Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-07 / 262. szám
VIT Äfi PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulója alkalmából a Tolna me- gyei Népújság Szerkesztősége és Kiadó- hivatala szeretettel köszönti valamennyi olvasóját Negyven évvel ezelőtt győzött az emberiség igaz ügye! Irta: RAPAI GYULA, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei bizottságának titkára A nagy szovjet nép ma ünnepli a világtörténelmi jelentőségű Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. Velük együtt a mi népünk is hálával és szeretettel gondol azokra a hősi harcokra és erőfeszítésekre, amelyeket az orosz proletariátus. a szovjet nép, a kapitalizmus legyőzése, valamint a szocializmus felépítése érdekében tett. Negyven év a történelemben nem nagy idő, mégis, ha a szovjet népek erőfeszítéseit, munkájuk eredményét nézzük, azt látjuk, hogy e pár évtized döntő társadalmi és történelmi változások ide,je. Marx—Engels, a nemzetközi munkásmozgalom vezetői tudományosan feltárták a társadalmi haladás mozgató rugóit és bebizonyították, hogy a kapitalista kizsákmányoló rendszer nem örök, hogy magában hordja saját sírásóját, a munkásosztályt, mely végül is forradalmi harcban leszámol gazdáival. Sok vér, könny, szenvedés, megaláztatás, nyomor jutott osztályrészül azoknak, akik a a proletariátus igazságáért harcoltak. 1871-ben a párizsi-proletariátus fegyvert fogott, hogy megdöntse a tőkét, de sajnos az elnyomók vérbe- fojtották. Az orosz proletariátus, a Bolsevik Párt, Lenin vezetésével valóravál- totla a tőkések hatalmának megdöntését. 1917. november 7-én világ- történelmi győzelmet aratott az orosz elnyomók ellen vívott harcban, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom határkő az emberiség történetében, mert ezzel a történelem új korszaka kezdődött el. Ma 40 év távlatából látjuk, hogy az oroszországi kapitalisták és földesurak hatalmának megdöntése a történelem által diktált igaz ügy' volt, mely óriási csapást mért azokra, akik évszázadokon át a munkások és parasztok véres verejtékén élősködtek. 1917 novembere a kapitalizmus összeomlásának kezdete. Uj világ született, a szocializmus világa. Ez az eszme a világ munkásosztályainak. haladó dolgozóinak mind nagyobb tömegébe hatol be és késztet arra, hogy az egész világon lerázzák a kapitalista jármot. A szocialista forradalom elsősorban az orosz nép forradalma volt és így elsősorban az orosz nép felszabadulását hozta meg. mégsem korlátozódik csupán a nemzeti keretekre, hatalmas nemzetközi jelentőségű. Az orosz nén gvőzelme erőt, hitet, biz-" tatást bátorítást adott az elnyomottaknak. Forradalmi kísértet járta be nemcsak Európát, hanem az egész világot. Tüntetéseken, tiltakozó sztrájkokkal hatalmas szolidaritási hullám borította el Európát. Becs és Budapest munkásai már 1917. novemberében tűnte,tésen feiezték ki szolidaritásukat az Októberi Forradalom iránt. ,.E1 a kezekkel a Szovjet Köztársaságtól". E jelszó alatt tüntettek százezrek és milliók. 1918 folyamán Németországban, Bulgáriában, Romániában, Finnországban. Francia- országban és Amerikában is sztrájk- mozgalmakkal, tüntetésekkel, a fegy-! verek berakásának megtagadásával, tüntettek a munkásosztály legjobb- \ jai az első proletár hatalom mellett. I A. soktízezer magyar hadifogoly vöröskatonákkal együtt hősies harcot vívtak a fiatal Szovjetköztársa- ságra törő idegen betolakodókkal, a Vrangel, Iíolcsák, Gyenyilcin fehérgárdistáival szemben, J^Jegyénkben is több olyan elvtárs van, mint Saracz elvtárs Bölcskén, Patonai slvtárs Bátán. Kiss elvtárs Dombóváron. Kőműves elvtárs Simontornyán és még sokan mások, akik fegyverrel a kezükben védték a szovjet hatalmat. Az orosz nép a világ haladó népei és a mi népünk számára is örökké emlékezetes lesz az a harc, melyet a vörös katonák vívtak saját hatalmukért. Dicsőség és hála mindazoknak, akik az első munkás-paraszt hatalom megvédéséért harcoltak. Az orosz szocialista forradalom hatására mérhetetlen félelem fogta el a magyar feudális és burzsoá osztályt. Ezért a magyar burzsoá kormány mindent elkövetett a forradalmi eszme elterjedésének megakadályozására. Ennek érdekében az egész országban mozgásba hozták az összes rendőri, katonai és elnyomó apparátust. Kétségbeesett intézkedések sorozatát tették annak érdekében, hogy megakadályozzák a forradalmi eszméket terjesztő csoportok tevékenységét. A magyar munkásosztály és parasztság elnyomói világosan látták, hogy országunkban is egyre több azoknak a száma, akik helyeslik az oroszországi forradalmat, de nemcsak helyeslik, hanem szervezik és sürgetik a szociális és társadalmi változásokat. Ezeket az eszméket a mi népünk is követendőnek találta. A magyar burzsoá és földbirtokosok államhatalmi szervei ezért szikrázó gyűlölettel, terrorral léptek fel mindenkivel szemben, de különösen az Oroszországból hazatért magyar hadifoglyokkal szemben, akik a gyakorlatban győződtek meg a szocialista forradalom igazságáról. A Tolna megyei főszolgabíró híven teljesítve a kizsákmányolok érdekét és akaratát, a következő felhívást küldte a községekbe: „A forradalmi eszme terjedését minden eszközzel meg kell akadályozni, annál is inkább, mivel alkalmasnak látszik a talaj a forradalmi eszmék számára hazánkban is. Ezért a hazatérő hadifoglyokat el kell különíteni a néptömegektől és állandó felügyelet alá kell helyezni őket." Hazánkban elsősorban a munkás- osztály volt az, amely komoly szervező és felvilágosító tevékenységet fejtett ki a magyar burzsoá, földbirtokos és Habsburg-imádók ellen. A munkásosztály legjobbjai vidékre mentek, hogy a mezőgazdasági dolgozók közt végzett agitációval szélesítsék a forradalmi hangulatot. A megye akkori főispánja gróf Apponyi, kétségbeesett intézkedéseket tesz és követel. A következőket írja: „Az Oroszországból hazatérő hadifoglyok szervezkednek, hogy az aratási munkálatoknál felgyújtják a nagybirtokosok búzáját, hogy ezzel is segítsék a háborúnak való véget- vetését."' Szigorú éberségre és megtorlásra hívja fel a figyelmet. Ez a pár példa is ékesen bizonyítja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom milyen hatással volt a magyar nép, a magyar munkásokra, parasztokra, másrészt a magyar burzsoázia kétségbeesését mutatja. TTgyanakkor hazánkban is szé- les néptömegek mozdultak meg és ez a harc el is vezetett a magyar forradalom kirobbanásához. Először 1918. október 31-én győzött a polgári forradalom. November 20- án megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, mely alapvető fordulatot jelentett a magyar munkásmozgalom történetében. A párt azonnal az élére állt a már kibontakozóban lévő szocialista forradalmi mozgalomnak és a Bolsevik Párt példája nyomán 1919. március 21- én győzelemre vezette a magyar proletariátust, Győzött a forradalom, létrejött a Migyar Tanácsköztársaság. mely a szovjethatalom elvi alapjain épült fel. Igaz, hogy a dicső Tanácsköztársaságot vérbefojtották, de a munkás- osztály, a dolgozó parasztság legjobbjai nem szűntek meg a magyar nép érdekében harcbaszállni a r.épet elnyomó sötét horthysta erőkkel, és végül eldőlt ez a harc, a Szovjetunió konkrét segítségével, hazánkban is győzelemre vittük Lenin nagy eszméit. 1917 novembere óta sok rágalmat szórtak a Szovjetunióra. Burzsoá politikusok többször megjósolták a szovjet rendszer bukását, de nemcsak .jósoltak, hanem mindent meg is tettek ennek érdekében. Az Egyesült Államok vezetői 1933-ig nem ismerték el a szovjet államot. Igyekeztek bebizonyítani, hogy munkások és parasztok nem képesek országvezetésre, a tervgazdálkodás nevetséges és eredménytelen. A szocialista mezőgazdaság átszervezése idején arról fecsegtek, hogy a dolgozó parasztság szembefordul a hatalommal. A második világháború előtt arra számítottak, hogy Hitler bandáival rövid idő alatt megsemmisítik a Szovjetuniót. Az utóbbi években lekicsinyelték a Szovjetunióban elért nagy eredményeket, az ipar, a mező- gazdaság, a népjólét fejlesztésében és a tudományban. Mi a valóság? Mit mutat az élet? Azt mutatja, hogy 40 év alatt a szocialista rendszer bebizonyította élet- képességét, magasabbrendűségét. Beigazolódott, hogy a munkások, parasztok által vezetett állam csodákra képes. 1913-ban iparilag Oroszország a legelmaradottabb államok között szerepelt. Ma viszont az ipari termelésben a második helyen áll. A Szovjetunióban ma két nap alatt termelnek annyi acélt, mint az Októberi Szocialista Forradalom előtt egy év alatt. Ma a Szovjetunió egyedül termel annyi acélt, mint Anglia és Francia- ország együttvéve. Ismert, hogy milyen elmaradott volt az orosz cár- izmus idején a mezőgazdaság. Akkor a faeke és faborona uralkodott a mezőgazdaságban. Ma viszont traktorok, kombájnok, teherkocsik, repülőgépek segítik a mezőgazdasági termelést. A cári Oroszországra az analfabétizmus volt jellemző.A nép több mint 70 százaléka nem tudott írni és olvasni. Ma viszont a Szovjetunió első helyen áll a világon a szakember- képzésben, főiskolák, egyetemek, szakiskolák, technikumok ezrei és tízezrei terjesztik a több tudást. Színházak, könyvtárak, klubok, mozik. mind-mind a szovjet emberek szolgálatában állnak. "^faion kinek az igazsága mellett szólnak ezek a hatalmas eredmények? Sokan a történelem szemétdombjára kerültek azokból, akik a szovjet állam bukását jósolták. A szocializmus győzött, bebizonyította életképességét. Eredményei egyre nagyobb néptömegeket hódítanak meg és lelkesítenek arra, hogy saiát országukban is megszaba dúlva az elnyomástól, felépítsék saját, boldog, szabad életüket. Ma már a Szovjetunió példája nyomán több mint 10 európai és ázsiai országban munkások és parasztok irányítják saját sorsukat. A föld területének több mint 25 százalékán A világ proletariátusa a Nagy Okto bgri Szocialista Forradalom negyven edik évfordulóján Moszkvára tekint. szocializmus épül, a föld lakosságának több mint 35 százaléka él a szocializmust építő államokban. A Nagy Október eredménye mindez. És az is, hogy India, Egyiptom, Indonézia, Szudán, Tunisz és a többi volt gyarmati népek elkergették az angol. francia és egyéb vérszopőikat, s ma már független, szabad köztársaságokban élnek. Az elmúlt években a szovjet nép Kommunista Pártja kormánya vezetésével nagy lépéseket tett előre a népgazdaság további szilárdítása, a népjólét, a tudomány emelése terén, szovjet nép által elért eredmények között a világ közvéleményében ma elsősorban a tudomány, a technika fejlesztésében elért eredmények talán a legjelentősebbek. 1949 óta sok új tudományos felfedezés eredményeit csodálhatja a világ. 1949-ben a kormány vezetői bejelentették, hogy a Szovjetuniónak is van atombombája, 1953-ban a hidrogénbomba kipróbálása Ijesztette meg az imperialistákat, 1955- ben megkezdte a világ első atomerőműve a termelést, 1956-ban a TU —104-es repülőgép ejtette bámulatba a világot, 1957-ben az interkontinentális rakéta, a TU—114-es repülőgép és napjainkban a mesterséges hold ejti csodálatba a világot. Nyugaton sok újság azt írta a szovjet tudományos eredményekről, hogy mindez csak propaganda. Nos, az élet újból cáfolt, mert ma már az egész világ meggyőződhet arról, hogy a szovjet mesterséges hold van és kering földünk körül. A Szovjetunióban elért tudományos eredmények jelentősen növelték a Szovjetunió politikai, erkölcsi és katonai fölényét. A mi országunk dolgozói csak tisztelettel tekinthetnek a szovjet népre, azokra a tudósokra, akik ilyen csodálatraméltó eredmények kikovácsolói. Ellenségeink is kénytelenek elismerni a Szovjetunió tudományos eredményeit. A világ haladó népepedig köszönettel fordul a Szovjetunió felé, mert tudják, hogy a Szovjetunióban elért minden eredmény egyben a világbéke erősítése is. Az Októberi Szocialista Forradalom egyik óriási eredménye az, hogy új erkölcsöt adott a szovjet népnek, hogy olyan új, emberi jellemvonásokat oltott a dolgozókba, melyek a kapitalizmusban ismeretlenek. A szovjet emberek tudják azt, hogy saját egyéni boldogulásuk csak a társadalom egészének gazdagodása útján lehetséges, ezért megvédik a szocialista tulajdont. Úgy vigyáznak a közösség, a társadalom vagyonára, mint sajátjukra. Nálunk is szükség van arra, hogy neveiőmunkánk ez irányban is hasson. Fel kell lépnünk a közöny, a közömbösséggel szemben, szerénységre, emberiességre, a szocialista haza iránt érzett felelősségtudatra, más népek szeretetére és megbecsülésére, bátorságra és önfeláldozásra keli nevelni népünket. szép és nemes harc sok nehézséget fog még elénk állítani, de ha arra gondolunk, hogy a Szovjetunió népei 40 év alatt hogyan formálódtak át új emberekké, akkor biztosan nézhetünk mi is a jövőbe,, ügyünk igaz, céljaink nemesek, felemelnek, amelyekért érdemes küzdeni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján fogadjuk meg, hogy hazánk, népünk, a szocializmus, a béke érdekében nem kíméljük erőinket és fáradhatatlanok leszünk.
