Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-17 / 271. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 november 17. Ä Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957 évi 63. íszámú törvényerejű rendelete a munkás-tanácsokról 1. paragrafus: A munkástanácsok ról szóló 1956. évi 25. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti. 2. paragrafus: A jelen törvény- erejű rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. t DOBI ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KRISTÓF ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. ■ magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Stövetsége Elnökségének 1.086/19S7.(XI. 17) számú határozata az üzemi tanácsokról Az üzemi demokrácia kiszélesítése a dolgozóknak, mindenekelőtt a munkásosztálynak és a termelés területén munkálkodó értelmiségieknek — a gazdasági építő munka irányításával való fokozottabb bevonása azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását a szocializmus építésében, meggyorsítsa a szocialista gazdaság felépítését, hozzájáruljon a népjólét további emeléséhez, s mindezek következtében tovább erősítse a néphatalom, a proletárdiktatúra államát. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése a hazánkban nagy tradíciókkal és a szocialista építő munka terén gazdag tapasztalatokkal rendelkező szakszervezeteknek, mint a dolgozók, mindenekelőtt a munkás- osztály leeátfngóhh tömegsz.ervezetei- nek — megtisztelő kötelessége. A magyar forradalmi munkásparaszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöksége az üzemi dolgo_ zóknak a vállalatok gazdasági irányításába, a termelés társadalmi ellenőrzésébe való fokozottabb bevonása céljából szükségesnek tartja, hogy a termelő vállalatoknál a szak- szervezetek irányítása alatt üzemi tanácsok alakuljanak és segítsék a tervgazdálkodás érvényesítését, az állami vál'alatok társadalmi tulajdonának megszilárdítását, valamint az állami vállalatok egyszemélyi felelős vezetését. Az előzőkben foglaltak figyelembevételével. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökségével egyetértésben az üzemi tanácsok megalakítását. szervezetét, és jogkörét az alábbiakban szabályozza: I. ■ ■ Üzemi tanácsok megalakítása 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 63. számú törvény- erejű rendeletével hatályon kívül helyezte a, munkástanácsok létesítéséről szóló jogszabályt, ezzel a munkástanácsok megszűntek. Ezért a népi demokrácia érdekeinek hathatósabb védelmére és a dolgozók demokratikus jogainak bővítésére a szakszervezetek irányítása alatt működő üzemi tanácsot kell alakítani. 2. A Magyar Népköztársaságban a termelő üzemek tiilnvomó többsége társadalmi tulajdonként az állam tu- laidona. Az állami vállalatokat az állam nevében az igazgató vezeti, akinek egyszemélyi vezető hatáskörét és felelősségét az üzemi tanácsok alakítása nem érinti. 3. Üzemi tanácsokat kell alakítani minden állam; ipari termelő vállalatnál bányában, állami mezőgazdasági vállalatnál — ideértve az egves állami intézményeket — (MÁV, Posta stb.l ipari termelő (javító) vállalatait is. 4. Nem szabad üzemi tanácsot létrehozni a termelő tevékenységet nem végző vállalatoknál, hivataloknál. intimén veknél, szervezeteknél, közérvfokú iránvító szerveknél, a vasúti- és nostaforgalom. a közhasználatú a.i'tóközlekedés. villamos és légi közlekedés és a hajózás területén, valamint a kereskedelemben (beleértve a raktározó és készletező vállalatokat is). II. Az üzemi tanácsok hatásköre vékenységü'kkel neveljék a dolgozó- domására jutott, illetőleg birtokába kát a szocialista munkaerkölcsre, a került állami és hivatali titkokat kőhaza, az üzem szeretőiére. teles az államtitkok, illetve a hivatal; titok! büntetőjogi védelméről 12. Az üzemi tanács tagja a ta- szóló rendelkezések szerint meg- nácstagsággal járó munka során tu- őrizni. IV. ) Az üzemi tanácsok tagjainak megválasztása, jogállása és a tanácstagság megszűnése 13. Az üzemi tanácsok megalakításáról az üzemi bizottságok gondoskodnak. Az üzem; tanács 15—121 tagból áll, e kereten belül az üzemi tanács tagjai számát az üzemi bizottság határozza meg. Az üzemi tanács elnöke az üzemi bizottság elnöke. a) Az üzemi tanács tagságának kétharmadát az üzemi bizottság által behívott, választott szakszervezet; funkcionáriusok (ÜB tagok, műhelybizott- ságj tagok, bizalmiak) alkotják, egy- harmadrészét az üzemi dolgozók termelési tanácskozásokon választják; b) állásuk, illetőleg tisztségük folytán tagjai az üzemi tanácsnak — a vállalat igazgatója főmérnöke (fő- agronómusa). főkönyvelője, — a vállalat MSZMP titkára, KISZ titkára. 14. Az üzem; tanács tagjává — szakszervezeti tagságra való tekintet nélkül — csak olyan büntetlen elő életű a dolgozó néphez és a népköz- társaság alkotmányálioz hű jelölt választható meg, aki legalább két éve a vállalatnál dolgozik. 15. Az üzemi tanács tagjait üzemrészenként, műhelyenként, telephelyenként tartott termelési tanácskozásokon az üzem dolgozói választják két évi időtartamra. Egy-egy üzemrész. műhely, telep az ott dolgozók számarányának megfelelően az üzemi bizottság által megállapított számban választ üzemi tanácstagokat. A jelölés a műhely bizottság — ahol ilyen nem működik, — a szakszervezeti bizalmi feladata. A választás szótöbbséggel történik és annak érvé. V. nyességéhez az üzemrész, műhely, telep dolgozói kétharmadának a választásnál való részvétele szükséges. 16. Megszűnik a választott tagok tanács; tagsága: a) a megbízatás lejártával; b) a munkaviszony megszűnése; c) a tisztségről való lemondás; d) az összeférhetetlenség megállapítása továbbá e) visszahívás esetén. Az üzemi tanácsnak nem választott tagja tanácstagságát csak abban az esetben veszti el, ha megszűnik az a tisztsége, vagy állása, amelynek alapján az üzemi tanácsnak tagjává vált. 17. Az üzemi tanács választott tagjait ugyanaz a jogvédelem illeti meg amit a Munka Törvénykönyve az üzemi választott szakszervezeti vezetőknek biztosít. 18. Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozó nép érdekeivel összeférhetetlen az üzemi tanács tagsággal. Az összeférhetetlenséget az üzemi tanács állapítja meg és ezzel egyidejűleg az üzemi tanácsi tagság megszűnik. Ha az üzemi tanács tagja egyben valamely államhatalm; szerv választott tagja is (országgyűlési képviselő, helyi tanácstag) vele szemben az üzemi tanács összeférhetetlenséget nem állapíthat meg. Összeférhetetlenség megállapítása nélkül az üzemi tanács tagját csak választói hívhatják vissza a visszahíváshoz kétharmad szótöbbség szükséges. Az üzemi tariácsok működése 19. Az üzemi tanács a szakszervezet irányítása alatt működik. Az üzemi tanács tevékenységét ülésein fejti ki. Az üzemi tanácsot szükség szerint, de legalább negyedévenként össze kell hívni. Mindenkor össze kell hívni az üzemi tanácsot, ha az üzemi bizottság úgy dönt, illetve az üzem; tanács tagjainak legalább egyhar- mada vagy az igazgató kéri.. Az üzemi tanács üléseit munkaidőn kívül kell megtartani. 20. Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmad- része megjelent. A tanács döntéseit szótöbbséggel hozza, döntéseit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 21. Az üzemi tanács működésével kapcsolatos ügyviteli kérdésekben az üzemi bizottság intézkedik. Az üzemi tanács két ülése közötti időszakban az üzemi tanács számára biztosított hatáskörében az üzem; bizottság jár el és p megtett intézkedésekről a következő tanácsülésen tájékoztatást ad Az üzemi tanács jogkörében a tanács egyes tagjai nem járhatnak el. 22. Az üzemi tanács működéséről a dolgozókat rendszerese^ tájékoztatni kell. 5. Az üzemi tanácsoknak ellenőrző, véleményező és döntési jogkörük van. 6. Az üzemi tanács ellenőrzi a vállalat gazdaságos működését, ezen belül: a) A termelő berendezések, a nyersanyag, a pénzügyi eszközök és a munkaerő tervszerű felhasználását, b) a műszaki fejlesztés feladatainak végrehajtását, c) a minőségi ellenőrző szervezet működését, d) a munkafegyelem megtartását, e) a társadalmi tulajdon védelmére hozott rendelkezések végrehajtását. 7. Az üzemi tanács véleményét ki kell kérni az alábbi ügyekben: a) A minisztérium keretszámai alapján elkészített vállalati tervjavaslat, b) a vállalat saját eszközeiből, illetőleg a rövidlejáratú hitelekből történő beruházásainak meghatározása. valamint a felújításokra szánt összegek felhasználása, c) a meghatározott vállalati szervezeti felépítés és munkarend módosítása, d) a főbb bérezési formák kialakítása, e) az alkalmazotti létszám meghatározása, f) a nagyobb jelentőségű újítások és találmányok bevezetése, g) a mérlegbeszámolóból adódó feladatok. 8. A vállalat igazgatója, illetőleg az üzemi bizottság olyan kérdésekben! is kikérheti az üzemi tanács véleményét. amelyre nézve a jelen határozat 7. pontja ezt nem írja elő. 9. Az üzemi tanács dönt az alábbi kérdésekben: a) A vállalati nyereségrészesedés felosztásénak irányelvei. b) a Minisztertanács—SZOT vándorzászlóval. illetve az Élüzem címmel iáró pénzjutalom összegének felosztása, c) a szociális beruházásokra szánt összegek felhasználása, dl az igazgatói aia.n szociális és kulturális óóloVra fordítható részének felhasználáca, el a munkaruha elosztása, a törvényes rendel kezéseV keretén belül. fi külön ings’zaháivok által hatás- kÖnóVjp Utalt t-órdésekben 10. Az őz-mi tanárinak hatásköre Jrorete! Vözötf hozott döntéseit a7 igazgató köteles végrehajtani. Az üzemi tanáos olyan határozatának végrehaitását. a) amely jogszabályt sért — vagy bl amelynek meghozatalával hatáskörét túiiénte, az igazgató köteles megtagadni. III. Az üzemi tanácsok kötelezettségei: 11. Az üzemi tanácsok kötelessége, hogy a) munkák során a vállalat gazdaságos működéséhez a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával, a váiüalat , igazgatójának segítséget nyújtsanak. b) betartsák és betartassák a törvényes előírásokat, c) őrizzél^ és védjék a társadalmi tulaidont; d) segítsék személyes példamuta- tá'sel is a munkafegyelem megszilárdítását; e) határozataikkal javasla+aíkkal elősegítsék az ümmi demokrácia ki- feiles7+és°t. a dolgozók tömegeinek bevonását a népgazdaság, q vállalat előtt álló feladató^ megoldásában, te_ VI. Vegyes és záró rendelkezések 23. Az üzemi tanács tagját az üzem többi dolgozójával szemben semmiféle anyagi előny nem illeti meg, de a tisztség miatt hátrányt sem szenvedhet. 24. Jelen határozat rendelkezései nem érintik az üzemi bizottságok egyéb jogszabályokban előírt jogait és kötelességeit. KÁDÁR JÁNOS s. k. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. 25. Jelen határozat alapján az üzemi tanácsokat elsőízben 1958 március 1-ig kell megválasztani. 26. A jelen határozat kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról az iparág sajátosságainak figyelembevételével az illetékes szakszervezetek központi vezetőségei az illetékes miniszterrel egyetértésben gondoskodnak. SOMOGYI MIKLÓS s. k. p_ Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. HELYREIGAZÍTÁS November hó 16-i számunkban „527.358 forintot fizetett ki az Állami Biztosító” című cikkünkbe téves információ következtében hiba csúszott. A fentemlített összeget csak október hónapban fizették ki. Az önkéntes biztosítás bevezetése óta ösz- szesen 4,300.000 forintot fizetett ki az Állami Biztosító. A Dalmandi Gépállomás azonnali belépésre lelvesz Diesel és általános motorszerelőket. Órabér megegyezés szerint. Jelentkezés a gépállomáson. Ismét elhalasztották az ENSZ közgyűlésének vitáját a leszerelési bizottság kibővítéséről New York (MTI). Nyugati hírforrások szerint az ENSZ-közgyűlés ismét elnapolta a leszerelési bizottság kibővítésének tárgyalását. A közgyűlés kedden folytatja a kérdés megvitatását. A legutóbbi ülésen újabb javaslatokat nyújtottak be a közgyűléshez, összesen 14 országot javasoltak új tagnak a leszerelési bizottságba. Módosító indítványt nyújtott be Japán és Kanada, illetőleg India, Svédország és Jugoszlávia. India, Svédország és Jugoszlávia módosító indítványa azt kéri, hogy az új tagok közé vegyék fel Egyiptomot. Mexikót, Norvégiát és Lengyelországot is. v Az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának határozata Róma (TASZSZ). Az Avanti közölte az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának határozatát. A Központi Bizottság a középkeleti helyzetet illetően jóváhagyta annak a választáviratnak a szövegét, amelyet Pietfo Nanni, a párt főtitkára N. Sz. Hruscsovnak, a nyugateurópai szocialista párthoz intézett felhívására „A feszültség a török—szíriai határon enyhült — hangzik a határozat —, de az egyáltalán nem csökkenti annak a szükségességét, hogy harcoljunk az európai és amerikai gyarmatosítás ellen. Harcoljunk továbbá a nagyhatalmak olyan egyezményének megkötéséért, hegy ne avatkozzanak be a középkeleti ügyekbe, és harcoljunk az arab népek függetlenségének valamint semlegességének teljes tisz- teletbentartásáért.’“ A határozat megállapítja: komoly veszély rejlik abban, hogy mind- ezideig medeldatlan a leszerelés, az atomfegyver betiltása, és az atomkísérletek megszüntetése, a német egység kérdése, a Kínai Népköztársaság ENSZ jogainak rendezése. Az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottsága rámutat, hogy enyhíteni kell a nemzetközi feszültséget, a békés egymás- mellett élés politikáját kell folytatni, ami az emberiség legnagyobb javának — a békének a biztosítéka.” „Találkozzunk félúton a szovjettel" — amerikai kapitalista, sürgeti a szovjet tudósok javaslatának elfogadását. Newyork (MTI). A New York Herald Tribune beszámol arról, hogy százötvenöt szovjet tudós széleskörű nemzetközi tudományos konferenciát javasolt, amelyen a világ tudósai megvitatnák: Milyen veszélyek fenyegetik az emberiséget egy termonukleáris háborúban. A felhívást hat kiváló szovjet tudós írta alá: A. Nyeszmejanov, N. Szemjonov. I. Bar- gyini, A. A. Topcsijev, O. Kapica és D. Szkobelcin. A lap megjegyzi, hogy a szovjet javaslat annak a találkozónak az eredménye, amelyet egy vezető amerikai kapitalista, Cyrus S. Eaton több vállalat elnöke rendezett, szovjet, brit és amerikai tudósok részvételével. A lap „Találkozzunk félúton a szovjettel” címmel közli Cyrus S. Eaton cikkét, aki többek között ezeket írja: „Nem hiszem, hogy volna a világon még valaki, aki cdaadóbb híve lenne a kápitalizmusnak és a demokráciának, mint én. De véleményem szerint e két intézmény elpusztításának legbiztosabb módja az lenne, ha Amerika háborút kezdene Oroszországgal. Akár tetszik nekünk,, akár nem,azzal a helyzettel kell szembe néznünk, hogy Oroszország a korszerű háború minden, eszközével rendelkezik. Épp ezért nincs értelme folytatni a fegyverkezés; versenyt. Itt az idő, hogy mindenki, aki így érez, szót emeljen.“’ A Wanguard-terv szóvivője a Washington (AFP). A tudományos műszerekkel felszerelt első amerikai mesterséges bolygót márciusban bocsátják fel — közölte pénteken este a Wanguard-terv egyik szóvivője. Közölte: az Egyesült Államok december elején kilövi pályájára első bolygóját, majd három másik holdbébit bocsát fel a 10 kilós tudományos bolygó előtt. A szóvivő a továbbiakban kijelentette, hogy a decemberben felbocsátandó kísérleti gömb nem ad rádióban bip-bip jelzést, mint a szput- nyik, hanem egy állandó jelet, amit csak különleges adóval lehet venni. Csökkentett méretei miatt szabad szemmel nem lesz látható, bár a hordozórakéta harmadik része, amely saját pályáján mozog maid, minden valószínűség szerint látható lesz. lygó-felboesátást programról
