Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-24 / 277. szám
TOLNA MEGY iH VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! rvtár p íl'jj II. évfolyam, 277. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA 60 FILLÉR. Vasárnap, 1957 november 21. BEKEKI ALT V ANY 1 Munkások és parasztok! A tudomány, a technika és a kultúra dolgozói! Valamennyi ország jóakaratú emberei! Mi, a különböző országok kommunista és munkáspártjainak képviselői, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére jöttünk Moszkvába, hozzátok, józanságtokhoz, szívetekhez szólunk. Még valamennyien frissen emlékezünk a második világháború kegyetlenségeire és szenvedéseire. Még nem tűntek el egészen a háború véres nyomai, de a békés városok és falvak felett máris ott lebeg egy új, százszorta rombolóbb háború vészjósló kísértete. Nincs ma a világon olyan ország, amelyben az új háború veszélye ne fenyegetné szüntelenül a családi otthonokat, ne keserítené meg az élet örömeit, ne vetne fel aggasztó kérdéseket. Mi lesz holnap, egy hónap múlva, egy év múlva? Talán újra a háború tüze pusztítja el házainkat, a mindent megsemmisítő atom- és hidrogénbombák pedig a mi és gyermekeink váratlan halálát okozzák. A két világháborúban a népek már keserű tapasztalatra tettek szert. Az egyszerű emberek, akik a háború viharában a legnagyobb áldozatokat hozzák, tudják, hogy minden újabb háború még nagyobb szenvedésekkel jár, egyre több országot tesz tönkre, mind több és több embert pusztít el, egyre veszélyesebb és hosszantartóbb következményeket hagy hátra. Az első világháborúban, amelyet az imperialista nagyhatalmak idéztek elő, s a német militaristák robbantottak ki, tízmillió ember pusztult el. Tíz. és tízmillió vesztette el egészségét, illetve vált nyomorékká. Egész népeket kárhoztatott éhségre és nélkülözésre. A második világháborúban, amelynek fő kezdeményezője a német fasizmus volt, nemcsak hatalmas hadseregek, nemcsak felfegyverzett frontok sodródtak bele a háború forgatagába. A repülőgépekről leszórt bombák védtelen városokat romboltak, békés polgári lakosok ezreit és százezreit ölték meg, a hitleristák börtöneiben, gázkamráiban pedig férfiak, nők és gyermekek milliói pusztultak el. A pusztítás, a halál szolgálatára óriási anyagi eszközöket használtak fel, amelyeket több ezer viruló város építésére, egész népek élelmezésére és fel- ruháztatására lehetett volna fordítani. A második világháború több mint 30 millió ember életébe került, a se besültek és hadirokkantak millióit nem is számítva. Az a két atombomba pedig, amely a háború utolsó napjaiban a védtelen japán városokra esett, megmutatta, hogy a tömeges embergyilkolás milyen kézzelfogható veszély az emberiség ellen. Nem szükséges tudósnak lenni, és nincs szükség költői fantáziára sem ahhoz, hogy megmondjuk: a következő háború — ha a népek megengedik — felülmúlná mindazt, amit az emberiség eddig elszenvedett. Európa és Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália lakosai tudják: az ember a természet oly nagy, erőit szabadította fel, s olyan hatalmas eszközökkel rendelkezik, amelyek romboló hatása a földkerekség bármilyen részét sújthatja. Egy új háborúban nem lesz olyan hely. ahol az ember nyugodtan, biztonságban lehetne. Az atom-, hidrogén- és rakétaháború tüze elérne minden népet és felbecsülhetetlen károkat okozna, veszélyeztetné az emberiség több nemzedékét. A világ egyszerű emberei, függetlenül nemzetiségüktől. politikai nézeteiktől, vallásuktól és bőrük színétől, békében akarnak élni. A világ egyszerű emberei felteszik a kérdést: (Folytatás a 2. oldalon.) TANÁCSKOZÓ ASSZONYOK A TANÁCSKOZÓ asszonyok beszélnek a békéről a közösség, a család gondjairól, a politikáról, a gazdasági kérdésekről. A MÉSZÖV megyei elnöksége hívta egybe pénteken délelőtt a földművesszövetkezetek nőbizottságait, hogy kicseréljék a tapasztalatokat és szót értsenek a falusi asszonyok politikai nevelésében és abban hogy a háztartási munka, a családnevelés gondjai mellett hogyan vehetnek részt a közéletben. Dávid Andrásné hőgyészi székely parasztasszony a békéről beszél. — Én, mint békeküldött 2 hónappal ezelőtt a Szovjetunióban jártam — mondotta. —- Beszéltem szovjet emberekkel, jártam üzemekben kolhozokban, egészségügyi intézményekben, de többször volt alkalmam arra is, hogy családokat otthonukban meglátogassak. A szovjet embereknek is, éppúgy, mint nekünk, megvannak a maguk hétköznapi gondjaik. Az asz- szonyok a családnevelés, az otthoni munkán kívül résztvesznek a termelő munkában, ök is éppen úgyt mint mi, féltik fiaikat, férjeiket a háborútól és minden cselekedetük a béke megőrzésére irányul. Mi, magyar asszonyok, édesanyák példaképünknek tekintjük a szovjet asszonyokat és sokat kell, hogy tanuljunk az ő helytállásukból. SOK GONDOT OKOZ azt, asszonyoknak a, család, a gyermeknevelés gond'a, különösképpen azoknak, akiknek helyt kell állni a termelőmunkában, az üzemekben, a földeken, és otthon a háztartásban. Kovács József, a tanácskozás egyetlen férfi résztvevője a MÉSZÖV helyettes elnöke, mint férj, az apa szemével ezekről a problémákról beszélt. — Üdvözölni kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek megkönnyítik a nők háztartási munkáját — mondotta. — A szövetkezeti nőbizottságok mosógépeket vásárolnak, szabó-varró és kézimunka tanfolyamokat szerveznek. A háztartási munka megkönnyítésével az aszszonyoknak több idejük marad a gyér mekek nevelésére, amely nemcsak az iskola, a pedagógusok feladata. — A gyermekneveléshez a szülői ház, az otthon, a harmonikus családi élet adja meg az alapot, s az asszonyok fáradhatatlan szorgalma sokoldalúsága, kedvessége megszépíti a családi életet. OKOSAN és nagy hozzáértéssel beszéltek az asszonyok a termelés, a terméshozam kérdéseiről, a falusi kulturális élet feladatairól és sok más kérdésről. Rácz Antalné nagydorogi asszony a cukorrépatermelés fontosságáról beszélt. Államunknak nem kellene valutáért cukrot behozni az országba, ha itt nálunk többet termel. 7lének, a szükségletnek megfelelően. A cukorrépa termesztéséért ige„ sokat tehetnek az asszonyok, a földművesszövetkezet nőbizottságának tagjai. A tagszervezésről beszélt Badits Benőné dunaszentgyörgyi parasztasszony. — Községünkben 354 nőtagja van a földművesszövetkezetnek. Ha a tagszervezés során minden asz- szony legalább egy taggal szaporítja a szövetkezeti tagok számát, a község lakosságának jórésze tagja lesz a földművesszövetkezetnek. A dunaszentgyörgyi asszonyok mozgalmat indítottak olyan irányban is, hogy a 20 forintos részjegyeket 50 forintra emelték. — Ezzel is meg akarjuk mutatni egyenjogúságunkat — mondta nagy derültség közepette Baditsné. Noé Imréné regölyi asszony a boltos bizottságok munkájáról beszélt: — Nekünk asszonyoknak mindenre fel kell figyelni, küzdeni kell a szocialista tulajdon elherdálóival a burkolt árdrágítókkal szemben, de foglalkoznunk kell a helyes áruelosztással is — mondotta. Jankó Sán- dorné, a megyei nőtanács munkatársa, a földművesszövetkezet nőbizottságok és a községi nőbizottságok kapcsolatáról, az egységes nőmozgalomról és a falusi kultúrmun- káról beszélt. A hosszú téli estéket vagyon jól fel lehet használni közös kulturális rendezvények, ankétok, egészségügyi és szakelőadások tartására. A TANÁCSKOZÁS határozati javaslatát Szabó Istvánná, a MÉSZÖV dolgozója ismertette, majd megválasztanák a megyei nőbizottság tagjait és az országos tanácskozás küldötteit. Budapest XVI. kerületi tanács dolgozóinak látogatása Szekszárdon Kedves vendégeket fogadott november 22-én és 23-án a Szekszárdi városi tanács. A XVI. kerületi tanács elnöke, Krizs József Soltész Dezső elnökhelyettes és Kovács László oktatási osztály vezető elvtársak tapasz._ talatcsere céljából látogatták meg i városunkat. A város nevezetességei- I nek megtekintése után a városi párt1 és tanács vezetőivel kölcsönösen kicserélték a tanács munkájában nyert tapasztalataikat. Beszélgettek a kerület fejlesztéséről, építkezéseiről, valamint -az elmúlt napokban lezajlott időszakos tanácsválasztások tapasztalatairól. Szekszárd város tanácsa és a XVI. kerületi tanács vezetői megállapodtak abban, hogy e tapasztalataikat rendszeresen kicserélik és legalább félévenkint egyszer kölcsönösen felkeresik egymást. „A magyarországi ellenforradalom 1956 október 23—november 4“ szekszárdi kiállítást november 27- én, szerdán este 6 óráig lehet megtekinteni. A Hazafias Népfront Városi Bizottsága a nagy érdeklődésre való tekintettel kettő nappal meghosszabbította a kiállítás nyit- vatartásának idejét. TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY a kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezletéről A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésén részt vett kommunista és munkáspártok küldöttségei elhatározták, hogy Moszkvában tett látogatásukat felhasználják arra, hogy baráti találkozóra üljenek ösz- sze és a valamennyi pártot érdeklő kérdéseket megtárgyalják. November 16—19 között Moszkvában értekezletet tartottak, amelyen a következő kommunista és munkáspártok képviselői vettek részt: Ausztrália Kommunista Pártja, Ausztria Kommunista Pártja, az Albán Munkapárt, Algéria Kommunista Pártja, Argentina Kommunista Pártja, Belgium Kommunista Pártja, Bolívia Kommunista Pártja, a Bolgár Kommunista Párt, Brazília Kommunista Páríia, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Venezuela Kommunista Pártja. a Vietnami Dolgozók Pártja, a Guatemalái Munkapárt, Németország Kommunista Pártia, Németország Szocialista Egységpártja, Honduras Kommunista Pártja, Görögország Kommunista Pártja, Dánia Kommunista Pártja, a Dominikai Köztársaság Népi Szocialista Pártia, Izrael Kommunista Pártja. India Kommunista Pártia, Indonézia Kommunista Pártja Jordánia Kommunista Pártia, Irak Kommunista Pártia, Spanyolország Kommunista Pártia, az Olasz Kommunista Párt, Kanada Haladó Munkáspártja, Kína Kommunista Pártia, Colombia Kommunista Pártia, a Koreai Munkanárt, Costarica Népi Élcsapata, Kuba Néni Szocialista Pártia, Lux»»"hurg Kommunista Pártja, Malájföld Kommunista Pártja, a Marokkói Kommunista Párt, Mexikó Kommunista Pártja, a Mongol Népi Forradalmi Párt, Hollandia Kommunista Pártja, Űj-Zéland Kommunista Pártja, Norvégia Kommunista Pártja, Panama Népi Pártja, Paraguay Kommunista Pártja. Peru Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugália Kommunista Pártja, a Román Munkáspárt, San-Marino Kom munista Pártja. Szíria és Libanon Kommunista Pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Thaiföldi Kommunista Párt, a Tuniszi Kommunista Párt. Törökország Kommunista Pártja, Uruguay Kommunista Pártja, Finnország Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt, Ceylon Kommunista Pártja, a Csehszlovák Kommunista Párt. Chile Kommunista Pártja, a Svájci Munkanárt, Svédország Kommunista Pártja, Ecuador Kommunista Pártja, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Japán Kommunista Pártja. Az értekezlet részvevői véleménycserét folytattak, amelyen megtárgyalták a mai nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A kommunista és munkáspártok kénviselői elhatározták, hogy béke- kiá'tványt intéznek minden ország munkásaihoz és parasztjaihoz, az egész világ férfiaihoz és asszonyaihoz, minden jóakaratú emberhez. Az értekezlet a marxi—lenini ideológia és a proletár internacionalizmus által egybeforrott testS-i vérpártok kölcsönös viszonyára jellemző szoros együttműködés és szívélyesség légkörében folyt lek Nyereséggel zárja az évet a Dunamenti Sertéstenyésztő A Dunamenti Sertéstenyésztő Vállalat az elmúlt évektől eltérően az idén nyereséggel zárja az évet. A nyereség összetevői a termelést tervek teljesítése és túlteljesítése, a takarékosság és az önköltség csökkentése. A hízlalási terv teljesítésénél 104 százalék, a süldőnevelési tervnél 115.4 százalék, a tenyésztési tervnél 109.5 százalék, a tejtermelési tervnél pedig 102.2 százalékot értek el. Az adminisztratív létszám csökkentésével 800.000 forintra tehető a munkabérmegtakarítás. A Dunamenti Sertéstenyésztő Vállalat üzemegységeiben 1957 január 1-től október 1-ig 1,128.000 forint volt a hozamtöbblet. Kakasd község halárában csak itt-ott árulkodik a kukoricaszár Kakasd község határában szépen zöldellnek az idejében elvetett őszi kalászosok. A szántóból 550 holdat kenyérgabonával vetettek el, ez a község szántójának 30—32 százaléka. Rozsból 25 holdat őszi árpából pedig 131 holdat vetettek. Az őszi kapások, a burgonya, cukorrépa, kukorica betakarításával is végeztek, sőt, az idén a kakasdiak a kukoricaszár levágásában is kitettek magukért. A község határában 75 százalékban letakarították és kupacba rakták a szárt. Tizenötezer éves régészeti leletekre bukkantak Szekszárdon Szekszárd határában a nyár folyamán megkezdték egy avar temető feltárását, amely a vártnál már eddig is nagyobb eredményeket hozott. Most újabb, meglepő jelentőségű tudományos leletre bukkantak az ásatások során. Az avar sírok alatt, körülbelül két és fél méterre a föld felszínétől, paleolit leletekre akadtak. Eddig 15 darab különböző pattintott kőszilánk és égett csontdarab került elő s a kutatók felfedeztek egy tűzhely maradványait is. A leletek körülbelül tizenötezer évesek és tudományos jelentőségük felbecsülhetetlen. Az avar temető alatt lévő paleolitleletek további feltárására most az eddiginél nagyobtaszámú tudományos munka indul meg. Munkás és tanuló fiatalok együtt Állandóan javul a dombóvári iskolák KISZ fiataljainak kapcsolata a munkásfiatalokkal. Különösen jó ez a kapcsolat a Fűtőház KlSZ-smrveze- tével. November 16-án például a Tanítónőképző és a Fűtőház fiataljai közösen rendeztek műsoros ismerkedési estet. De nemcsak együtt szórakoznak a munkás és tanuló fiatalok, hanem együtt tanulnak is. A KISZ- akadémia keretében például közösen hallgatják meg a napokban a gimnázium a tanítónőképző és a fűtőház fiataljai Szendy János, a tanítónőképző igazgatójának előadását a hazafiságról.
