Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-29 / 281. szám
1951 november 29. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Tizenhárom évvel ezelőtt Tizenkét éves a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság — 1944 december elsejének napján ködös, borús idő volt még délelőtt tíz óra tájban is. A Szentgál pusztai dombtetőről, ahol négyen beszélgettek a puszta cselédjei közül, alig lehetett ellátni egyik disznóóltól a másikig. A legfiatalabbik a beszélgetők közül egy foltos, elnyűtt, vékony barna vászon nadrágot viselő, csontos arcú legény, nevetve mondta: — Ügy látszik, inába szállt a bátorsága vitéz Komlósinak, pusztánk urának, mert tegnap megpucolt a pereputtyával együtt. — Csak hadd menjenek ... Már előbb is el ehette volna a fene őket a nyakunkról — toldotta meg a legényke szavait az öreg kondás, Gyuri bácsi, aki ■ eddig csendesen pi- pázgatott a disznóól kifutójának kerítésére támaszkodva. A kutyák hirtelen ugatni kezdtek. S az egyik fekete puli, a harci országúiból ágazó bekötőút felé futott, amely Szentgált a „nagyvilággal” összekötötte. — Hallgass te ... — kiáltotta a beszélgető embercsoport egyik tagja, Babarczai József, és egy fagyos hantot vágott a kutya oldalához. A kutya vonyítva kotródott félre a rendreutasító fagyos hant hatására, s a többi puli is elhallgatott. Az emberek kíváncsian figyeltek az út irányába, ahonnét a kutyák idegenek közeledtét jelezték. Nem sokat kellett várniok. Három szürkeköpenyes katona bukkant eléjük a sűrű ködből. A katonák kezében géppisztoly volt, s ahogy közelebb léptek, látszott, hogy bíborszínű, ötágú csillagot viselnek a sapkájukon. Babarczai Józsefnek felderült az arca. Szikár, csontos alakja előrehajolt, s a szavakon néhány percig Az Arany János szavalóverseny megyei döntőjét a verseny rendezőbizottsága december 7—8-ról december 14 és 15-re halasztotta. * A szekszárdi Városi Művelődési Házban december 11-én a Kaposvári Csiky Gergely Színház J. B. Priestley: Váratlan vendég című színművét mulatja be. December 18-án a Pécsi Nemzeti Színház vendégszerepei Mi- rószláv Stehlik: Ketten a veremben c. háromfelvonáscs vígjátékával. * Lengyelen művelődési és oktatási állandó bizottság alakult, amelynek munkájában községi vezetők és értelmiségi dolgozók, pedagógusok, ötvösök vesznek részt. Az állandó bizottság tagjai közvetlen segítséget nyújtanak a művelődési otthon munkájához. III. Csak akkor vetett szikrát szemében a harag, amikor kurucait hajszolták elébe a hóhérok. A vajda már türelmetlen volt, látni szerette volna már kíntól eltorzult arcát, hallani akarta könyörgését, sikolyát. Retteneteset parancsolt a kuru- coknak. A Nap felhőbe rejtette orcáját szégyenében, felnyerítettek a mezőben a szilaj paripák, az erdő sötét rejtekébe bújtak el a madarak, a kapitányok arca megborzadt, Báthory homlokán verejték patakzott, csajt Dózsa volt nyugodt és mozdulatlan. Amikor az egyik szerencsétlen kuruc feléje kapott, a hatalmas vitéz csak annyi^ mondott: — Ezt a kutyát is magam neveltem magamnak! A vajda a püspökhöz hajolt és a fülébe súgta: — Miért mosolyog? Mit csináljak, hogy ordítani halljam? Várdai Ferenc csak ingatta a fejét, de választ adni nem tudott, mert megbicsaklott a nyelve, s emberi hang nem jött ki a torkán. tűnődve, örömtől csillogó szemekkel beszélni kezdett: — Zdrasztvujtye Daragiji Tová- risi! (Üdvözöllek benneteket drága elvtársak!) A géppisztolyos katonák egy darabig meglepetve hallgattak, s aztán a középen álló őrmester, aki a járőr parancsnoka lehetett, megkérdezte Babarczaitól: — Hogy kerülsz te ide? Te orosz vagy? — Én magyar vagyok — válaszolt oroszul Babarczai. — Nálatok tanultam meg az orosz nyelvet, amikor az első világháborúban fogságba estem. Én magyar vagyok — ismételte mégegyszer — magyar, kommunista. Harcoltam Lenin zászlaja alatt is a nagy forradalomban. Az őrmester vállára lökte a géppisztolyt, s mindkét karját kitárva, magához ölelte Babarczait, megcsókolta jobbról is, balról is az orcáját és azt mondta: — A világ minden kommunistája testvér, mert egyet akar. Babarczainak könny tódult a szemébe a meghatódottságtól, s halkan, mintha szerelmes szavakat mondott volna, suttogta: — Huszonöt hosszú, keserves éven át vártam ezt a pillanatot. Az emberek közrefogták a katonákat, s kart karba fonva, széles mozdulatokkal gesztikulálva, indultak a cselédházak felé. Babarczaiéknál a fövő bableves kellemes szaga terjengett a szobában, amikor a vendégek beléptek. Miután az asztalhoz telepedtek, Babarczai József kissé zavartan szólt a vendégekhez: A bonyhádi Járási Művelődési Ház színjátszócsoportja a téli hónapokban betanulja Steinbeck: Egerek és emberek című színművét. A csoport másik részlege pedig Benatzky: Az, esernyős király című operettjével készül. * A Megyei Tanács Művelődési Osztály mellett Népművelési Tanács alakul december első napjaiban. A tanács munkájában résztvesznek a népművelési munka szakértői. Kéthavonta értekezleten beszélik meg tapasztalataikat és tanácsokkal látják el az osztály dolgozóit. A művelődési osztály létrehozza a- m egyel 'bálj bizottságot is, amely kidolgozza a báli évad tervét, figye- lembevéve a farsangi, hagyományokat és szokásokat. A katonák, a hóhérok, a kíváncsi urak elfordították fejüket, csak Dózsa volt nyugodt. Ekkor Szapolyai sápadtan, vérté, len ajakkal rákiáltott a tüzes széken trónoló hatalmas Vitézre: — Ordíts, te kutya! Dózsa György két tükör szeme csak mosolygott, nem hallotta a vajda kiáltását, nem hallotta többé a kovácsfujtató lihegését, nem látta a püspök ijedt arcát, Báthory homlokán a halálos verejtéket. Semmit sem hallott. Nem érezte a lágy fuvallatot, mely nyargalvást sietett, hogy enyhítse fájdalmát. Teste már halott volt! S mégis mily csodálatos! Tüzes trónon ülő szoboralakja hirtelen nőni kezdett. De ezt már csak a kurucok látták az ég kárpitját karmos támlája az ég kárpitját hasogatja, s Dózsa György a felhők mögül néz bizodalmas, bátorító tekintettel megtépázott népére, a Cegléd piacán zászlót bontott s igazukért hadbaindult pásztorokra s szegény jobbágynépre. (Akikre még csak ezután várt az igazi megpróbáltatás! A törökök ekkor már élezték a szablyát és nyergelték nyihogó pari- páikat!) ‘ (Vége.) történt • . . — Bizony nagy szegénységben élünk. Nem tudlak benneteket finom ételekkel, italokkal fogadni, s amint láthatjátok, a hely is, ahol lakom, az sem más, mint egy nyomortanya. Az őrmester a vállára veregetett, s mosolygott, amikor beszélni kezdett. — Ha majd nálatok is szocializmus lesz, akkor bővelkedni fogtok ételbe, italban egyaránt, s a lakásaitok is szépen be lesznek' bútorozva. Kint esni kezdett az ólmoseső. A cselédház szobájának apró ablaka homályosabb lett az esőcseppektől, s az egyre erősödő szél fütyülése behallatszott a vékony falakon. Fiatal, vizesruhájú, csapzott hajú, kiálló járomcsontú legény lépett a szobába, s kezében demizsont szorongatott. A legény az asztal közepére állította a demizsont, s odaszólt a tűzhely körül foglalatoskodó Ba- barczainénak: — Hozzon ide poharat, keresztanyám, hadd kóstoljuk meg a „vitéz” Komlósi borát, amit szerencsére nem tudott a hátán magával cipelni... Minket illet úgyis, mert mi termeltük. Az őrmester szabadkozott kissé: — Nekünk most nem lehet, mi szolgálatban vagyunk — mondta, — de végül aztán mégis kötélnek állt. Az arca komoly volt és ünnepélyes, amikor a koccintás után felemelte poharát és azt mondta: — Igyunk népeink örök és elszakíthatatlan barátságára. — Fenékig ürültek a vörösborral megtöltött poharak, s a szobában lévő emberek szemében az igazabb, szabadabb jövőbe vetett hit reményének fényei csillogtak. Karácsonyi vásár az Óra- és Ekszerboltban Két nagy láda áru a napokban érkezett az üzletbe — minden csillog a sok karra, nyakra kívánkozó ékszertől. A legközelebbi áruszállítmányban — mely nem várat söká magára — régvárt újdonságom lesznek. Érkeznek: 15 köves svájci, szovjet és német karórák. Nagy aranyáruk: órák, gyűrűk, karperecek. A kisebb aranyáruk 150—800 forintig a nagyobbak 800—4000 forintig kaphatók. Első pillanatra talán furcsa, hogy a falusi embereknek akarunk tanácsot adni, hogyan védekezzenek az időjárás ártalmai ellen. Holott egész életüket a szabadban töltik. Mégis sajnos az igazság az, hogy a legtöbbet a falusi ember szenved az időjárás különböző ártalmaitól. Sehol annyi sósborszesz nem fogy el fájó reumás derekakra, megfagyott lábszárakra, hasoga- tóan fájó hátakra, mint falun. Sehol annyit nem panaszkodnak a kéménylyukon is befújó szélre, a meghűléseket okozó télvíz idejére, amikor a csizmaszárba még felülről is befolyik a havaseső, hóié, mint a falusi házak táján. És hogyan .védekezik mindezek ellen a falu népe? A legtöbb esetben bizony — tisztelet a kivételnek — rosszul. Most, hogy benne járunk az őszben, s közeledik a tél, időszerű beszélni róla, hogyan védekezhetnénk mindezen ártalmak ellen jobban? Okosabban? Úgy, hogy sokba se kerüljön és az egészség is megmaradjon. Hát először is kezdjük ott, hogy a hideg ellen nem biztos, hogy az védekezik a legjobban, aki a legtöbb ruhát szedi magára. Sőt, egészen biztos, hogy nem. Ugyanis, ha kimelegszik, több ruhát vet le, mint kellene, és a kimelegedett test nem veszi észre úgy a hideget, amint azt más esetben tenné. A hideg hatására a bőrben, az orrban s a garatban összehúzódnak a nyálkahártyák erei. A vértelenné váló nyálkahártya pedig akadály nélkül átereszti a különböző betegségek kórokozóit. gy-egy kiemelkedő évforduló önkéntelenül — a szerencse- kívánatok mellett — azt juttatja eszünkbe, hogy az adott időszakban honnan indultunk el, hova értünk, s milyen remények fűződnek a jövőhöz. így vagyunk ezzel most is. amikor a baráti Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakulásának 12. évfordulója alkalmával sok sikert kívánva, üdvözöljük a jugoszláv népet. A belső népelnyomó rendszer mellé új szenvedés zúdult a jugoszláv nép nyakára 1941-ben. Az uralkodó osztály árulása következtében a fasiszta hódítók megszállták Jugoszláviát. A megszállók mindent elkövettek, hogy rémületben tartsák a népet és lehetetlenné tegyenek az országban bármiféle ellenállást. Azonban a terror sem tudta megtörni a nép és az ifjúság szabadság- vágyát. A megszállás arra késztette a jugoszláv ifjúságot, hogy minél előbb elvégezze a haditudományok iskoláját, megtanulja a harc minden formáját. A fiataloknak puskával és gránáttal kellett felcserélniük a könyvet, s 16—17 éves ifjak támadták meg a német tankokat és tüzelőállásokat. (C a felszabadult nép a békés építésben is csodákat művelt. A második világháborúban például Jugoszlávia áramfejlesztő iparának csaknem fele megsemmisült. A gyors újjáépítés eredményeként 1946 végén már helyreállítottak mintegy 250 megawatt kapacitású erőművet. 1947-ben pedig megkezdődött több vfcierőmű építése. /Ennek eredmé-i nyeként 1955 végéig másj üzembehelyeztek 30 új vízierőművet, összesen 400 megawatt kapacitással. Igv a többi között megkezdte az áramfejlesztést a vinodoli, jablanicai. a dvorniki és a 3 drávai vízierőmű. Ezenkívül 25 hőerőmű is épült, köztük a kosztolaci, a kolubarai és a kakanyi. Ugyanakkor jelentős mértékben bővítették az ország távvezeték-hálózatát és megkezdték Jugoszlávia egységes távvezeték-rendszerének építését. A Jugoszláviában végbement változások talán a jugoszláv nők életében tükröződnek legjobban. Az alkotmány biztosítja a nők egyenjogúságát a férfiakkal az állami gazA jól felöltözött ember tehát csak óvatosan és csak meleg szobában vetkőzzön le. Legyünk tisztában azzal is, hogy nem a „megfázás”, hanem igenis az erős lehűléstől ellenállását vesztett testbe hatoló, vagy ott életrekelő kórokozók, vagy ahogyan az orvostudomány nevezi, a baktériumok és vírusok okozzák a betegségeket. Az a legfontosabb, hogy az egyes ruhadarabok könnyűek legyenek és melegek. Erősebb testi munkánál a felső ruhadarabot Az Élelmezésügyi Minisztérium és a SZŐ VOSZ elnöke együttes utasításban (70/1957. Éleim. M.) szabályozta az ország területén a borfelvásárlás mikénti végrehajtását. A rendelkezés lényege, hogy a borfelvásárlás nagykereskedelmi tevékenysége az állami pincegazdaságok feladata. Ugyanakkor biztosítja a földművesszövetkezetek felvásárlását is a szövetkezet politikai és gazdasági szerepének megfelelően. A földművesszövetkezetek 1957 december 1-től készleteiket részben központi készletből, részben saját felvásárlásból fogják biztosítani a felettes szervük által engedélyezett irányszámok alapján. Az utasítás kitér a felvásárlás rendjére és a minőségi követelmények betartására is. Ennek alapján a boraktív területeken a szövetkezet dasági, társadalmi és politikai élet minden területén. A jugoszláv dolgozók 24 százaléka — nő. A képviselők, bírák, munkástanács-tagok, igazgatók között mindenütt találhatunk nőket... Egy olyan országban, amelynek elmaradt vidékein még egy évtizede is a fátyolviselet dívott. Most ugyanezeken a vidékeken tanítónők és tanárnők működnek, s megtalálhatjuk a nőket az iskola tanácstagok, a népi bizottsági tagok között, a gyárakban, a hivatalokban. Az ország gyors gazdasági fejlődése tette lehetővé, hogy a nők gyakorlatilag is kivívják gazdasási egyenjogúságukat. Társadalombiztosítási adatok szerint 1939-ben Jugoszláviában 188.729 nő állt munkaviszonyban. ezzel szemben 1956-ban 820 ezer. A régi Jugoszláviában a nőknek nem volt választójoguk, nem léphettek közszolgálatba, nem lehettek bírák. A munkásnők a férfiaknál 20— 30 százalékkal kisebb bért kaptak azonos munkáért. Ugyanez állt a tisztviselőnőkre, kivált a férjes asszonyokra. A nők túlnyomó többsége írástudatlan volt. s teljesen férjétől és a család férfitagjaitól függött. Kétségkívül, a függetlenség és egyen jogúság hiánya volt az egyik fő oka annak, hogy jugoszláv nők tömegesen résztvettek az ellenállási harcban. Már a harc folyamán elismert ténnyé vált a nők egyenjogúsága, amit az 1946. évi alkotmány csak törvényileg megerősített. fis a jövő? Egy példa: A tervbevett lakás és kommunális építkezési beruházások adatai a legjobban mutatják a távlati terv ilyen irányvonalát. < Az 1952-től 1956-ig terjedő időszakban erre a célra évente átlag 35.4 milliárd dinárt ruháztak be. Az 1957-től 1961-ig terjedő időszakban viszont már évente átlag 74.3 milliárd dínáros beruházást irányoztak elő, ami százalékokban kifejezve 229. az előző öt évi átlaghoz képest. Általános vélemény szerint ezeknek az anyagi eszközöknek felhasználásával, valamint a lakosság egyéni jövedelméből szár.' mazó eszközök mozgósításával, továbbá a lakásépítkezéseknél elért takarékosság figyelembevételével, 1957-től 1961-ig kétszázezer új lakás építhető. vessük le, de a munka befejeztével azonnal újra vegyük fel, hogy a kiizzadással járó párolgás a testet le ne hűtse. Fűtött szobában sohase tartózkodjunk felöltözve, melegen. Esős időben vigyázzunk, hogy felső ruhánk ne ázzék át. Mindig terítsünk magunkra az eső ellen valamit. Az átnedvesedett ruha szeles időben különösen ártalmas és elindítója lehet a már említett betegségeknek. csak saját községében és saját szükségletére vásárolhat. Az inaktív területeken a boraktív területekkel azonos elvek alapján a működési területén vásárolhat. A minőségi követelmények, valamint a pincegazdaságok részére megszabott kötelező árak betartása a szövetkezetekre is vonatkozik. Ennek egységes végrehajtása érdekében a szövetkezetek kötelesek az általuk felvásárolni kívánt borkészletet az illetékes állami bor pince megbízottjával közölni, aki a minősítést, valamint a bor árának kifizetését a helyszínen eszközli. Az így átvett árut a pincegazdaság nagykereskedelmi áron számlázva átadja a szövetkezetnek. Az utasítás megszegése vagy átjátszása komoly következménnyel járhat. Haypál Á népművelés hírei G YIRMIKIhMK A hatalmas vitéz A falusi ember és az időjárás A borfelvásárlással kapcsolatos rendelkezés
