Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-24 / 302. szám

VOLNA MW VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 302. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Kedd, 1957 december 24. A tamási Vörös Szikra Isz-nek több mint 13 millió forint vagyona van Megyénk egyik legnagyobb szövet­kezetében, a tamási Vörös Szikrában megtartották az éwégi zárszámadó közgyűlést. Az 1957-es gazdasági év mérlege jót mutat. Azt tudniillik, hogy a Vörös Szikra megalapozott, jó gazdaság. Tiszta vagyona tizenhárom millió kilencszázharminc forint. Az 1957-ee gazdasági évben több, mint 3 millióval gyarapodott a Szikra va. gyoma. A többi között új 80 férőhe­lyes hizlaldát építettek, s nagyobb összegeket ruháztak be az állatállo­mány fejlesztésére. A Vörös Szikra Termelőszövetke­zetben az elmúlt gazdasági évben egy munkaegység pénzértéke nem volt a legmagasabb a tamási járásban. — Égész pontosan 46 forint 19 fillér az egy munkaegység pénzértéke. Ezzel szemben a Szikrából kivált tamási Uj Életben 52 forint 78 fillér. De a Vörös Szikra tagjai is nagyon meg vannak elégedve gazdaságuk jövedelmével. Hiszen a tavalyihoz viszonyítva két­szeresére emelkedett a tagok részese­dése. Egy átlagosan dolgozó tsz-tag 1400—1500 forintot keresett a szövet­kezetben. De vannak olyan tagok is, mint Reimann József, aki 413 munka­egységet teljesített 10 hónap alatt, s erre természetben és készpénzben annyit kapott a szövetkezettől, hogy az átlagos havi jövedelme 2432 fo­rint. A Vörös Szikra tagjai közül a tsz-ből kapott részesedésből hatan új házat vettek, három fiatal pedig mo­torkerékpárt vásárolt. A Vörös Szikra Tsz tagjai a zár­számadáskor csak egy részét osztot­ták szét maguk között, annak amit megtermeltek, a másik részét már az 1958-as gazdasági évre tartalékolták és minden esedékes állami hitelt ki­fizettek. Sőt, a Vörös Szikrában pon­tosan kifizették a tagoknak a föld já­radékot is, ami közel 40.000 forintot tesz ki. Ezenkívül takarmányból annyit tartalékoltak hogy az 1958-ra, amelynek pénztértéke 1,706.770 fo­rint. De kell is a jószágoknak az abrak, hiszen a nagyszámú tenyész­állattartás mellett az új gazdasági évben az egyik legjövedelmezőbb üzemága lesz a Szikrának a szarvas- marha és sertéshizlalás. A tervben ugyanis az szerepel, hogy 1958-ban 356 darab sertést és 80 szarvasmarhát hizlalnak eladásra. Zárszámadás óta 19 új tagot vettek fel a tamási Új Élet Tsz-be A tamási Uj Élet Termelőszövetkezet, amely ez év tavaszán alakult, napiul napra több tagot számlál, A megalakuláskor 61 tagja volt a szö­vetkezetnek, ma pedig 101-en vannak az Uj Életben. A zárszámadó köz- gymlés óta kilenc családot, 19 tagot vettek fel az Uj Élet Tsz-be. Ezek között van Sztemler Lajos, aki az elmúlt napokban lett tsz-tag feleségé­vel együtt. De az Uj Élet Tsz-ben nen vesznek fel mindgn jelentkezőt. Balogh Józsefet például nem vették fel, mert ő idős ember lévén, maga akar csak a tsz-be lépni, családja pedig tovább gazdálkodott volna a 12 hold földön. Azt mondták az Uj Élet tagjai — nagyon helyesen — ilyen tagokra nincs szükség a szövetkezetben. A Tolna megyei tsz-ek és HTSZ-ek országosan is elsők a halgazdálkodásban A Tolna megyei termelőszövetkeze­tek ée halászati termelőszövetkezetek országos viszonylatban, is az első helyre kerültek halgazdálkodási ered­ményeikkel. y A kis szerszámos halászok kivéte­lével 3000 mázsán felül termeltek halat, amelynek jórészét közélelme­zés céljára adták át. A Paksi Halá­szati Termelőszövetkezet 13 éves működése alatt ebben az évben érte el a legjobb eredményt, 1000 mázsa halat fogtak és értékesítettek. A tsz-ek közül a felsónánai Zöld Mező, a gyulaji Uj Barázda és a si- montornyai Uj Élet Tsz ért el jó eredményt, amely az évvégi zárszám­adásoknál is kedvezően befolyásolja a munkaegységrészesedést. Minden beteg kap karácsonyi csomagot a pincehelyi kórházban Már egy héttel ezelőtt hozzáláttak a diótöréshez, ami a hagyományos karácsonyi beiglibe kerül. A diótörést a rendes „műszakon” felül végezték a szakácsnők a pincehelyi kórházban. Ugyanis a betegek számára otthonias, kedves karácsonyt akarnak rendezni. Ennek megfelelően nemcsak a kór­ház dolgozói kapnak karácsonyi aján­dékcsomagot, hanem a betegek is. Állítanak a betegeknek is karácsony­fát, mindegyik osztálynak külön-kü- lcn és ezen felül a kórház dolgozói részére is. A körülményekhez ké­pest így azok számára is kellemes lesz a karácsony, akinek családjától távol, a kórházban kell eltölteni ezt az ünnepet. A kis ajándékcsomag ezen az ünnepen azt a gondoskodást fejezi ki, amelyben részesülnek a kór­házi kezelés során. Súlyos baleset Tolna és Mözs között Hétfőn a korareggeli órákban sú­lyos baleset történt Tolna és Mözs községek között. A 25. sz. AKÖV helyi járatú autóbusza, amelynek ve­zetője Kiss István, elgázolta Lőrincz I'tván dunaszentgyörgyi lakost, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett,, hogy életveszélyes állapotban szállí­tották be a szekszárdi kórházba. Aí körülmények még nem tisztázódtak teljes egészében. Azt megállapították, hogy Lőrincz István Potyondi József- né tolnai lakossal haladt az új há­zaktól az út felé. Útközben Potyondi- né figyelmeztette Lőrincz Istvánt, hogy vigyázzon, mert árok követke­zik, majd pedig arra is, hogy vi­gyázzon, mert jön egy autóbusz. Az úttesten az asszony csak azt vette észre, hogy a busz hirtelen lefékezett. Erre ő azt gondolta, hogy leállította Lőrinc, mert fel akart szállni és azért állt meg az autóbusz — közben elgá­zolta Lőrincz Istvánt. Az eddigi ada­tok szerint az nyilvánvaló, hogy nem az autóbusz szabálytalan közlekeöése okozta a balesetet. 99 VÁSÁRLÁSI LÁZ“ A KARÁCSONY ELŐTTI „vásár­lási láz” nemcsak arról tanúskodik, hogy az emberekből nem veszett ki az ajándékozási vágy, hanem ha egy kicsit a dolgok mélyérp nézünk, ki­derül, hogy még arról is tanúskodik ez a nagy vásárlási láz, hogy több pénzük van az embereknek, mint azelőtt. Ugyanis, ha nem lenne sok pénzük, nyilván nem is vásárolnának ennyit. A múlt év hasonló időszaká­ban rendkívüli állapotok uralkodtak: sok üzemben sztrájkoltak, nagy kár érte az országot, a pénz értéke ve­szélyben- forgott és így mindenki igyekezett áruba helyezni a pénzét. Akinek megtakarított pénze volt, az elvásárolta, mert félt, hogy elveszti értékét. Az idén nincsenek ilyen rend kívüli körülmények, az emberek nyu­godtan terveznek az elkövetkező évekre, és nyilvánvalóan nagyobb „háztáji” beruházásokra is, — mint a házépítés, bútorvásárlás, — rak­nak félre pénzt. AZ EMBEREK mégis majdnem annyi pénzt tudnak így is a boltok­ba vinni, mit amikor egy évvel ez­előtt kiürítették zsebeiket. A boltok forgalma erről tanúskodik. A szek­szárdi 21. számú konfekciós népbolt például szombatig, amikor még több nap vissza volt karácsonyig, majdnem elérte azt a forgalmat, mint a múlt év utolsó negyedében. Ha az 1955-öt normális évszakhoz viszonyítjuk a forgalmat, kiderül, hogy szinte mindé nütt jelentős növekedés van. Az előbb említett üzletben például mintegy 25 százalékkal meghaladták már szom­bat estig az 1955-ös év utolsó negye­dének a forgalmát. A szekszárdi já­tékboltban mintegy 60 százalékos a forgalomnövekedés. A MEGYE KÖZSÉGEI közül külö­nösképpen Dunaföldváron növekedett jelentős mértékben a forgalom. Itt még a vártnál is nagyobb a forgalom növekedése. A népboltok forgalma átlagosan 15—20 százalékkal növe­kedett az 1955. évihez viszonyítva. — Ezek a számok azt mutatják, hogy az idei évben körülbelül ilyen arányban növekedett a lakosság bevétele. A HITELESSÉG kedvéért meg kell említeni még azt is, hogy nem­csak forint összegben kifejezve na­gyobb a forgalom, hanem az eladott áruk mennyiségénél is és minden bi­zonnyal nagyobb lenne a pénzbeli be­vétel, ha különféle keresett cikkekből nagyobb mennyiséget tudnának az árudáknak küldeni. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elhatározta, hogy februárban. „A társa­dalmi tulajdon védelme” címmel ki­állítást rendez Szekszárdon. A kiállí­tás keretében fényképek, dokumen­tációs anyagok, akták, periratok, bírói döntések anyaga szerepel, ezen­kívül gyár; selejteket, a köziekedé« balesetekből származó károkat is bemutatják, általában mindent, amely a társadalmi tulajdont káro_ sítja. Megkezdte a fakitermelési a szedres! erdőbirtokossá^ A szedresi erdőbirtokossághoz tar­tozó 55 holdas erdő mintegy másféL holdas elöregedett részen megkezd­ték a fakitermelést. A kitermelt-fa egy részét, 12 köb­métert az iparnak adnak át az erdőbirtokosság tagjai rönkben. A másik részéből az 1958-ban épül» új kéttantermes iskolához biztosítják a faanyagot. Ezután elégítik ki majd a tagokat a végzett munka arányába» Az erdőbirtokosság úgy határozott, hogy a már korábban kitermelt sza­bad területeket újra telepíti. Ajándékozások karácsonyra „ü házasélet egészségügyi problémái“ címmeL tart előadást a TTIT egész­ségügyi előadássorozata keretében de­cember 27-én dr. Schneider Zoltán. Január 10-én dr. Harsányi István a Budapesti Gyermeklélektani Intézet munkatársa „A házasélet lélektani problémái” címmel tart előadást. — Mindkét előadásra a kórház kultúr­termében kerül sor. Ez utóbbival vé- getér a TTIT egészségügyi előadás- sorozata. A Vöröskereszt megyej titkársága az iskolás és óvodáskorú gyermekek részére 4000 darab melegítőt osztott szét karácsonyra. Elsősorban a faddi, hőgyészi és bonyhádi állami gondoj zett gyermekeket és a sokgyermekes családokat ajándékozták meg. A hő­gyészi óvodáskorú gyermekeknek még 50 darab különböző játékot, ét-t készletet, hegyi vasutat, hajasba bért és egyéb játékokat adott. A bonyhádi KTSZ nő dolgozói a Bonyhádi Állami Gyermekotthon 35 kis lakójának szereznek örömet. A karácsonyfa ünnepély alkalmával 1* kiló almát, 3 kiló szaloncukrot ée egyéb édességeket osztanak szét a gyermekek között. Szovjet pioDÍrok és a magyar úttörők találkozója Dombóváron Már régóta tervezték a dombóvári nőtanács tagjai, hogy baráti találko­zót rendeznek a dombóvári iskolák úttörői és a Dombóváron tartózkodó szovjet katonák pionír gyermekeinek részvételével. Az ünnepséget a közeL múltban tartották meg. A kisgyer­mekek ezen a napon nagyon izgatot­tak voltak. A magyar úttörők előre egy kis papírra írták fel az orosz szö­veget, amivel köszöntötték a szovjet pionírokat. De volt egy szovjet kis­lány, aki magyarul köszöntötte a dombóvári úttörőket. A találkozón műsor is volt: A magyar úttörők szavalatokkal és énekszámokkal szórakoztatták az egybegyűlteket. A szovjet pionírok szintén énekeltek és szavaltak. E kedves ünnepségen minden gyermek kapott egy karácsonyi csomagot. —■ Utána következett a barátkozás: A szovjet pionírok és a magyar úttörők) között gyorsan kialakult a jelvény­csere, de nyakkendőket is cseréltek a kis pajtások. Végül pedig uzsonnát kaptak az úttörők és a pionirok a dombóvári nőtanács asszonyaitól. Több mint fél millió adag halászlé a paksi és tolnai halászok idei fogásából Tolnában működik az ország egyik legerősebb két halászati termelőszö­vetkezete a paksi és a tolnai halász­szövetkezet. A paksiak öt halászbri­gádja különösen igen eredményes volt az idén- A nyolcszáz mázsányi tervükkel szemben közel 1100 mázsa halat fogtak a dunai brigádok és a tavi halászok. Ennyi halat a paksiak csak két év összesített zsákmány eredményeként mondhattak maguké­nak az előző években. Az idei halászszerencse már az év elején biztossá lett a paksiak ré­szére. A régi halász-mondák ugyanis azt tartják: ha az év elejéin nagy hal \ akad Q „horogra”, akkor rendkívül J gazdag esztendő köszönt a halászokra. A P ksi Halászati Termelőszövetke­zet dunai brigádjai pedig már az ol­vadás után, március első napjaiban, hálójukba kerítették az év legszebb zsákmányát a 270 centiméteres hosz- szú és 135 kiló súlyú tengeri vizát. A tolnai halászokat már nem kí­sérte ilyen szerencse, de ázért ők is mintegy 700 mázsa halat fogtak eb­ben az évben. A paksiak és a tolnai halászok együttes eredménye: 1800 mázsa jóminőségű dunai hal, ami azt jelenti, hogy a paksi és tolnai halá­szok idei fogásából több, mint fél­millió adag halászlevet lehetett ké­szíteni. Jltwít fl-Ui&inML 0 0 A nyáron írtunk már arról> hogy Hermann János, a hőgyészi gyár- kéményépítőmester Egyiptomba uta zik az El-Tabinban folyó építkezé­sekhez. A múltkoriban hírt adott magá­ról távolbaszakadf ismerősünk. Le­veléből közöljük az érdekesebb rész leteket. „A Nílus völgyében a sivatag és a gazdag nilusmenti termőföldek találkozásánál dolgozunk. Kényel­mesen berendezett, fürdőszobás la­kásunk ablakából láthatom, ha ki­tekintek az évezredes gizehi pira­misokat. A Nílus völgyében most másodszor terem a kukorica ebben az évben. Novemberben olyan idő volt, mint nálunk augusztusban. — Most a december kissé hűvösebb. A levegő lehűlt, az éghajlat hason­lít a mi május havi időjárásunkhoz. Néha bejárok autóbuszon az épít­kezésről Kairóba. Gyönyörű a város középpontja. Három-négy sorban száguldanak az automobilok a fő­útvonalakon. A külváros negyedei azonban egyelőre még nagyon sze­gényesek. Az itteniek legnagyobb csodálko­zására (mivel gz arabok nem eszik a disznóhúst) levágtunk egy 150 ki­lós disznót. Nagy lakomát rendez­tünk igazi magyaros disznótort. A szakácsunk arab, de már megtanulta a magyar ételek készítését és ahogy mondja, már jobban megszerette őket, mint a saját szülőföldje ételeit. Érdekesek itt az emberek. Az arab férfi kőművesek, akikkel együtt dolgozom, szoknyaszerű bur. nuszt hordanak. A nőkön pedig nad­rág van. Jönnek erre külföldiek is az autó­úton a gizehi piramisokat szemlélni. Ahogy észrevettem, az amerikaia­kat, franciákat, angolokat nem igen kedveli az itteni nép. Minket, magyarokat nagyon sze­retnek, mert tudják> hogy álla­munk akár a Szovjetunió és a töb­bi népi demokratikus állam, az arab népek mellé állt a nemzetközi poli­tikai küzdőtéren.” Lehetne még sok érdekeset idézni a levélből. Hermann János sokat lát, hall, tapasztal a messzi távoli El-Tabinban. Legközelebb ha majd levelet kapunk tőle, ismét írunk olvasóinknak távoli levelezőnk él­ményeiből. (-h-) Társadalmi tulajdon védelme kiállítást rendez a szakszervezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents