nagyon fontos lett volna a levizsgáztatása. Akkor, amikor a mezőgazdasági dolgozók minden erejükkel az őszi szántási és vetési munkálatok elvégzésén szorgoskodnak, helytelenítjük azt, hogy egyes személyek azt igyekeznek hátráltatni.’’ BÖLCSFÖLDI FERENC TÓTH ISTVÁN Várdombi gépállomás. A levélhez nem fűzünk kommentárt, mért reméljük, hogy az illetékesek megteszik a szükséges intézkedéseket. Néhány szót a hölesdi kultúrmunkáról Minden este szól a zene a kölesdi kultúrházban. Ha az érdeklődő kérdezi, mi ez a zene-bona büszkén adják meg reá a választ: „A kölesdi földművesszövetkezet zenekara próbál. A fiatalok, de az idősebbek érdeklődése is igen nagy az újonnan alakult zenekar iránt, bár hangszerekkel igen hiányosan vannak felszerelve. A zenekar azonban komoly segítséget kapott, mégpedig az újonnan alakult kúl'úrcsoport tagjaitól. Farkasfalvi József pedagógus irányításával Gárd nyi Géza háromfelvonásos színművét, az ,,Annuskát” tanulja a kultúr csoport, amelynek bevételét hangszerek vásárlására szánják. —y—c. Jól sikerült Arany János-est Levelet kaptunk Hőgyészről. Virág János tanár, művelődési otthon igazgatótól, amelyben beszámol, milyen munka folyik a községben a népművelés terén. Az alábbiakban ismertetjük, milyen rendezvényeket tartottak 2. Az imperializmus mint élősdi, rothadó kapitalizmus. Jellemző a termelés egyhelyben topogása, a rothadás tendenciája, még akkor is, ha bizonyos fegyverkezési cél megvalósítása növeli is a fejlődést, de ez csak ezekre az iparágakra vonatkozik, a többiben stagnál a fejlődés, nem tud lépést tartani a tudomány állásával általános szinten. Nő a kapitalizmus elősdi- sége (szelvény vagdosásl. Nincs megfelelő technikai fejlődés, legfeljebb a katonai iparban. Élősdi kapitalisták mellett élősdi, járadékos államok jönnek létre (Anglia, stb). 3. Halódó kapitalizmus, a szocialista forradalom előestéje. Az imperializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülése olyan mértekben, olvan határig élezi a kapitalizmus ellentmondásait, melv határon túl a forradalom kezdődik. a) A munka *és a tőko közö+ti ellentét. A féktelen kizsákmánvolás. doIítikoj ér gazdasági elnyomás kiélezi a nroletariátns és burzsoázia közötti osztálvellentétet. bj jmnerialista hatalmak közötti oiiarifétok. A mavimális profitért folvó ham a boCrivásj övezetek meg- kanarintása céljából; rl a gyarmati ós függő országok népei ős a7 őVef plnvomó imperialista hatalmak közötti ellentétek. (Folytatjuk! Katona József az elmúlt hetekben és mire készülnek a hőgyészi pedagógusok és fiatalok. November 24-én Arany János emlékünnepséget rendezett a Hunyadi János általános iskola nevelotestü- -lete és tanulóifjúsága. Az emlékesten Sólymos Rezsőné tanárnő tartott meg emlékezést a nagy költőről. A műsort Csabonyi Hedvig, Márta Katalin és Mezei Mihály nevelők állították össze. A műsorban részt- vettek a helyi KISZ tagjai is, külö.iö sen Dávid Ágnes aratott sikert szavalataival. Az előadáson több mint ötszáz főnyi közönség gyűlt össze és a tiszta bevételt az úttörő csapat támogatására fordítják. A további tervek is figyelemreméltóak. A helyi KIS?.-szervezet a tél folyamán egyfelvonásos színművet tanul, amelyet nemcsak hc'vben, hanem a környező községekben is bemutatnak. Mezei Mihály nevelő a té’en három operaismertető előadást tart, amelyeket hanglemez bemutatóval köt össze és az énekkar is közreműködik. Az ismeretterjesztő mun kában résztvesz Breitenst°in Miklós erdőmérnök is. Az erdőről és annak munkáival kapcsolatban tart előadást. amely iránt máris nagy az érdeklődés. A művelődési otthonban december 1-én könyvkiál'ftá.st nvflt. A kiállítás keretében Virág Táros nevelő tart könyvismertető előadást.
