Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-24 / 277. szám
1157 november 24. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 9 GYÓN KI KEPÉK Az épülő új gépállomás A 9y°nki u,cón Nemcsak a járás székhelyén, de a kő -nyező községek lakói is várják, hogy végre Gyönkre, az új, korszerű épületekbe költözzék a Varsádi Gépállomás. November 30-án kellene az épí jknek az új létesítményt átadniok a gépállomásnak, de abból már látszik, hogy nem lesz semmi. Bőségesen van még mit tenni, s ennek ellenére alig 1—5 ember dolgozik a csarnokon, A kőművesek arra hivatkoznak, hogy a villanyszerelők nem végzik megfen leiő ütemben a szükséges szerelési mmkákat, s ezzel az ő munkájukat is hátráltatják. Ha a munkálatok üteme nem változik meg, akkor még áprilisban is látható lesz az „állványerdő’“ a szerelőcsarnokban. Az építkezés átadása pedig igen sürgős lenne, mert a varsádiak véleménye szerint nincs biztosítva a zavartalan téli nagyjavítás a — szabad ég alatt. A községi tanács a családi házak építésének elősegítése érdekében a yönk—szakadáti kövesút mellett úntegy nyolc holdnyi területet sajá- :tott ki. A számítás szerint ezen a volc holdon 20 házhelyet mérnek i. A terület kiárusítását még ebben ”7 évben elvégzik, s a tavasszal megkezdődhet az építkezés. Az idén hat családi házat építettek v községben. * Folyik a járdaépítés a községben, 'bben az évben mintegy 500 méter 'csszú járda megépítésére kerül, il- "tve került sor. A többi között a náncsics Mihály utca egy részén is megépítik a járdát, s nem kell ezután uár sáros úton a sportpályára menni. József Attila utcában most épül; ie akik az Ady Endre utcát járják, örülni fognak a járdának. Ott, ahoVa nem kerülhet az idén járda, salakos utakat építenek, * Egykor járásszerte ismert németajkú kultúrcsoport működött a községben. Ez azonban egv idő után abbahagyta szereplését. Értesüléseink szerint ismét megkezdték egy német- ajkűakból álló tánccsoport és egy zenekar szervezését. Gondtalan öregkor... — Lopott mesterség ez a kosárfonás — mondja a 72 év.gs Baka bácsi, aki feleségével együtt az otthon lakója — dehát itt sem akarok ingyen élni. Sok mindennel foglalkozott a különböző uradalmakban, volt gazdasági munkás, tejkezelő, arató- és cséplőmunkás, dolgozott halastónál. Közben ragadt rá a kosárfonás tudománya. Huszonhét helyiségből áll a kastély, a gyönki járás szociális otthona. A járásból, de szerte a megyéből is ide jönnek azok az idős emberek, akik hesszú életükön át szorgalmasan dolgoztak, s most öregségükre nincsen senkijük. Száztízen lakják a 25 helyiségből álló kastélyt, amit azelőtt a Sulkovszky herceg lakott, alig néhányad magával, s az övé volt Szabaton-puszta egy része is. Nyolc évvel ezelőtt tartottak itt honfoglalástaz idős emberek. — Újságot olvasnak, a kályha mellett melegszenek, vagy éppen kint a gyönyörű kertben — jó idő esetén — a százéves fák árnyékában pihennek. S vannak, akik kosárfonással, kárpitos munkadarabok készítésével töltik idejüket. Ezekért természetesen megfelelő díjazásban is részesülnek. — Ha valaki mozi ba. színházba akar menni, a szociális otthon biztosítja ezt számukra. Az idős dolgozók is élnek ezzel a lehetőséggel, ma már csak „Kultúr’-nak neve,zik a község, a járás kultúrközpontját. a járási kultúrotthont. A tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban ismételten foglalkozott a község egészségügyi problémáival, s ezen belül is elsősorban a. fürdő létesítésének kérdéseivel. Mintegy 380 000—400 000 forintos beruházással létesülne a kultúrotthon mellett, ahol parkosítanának is. Az említett összeg mellett azonban még jelentős társadalmi munkára is szükség lesz. amennyiben a tervet a felsőbb állami szervek jóváhagyják. A terv szerint a fürdő medencéjének földmunkáit. a romépületek bontási munkáit, valamint az építőanyag szállítását társadalmi munkával kell elvégezni a község lakosságának. Mintegy 30 százalékkal emelkedett Gyünkön egy év alatt a sertésállomány. Bár nem ilyen nagyarányú, de jelentés az emelkedés — mintegy 10 százalék a szarvasmarha állománynál is. Mi újság a Petőfi Tsz portáján? A Petőfi Termelőszövetkezetben már bejelentették, hogy legalább 60 forintot ér az idei munkaegység mindegyike. Örülnek a szövetkezet tagjai a jó gazdasági eredménynek, saját kitartó munkájuk gyümölcsének. A mintegy 20 családból álló szövetkezet tagjainak évi tiszta jövedelme meg_ haladja a község egyénileg gazdálkodó parasztjainak jövedelmét. A szövetkezet azonban nemcsak abban tűnik ki, hogy1 egy-egy tag átlagjövedelme meghaladja a 21.000 forintot, (a terményt is beleértve), hanem abban is, hogy ennek a szövetkezetnek — a község tanácselnökének nyilatkozata szerint — egy fillér adóssága sincs. A szövetkezet tagjai azt vallják. hogy inkább kevesebbet tervezni vagy később megvalósítani a terveket, de azt saját erőből, adósság nélkül. A szövetkezet osztalékának jelentős része a viszonylag fejlett állat- állományból származik_ Jelenleg 16 anyakocájuk és 50 süldőjük van. A szövetkezetiek nem kevesebb, mint 30 hasított sertést szállítottak Budapestre és ott standon értékesítették azokat. Fejlett a szarvasmarhaállomány is a közös gazdaságban. Jelenleg a kis terület ellenére is, 34 darabbal rendelkeznek, de a tagok számítása szerint még ebben az évben ez a szám tízzel emelkedik, saját szaporulattal. Ahol a számokkal beszélgetnek... ez a hely a Járási Statisztikai Hivatal. Horváth József, a hivatal dolgozója szerint, könnyű ezekkel a számokkal beszélni, bár igen makacs dolgokról szólnak. A tényekkel pedig nehéz vitatkozni. Ilyen tény például az, hogy a járásban a termelőszövetkezetek terméseredményei lényegesen jobbak voltak, mint a kisparceilákon az egyéni gazdaságokban. így a többi között búzában több mint egy, a rozsban csaknem két mázsával volt magasabb a termés az egyéniekénél. — A számok tanúsága szerint igaz az a dal, hogy szüret után lesz az esküvő. Ugyanis, amíg az év nagyrészében 10—15 házasságot kötöttek csak havonta, addig szeptemberben — előzetes adatok szerint — 36. októberben 31 házasságot kötöttek a járásban. Novemberben ez a szám emelkedik. A malomban — Jé minőségű búzát hozott, János bátyám — állapítja meg Sajkovits András, a malom vámcserése. — Van miből, jól osztunk az idén — így a 69 éves Uzsák János, a Vörös Csillag Tsz tagja, aki 14 holddal lépett ót évvel ezelőtt a szövetkezetbe és az idén már 380 munkaegysége van. — Három és fél kiló jutott cséplés után egységenkint, de zárszámadáskor meglesz az öt kiló. — Van őrölnivaló a malomban, nagy a forgalom. Piaci niaipokon (30—40 koeyi ils megfordul a malom udvarán. Sárguló iratok között... Értékes iratokra bukkantak nemrég a községben. A levelek nagy része a múlt század negyvenes éveiből származik, de található köztük többszázéves példány is. Képünkön Magyari Béla kultúrotthon igazgató és Pel- iion Ervin, a gimnázium igazgatója tanulmányozzák az iratokat, melyeket majd a megyei levéltár dolgoz fel, de azok érdekes adatokat nyújtanak a község és a járás történetének feldolgozásához is. As ősi épület A járási székhelynek kevés hagyománya van. Éppen ezért tartják olyan nagy becsben a gimnáziumot. A jelenleg is működő gimnázium 1806-ban alakult Nagyszékelyben, s hat évvel később, 1812-ben költözött át Gyönkre, abba az épületbe, amelyben jelenleg is működik. Az iskola megszakítás nélkül végezte oktatói munkáját, bár voltak időszakok, amikor a felsőbb tagozatokat le kejlett állítani. A 152. évét „taposó“ gimnáziumban ma a munkások, dolgozó parasztok és a néphez hű értelmiség gyermekei tanulnak.
