Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-02 / 258. szám

1951 november 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 LENIN ES A NÉP 1 körünkben Szekszárdon va­laki. Zalai János gyógyszerész, a megyei tanács egészségügyi osz­tályának dolgozója, vagy ahogyan mindenki ismeri: a Zalai patikus, — aki többször látta Lenin elvtársat, sőt egy alkalommal személyesen is be­szélt vele. Elbeszélgettünk. Mikor és hol látta Lenint? — Nem volt nagy dolog Le­nint látni — mondotta. — Lenint naponta tízezrek látták. Részt vett több gyűlésen, értekezleten és rend­szerint hozzá is szólt. Naponta szá­zak beszéltek vele. Bizony Lenin a nép körében töltötte idejének leg­nagyobb észét, a forradalom és a nép ügyének minden apró részlete iránt érdeklődött s beszélt mindenki­vel, aki nagy munkájában segítséget, tájékoztatást nyújthatott. Az ő kap­csolata a néppel nem csak elméleti kapcsolat volt, hanem a mindennapi gyakorlatot jelentette számára. 1921-ben Leningrádban, a leg­nagyobb kórház gyógyszertárában, mint hadifogoly-gyógyszerész dolgoz­tam — emlékszik vissza Zalai János. Abban az időben nem volt digitális és koffein. Herba adonisz vermalis fő­zetet készítettünk, koffein helyett pe­dig kámfort írtak az orvosok. Te­kintettel arra. hogy a kámfor vízben nem oldódik, olajban oldottam fel. ezáltal a kámfor cgvnemű oldatot adott és mind külsőleg, mind ízre kellemes és használható orvossággá lett- Ezt az újítást átvették a többi kartársak is­HÍREK Jp’gy alkalommal órákban autón késő esti eljöttek a Szmolnij gyógyszeréért. Ügyeletes voltam éppen, én adtam ki az igé­nyelt mennyiséget. Utána lenéztem az ablakon, s az ablaktól nem messze, egy nyitott autóban Lenin elvtárs ült. Kísérője, aki a gyógyszercsomagot vitte, említette Lenin elvtársnak — rám mutatva —, hogy ez a hadi­fogoly csinálja ezt a használható és jóízű orvosságot. Lenin felállt az autó­ban, felém fordult, s néhány közvet­len szóval megköszönte fáradságomat. Annyira meglepett Lenin közvetlen­sége és egyszerűsége, hogy válaszul megkérdeztem tőle, hogy szolgál az egészsége. Lenin átható tekintettel né­zett rám, majd kérdéssel válaszolt1 — Miért érdekli ez magát? — Engem minden beteg egészsége érdekel — szóltam. Lenin tapsolni kezdett szavaim után, majd ezt mondta: — Helyes, hogy minden beteg egészsége é dekli, majd elhajtatott.. . — VARSÁDON a legeltetési bizott­ság nagyszabású fásítást végez — ez­úttal a község rétjein, a patakok part­ján. A fásításra a tavasszal kerül sor s 'hozzá 7000 darab kanadai nyár-cse­metét használnak fel. * — NYOLC HÁZASSÁGKÖTÉS tör­tént ezideig ebben az évben Kistor­máson — ebből is négy az utóbbi he­tekben. Az anyakönyvekbe ezenkívül négy születést és négy halálesetet je­gyeztek be. Előreláthatólag azonban az év végéig megváltozik ez az arány a születések javára. * — A FELSZABADULÁS ELŐTT Kisszékelyben mindössze három-négy telepes rádió juttatta el a világ híreit a község lakosságához. Ma már 220 rádióhallgatót tartanak nyilván, de a valóságban ennél is több ráijiió van, jónéhányan ugyanis „feketén” élvezik a rádió műsorát» * — ELJÁRÁS FOLYIK Probszt Mi­hály felsőnyéki volt földművesszö­vetkezeti dolgozó ellen sikkasztás miatt. Értesülésünk szerint olyan újabb adatok kerültek napvilágra, amelyek bűnösségét bizonyítják. * — DECEMBER HÓNAPBAN szín­házi hetet rendez a dombóvári járási kultúrház. Dec. 15—21-ig minden este a járás valamelyik községének színjátszó csoportja tart előadást a járási kultúrházban. A színházi hét utolsó napján a dombóvári színját­szók szerepelnek. * — TENGELIC KÖZSÉG ebben a hónapban ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból a hónap végén ünnepséget rendeznek a községi kultúrházban, ahol előadás­ban ismertetik a község múltját. Az előadás után a községi tanács szín­játszó csoportja a Mágnás Miska c. operettet mutatja be. * — NOVEMBER 13-ÁN elsőízben szerepelnek Szekszárdon a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Bemutat­ják Eisemann Mihály: „Bástya sétány 77.” című operettjét. A városi kultúr­ház két előadást rendez ebből a da­rabból, negyed 6 és fél 9 órai kez­dettel. * A kocsolai községi tanács a köz­ségfejlesztési alapból a község hatá­rában két fagerendás hidat vasge­rendásra építtetett át. — KESZÖHIDEGKUTON van egy „titokzatos” .út, amely körülbelül 400 méter hosszan megy fel az egyik dombra és az egyébként síma út időn­ként beszakad a teher alatt. Egy-egy beszakadásnál 4—5 méteres üreg kép­ződik és az üreg alján víz tör fel. Megtörtént már, hogy az út egy ökörfogat alatt szakadt le és az ökör a lábát törte. Más alkalommal egy traktor alatt szakadt le az út és a gépet emelővel kellett kiemelni. * — DUNAFÖLDVÁRON a múltban volt taxiállomás, amit azonban be­szüntettek, mert nem volt kifizetődő. Most a tanács és az egészségügyi dol­gozók kérvénnyel fordultak az AKÖV-höz hogy ismét létesítsen- taxiállomást Dunafölaváron, legalább egy autó erejéig. * — A HAJDANI ETRURIÁBAN, Perugiától nyugatra fekszik a híres Trasimenó-tó, amelynek partján Han­nibál legyőzte Flaminius római kon­zul seregét. Az olasz tudósok, akik egy idő óta hidrológiai vizsgálatokat vé­geznek itt, megállapították, hogy a Trasimeno vize lassanként eltűnik. * — KANSAS CITYBEN egy konfek- ciós üzemben, harmadik betörése al­kalmával fogtak el egy 32 éves fér­fit. Letartóztatásakor kijelentette: „Szükségem volt valami tisztessége­sebb ruhára, mert bankrablásra ké­szültem, s oda az ember nem mehet akárhogy...” * — A GYÖNKI JÁRÁSBAN sertés- pestis miatt ebzárlatot rendeltek el. A tapasztalatok szerint ugyanis a ku­tyák veszedelmes terjesztői ennek a betegségnek azáltal, hogy megeszik a fertőzött döglött sertések húsát stb. Ezzel egyidejűleg több fontos egész­ségügyi intézkedés is történt a beteg­ség terjedésének a megakadályozása érdekében. * — Egy új tó létesítésével foglal­kozik a szekszárdi városi tanács. Ez a tó a tervek szerint a Bartató dűlő­ben lesz, a régi és az ezután építendő új városrész között. * — A decsi földművesszövetkezet­ben a háromnegyedévi mérleg alap­ján az évi tiszta jövedelem elérte a 157 700 forintot. A földművesszövet­kezet ezévi terveiben 112 000 forint tiszta jövedelem szerepelt, tehát sok­kalta nagyobb lesz az évi jövedelem, mint amire számítottak. Igaz, a kel­lemes csalódás sohasem árt. Á leendő mezőgazdasági szakmunkások között A Lengyel! Mezőgazdasági Szak­iskolában évente visszatérő probléma a beiskolázás, amiről lapunk aug. 30-i számában cikket írtunk. Akkor ugyanis az volt a kérdés, megkezd- jék-e a kétéves szakiskolán a taní­tást, mindössze 22 jelentkezővel. A cikk hatására jelentkeztek még né- hányan és megkezdődött a tanítás. A létszám bár nem teljes, de mégis nevelik a jövő szakmunkásait... A tanulókkal, akikkel beszélget­tünk saját elhatározásukból. jelent­keztek az iskolára. S nem is olyan szándékkal, mint az elmúlt években a legtöbb fiatal tette ezt. Takács Zoltán, a németkéri Ságvári Tsz tag­ja például kijelentette: „Azért jöt­tem az iskolára, mert tanulni aka­rok, és minden körülmények között visszamegyek a termelőszövetkezet­be, ahol három évig dolgoztam, mint kocsis. A Ságvári Tsz-ben >s szükség van mezőgazdasági szakis­meretekkel rendelkező tagokra, hogy még jobb eredményeket érjünk el.’“ Ezt jóleső érzés volt hallani, azért, mert azok a fiatalok, akik az elmúlt években valamilyen iskolát végezték, nem igen akartak vissza­menni oda, ahonnét az iskolára küld­ték őket, máshova mentek dolgozni, valamennyien irányítók szerettek volna lenni. S ha ez nem sikerült, megváltak a mezőgazdaságtól. El­helyezkedtek az iparban, majd a közigazgatásban. TUfta megyei Persze az eredmény még nagyon kezdetleges. A falusi parasztifjúságot a föld, és a mezőgazdasági munka szeretetére még sokaf keü nevelni» De ha sok olyan parasztfiatal lesz, minden községben, mint az a négy, akivel a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskolán az uzsonnaszünetben beszéltünk, akkor ez már könnyebb lesz, az eredménye is nagyobb lesz. Elmondották még ugyanis az emlí­tett fiatalemberek, hogy az iskolán sokat lehet tanulni, jó az ellátás, fi­zetni nem kell. S mindezt haza- menve falujukba elmondják majd fiatal barátaiknak is.. És segítenek az iskolának abban, hogy helyettük két év múlva újak, sokkal többen je­lentkezzenek szakiskolai tanulónak. M. L.-né HIRDESSEN * el." Szekszárd Mártirok-tere 15-17 rencsére már nem ringatják magu­kat ilyen illúziókba. Mézes Zoltán závodi egyéni gazda fia is elmon­dotta, hogy semmi pénzért sem vál­na meg a mezőgazdaságtól. Tanult, művelt, paraszt akar lenni, olyan, mint az apja, aki aranykalászos gazda. Aradi János kölesdi paraszt­fiatal pedig tovább szeretne tanulni. Ő négy gimnáziumot is végzett, s majd, miután kikerül a kétéves mezőgazdasági szakiskolából, vala­melyik állami gazdaságban szeretne dolgozni, hogy keressen egy kis pénzt, s közben beiratkozik az Ag­rártudományi Egyetemre levelező­nek. Neki is szilárd elhatározása, hogy a mezőgazdaságban marad. A negyedik, Korenn Mihály, a gyönki Vörös Csillagból jelentkezett az isko­lára. De ő nem ide akar visszamen­ni, hanem másik termelőszövetke­zetbe. A beszélgetés rövid volt, de a lé­nyeget azért megtudtuk: A mező- gazdasági szakma népszerűsítésének, a mezőgazdasági szakmunkások fo­kozottabb megbecsülésének a kezdeti eredménye már megvan Az a kevés fiatal, aki most a Lengyeli Mező- gazdasági Szakiskolán tanul azért teszi ezt, mert szereti a mezőgazda­ságot, nagyobb hozzáértéssel akarja termelni a búzát, a kukoricát és min, dent, mint ezt ősei tették. TOLNA MEGYEI Hirdetésbe Ivétel a Kiadóhivatalban Szekszárd, Mártirok-tere 15—17 T enin nem csak a politikus sze mével nézte a népet, hanem talán inkább az emberbarát szemé vei. A népnek minden gondját, bajái ismerte és igyekezett konkrét segítsé­get nyújtani. 1921-ben, amikor ez £ kis elmondott eset történt, a prole­tárforradalom, a polgárháború és ai intervenciós háborúk győzelmes be fejezése után Lenin elvtárs a Szovjet­unió , vezető egyénisége volt, ak: felé nemcsak a szovjet nép, hanen az egész világ munkásságának tekin tete és szerctete áradt. Bár rengeteg sok elfoglaltsága volt, sok munkája közepette, ez a nagy ember talál! alkalmat arra, hogy köszönetét mond­jon egy hadifogoly gyógyszerésznek amiért találékonyságával a betegei szenvedéseit enyhítette. T enin 33 esztendeje halott. D< Moszkvában, a Vörös téren minden nap reggeltől estig, csőben fagyban, izzó napsütésben két-háron kilométeres sor-okban várnak az em­berek csendben, hogy elvonulhassa nak Lenin bebalzsamozott holttest» előtt. Nincs rendezés, nincs szervezés Rendőrnek, karszalagos irányítónak i nyomát sem látni. Mindenki fegycl mezetten vár a sorára, s könnyesei a szemek, nem csak a nagy államfér­fit. hanem a jóságos emberbarát!) tisztelik és szeretik. Szemhi Jánni A naki földművesszövetkezet munkájáról Egy raktár tervezését még 1955-bet elkezdték, s a terv el is készült, di több semmi, s ebbe raktározni nen lehet. Mindössze egy tárolásra alkal más pincéje van a szövetkezetnek ahova burgonyát, zöldséget tehetnek de ez a gyakorlatban kicsinek bizo nyúlt... Kötött a szövetkezet a dolgozókká zöldségtermelési szerződést, de a tér ményeket átvenni nem tudja, táró lási helyiség hiányában, vagy ha át veszi rajtarothad, ha diszpozíció nem kap: — így szembekerül a tér melőkkel, akik más szerződéskötés nél is elvesztik a szövetkezet iránt bizalmukat.... Sok feladat van még a szövetkeze dolgozói előtt, hogy a lakosság ér deklődését és bizalmát a szövetkeze felé fordítsák, aminek eredményi hatásosan majd abban nyilvánu meg, hogy a dolgozók forintjaikká támogatják részjegyek jegyzése for májában a szövetkezetei, s ezen ke resztül már magukénak is érzil majd azt. a szuveucezeuieK.. oimai ueszeiun erről a problémáról és sokszor felü­letesen elintézzük az áruellátást az­zal, hogy kielégítő, jó... Vitathatat­lan, hogy illetékes szerveink nagj erőfeszítéseket tesznek annak érde­kében, hogy a lakosság szükségleté minden téren kielégítsék, de enne! ellenére vannak hiányosságok még A földművesszövetkezet vezetői arról panaszkodnak hogy élesz­tőből és ecetből nem tudják ki­elégíteni a lakosság igényeit. Egy hétre egy családnak nem jut három deka élesztő sem. Hasonló a helyzet az ecettel is. Ami kor e dolgokról beszélgettünk a sző vetkezet vezetőivel, pontosan négj hete nem volt már ecet a községben Azt felesleges is hangsúlyozni, hog) pont most lenne rá legnagyobb szük­ség, hisz a lakosság most gondosko­dik évi savanyúság szükségletéről illetve így csak gondoskodna. — Dombóváron volt egy ecetgyár — mondják a nakiak — miért nem üze­meltetik, nagyszerűen el tudná látn: a környéket. A bor, és általában a szeszesital ellátás területén nincs fennakadás Borbój van elég, most már sörből is mert még a nyáron öt boltra adtak hét hektót, most 15-öt küldenek ren­delés nélkül. S ebből már marad is Palackozott sört viszont többet is el tudnának adni, mint amennyil kapnak. A felvásárlás munkáját megne­hezíti, hogy nincs megfelelő rak­tárhelyisége a szövetkezetnek ) ahova a felvásárolt árut el tudná rakni. A legtöbb ember, ha elmegy a föld. művesszövetkezetek előtt, vagy hs hall róluk valamit, még akkor is, ha maga tesz egy megjegyzést velük kapcsolatban — egyszerűen tudomá­sul veszi, hogy vannak, hogy létezik egy ilyen szerv, mint ahogy tudomá­sul veszi, hogy van szálloda, meri szokás, hogy nagyobb helyeken le­gyen, vágj'- természetesnek tartja, hogy ma már szinte minden község­ben van mozi — nem gondol arra hogy mindez miért van, hogyan jött létre, hogyan teremtődött meg a feltétele, milyen feltételek között milyen munka folyik ott. Nos. ez utóbbival szeretnénk most foglalkoz­ni egy földművesszövetkezetet — kö­zelebbről a naki földművesszövet­kezetet téve alaposabb vizsgálat tár­gyává... Soha nem gondoltam, hogy milyen sokrétű munka folyik egy ilyen föld­művesszövetkezet keretén belül, mint ahogy arról meggyőződtem: feladata a lakosság áruellátása kiskereskedelmi vonalon, foglal­koznak közétkeztetéssel, szabad­felvásárlással (termény, tojás, baromfi), darálással, szikvízüze- mük van, húsboltot üzemeltejt- nek, szeszfőzdét tartanak fenn és van termelési üzemáguk, szer­ződéseket kötnek cukorrépa, rostkender, stb. termeltetésére. A legegyszerűbb lenne valamennyi, úgynevezett reszortfeladatot sorra- venni és elemezni, hogy hol, milyen eredmények, hiányosságok tapasztal hatók —-, de ez az unalmasságig hosz szúra nyúlna. Nézzük tehát az egyik legfonto­sabb feladatát a f öldművesszövet ke­zeinek, az áruellátást. Szükséges megemlíteni még ezelőtt, hogy Nak- hoz tartozik két másik község is, Lápafő és Várong, tehát három köz­ség áruellátásáról kell gondoskodni

Next

/
Thumbnails
Contents