Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-09 / 264. szám

1957 november 9. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Fádé - Kossuth Termelőszövetkezet I. ták első termésüket ezek a gondosan egymagában is jelentős érték, s ha Másfél kilométernyire Faddtól a dombori útelágazónál újonnan épült szürke palatetős gazdasági épületek húzódnak meg a széles derekú év­százados nyárfák között. A fákat valamikor a Bartal-uraság cselédei ültették, a gazdasági épületeket pedig tavaly az árvíz után építették a Kos­suth Termelőszövetkezet részére a régi épületek helyébe. Ha a 490 holdas szövetkezeti bir­tokot járja az ember, ha megnézi az istállókat, elbeszélget a szövetkezet tagjaival, vezetőivel, érdekes dolgo­kat tapasztalhat, s kialakul előtte egy kép a szövetkezet életéről.. HATSZÄZÖTVEN MAZSA körte Az utak mentén a szokásos akác vagy jegenye sor helyett körtefa so­rokat talál az ember. Ezek a fák nemcsak hűset adnak a delelő szö­vetkezeti parasztoknak a nyári ká­nikulában, hanem értékes gyümöl­csöt is, amikor eljön az ősz. Az idén különösen bő körte-szü­ret volt. A fák ágait alá kellett tá­masztani, hogy le ne törje őket a töménytelenül sok sárga mézédes körte. A 280 termőfaegységnyi körte­fáról 650 mázsa értékes gyümölcs került eladásra. S a jövedelem, amelyet körtéből nyert a szövetke­zet kollektívája, mintegy 200 ezer forintot tesz ki. ÖTVEN MAZSA EXPORT BARACK Az öt kataszteri holdas gyümöl­csösben fiatal, jól gondozott kis barackfákat láthatunk. Az idén hoz­ápolt, szakszerű távolságokra ültetett fácskák. A gyümölcsössel való fog­lalkozás hasznosságát már az első termés is bizonyítja. Az ízletes rózsa­barackból, amelyet ezek a fiatal fák hoztak, ötven mázsát tudott export áruként eladni a szövetkezet. A szövetkezeti kollektíva nem áll meg félúton a gyümölcstermesztés fejlesztése terén. Jövőre újabb hét kataszteri holdat akarnak betelepí­teni gyümölcsfákkal. Talajmintákat gyűjtenek, s felküldik Budapestre. A faddi talajnak legjobban megfe­lelő gyümölcsfákat akarnak ültetni. A többség úgy vélekedik, hogy a besztercei szilva fája szereti legjob­ban ezt a talajt, s ha a helyi tapasz­talatokat a talajvizsgálat eredménye is megerősíti, akkor besztercei szilvafa-csemetéket ültetnek. A FADDI GAZDÄK már régebben is híresek voltak a belterjes növények, dohány, paprika termeléséről. Most itt a szövetkeze­ten belül még nagyobb lehetőségük van arra, hogy a maguk és az ország hasznára fejlesszék a belterjességet. A kiváló minőségű 6 és fél ka­taszteri holdon termelt kerti dohány után, amely bő termést adott az idén, a legszerényebb számítások sze­rint is, prémiummal együtt három- százezer forint jövedelme lesz a szö­vetkezetnek. A fertődi elit vetőmagból vetettek az idén 5 holdon magkendert. Az eredmény megfelelő lett ezen a téren is. Öt mázsa kender vetőmag ehhez hozzávesszük, hogy a kender- szárt is tudja értékesíteni a termelő- szövetkezet, akkor az 5 kataszteri hold jövedelmét kielégítőnek talál­hatjuk. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS TERÉN MÉG VAN JAVÍTANI VALÓ Ahhoz, hogy a szövetkezet földjein a talajerőt fokozni tudják, több szarvasmarhára lenne szüksége a gazdálkodáshoz a termelőszövetke­zetnek. A legértékesebb istállótrá­gyát a szarvasmarhaállomány bizto­sítja, s a jól tejelő tehenek állandó folyamatos pénzforrást is jelentenek. Számolgatjuk a trágyaszükségle­tet. számbavesszük, hogy a szerves trágyában mennyi a szarvasmarha trágyája. Az eredmény nem a leg- kielégítőbb. Nem is csoda. Csak min­den kilenc kataszteri holdra jut, a tsz-en belül, eg'£ szarvasmarha. Látják ezt a szövetkezet vezetői is. Bagoly Árpád, az agronómus, azt tervezi, hogy jövőre legalább ötven százalékkal nagyobbá teszik a szarvasmarhaállományt. Ha a tagok­kal beszél erről a kérdésről az em­ber, akkor nincs ok a kételkedésre, mert a tagság is látja a szarvas­marhaállomány növelésének szüksé­gességét. A sertéstenyésztéssel már más a helyzet a tsz-en belül. Huszonöt anyakoca biztosítja az állomány sza­porulatát. Az idén pedig 135 hízó beállítását tervezik. H. T. . (Folytatjuk.) AZ ILLETÉKESEK NYILATKOZNAK Miért Dalmand és Tamási a megye legrosszabb gépállomása Ezeknek a napoknak, minden perce ajándék már a természettől, mert a szép idő lehetővé teszi, hogy minél nagyobb területen befejezzék gép­állomásaink is az őszi mélyszántást és hogy mielőbb földbe kerüljön a jövő év kenyere. Ezeket a napokat kellene kihasználni a dalmandi és a tamási gépállomásoknak is. Hogy ez miért nem így van, arról beszél a gép­állomások megyei igazgatója, a termelőszövetkezeti elnök, a gépállomási igazgató. „Jó kifogás sokat ér" — tartja a közmondás és ez így is van. Tudni­illik, az említett két gépállomáson is előszeretettel hivatkoznak a veze­tők arra — mivel az időjárásra nem lehet, — hogy azért nem tudnak a traktorosok erdményt elérni, mert nincs terület, aa egyéni gazdák nem szántatnak, a tsz-nél pedig nincsen letakarított terület. így van ez? — Ellenőrzésem során én mást tapasztaltam — mondotta Horváth József, a gépállomások megyei igazgatója. — A gyulaji Rákóczi Termelő, szövetkezetben száz hold letakarított terület vár mélyszántásra, üzemké­pes traktorok is vannak, csak szántás helyett mind a négy cséplőgépet huzatott be a gépállomásra. De nemcsak Gyuláján, hanem a gépállomás egész körzetében van szántanivaló, csak jobban kellene megszervezni a munkát és nem utolsó­sorban az iroda helyett a területre kellene kijárni az igazgatónak, főme­zőgazdásznak és ott irányítani, segíteni a munkát. Ha mindez megtör­ténne, akkor a dalmandiák 10 nap alatt nem 969 normálhold teljesít­ményt érnének el, ami 40 százalékos teljesítménynek felel meg. Magyar Sándor, a gépállomás igazgatója és Tompa Gyula főmezőgazdász látja, tudja és elismeri mindezt, nagyon üdvös lenne tehát ha mielőbb változtat­nak ezen. Többet kellene látogatniok a brigádszállásokat is — folytatta Horváth elvtárs. — Nem lehet szó nélkül hagyni a mucsi brigádszálláson tapasztal­takat. Ott áll két traktor, egyik sem üzemképes. Üzemanyagpumpa lesze­relve, tőle pár méterre hever a vonószerkezet. Az új német műtrágya­szóróról hiányzik a tető, benne az elázott műtrágya. Az üzemanyag tar­tályból folydogál a gázolaj. Nem jobb a helyzet a tamási gépállomáson sem, ahol a nagy munka közepén „szabadságolási-láz” ütötte fel a fejét. Szabadságra ment a gép­állomás főmezőgazdásza főmérnöke és üzemgazdásza és általában olyan nyugodt a hangulat, mintha elsők s nem utolsók lennének. Körülbelül két héttel ezelőtt a megtartott vezetőségi ülésen minden megígérhetőt megígértek a tamásiak. Felosztották maguk között hogy ki .melyik részre megy segíteni. szervezni és ellenőrizni. A nagy igyekezet azonban igyekezet maradt s két héttel később ugyanott tartanak és talán csak az a különbség, hogy nem egy, hanem két darab DT traktor áll mun. kára várva a gépállomás udvarán. — A napokban három traktorunk volt, aztán egyik sem szántott. — mondotta Tóth Ferenc, az ozorai Petőfi Tsz elnöke. — Egyszer az üzem­anyag fogy el, máskor a traktor romlik el, de a leggyakoribb „betegség”, hogy maguk a traktorosok nem akarnak dolgozni, amit bizonyít az is, hogy egy tízholdas táblát két traktor négy nap alatt szántott fel.. Kifogást lehet emelni a munka minősége és a gépek karbantartása ellen is. Az ozorai területen dolgozó Dölles József traktoros például, be­vallása szerint, egy hete nem zsírozta le gépét az ekét, holott minden nap kellene. Traktorán mozognakaz első tengely villái. Egyszóval na­gyon sok olyan hiba van a gépen, amely a karbantartás hiánya miatt adódik. A szervezetlenség, a vezetők közötti meg nem értés és a megnyugvás jellemzi a tamásiakat. Nem lehet igaza Szlacki Józsefnek, a gépállomás igazgatójának, amikor azt mondj a: „Mindez azért van, mert hozzánk csa­tolták a pincehelyi gépállomást.” Való igaz, hogy rossz hírük volt á pincehelyieknek, ez az örökség azonban nem ütheti fel a fejét Tamási­ban. Es ha az igazgató nem ezt hangoztatná örökké, hanem azután nézne, hogy legyen szántóterület, akkor ma nem az utolsók lennének. Szomorú tapasztalatok ezek, de nem olyanok, amelyeken ne lehetne változtatni és ha igazán akarják biztosan sikerülni is fog. B. R. QtípMiűaclís A népművelési intézet november 30-án Tolna, Somogy, Zala és Bara­nya megye képzőművész körei veze­tőinek részvételével konferenciát ren­dez Pécsett. A konferenciára, ahol képzőművészeti, díszítőművészeti és pedagógiai kérdésekkel fog­lalkoznak, megyénkből a követ­kező képzőművész körvezetőket hívták meg: Lázár Pál Szekszárd, Végh János Tolna dr. Szirmai Endré­vé Dombóvár Horváth Olivér Tolna. * Az ünnepi könyvhét folyamán — december 2—8-ig két író látogat el megyénkbe, egyenkint 2—2 napra. Az írók résztvesznek a könyvnapi rendezvényeken és találkoznak olva­sóikkal, ankétokat vezetnek, előadá­sokat tartanak. Az írók személyéről ezideig még nem kapott értesítést a megyei művelődési osztály. ♦ A Szovjet Film Ünnepe műsorai november 7-én kezdődtek a megye valamennyi filmszínházában. Minde­nütt nagy az érdeklődés a filmhét során bemutatásra kerülő filmek iránt. Szekszárdion rövid ünnepség ve­zette be a filmhetet, amelyen Bárd Flórián, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője tartott előadást a szovjet filmgyártásról és annak ki­emelkedő alkotásairól. Az előadás után bemutatták a Halhatatlan garni- zon című filmet. A díszbemutatóra a közönség teljesen megtöltötte a film­színházat. VADGESZTENYE, MINT DARAPÓTLÉK Takarmányból soha sincs elég, ép­pen ezért érdemes elolvasni, hogyan válhat darapótlékká a vadgesztenye. A vadgesztenye keményítő értéke — tehát hizlaló tápanyaga — megkö­zelíti az árpáét. Kesernyés íze miatt azonban sokat etetni nem lehet be­lőle, nem kedveli a jószág, de melasz szál keverve már jobb étvággyal fo­gyasztja. A vadgesztenyéből még így is ki lehet oldani a kesernyés ízt adó és dugulást okozó anyagot, a szapo- rint. Ennek pedig az a módja, hogy meg kell darálni durvára a geszte­nyét, két napig áztatni, mialatt a vi­zet háromszor—négyszer le kell cse­rélni róla. De a keserű íz pörkölés­sel is elvehető. A vadgesztenyét leg­inkább a birka kedveli, de darakeve­rékben körülbelül 10—15 százalékos arányban a szarvasmarha is elfo­gyasztja. HÍREK — NOVEMBER 7-E alkalmából Se­res József dombóvári tűzoltótizedest és Horváth Andor szekszárdi tűzoltó-őrveze? tőt a tüzrendészeti érem bronzfokozatá­val tüntették ki. — NOVEMBER 11-ÉRE, hétfőre, a Kisiparosok Országos Szövetsége Tolna megyei titkársága értekezletre hívta ösz- sze a megye kisiparosait. Az értekezletet a Városi Művelődési Otthonban tartják, amelyen a beszámolót Tornyai György megyei titkár tartja. — A BONYHÁDI bábszínház novem­beri műsorán az ..Aranyhalacska” című mesejáték szerepel. Igen jó elgondolás az, hogy az előadások előtt félórás mese­délutánt tartanak, amellyel lekötik a „nézők” érdeklődését­— A SZEKSZÁRDI kultúrház művész- együttese egy időben két színdarabot ta­nul. Az „Eapcranza” mellett folynak Offenbach: „Egy marék boldogság” című darabjának próbái is. — JÓ SZÜRET VOLT az idén Pakson, habár kétszer is jégverés „látogatta vé­gig” a szőlőket. Ä mintegy 3300 holdat kitevő szőlőterület milyen átlagtermést adott, pontosan még nem állapították meg, de az a tény, hogy a szőlősgazdák eddig 9000 hektó bort, szőlőt és mustot adtak át az Állami Borforgalmi Vállalat­nak, a jó termésről tanúskodik. — PÖRBÖLYÖN már az új óvodába járnak a gyermekek. A községi tanács az állami hozzájárulás mellett 60 ezer fo­rintot fordított a hatvanszemélyes óvoda építésére, amelyet tavaly kezdtek építeni és az idén fejeztek be. — TIZENHAT TAGÚ TÁNCCSOPORT alakult a bonyhádi járási kultúrotthon- ban. A táncokat Szakács Zoltán tanítja a csoport tagjainak.-— RÉSZBEN a községfejlesztési alap­ból. részben társadalmi munkával építet­tek járdát Varsádon, a Szabatoni utcá­ban. Kozmetikai kiállítás Bátaszéken A magyar kozmetikai ipar termékei­ből az Elelmezésipari Minisztérium Nö­vényolajipari Igazgatósága kiállítást ren­dezett Bátaszéken. A kiállításon meg­találhatók a magyar kozmetikai cikkek, a szappantól a napolajig, a borotvakrém­től a rúzsig, a kölnitől a mosóporig. A bátaSzékiek közül számosán látogatták a kiállítást. Vasárnap megtörtént, hogy egyidőben háromszázan tolongtak a ki­állítási teremben. Különösen a Rapid­mosásnak volt nagy sikere a háziasszo­nyok körében; bárki által bevitt ruhát helyben, percek alatt szappan nélkül, bármilyen kemény vízben, Rapid mosó­porral kitisztítottak. A kiállítási terem mellett kis kozmeti­kai szalont nyitott a kiállítás rendező­sége, ahol, akinek kedve van hozzá, arc­ápolásban is részesítik a megjelenteket. A kiállítás Bátaszéken az elmúlt szom­baton nyílt, néhány napig lesz meg­tekinthető, innen pedig Gyönkre, majd Tamásiba szállítják a kiállított kozmeti­kai cikkeket. A szervezést megyénkben a MÉSZÖV végzi. Csak hiányolni lehet, hogy Szokszárdon nem rendezték és nem is rendezik meg ezt a bizonyosan sok asszonyt és lányt érdeklő kiállítást — mivel nem kaptak a célra megfelelő helyiséget. Bajai festőművészek kiállítása nyílik vasárnap a szekszárdi múzeumban A szekszárdi Balogh Ádám Mú­zeumban november 10-én, vasárnap délelőtt 11-kor nyílik meg Göldner- né Ádám Mária és Solymosné Göld- ner Márta, bajai festőművészek kiál­lítása. Megnyitó beszédet Vasváry Jenőné gimnáziumi tanárnő mond és közre­működik Bodonyi Ferenc karnagy ve­zényletével a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola énekkara. A kiállításra került képanyagot a Képzőművészeti Alap lektorátusa zsűrizte és árazta. A kiállítás első kedves látogatói a városunkban állo­másozó szovjet alakulat tisztjeinek gyermekei voltak, akik a múzeum megtekintése közben véletlenül ke­rültek a rendezés alatt lévő termekbe. A szekszárdi múzeum cserekiállítá­sok rendezését kezdeményezi a szom­szédos megyék képzőművészeivel, amelynek keretében Szekszárdon a szomszédos képzőművészek, a Tolna megyeiek pedig a környező megyék múzeumaiban rendeznének kiállítá­sokat. Göldnerné és Solymosné kiállítá­sának részletes ismertetésére és bírá­latára a későbbiekben visszatérünk. Egy új élet A TEHERGÉPKOCSIRA minden fel­fért, az ágyak, az asztal, a három kisszék, amelyek durván faragott lábaikkal gro­teszk látványt nyújtanak, de a Dér- csemeték legkedvesebb bútordarabjai. A berendezésen kívül helyet kaptak az apró lábasjószágok, melyek telhetetlenül nyújtogatták nyakukat a kukoricatenger felé, s mindezek tetején felemelt orral szimatolt a levegőbe Rigó, a házőrző kutya. Váraljáról indult el a család Báta- székre, a közösbe, hogy a helybeli Búza­kalász Termelőszövetkezetben boldogul­janak tovább. Dér János hattagú család­jához látogattunk el kicsit beszélgetni, megtudni azt, hogy már az első pár nap után hogyan érzik magukat? A CSALÁDFŐ, DÉR JÁNOS, a Búza­kalász Tsz új tagja, munkában volt, így feleségével beszélgettünk. A szobába hí­vott bennünket, ahol a kis járókában sün módjára összegömbölyödve aludt a leg­ifjabb, a 14 hónapos örökös. Az ágyból az alig kétéves szőke Janika nézett ránk csodálkozva, majd zavartalanul majszolt tovább egy piros almát. Az örökké mo­solygó arcú Dér néni szeretettel nézett egyik gyerekéről a másikra, majd be­szélni kezdett: küszöbén • . . — Alig pár napja vagyunk itt, még nem tudtunk teljesen elrendezted ni; nincs meg a helye mindennek, mégis egé­szen más, jobb itt. Vasárnap is nyolcva- nan voltunk a határban: répát szedtünk. Beszélgettem az asszonyokkal a munka felől, hogyan lehet boldogulni és ők ba­rátságosan, készségesen válaszoltak. — Hogyan határozták el, hogy ide­jönnek? — Mi még nem dolgoztunk termelő­szövetkezetben, de sokat hallottunk róla. ugyanis kisfiúnk keresztszülei, Má- csikék is, ittvannak. Ok alig egy éve lép­tek a Búzakalász Tsz-be és most házat tudtak venni. Beszélgettünk, latolgattuk a férjemmel, hogy mitévők legyünk, s úgy gondoltuk, hogy megpróbáljuk. Dol­gozni mindketten szeretünk és itt meg­kapjuk munkánk jutalmát. A SZAVAKBÓL a feleség, az édesanya; jövőbe vetett bizakodása csendült ki. Érezni, mosolygó arcáról olvasni lehetett; hogy férje mellett derekasan akar dol­gozni ő is, mert szereti a munkát és szeretne gyermekeinek még gondtalanabb életet biztosítani. Örömmel dolgoznak, és kívánjuk, hogy a most elkezdett új életi ben megtalálják igazi céljukat. —y —a A Szekszárdi Zeneiskola november 7-én, este 6 órai kezdettel, ünnepi növendékhangversennyel áldozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának. A Zeneiskola tehet­séges növendékeinek előadásában egy­másután csendültek fel a nagy orosz és szovjet szerzők: Csajkovszkij, Glinka, Prokofjev, Grecsaninov, Hacsaturján, Alexandrov művei, az ismert szerzők közül. Különösen a műsor bevezető és befe­jező számai arattak nagy sikert. A Zene­iskola 30 tagú leánykórusa éppen úgy, mint az intézet legjobb hangszeres nö­vendékeiből összeállított vonószenekar igazán szép reményekre jogosít. A sze­replők közül pedig anélkül, hogy a tel­jességre törekednénk, hadd emeljük ki Thész Gabit, Zoltán Ildikót, Börcsök Gi­zellát, Gálos Ágnest, Pataki Attilát, Fa­lusi Máriát a zongoristák közül, Besenyő Hedvignek félig betegen is bársonyos hangját, Lemle Zoltán szépen zengő tó­nusát, Lázár Nóra ügyes és könnyed jobbkéztechnikáját és nem utolsósorban Bodonyi Ferenc tanárnak azt az áldo­zatos munkáját, mellyel mind az ének­kart, mind pedig a zenekart betanította: Az ünnepi hangverseny kezdete volt a havonta megrendezni szándékolt növen­dékhangversenyeknek. A szép kezdet után igazán kíváncsian várjuk a folyta­tást és figyelmébe ajánljuk azt minden zenepártolónak és zenerajongónak. Igen nagy öröm a fiatalok fejlődését figyelem­mel kísérni.

Next

/
Thumbnails
Contents