Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-03 / 259. szám

1957 november 3.

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG

7

így élnek a gyönki járásban

Hogyan segíti li öleseién a tanács a dolgozó parasztok termelését

Búcsú Kessőhidegkúton

^ mai napot rendkívüli események előzték meg Keszőhidegkúton. Hirtelen beütött a „baromfivész”, azonkívül a sertésállományból is egynéhány darabra — főleg a „fiatalabb generációból” — jött rá a „vész”. És ennek a vésznek senki nem igyekezett útját állnit sőt, inkább helyesléssel fogadták. Ezen bizony ugyancsak méltatlankodna az, hogy itt van, a vész pusztít és inkább elősegítik mintsem meggátolnák, aki nem tudja, hogy Hidegkúton ma van a búcsú napja.

Közismert dolog, hogy faluhelyen három alkalommal jön össze leginkább a rokonság: temetés, házasság és búcsú alkalmával. Az első szomorú és nemkívánt alkalom, a másik vidám ugyan, de ritka, hát a búcsú a legáltalánosabb. A vendéglátás pedig nem lehet akármilyen, tyúkkal, kaláccsal kell várni a vendégeket. Ezért előzte meg ezt a napot nagy öldöklés a baromfiak között, azonkívül itt szokás, hogy egy-egy süldő is a kés alá kerül.

Valamikor megvolt a községben az a szokás is — és ha az idő is engedte, — hogy búcsú napjáig minden munkát el kellett végezni a ha- tárban_ meg is szólták, aki hanyag volt. Nem egyszer még a szőlőt is bekapálták ilyenkorra. Az időjárás most ezt nem tette lehetővé, a kukorica is várakozáson felüli termést adott, így hát még maradt tennivaló a búcsú utánra is. Legfeljebb most csak egynapos lesz a búcsú mert az volt szokásban, hogy amikor a munkákat erre a napra be tudták fejezni, a búcsú nem egyszer három napig is eltartott. Viszont szokások változnak, és megkoptak a régi búcsúi szokások is, azért bizonyára mindenkinek jókedve kerekedik Hidegkútn a mai napon. Az is lesz, ami a jókedvet okozza a pincékben csendben forrnak a borok...

A gyönki járás termelőszövetkezeteiből

Kétszáznyolcvan, egyénileg termelő kisparaszt gazdálkodását befolyásolni, helyes, hasznos mederbe terelni nem könnyű dolog. Az emberekkel megértetni, hogy az eddigi külterjes gazdálkodás belterjessé változtatása amellett, hogy országos érdek, egyéni érdek is, hosszú időt vesz igénybe. Az embereknek, kézzelfogható, konkrét példákra, világosan érthető, bizonyítható érvelésre van szükségük ahhoz, hogy új utakra tereljék gazdálkodásuk menetét. A kölesdi tanács tehát nem egyszerű feladatot lát el, amikor a 280 egyénileg gazdálkodó termelését akarja befolyásolni.

AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSE

a legfontosabb feladat a községen belül. Először kibővített tanácsülésen tárgyaltak erről. A tanácsülésre 30 kis- és középparasztot hívtak meg. És a beszélgetés során a helyi adottságokat szem előtt tartva, értékes ötletek születtek Főleg a hússertés tenyésztésének további fejlesztése kifizetődő kölesdi viszonylatban. Hogy miért? Erre is megvan a magyarázat. A sajtüzem, amely a faluban műkő-- dik, ellátja a gazdákat megfelelő mennyiségű melléktermékkel, „savóval”, ami a hússertés nevelésnél szinte nélkülözhetetlen takarmány.

Szóbakerült a szarvasmarhatenyész tés növelése is. Az elmúlt évek során a földcserék következtében nagyon kevés pillangóstakarmányt vetettek a kölesdiek. Kevés pillangóstakarmány. nyal nem lehet jóminőségű szarvas- marhát nevelni, a silány állatállomány növelése pedig nem volt kifizetődő.

A helyes gazdaságpolitika azonban ma már megváltoztatta a helyzetet.

Mutatja ezt az is, hogy a kölesdi gazdák az idén már 60 százalékkal több „magot fogtak” lucematábláikról, mint az előző évben. Hatvan százalékkal több lucernavetőmag, 60 százalékkal nagyobb lucernaterületet jelent majd, s a tervezett szarvasmarha állomány takarmánybázisát képezi ez az elkövetkező időkben.

A szarvasmarhatenyésztés növelését a tanács is elősegíti a tőle telhető módon. Elsősorban is úgy, hogy megjavítja a meglévő rét- és legelőterületet (sajnos, a rét- és legelőterület növelése nem lehetséges Kölesden), az „Aranyosi-dűlőben” 6 kataszteri hold mocsaras legelő lecsapolása máris megkezdődött. A „Hangos-dűlőben” is tervbevették 12 kataszteri hold, gyakran víz alatt álló rét lecsapódását. A „Pörjési-dűlőben” pedig 280 méter hosszú árkot ásnak, hogy az értéktelen savanyú füvet termő vizenyős rét

87 ezer ferint évente a legfiatalabbaknak

Kistormás a gyönki járás legkisebb községei között is a legkisebb. Ennek megfelelően a tanácsnak sincs sok ügyesbajos dolga. Már csak azért sem, mert nincs még húsz egyéni gazda sem a községben, lakosainak legnagyobb része a termelőszövetkezet tagja. Ritka eset, ha olyan esemény történik, ami túlmegy a község határán. A hétköznapok egyformán, munkával telnek el, a vasárnapot is alig-alig veszik észne. Nem épülnek nagy létesítmények, a tanácsüléseken sem okoz nagy vitát az évi költségvetés, nem szerepel benne túlsók tetei, a ^legtöbbet úgyis a község hat éven aluli lakosságára költik.

Igen, nem tévedés, a község költség- vetésének nagy részét, majdnem 90 ezer forintot, a hat éven aluliakra fordítják évente, az idénynapközin és bölcsödén keresztül. Évközben ugyanis hat hónapon keresztül működik idénybölcsöde, három hónapon keresztül pedig napközi Ez idő alatt a bölcsödé fenntartása, ellátása, 70 000 forintba kerül, a napközire és az óvodái a együttesen 17 700 forintot költenek — illetve költöttek ebben az évben. Hogy mennyivel kevesebbet kapnak a felnőttel?, össze kell hasonlítani ezt a költségvetést a kultúrház évi 2500 forintos költségvetésével- Ámbár a ^ fiatalok költségvetése a felnőttek javát is szolgálja, nyugodtan dolgozhatnak a szülők, nincs gondjuk arra, kire bízzák a gyermekeiket.

növényzetét a lecsapolás által megváltoztassák. Ezek a munkálatok a legszerényebb becslések szerint is 300—350 mázsával több jóminőségű takarmányt eredményeznek majd a fent említett területekről.

A NÖVÉNYTERMELÉS BELTERJESSÉGE

is napirendi kérdés Kölesden. Erről sokat beszélgetnek a tanácstagok körzeteikben, este amikor kisgyűléseket tartanak.. Ezeken a kisgyűlésaken a tanácstagok röviden, saját szavaikkal mondják el a látottak, tapasztaltak alapján véleményüket a belterjességről. S a hozzászólások sincsenek mereven. egy kérdéshez kötve. Ma már komoly alapja van a belterjességnek Kölesden. A Paksi Konzervgyár üzem részlege, amely a faluban működik és nyáron mintegy 100—120 embert foglalkoztat, feldolgozza a helyszínen a gazdák által termelt uborkát, paprikát és egyéb kertészeti növényeket. Érdekes megfigyelni, hogy a tavalyi 56 kataszteri hold borsó helyett az idén már 100 kataszteri holdat vetettek, s a jelek szerint jövőre 30—40

VASÁRNAPONKÉNT a falu közepén jönnek össze beszélgetni a var- sádiak. Miről is folyik a szó egyáltalán? Leginkább a mindennapi dolgokról, ki milyen munkát végzett el, mivel van még vissza. Aztán szóba- kerülnek egyéb dolgok is, főleg a politika. A varsádiak többsége ugyanis székely és ezek az emberek nem nagyon szeretnek beszélni a hivatalos nyilvánosság előtt. Inkább csak egymás között mondják el véleményüket. Valami azért ezekből a beszélgetésekből is szivárog ki és magatartásuk is bemutatja nézeteiket, azt, hogyan is „politizálnak”.

Talán csak szólamként hangzik az, hogy sokat adott az állam ezeknek az embereknek, főleg az utóbbi egy év alatt. Amit itt politizálásnak lehet nevezni azt, hogy egyetértenek, nagyon is egyetértenek a kormány határozataival, intézkedéseivel. Már csak azért is, mert ezek az intézkedések többségükben a javukat szolgálják.

SOKAT JELENTETT itt Varsádon — ugyanúgy, mint más bukovinai székelyektől lakott községben, — hogy a kormány mentesítette őket a juttatott ingatlanok, ingóságok árának megváltása alól. Amikor a rendeletet

kataszteri holddal többet termelnek, mint az idén. Ugyanez a helyzet az uborkánál is. Az idén 60 százalékkal nagyobb területen termeltek uborkát a községben, mint tavaly, s jövőre újabb 30—40 százalékkal növekedik majd a becslések szerint az uborkával beültetett terület.

AZ AGROPROPAGANDA

terén komoly előrehaladást jelent az ezüstkalászos tanfolyam megszervezése, amelyet szintén a tanács végez. A becslések szerint előreláthatólag 50—60 személy fog jelentkezni erre a tanfolyamra. A helyt tanács vezetőinek az okoz nagy problémát, hogy sok a jelentkező s nehezen tudják őket elhelyezni. A falut járva és a gazdákkal beszélgetve azt tapasztalhatja az ember, főleg azért nagy közöttük az érdeklődés a tanfolyam iránt, mert a Középhidvégt Kísérleti Gazdaság tudósai vállalták, hogy a tanfolyamon előadásokat tartanak. A szocialista kísérleti gazdaság eredményes gazdálkodásának tapasztalataiból szeretnének tanulni a kölesdiek.

H. T.

A felsőnánai Zöld Mező Termelőszövetkezetben 10 kataszteri hold földön 25 mázsa lucernamaqot termeltek. A termelőszövetkezet ebből nyolc mázsát visszatartott vetőmagnak, 17 mázsát pe- diq eladott. Az eladott lucernamagból 59.500 forint bevétele lett a termelőszövetkezetnek.

*

Huszonöt-harminc literrel emelkedett naponként a gyönki Vörös Csillag Tsz tehenészetében a tejtermelés az elmúlt napokban. A hirtelen emelkedés főleg annak köszönhető, hogy az utóbbi időben szakszerű takarmányozás, pontos, egyidőben ismétlődő fejés volt a tehenészetben. A szakszerű munkát elősegíti, hogy mezőgazdásza is van most már a szövetkezetnek, Pilkovics József személyében.

*

A termelőszövetkezeti könyvelők részére megbeszélést tartott a járási tanács mezőgazdasági osztálya. A megbeszélésen a termelőszövetkezeti könyvelők a zárszámadással kapcsolatos mérlegkészítés módszeréről tanácskoztak.

A héten megtartott járási tanácsülésen a járás kulturális helyzetét tárgyalták meg- A tanácsülés-e meghívták a községi VB-elnököket is, hogy közvetlenül tájékozódhassanak erről a kérdésről, azonkívül számos pedagógus is helyet foglalt a vendégek között. 1

Igen érdekes vita alakult ki a pedagógusok állásfoglalásáról, a községi kultúr- csoportok tevékenységéről és arról, hogyan segítsék a községi kul túrotthonok a parasztság művelődését, általános, és a termeléshez kapcsolódó ismereteinek kibővítését.

Az állatsűrűség a keszőhidegkúti termelőszövetkezeti csoportban a legnagyobb a járás tszcs-i közül. A tszcs tagsága a legutóbbi, október 29-i közgyűlésen úgy döntött, hogy lemond a munkaegységek után járó kukoricáról. Ezáltal a takar- mányalap, amelyben 700 mázsa kukorica is lesz, biztosítva van az állatállomány részére.

*

Tizenöt hízósertést szállítottak október 31-én a gyönki Petőfi Termelőszövetkezetből a Budapesti Nagyvásártelepre, eladás végett, A termelőszövetkezet előreláthatólag — a számítások szerint — 35.000 forintot kap a sertésekért.

*

A belecskai Szabadság Termelőszöveti kezeiben jövőre 12 kataszteri holdon akarnak öntözéses szántóföldi művelést folytatni, a nyolc kataszteri holdas kertészet területét pedig 12 kataszteri holdra növelik.

*

A kölesdi Kossuth Termelőszövetkezetnek eddig nem volt juhtenyészete. Az idén 350 birkához jutottak állami segítség által, a szövetkezet tagjai.

Ennek megfelelően hozott határozatot a járási tanácsülés. A határozatban többek között szerepel, hogy az őszi, a téli és a koratavaszi időt fel kell használni a kultúrotthonokban megtartott ezüst-1 kalászos tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások megtartására.

A határozatban szerepel még az, hogy Gyönkön járási múzeumot kell létrehozni a járás területén fellelhető és itt-ott hás nyódó régi történelmi és néprajzi jellegű tárgyakból.

hogy 53 olyan gazda van a községben ezideig, akj már egész évi adóját kifizette.

Mostanában sokat emlegetik a belterjes gazdálkodást, a varsádiak már láthatják a hasznát is. 65—70 gazda van, aki komoly pénzösszegre számít a dohányért. Ezideig vagy tizenöten szerződtek borsó, paprika és egyéb zöldségfélék termelésére. (Ebben közrejátszik az is, hogy a Paksi Konzervgyár a nyári időszakban Kölesden fiók-feldolgozó üzemet működtet.) A2 Állatforgalmi Vállalattal pedig 270 sertés hizlalására kötöttek szerződést;

NÉHÁNY KIRAGADOTT PÉLDA a község mindennapi életéből, amelyek bemutatják, hogy a varsádiak egyre inkább „magukra találnak”; Van mire építeni a gazdálkodást, amelv a létet határozza meg számukra. Varsádot nem is olyan régen „nehéz hely”-ként emlegették hivatalos helyeken. Ahogy viszont egy év alatt megváltozott az emberek véleménye, nézete, amint lényegesen megjavultak életfeltételeik, hamarosan kiderült, hogy nem is olyan „nehéz hely”. Becsületes emberek lakják, akik szeretik az igazságot.

Halvány sápadt lámpafény Ssárasdon

(A gyönki járás egyetlen községe Szárazd, ahová még nem vezették be a villanyt.. .

Kanyargó kövesúton ballag a község felé az utas, — autóbusz is ritkán jár erre. Amikor már azt hinné, hogy bent van a faluban, akkor jön még egy fordulat az italboltnál — ide már csak párszáz méter a község közepe, a tanácsházA tanácselnökkel beszélgetünk. A puritán egyszerűséggel berendezett szoba, barátságos. A falon kifakult fényképek, amelyek a község legjobb gazdáit örökítik meg az utókor számára. A sarokban egy petróleum gázlámpa.

*

— Nincs még a községben villany? — kérdezzük a tanácselnöktől.

Meséim kezdi, ki tudja már hányadszor mondja el, hivatalos kiküldetésben levő kartársaknak, elvtársaknak, a község villamosítási történetét. Nekem is mondja.. .

— Még 1948-ban mintaközség voltunk.' Régen volt. A megyében elsők voltunk minden munkában. Akkor ígérték meg, hogy majd, a falu parasztjainak jó munkáját az állam a villany bevezetésével jutalmazza. S nem lett villany.

— Akkor is kevés pénzünk volt — most sem sok van —, és kellett volna a lakosságnak is segíteni valamit, úgy számolták ki, hogy családonkint kétszáz forintot kell fizetni, akkor két kilométerről be tudták volna vezetni a villanyt a községbe, minden házhoz. Meg is ígérték a lakosok, hogy fizetnek, segítenek is. S amikor a tettekre került a sor, akkor senki nem fizetett. Igaz, 18 család hajlandó lett volna hozzájárulni a villamosításhoz, de ez kevés volt- S így nem

lett villany, megmakacsodtak a jó szá- razdi polgárok, nem fizettek. Azt mondták, inkább lámpafény mellett élnek— Múltak az évek, minden évben egykét ember beszélt tanácsüléseken a villamosításról, de nemigen volt kedve senkinek segíteni az államnak, nincs áldozat- vállalás. Hát így vagyunk mi a villannyal, úgy látszik, jobb nekünk a sápadt lámpafény . . .

*

Mi azonban nem hisszük el a száraz- diaknak, hogy jobb nekik a lámpafény, annál is inkább nem, mert beszéltünk néluíny községbeli fiatallal, akik akarják a villanyt, csak még vissza van a nagy munka, az idősebbek meggyőzése, és megmagyarázása annak, hogy egy-egy család kétszáz forintjával sokat könnyít az államon, valahogyan úgy . .. hogy a kecske is jóllakjon, meg villany is legyen.

Tízezernél több kötet könyv

A járás valamennyi községében működik népkönyvtár, sokezer magyar és külföldi szépirodalmi és szakkönyvvel ellátva. Eddig viszont nem volt rendszeres a könyv-utánpótlás, a könyvtárak könyv- állományának a cseréje. Ráadásul egyre többen olvasnak — mindenképpen szükségessé vált a rendszeres könyvcsere.

Ezért rendezik be most a járási könyvtárat, a helyiség tatarozását már a jövő héten meg is kezdik. A járási könyvtár tízezernél több könyvvel rendelkezik. Állandó kapcsolatot tartanak majd fenn a községi könyvtárakkal és lebonyolítják a könyvcserét is a könyvtár könyveiboL

Á járás kulturális helyzetéről tárgyalt a járási tanácsülés

Egészen más most...

a tudomásukra hozták, valósággal madarat lehetett volna velük fogatni. Nem is csoda, hiszen a községben lévő 232 házból kétszáznál több házat érintett a rendelet, amely szerint az a lakók tulajdonába ment.

A gazdálkodási kedvet ugyancsak növelte ez a rendelet, ugyanúgy, mint a begyűjtés eltörlése. Maguktól a varsádiaktól hallani: „Csak azt kell nézni, amikor reggelente mennek ki a határba. Olyan lovakat lehet látni, hogy még! Nem is lehet rá visszaemlékezni, mikor voltak itt Varsádon ilyen lovak. Van mivel etetni őket.”

De nemcsak a lovakat kell nézni. Meg lehet látni azt is, hány gazda megy új ekével szántani. Az idén vett új ekét Papp István azonkívül fogast, Péter Lukács vetőgépet vett és velük együtt még jónéhányan különböző gazdasági felszerelést. Hogy miért? Azért, mert „van értelme”.

— Egészen más most, mint az előző években — mondják a beszélgetések során — csak aztán maradjon is így. Nem kell itt ezután kidobolni, mikor kell vetni, vagy mit kell dolgozni, megtaláljuk mi magunk is min. dennek az idejét. Ami az államnak kell azt is megadjuk.

A TÉNYEK valóban ezt mutatják. Ahogy szedik a kukoricát, úgy viszik eladni a Terményforgalmi Vállalathoz. Egy négy vagon körüli befogadó- képességű góré már megtelt, már alig tudják elrakni a gazdáktól megvásárolt kukoricát. És ha már van mit eladni jut pénz az adóra is. Igaz, ebben az évben még nem kellett senkit kényszeríteni az adófizetésre, felszólítás nélkül is fizettek a gazdák, mind három negyedévben túlfizették az esedékes adót. Szerdán reggel például négyen fizettek adót. Lovász Márton — nyolctagú családja van — 500 forintot, Árva Menyhért 400 forintot, Miklós István 250 forintot, Varga Márton ezer forintot fizetett be. Az adófizetésnél még meg kell említeni,