Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-15 / 269. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 1957 november 15. Befejeződtek a fiildmii vessző vei hesetek járási küldöttgyűlései A megye hat járásában szerdán, a dombóvári és a szekszárdi járás földművesszövetkezeteinek megtartott küldöttgyűléseivel, befejeződtek a k!i|lidöttgyűlések. összesen mintegy 150 megyei küldöttet választottak a járásokban, akik a novembervégi megyei küldöttértekezleten képvise­lik a közel 58 000 tagot számláló föld­művesszövetkezeteket. Gyönkön is a napokban tartották meg a járási küldöttgyűlést, amelyen számos, a szövetkezeti mozgalom szélesítését és a szövetkezetekbe tö­mörült dolgozók érdekeinek íokozot tabb érvényesülését is vitatták,, sok ilyen irányú javaslat, kezdeményezés is született. Szoboszlai Jenő, a Eöld- művesszövetkezetek járási központja igazgatóságának elnöke, már a beszá mólójában érintette, hegy a földmü- vesszövetkezetek tagjainak legtöbb­jében él és egyre erősödik a szövet­kezet ügyéért lelkesedő gondolat. El­mondotta, hogy amíg a megye föld­művesszövetkezeteit több mint más- félmillió kár érte az ellenforradalom idején, a gyönki járás szövetkezeteit nem érte károsodás a múlt év őszi ellenforradalom idején. A legtöbb szövetkezetben meg­szervezték az üzletek védelmét és a dolgozó parasztok szívesen és odaadóan védték a sajátjukét. A földművesszövetkezeteknek a dolgozó parasztsággal való kapcsola­tára vonatkozóan elmondotta, hogy a szerződéses termeltetésben is egyre javuló eredményeket érnek el a gyönki járásban. Cukorrépa terme­léssel például eddig nem igen foglal­koztak a járásban, az idén már eddig közel 200 hold termelésére szerződtek a földművesszövetkezetekkel az egyéni gazdák. Jelentős területre kötöttek kender és aprómagvak termelésére is szer­ződést a járásban. Javult a földmű­vesszövetkezeteknek a parasztság mezőgazdasági igényeinek kielégítése érdekében folyó munkája is. Amíg például 1954-ben csak 2800 méter­mázsa műtrágyát hoztak forgalomba a járás szövetkezetei, addig az idén már mostanáig jóval több mint 7000 mázsa műtrágyát vásárolhattak a földművesszövet­kezeti boltokban az egyéni gaz­dák. ami azt jelenti, hogy az idén háromszor annyi műtrágyát szórtak ki az egyéni gazdasá­gokban, mint három évvel ez­előtt. A földművesszövetkezetek fejlő­déséről szólva hangoztatta, hogy az 1953. évi harmincmillió forintos for­galommal szemben, a múlt évben több mint 80 millió forgalmat bonyo­lítottak le a földművesszövetkezetek a gyönki járásban. A forgalom fej­lődését természetesen egy nagy­arányú üzlethálózat-bővítéssel ala­pozták meg. 1953-ban még csak 45 boltja volt a járás földművesszövet­kezeteinek, ma már 77 üzlettel, illet­ve üzlethelyiséggel rendelkeznek a járásban. Sőt a földművesszövetkeze­teknek még arra is jutott az erejé­ből, hogy Felsőnánán egy 150 000 forintos beruházást igényelő művelődési házat építsenek a parasztfiatalok részére. Igen jelentős eredménye a földmű­vesszövetkezeteknek a gyönki járás­ban, hogy az elmúlt évben is mind nyereségesen működött, valamennyi leltárhiány nélkül zárta az eszten­dőt, s az idén is hasonló eredmé­nyekre számítanak. A vitában elsőnek Péti Imre, a si- montornyai földművesszövetkezet ré­széről szólalt fel. A szövetkezetek és azok felsőbb szervei hiányos kapcso­latáról szólt. — Nem vesznek részt a felsőbb szervek a földművesszövet­kezeteknek még a vezetőségi ülésein sem. Az utóbbi két esztendő alatt csak egyetlen egy esetben fordult elő, hogy a járási központtól megje­lentek, a MESZÖV-től a két év alatt sem ért Simontornyára senki, hogy segítette volna a szövetkezeteinket, pedig lett volna problémánk bőven — mondotta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy újból kezd elszaporodni a jelentéskérések száma, ami a régebbi bürokratikus élet jelen­ségeit rejti magában. Több felszólaló javasolta, hogy a f'ldművesszövetkezetek szélesítsék ki jobban a termelési tevékenységü­ket. és hogy a megyei küldöttgyűlés is sürgesse majd a szerződéses ter­meltetés és a felvásárlás teljes szö­vetkezetesítését. Többen bírálták a földművesszövetkezeti mezőgazdászok tevékenységét és a részjegyalap be­fizetésének lassú menetét is számos bírálat érte. Felszólalt Perecsi János elvtárs, a járási pártbizottság osztályvezetője és Bátori elvtárs, a SZÖVOSZ kül- -dötte is. A küldöttgyűlés végül hatá­rozatot fogadott el és megválasztotta az új választmányát, felügyelőbi­zottságát és a megyei küldötteket. Nagy Ferenc ZÁRSZ AM AD AS ... Ha szó szerint nem is így mondta Németh József t az Istvánmajori Mező- és Tógazdasági Szövetkezet elnöke — de ez volt az értelme: „Ez az év is bennünket, szövetkezetie­ket igazolt.” Miért? Megvan ennek is a története. A múlt év októberének esemé­nyei mindent egy halomra borított az akkori Dózsa Népe Tsz-ben. — .,Osszuk a földet' vigyünk mindent, hiszen a miénk”-szólás járta akkor, de mégsem lett úgy, ahogyan a nagyhangúak gondolták. Kisebb föld területen, közel 1300 holdon újjáala­kult egy szövetkezet és őket igazol­ja az első gazdasági év zárszám­adása. Miről beszélnek a számok? A szö­vetkezetben egy sérelmes problé­mát orvosoltak. A havonként rend­szeresen osztott készpénzelőleget nem a teljesített munkaegységekre, hanem a munkában eltöltött napok után adták. így az állattenyésztés­ben '-s a növénytermesztésben dol­gozók minden napra 17 forintot kaptak, amelyet azután év végén munkaegységekre számítanak át. Ez a készpénzosztás rendszeresen minden hónapban megvolt. Búzából 2.50. árpából 2, borsóból 0.50, kuko­ricából és burgonyából 1—1 kilót osztottak. Készpénzosztásuk munka­egységenként 20 forint lesz. Az elő­zetes számítások alapján az átszá­mított egy munkaegység értéke 38 forint. Ez a szám nagyobb is lehetett volna, ha ebben az évben nem kel­lett volna több, mint 70.000 forint adósságot kifizetniük' amelyet kel­lemetlen örökségként hagyott rájuk a Dózsa Népe Tsz. Igyekezetüket bizonyítja, hogy fizettek már ebben az évben a gépállomásnak 40.000 fo­rintot, saját erőből fizettek ki mű­trágyáért 25.000, aprómagért pedig 17.000 forintot­A kertészet félmillió forintot je­lentett a tagságnak. de jelentős az az összeg is, amit a 200 darab hí­zott sertésért és a 30 darab hízott bikáért kaptak. Évi 130.000 forint jövedelmet jelent a Bonyhádion lévő halászcsárda. Az erőből vásárlásra, is tellett: vettek 2 darab vetőgépet, silótöltőt, MIA-MIB motort és egy 80 hekto­liter űrtartalmú hordót. Mintegy 40 ezer forint költséggel villamosítot­ták az egyik üzemegységet. Elért eredményeiknél nem kiseb­bek, a jövőre vonatkozó terveik sem. Cél az állattenyésztés fejlesztése és ezen keresztül a talajerő visszapót­lásának megoldása. HÍREK — A bonyhádi járási kultúrház fo­tósai és képzőművészei már rendeztek kiállítást az idei első félévben. Jelenleg is nagy munka folyik mindkét szakkör­ben. A fotó-szakkörnek mintegy har­minc tagja például őszi kiállításra ké szül. — A legutóbbi iregszemcsei tanács­ülés úgy határozott, hogy minden héten a tanács valamelyik dolgozója egy na­pot a szőlőhegyen tölt, amely több kilo­méterre van a falutól, hogy ott, hely­ben intézze a dolgozók ügyes-bajos dolgait. — A Kölesdi Téglagyárban a jövő évi szezonra készülnek. A téglaszárító félszereket például a szél irányába építik, hogy gyorsabban száradjanak a nyerstéglák. — Berta Antal mözsi római katolikus plébános feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, mert távollété­ben elloptak lakásáról egy teveszőr ta­karót és száz forintot. A tettes kézre- kerítésére megindult a nyomozás. — A TTIT szervezésében november 22-én Kaszás Imre tanár előadást tart Szekszárdon ..Apa! Ki vagy te gyerme­kednek?'' címmel. Az előadásra a gim­názium helyiségében kerül sor. — Az árokba szaladt november 10-én Kocsolánál a szekszárd—naki autóbusz és felborult. Két utas súlyos, hat pe­dig könnyebb sérülést szenvedett. A baleset során mintegy 25 000 forint kár keletkezett. — Horváth István vándoriparos, vá- moslödi lakost, a paksi reridőrjárőr tet- tenérte, amikor a Kanacsi Állami Gaz­daság kukoricájából ellopott öt mázsát. A kukoricát lefoglalták bűnjelként, Horváth István ellen pedig megindítot­ták az eljárást. — Majoson Kodály Zoltán 75. szü­letésnapjának megünneplésére ké­szülnek a kultúrasok. Az ünnepséget december 15-én rendezik meg a Béke Kultúrotthonban, amelynek műsorán a nagy zeneszerző művei szerepelnek. Az állattenyésztés, s különösen a sertéshizlalda, a szarvasmarhate­nyésztésen belül pedig a tehené­szet fog jelentős jövedelmet biztosí­tani a tagságnak. Több, mint egy­millió forintot számítanak a pillan­gósok, 220 hold vöröshere és 100 hold lucerna. szerződéses magter­mesztésből. Amellett az első kaszá- lású zöld, amely nagy tömeget ad és a vetett 20 hold őszi takarmány- keverék, a 10 hold takarmányká­poszta és 20 hold szójás kukorica­keverék biztosítja az állatállomány takarmányellátását. A zárszámadásból kiragadott pél­dák, számok ezek amelyek mögött 102 szövetkezeti paraszt munkája, élete, jövője van. Egy év múlott el munkában, eredményekben gazdag esztendő és megvan a biztosítéka annak, hogy a következő évek ered­ményei még szebbek legyenek. —V —a — Menus István országgyűlési kép­viselő fogadónapot tart november 16-án, szombaton délelőtt fél 9 órai kezdettel a Hazafias Népfront megyei irodáján (Szekszárd, Vörösmarty utca 5. sz). — Máté József tolnai lakos feljelen­tést tétt a rendőrségen, mert az abla­kon keresztül ismeretlen tettes beha­tolt lakásába és ellopott onnan 1000 fo­rint készpénzt és egyéb értékeket. A rendőrség megindította a nyomozást a tettes kézrekeríté'Sére. — Kelendő portéka a rongysző- nveg, és hogy legyen belőle elég, ar­ról Bálán gondoskodnak. A rengy- szőnyegszövés fő időszakában, a téli hónapokban nem kevesebb, mint 72 szövő — főleg asszonyok — dolgozik a községben. Itt tehát ímég a rongy sem megy veszendőbe. — A Szovjet Film Ünnepi Hete első három napján a megye 83 film­színházában 49 154-en nézték végig a bemutatott filmeket. Időfárásj'efentés Várható időjárás pénteken estig: Ferlhős idő csapadék nélkül Mérsé­kelt szél. A hőmérséklet nem válto­zik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet pénteken négy—hét fok között. Két „édes66 hír Már most gondoljanak a mamák, s a nagymamák arra, hogy milyen édes­séggel kedveskedjenek a gyerekeknek az unokáknak. Éppen ezért érdeklőd­tünk a Népbolt Központ áruforgalmi osztályán, milyen és mennyi édesség­gel, cukorral, csokoládéval tudják el­látni a várost. A következő választ kap­tuk; Három színű, három fajta szalon­cukorban vásárolhatnak a vásárlók A mennyiség száz mázsa lesz. öt irtá­ba — ami körülbelül 5000 darab — csokoládé és fondant alapanyagú kü­lönböző figurák, 8 mázsa karácsonyi függelék és ezer darab újévi figurák között válogathatnak. Azonkívül 22 ■názsa csokoládé, 20 mázsa nougát és mindenféle fajta cukorkák között válo­gathatnak az édességkedvelők és az ajándékozók. * A helyi Vendéglátóipari Vállalat igaz­gatója pedig arról nyilatkozott, hogy az üzem, a város és a környék ellátá­sára 5000 darab Mikulás-figurát készí­tett és a karácsonyi ünnepekre pedig további 30—40 000 darab különféle csokoládé- és cukorfigurát gyártanak, Hallottunk arról is, ha az édesipar nem tudná a megye szaloncukor szükségletét kielégíteni, akkor üzemükben megvan a lehetőség és az adottság arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű sza­loncukrot készítsenek. Lakásépítő k... i. Egy fej sapka nélkül, egy pedig sildes sapkában hol eltűnik, hol ki­bukkan a mélyből. Amikor a fej megjelenik, akkor egy kubikos la­pát is emelkedik a magasba, a la­pátról nagy ívben, messzire re­pül a sáros, vizes föld. Árkot ásnak Nagymányokon, az új lakótelepen. Csendes őszi eső paskclja a föl­det, a házak tetejét, a halmokba ra kott építőanyagot. Messze bent, ahol majd valamikor utca lesz, gépkocsi erőlködik. A motor hörgése messze elhallatszik. A nagy gépkocsi sóderral megra- kottan csuszkái ide-oda, ázott em­berek feküfeznek az oldalának vál­lal, tolják, csak nem megy. újabb segítség szalad oda a szomszédos háztól, ott abbahagyják erre az időre a téglarakást, kisegítik a kocsit. Mint részeg ember, úgy éviekéi az úttalan úton a gép­kocsi. A félig kész házak — már mind tető alatt van — ablakaiban itt- ott embereket látni dolgozni, kő­műveseket, festőket. S amelyik épület belsejéből kopácsolás hal- lik: ott már parkettáznak. A harminchat holdnyi terület mellett egy félholdon a felvonu­lási épületek sorakoznak. Először a raktár, emellett az iroda, az építkezés „főhadiszállása”, to­vább ötven lépéssel már a mun­kásszállás áll. Két egyforma föld­szintes ház, szembe egymással. A két ház közötti út: sártenger. A sártengerben mint zátonyra fu­tott hajó maradványai, csövek, téglák, deszkadarabek, cementes­zsákok „úszkálnak“. Ilyen egy építkezés. Ilyen ősz­szel, amikor már a kész műre csak a koronát, a vertikális munkát kell feltenni. Már csak ez van vissza. Az irodában emberek ülnek, állnak. Tóni bácsi a legidőebb műve­zető. Sáros csizmája nyomot hagy a téglapadlón. Le s fel járkál a szobában. Prajda Vendel, a fiatal építésvezető — ezelőtt az árvizes házakat építette — esőköpeny­ben épp a derítő építkezésről jött meg. Lerázza köpenyéről a vizet, sáljával töröli le arcáról az esőt. Régi ismerősök. Sok építkezésnél láttam már ezt a műszaki gárdát tevékenykedni. S most itt van­nak. Panaszkodnak. Azt mondják, még ilyen helyen nem építettek, mint ez. Rengeteg a nehézség. Három hónapos késéssel kaptak csak fűrészárut. Két hetet ké­sett a tetőfedő cserép is. Itt min­den késett. Aztán, mint új ember­nek, mesélni kezdik a szomszédos építkezésiek furcsa esetét. Az ot­tani vállalat vezetője — az ÉM- hez tartozik — jelentette, hogy hatvan lakást a bányásznapra át­adnak. Mindkét építkezés ha­sonló méretű. Itt Mányokon nem vállalták ezt, mert lehetetlenség. A bizottság kiszállt. hogy át­vegye a házakat. Két harminc­oldalas hiány-jegyzőkönyvet vet­tek fel. A jegyzőkönyvbe ilyen is bekerült: „A háznak még az alapja sincs meg...’’ Nem, itt nin­csen felelőtlen ígérgetés, de amit meg lehet tenni, azt megteszik, s amire egyszer szavukat adják, azt meg is valósítják. Csak percekre jönnek be a mű­szakiak az irodába. A nap legna­gyobb részét kint, a lakóházak a munkások között töltik el. Azután Rubányi János, a munkavédelmi felelős, összehívja a műszakiakat. Egy kis oktatásra: „Tudják, szaktársak — kezdi mondani — most az esős idő alatt különösen fontos a villamcsveze- tékekkel, a villanymotorokkal • az elővigyázatosság." S mutatja ké­pekben, hogy mit hogyan kell tenni, mire hogyan kell vigyázni, hogy ne legyen baleset. Igaz, még itt az építkezésen nem volt. Az meg könnyen elkerülhető lett volna néhány esetben, hogy a kő­műves ne üsse le egy kicsit az újját, vagy az olygn gyerekféle segédmunkás, kapkodásában ne lépjen a szegbe. Ezek hétköznapi dolgok, ha minden munkás mel­lett egy munkavédelmi felelős állna, akkor is megtörténne ilyen, de ezt is el lehet kerülni. Az értekezés után megy ki-ki a maga dolgát végezni. Ketten ma­radunk az irodában, Jung Henrik gyakorló technikussal. Tavaly végzett a Szegedi Technikum­ban, s most gyakorlaton van. Ő kísér végig az építkezéseken^ a lakóházakban, ö magyaráz. S amikor már bokán felül járunk a sárban, még csak azután vezet az igazi munkaterületre, csak ezután kezdi elmesélni, hogy „5“ hogyan építette volna ezeket a la­kásokat. — Ott van abban a kis dombféle oldalában az a négy ház — mutat a község felé. — Hát én azok alá szuterint építettem volna. így a földmunka is belekerült annyiba, mintha ezt is megcsinálják. Megnézzük az ipari tanulókat is. Az 1-es épület belső vakolását végzik. Tíz házat a tanulók épí­tettek falegyenbe. Itt a két lakás között — ikerházak — még nem építették fel a válaszfalat. János bácsi — mindenkit keresztnevén szólítanak — mérgelődik, mert valamelyik hanyag munkás teg­nap, amikor a cementet elvitte, nem tette vissza az ablakot, s így az éjszaka beesett az eső, több zsák cement megkötött, de még ma el tudnák használni. Jung szaktárs intézkedik, hogy hova, melyik brigádnak szállítsák. Pálkovács Jenő (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents