Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-26 / 278. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 november 26. A kiáltványt a világbéke megóvásának törekvése diktálta A kommunista és munkáspártok nyilatkozatának és a békekiáltványnak nemzetközi visszhangja Burgaszba érkezett a magyar parlamenti küldöttség Burgasz (MTI). A Bulgáriában tar­tózkodó magyar parlamenti küldött­ség elhagyta Várnát és a Fekete-ten­ger partján a dél; irányban folytatja útját. A delegáció a négyezeréves Ne- szeber-ben megtekintette a festői földnyelvre épült város műemlé­keit. A küldöttség ezután Burgaszba in­dult. A magyar képviselők, mielőtt resztvettek volna a burgaszi városi tanács fogadásán, megtekintették a vagongyárat. A magyar küldöttség a gyárban összetalálkozott a MÁVAG ifjúmunkásainak küldöttségével, melynek tagjai kéthetes tapasztalat­cserelátogatáson tartózkodnak Bul­gáriában. A Fekete tengeri kikötőváros dol­gozói nagygyűlésen üdvözölték a ma­gyar nép küldötteit. Elutazott Budapestről az Osztrák Ifjúsági küldöttség VARSÓ A Trybuna Ludu vasárnapi száma vezércikkben foglalkozott a 64 kom­munista és munkáspárt békekiáltvá­nyával. A vezércikk megállapítja, hogy a békeprogram kidolgozásának időpontja a legjellemzőbb. Ez az idő­pont az. amelyben a béke erői oly ha­talmassá váltak, hogy a háború elke­rülése reális lehetőséggé vált. A ve­zércikk ezután rámutat, a mostani helyzet jellemzéséhez az is hozzátar­tozik, hogy már sok olyan terület van, ahol nem a Szovjetuniónak kell utolérnie a Nyugatot, hanem a Nyu­gatnak a Szovjetuniót. Ez ad különös jelentőséget a kiáltványnak. A békekiáltványt aláíró kommu­nista és munkáspártok minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a kiáltvány elvei a legszélesebb néptömegek tu­lajdonává váljanak és a különböző országok kormányainak politikájára hatást gyakoroljanak. Ez nagy mér­tékben hozzájárul a béke győzelmé­nek mielőbbi eléréséhez. RÓMA Az olasz demokratikus sajtó figyel­mének központjában a szocialista or­szágok kommunista és munkáspárt­jainak nyilatkozata, valamint béke­kiáltványa áll. Az Unita hangsúlyozza, hogy a kommunista és munkáspártok képvi­selőinek értekezlete történelmi je­lentőségű. A Paese megállapítja, hogy a kiált­ványt a világbéke megóvásának tö­rekvése diktálta. Az Avanti vezércikkben foglalko­zik a nyilatkozattal. Különöskép­pen a nyilatkozatnak azt a megálla­pítását taglalja, hogy korunk felté­telei közt a munkásosztály sok kapi­talista országban polgárháború nél­kül megszerezheti az államhatalmat és biztosíthatja, hogy a legfontosabb termelési eszközök a nép kezébe jus­sanak. SZÓFIA A Zemedelszko Zname vezércik­ket szentel a békekiáltványnak. Ezt írja: „a békekiáltvány minden szava behatol a földkerekség minden lakó­jának tudatába, mert ezeket a sza­vakat a legutóbbi háborúkban elesett milliók vérével, az anyák szeret été­vel, az emberi kultúra humanizmu­sával, a tények erejével, a józan be­látással, az emberiség sorsáért való aggódással írták. A béke legoda- adóbb és legkövetkezetesebb harcosai a kommunisták. A békekiáltványnak ezért van olyan nagy hatása a béke­harcra.” DAMASZKUSZ Az An Nur megállapítja: „A béke­kiáltvány újólag igazolja, hogy a szo­cialista rendben élő népek a béke bástyáivá változtatták hazájukat. Az arabok jól tudják, hogy amikor Szí­ria és Egyiptom népei meghiúsítják az imperialista összeesküvéseket és provokációkat, ezzel a világbékét vé-l dik s csökkentik az imperialista erő­ket. a háború és a pusztítás erőit.’1 PEKING A Kínai Népköztársaság dolgozói lelkes hangulatú gyűléseken tárgyal­ják meg a kommunista és munkás­pártok nyilatkozatát és békekiáltvá­nyát. A lapok és a rádió a gyűlések­ről szóló részletes beszámolóikban hangsúlyozzák, hogy az egész kínai közvélemény figyelmét a nyilatkozat és a kiáltvány köti le. BERLIN A Neues Deutschland, a Neue Zeit, a Berliner Zeitung és több más újság vezércikket vagy szerkesztőségi cikket szentel a nyilatkozat és a ki­áltvány méltatásának. A Berliner Zeitung vezércikke sze­rint a kiáltvány az emberiség mai helyzetét világosan tárja fel, az em­berek lelkében elhinti azt a meggyő­ződést, hogy összefogásukkal biztosít­hatják a világbékét. PRÁGA Vasárnapi vezércikkét minden köz­ponti lap a békekiáltványnak szen­teli. A Rude Právo egyebek között ezt írja: a történelmi jelentőségű békekiáltvány a mesterséges hold se­bességével repülte be az egész vilá­got, hogy reményt hintsen az embe­rek szívébe és megsokszorozza a béke megóvására irányuló törekvésüket.“ A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség meghívására hazánkba ér­kezett osztrák ifjúsági küldöttség megbeszélést folytatott a KISZ köz­ponti bizottságának képviselőivel. Az osztrák ifjúsági delegáció vasár­nap este elutazott Budapestről. Indu­lásuk előtt Walter Wachs, a küldött­ség vezetője többi között a követke­zőket mondotta: New York (TASZSZ). Az amerikai sajtó a NATO tanácsának közelgő ülésszakáról írva kénytelen megálla­pítani, hogy mélyreható nézeteltéré­sek mutatkoznak ennek az agresszív katonai csoportosulásnak a kebelé­ben. A New York Times leplezetlenül elárulja, hogy a Fehér Ház nem haj­landó számolni NATO-beli szövetsé­geseivel és ebben a kérdésben ..Bren­tano vajmi keveset ér el Dullesnél.“ A New York Herald Tribune párizsi tudósítója jelenti, hogy a NATO közelgő tanácskozásán Fran­ciaország követelni fogja, bánjanak vele úgy, mint a NATO teljes- és egyenjogú részvevőjével. A New York Herald Tribune was­hingtoni tudósítója szerint az elő­jelekből ítélve a NATO értekezlete ..korántsem lesz eredményes.” Ennek okai közé tartozik, az oro­szoknak a rakétagyártásban elért si­kerei“, valamint „a NATO politikai egységének lassú, de állandó gyen­gülése.1’ Az Associated Press összegezi a közelgő ülésszak előtt felbukkant különböző javaslatokat és washing­toni tudósításában kijelenti, az Egyesült Államok ..egészen biztosan — Budapesti tartózkodásunk célja az volt, hogy a szabad osztrák ifjúság szoros kapcsolatot építsen ki a ma­gyar fiatalokkal. Ennek a kapcsolat­nak egyébként már régi hagyományai vannak. A megbeszéléseken szó volt osztrák és magyar ifjúsági küldöttsé­gek cseréjéről baráti találkozók ren­dezéséről, ifjúsági kulturális csopor­tok és sportolók kölcsönös látogatásá­ról, valamint küldöttségek cseréjéről. ellenezni fogja a szövetséges kor­mányoknak minden olyan kívánsá­gát, amelynek értelmében az észak­atlanti szerződés szervezetének bizo­nyos fajta vétójogot kellene adni az Egyesült Államok életbevágóan fon­tos politikai határozataival szem­ben.” Men des-France győzelme a strasbourgi kongresszuson Strasbourg (Reuter). Félix Gail­lard, Franciaország új miniszterel­nöke és Mendes-France baloldali ra­dikális képviselő élesen támadta egymást a radikálszocialista párt strasbourgi kongresszusán. Mendes France az algériai politikáról mon­dott beszédében felszólította a fran­cia kormányt, fogadja el Tunisz és Marokkó ajánlatát |a közvetítésre, hogy mihamarabb befejezzék Algé­riában a három éve folyó háborút. Mendes-France hangoztatta, ha Gail­lard kezdeményezné a tárgyalásokat Tunisszal és Marokkóval, semilyen többség sem merné azt megakadá­lyozni. Gaillard válaszában élesen támad­ta Mendes-France-ot „szisztematikus bírálgatásaiért“ és azzal vádolta őt, hogy olyan dolgokat mond. amiket egyes arab kormányok esetleg fel­használhatnak Franciaország ellen. Gaillard szerint az egyedüli nemzeti többség az, amelynek ő áll az élén. A kongresszus a későbbiek folya­mán nemhivatalos eredmények sze­rint 648 szavazattal 472 ellenében el­fogadta azt a határozatot, amely pár­tolja a Marokkóval és Tunisszal való tárgyalásokat az algériai rendezés megkönnyítésére. Az indítványt maga Mendes-France is támogatta. A szavazás eredménye egyben an­nak a kormánypárti határozati javas­latnak az elmélyítését is jelenti, amely támogatja a jelenlegi „békél­tetési“’ politikát, és kimondja, hogy a Franciaország és Algéria közötti új és „megbonthatatlan” szálakat még azelőtt kell meghatározni, mielőtt Franciaország fontolóra venné egy esetleg északafrikai közösség gondo­latát. A két határozati javaslatot egy­idejűleg terjesztették a kongresszus elé. Szökés a Földről VI. A vizsgálatok azonban, azt is meg­mutatták. hogy a Vénusz légkörében nincsenek sem vízgőzök, sem oxigén viszont nagy százalékban fordul elő szénsav. A Vénusz utasainak tehát oxigéntartalékokat kell biztosítaniok maguknak. Képzeljünk el űrhajózást a Vé­nuszba. Miután elhagytuk a Földet, a pilóta kikapcsolja a motorokat és rakétánk kivágódik az űrbe, mint a parittyából kidobott kő. Az utasok nem érzik súlyukat, s az ablakon át látják Földünket: zöldeskék gömbje lassan forog a koromsötét éjszaká­ban. A felhőréteg hézagain keresztül világosan látjuk a földrészek kör­vonalait a napfényben. Űrhajónk ki­került a Föld gravitációs mezejéből és egyre távolodik bolygónktól az űrben. ELTELT NÉHÁNY HÓNAP A Föld már régóta apró, kékes fényben ragyogó test lett. A Nap melege egyre erősebbé válik. Gyor­san közeledik felénk egy kékesfehér fényben izzó ismeretlen világ: a Vé­nusz. Ahogy méreteiben növekszik, egyre több csillagot zár ki látóterünk bői. Űrhajónk sebességét csökkenteni kell. hogy bele ne csapódjunk a Vénusz felszínébe, mint valami gigan­tikus meteor. A pilóta mesterien intézi a leszál­lást: a Vénusz felszínével párhuza­mosan „lép be’’ a bolygó légkörébe és a levegő ellenállásának felhasználá­sával lassítja ie rakétánk sebességét. Bekapcsolja az orrban elhelyezett fékező rakétákat és megállítja az űrhajót. Néhány perc múlva bizton­ságosan „Vénuszt érünk”. A tudósok megfigyelésekkel és kí­sérletekkel töltik idejüket, érdekes példányokat gyűjtenek mindenféléből és másfajta kutatásokat végeznek. Végül elérkezik a visszaindulás ideje. Visszaérkezéskor a pilóta itt is elő­ször a Föld légkörének felső rétegei­be „siklik’’ és fokozatosan száll le a sűrűbb alsó rétegekbe. Kirándulás a Vénuszba 146 napba kerül, bár a szorosan vett utazás ide­jét 81, sőt, 60 napra is le lehet csök­kenteni. ÉS A TÖBBI BOLYGÓ? A naprendszer többi bolygóiba már nehezebb lesz eljutni, mint a Holdba, a Vénuszra és a Marsra. A Jupiter távolsága tőlünk sokszorosa a Mar­sénak, s a Mars és a Jupiter közötti térben megszámlálhatatlanul sok aszteroid van amelyek veszélyesek az űrhajóra. A napsugarak alig érik el a Jupitert. A gravitáció háromszo­rosa a földinek, ami rendkívül nagy hátrány az űrhajósok számára, mert talán teljesen lehetetlenné teszi, hogy állva mozogjanak. A Jupiter meglátogatásának még más akadálya) is vannak: mérges gázok és erős hi­deg. Legcélszerűbb lesz a Jupitert körülötte keringő műholdból meg­figyelni. A Merkúrnál sajátos körülmények­kel kell számolni: ez a bolygó ugyan­annyi idő alatt futja végig pályáját a Nap körül, mint amennyi idő alatt a saját tengelye körül megfordul (88 nap). Ennek folytán a Merkur egyik fele állandóan napfényben sütkére­zik, míg a másik felén örök sötétség van: a sötét részen rendkívül ala­csony a hőmérséklet. A két féltekét mérsékelt éghajlatú keskeny „alko­nyati’’ övezet választja el. Nagy baj az, hogy a Merkúrnak egyáltalán nincs légköre. A napsugár ereje a Merkúron hét­szerese a „földi" napsugárénak. A na­pos oldalon a talaj menti hőmérséklet 400 fok körül van. A Merkúrra kül­dött űrhajó falának vissza kell vernie ezt a rendkívül erős sugárzást. A Szaturnusz Uránusz, Neptun és Pluto olyan messze van, hogy szuper­kapacitású ,,expressz’’-rakétákat kel­lene építeni az odajutáshoz. Bár a gravitáció ezeken a bolygókon körül­belül ugyanolyan, mint a Földön, ter­mészeti viszonyaik alkalmatlanok ar­ra, hogy rajtuk ember éljen. Légkö­rük jórészt metángázból áll, felületi hőmérsékletük rendkívül alacsony. Ha szabad szemmel nézünk az égre, nem tudunk különbséget tenni a boly­gók és az állócsillagok között pedig a bolygók és az, állócsillagok közt rendkívül nagy a távolság. A nap­rendszer legtávolabb eső bolygójá­ról, a Plútóról nem is egészen hét óra alatt ér ide a fénysugár, viszont a Földről látható legközelebbi állócsil­lagról több, mint négy év alatt ér ide a fény. Éppen ezért még nagyon tá­vol van a jövőben az az idő, amikor szóbakerülhet az, hogy az ember el­jusson az álló csillagokig. (Vége.) Lengyel parlamenti küldöttség utazott Angliába Varsó (Tanjug). Vasárnap este len- ba. A hattagú küldöttséget Zenon gyei parlamenti küldöttség utazott hi- Kliszko, a lengyel nemzetgyűlés el- vatalos látogatásra Nagy-Britanniá- nökhelyettese vezeti. II Francia Kommunista Párt Küzponti Bizottságának ildvSzlete Dragonhoz Párizs( MTI). A Francia Kommu­nista Párt központi bizottsága levél­ben üdvözölte Aragont, a világhírű francia költőt abból az alkalomból, hogy a Lenin-díjakat odaítélő nem­zetközi bizottság a népek közötti béke megszilárdítása érdekében folytatott harcáért nemzetközi Lenin-díjjal tün­tette ki. Maurice Thorez, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára táviratban üd­vözölte a kitűnő költőt, megállapítva, hogy a Lenín-díj méltó jutalma Ara­gon fáradhatatlan tevékenységének, amelyet mind a francia nép nagy fia a világ minden népének békéjéért, s ami ennek biztos garanciája a fran­cia—szovjet barátság elmélyítéséért fejtett ki. A Szovjetunió százhatvan millió rubel hitelt nyújt Albániának Tirana (ATA). Mint az albán sajtó közli Moszkvában a napokban tárgya­lások folytak az Albán Népköztársa­ság, valamint a Szovjetunió kormány- küldöttsége között arról, hogy a Szov­jetunió gazdasági és műszaki segítsé­get nyújt Albániának a második öt­éves terv célkitűzéseinek megvalósí­tásához. A Szovjetunió eleget téve az albán kormány kérésének, a proletárnem­zetköziség elveitől vezéreltetve és attól az óhajtól áthatva, hogy hozzá­járuljon Albánia gazdaságának fej­lesztéséhez, elhatározta, hogy száz­hatvan millió rubel értékű hosszúle­járatú hitelt nyújt az Albán Nép- köztársaságnak. E hitel keretében az albány kormány kérésére a Szovjet­unió műszaki segítséget nyújt Albá­niának a mezőgazdaság és az ipar fej­lesztéséhez. i A Szovjetunió nyújtotta hitelt Al­bánia olyan áruk szállításával fizeti vissza, amilyeneket eddig is exportált a Szovjetunióba. A fenti megállapodást november 22-én írták alá, Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság minisztertaná­csának elnöke és A. I. Mikojan, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese. Amerikai lapok a NATO tanácsának közelgő ülésszakáról

Next

/
Thumbnails
Contents