Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-03 / 259. szám

MAGY AR VOL ’ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 259. szám. MA 10 OLDAL ÁRA 60 FILLÉR. Vasárnap, 1957 november 3. rr Őszi lehalászás A simontomyai Kossuth Tsz 28 holdas halastava 100.000 forint jövedelmet hozott ebben az évben. A tsz a jövő évben a sajáttenyésztésű halivadékával akarja benépesíteni a halastavat. Az őázi halászásnál ki is vá­logatták a törzsállomány legszebb példányait, ezekről készültek az alábbi felvételek: Dravecz József a tsz halászmestere az egyik legszebb példánnyal, a 22 kilogrammos tenyészponttyal Ez a 15 kilogrammos ponty sem megvetnivaló. A tenyészponty ivadékaiból a jövő tavasszal eladásra is kerül. Az elmúlt évben ugyanis a tsz 40.000 forint jöve­delemre tett szert halivadék értékesítésével Három vélemény az őszi munkákról KOVÁCS JÓZSEF JÁRÁSI FÓAGRONÖMUS: Arról számolhatok be, hogy a tamási járás területén van még tennivaló az őszi munkák elvégzése terén és különösen vonatkozik ez Regöly és Koppányszántó köz­ségekre. De az egész járás területén sok még a lábonálló' kukorica- és napraforgószár. Adataink alapján az összes kukorica- és napraforgóterületnek csak a 30 százaléká­ról takarították le a szárt. Ezzel magyarázható az is, hogy a járásban a búzavetés terv 65 százalékra van tel­jesítve. Az őszi árpának már régen a földben kellene lennie és az eddigi teljesítés csak 85 százalék. ezzel szemben a rozsvetés 100 százalékos. A kapások közül egyedül a kukorica betakarítatlan a határban. A kukoricaterület 20 százaléka szedetlen még. Az őszi munkák mellett nagy gondot és elfoglaltságot jelent a gazdáknak a mind jobban elhatalmasodó egér- károk megakadályozása. Különösen nagy a kártétel az évelő, pillangós területekben. A védekezés, annak mód­ját valamennyi községben megbeszéltük a gazdákkal, meghozattuk a védekezőszert, amellyel meg lehet aka­dályozni a további kártételt. SZÜGYI ELEK IGAZGATÓ: A mi gazdaságunk, a Biritói Állami Gazdaság is jog­gal büszkélkedhet azzal hogy okóber 25-ig befejeztük a búza vetését. Azonkívül földbe tettük 50 holdon az őszi repce, 180 holdon az őszi takarmánykeverék mag­ját. A 400 holdon veteti őszi árpánk, amelyet szeptem­berben tettünk a földbe, gyönyörűen zöldéi. Befejeztük 100 holdon a cukorrépa szedését, 50 szá­zalékban felszedtük már a takarmányrépát. A kapások közül még a kukorica törése van vissza. Van még tennivaló a határban: A szárletakarítás után végezzük el az őszí mélyszántást s a fogatok folya­matosan hordják a trágyát. SCHMIDT NÁNDOR ÜZEMGAZDÁSZ: A mi gépállomásunk, a teveli gépállomás, körzetében kielégítően halad a munka. Nyolc Zetor, négy vontató, két lánctalpas és 20 G. 35-ös traktor dolgozik a határban a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák földjein. Véleményem szerint 6—8 nap múlva I befejezzük a termelőszövetkezetek területén az őszi gabonafélék vetését. Jelentős, visszamaradó vetnivaló körzetünk egyik tsz-ében sincs, mindenhol 5—10 hold még a vetnivaló. Egyedül talán csak a teveli Kossuth Termelőszövetkezetnél van mintegy 30 hold vetés vissza. Az őszi mélyszántás a legtöbb helyen megindult és legnagyobb részt befejeződött. Sajnos, az a tapasztala­tunk, kevés lesz a szántanivaló. A géppark rendelke­zésünkre áll, a traktorok üzemképesek, de a kevés a terület. így teljes kapacitással nem tudunk dolgozni. Uj korszerű üzletek nyílnak a város központjában Mint lapunkban már hírt adtunk /róla, elkészült a Keselyüsi-úton a .'szekszárdi Vas-Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat új raktára. A válla­lat a város központjában lévő raktá­rakból már kiköltözött. Megkértük Győri István elvtársat, a megyei tanács kereskedelmi osz­tályának vezetőjét, nyilatkozzék a felszabaduló volt raktárhelyiségekkel kapcsolatos tervekről. — A felszabaduló helyiségek erede­tileg üzlethelyiségek voltak. Azokat a szekszárdi üzlethelyiségek bővíté­sére fogjuk felhasználni. A kereske­delmi hálózat 3 éves fejlesztési ter­vének elkészítésekor azt vettük figyelembe, hogy a lakosság igényei elsősorban a kultúrcikkek irányában fognak növekedni, ezért mindenek­előtt ennek minél jobb kielégítésére kell törekednünk. Ezért itt rendezzük be a 89-es szá­mú rádió-villamossági boltot, amely a jelenlegi helyén túl van zsúfolva, egymás hegyén-hátán vannak a rá­diók, mosógépek, porszívók- Az üzlet­be például nem lehet egyszerre két nagy zenegépet bevinni. Az új helyi­ség közel húsz méter széles lesz, ezen­kívül elárusítóhelyek lesznek az eme­leten is, lesz például külön hang­lemez próbafülke is. Korszerű für­dővel, mosdóval, öltözővel is felsze­reljük. Az áru beszállítása és átvé­tele nem az üzleten, hanem a hátsó bejáraton keresztül, az átvevőhelyi­ségben történik. Lesz bőven raktár is az emeleten, ahova felvonóval szállít­ják majd az árut. Mellette egy nagy helyiségben kap helyet az OFOTÉRT az üzlet és a műhely részére. Ezzel tökéletesen ki tudjuk elégíteni a megye lakosságá­A legutóbbi értékelés alapján a megye 10 gépállomása az őszi tervét mindössze 38.3, talajmunka tervét 33.5, vetőszántási tervét 59.6, vetési tervét 65.5, mélyszántási tervét pe­dig 27 százalékban teljesítette. Külö­nösen a dalmandi és a tamási gépál­lomások végeztek nagyon kevés talajmunkát az elmúlt 10 napban. Erről Horváth József, a gépállomások főagronómusa a következőket mon­dotta: — A gépállomások többségénél az elmúlt 10 napi alacsony teljesítés az­zal magyarázható, hogy kevés a te­rület, nem tudnak szántani. A dal­mandi és a tamási gépállomásokon azonban nem ez a baj. A dalmandi nak a különböző fotó és optikai cik­kek, szemüvegek iránt növekvő igé­nyeit. Az OFOTÉRT jelenlegi helyét az Óra-Ékszerkereskedelm; Vállalat boltjához csatoljuk. Az átalakítási munkákat a villa­mossági és rádióüzlet részére már megkezdtük — mintegy negyedmillió forintba kerül — és még ebben az évben az új helyiségbe költözhet a bolt. Ugyancsak az év végéig elkészíti és berendezi az új üzletet az OFOTÉRT is — fejezte be nyilatko­zatát Győri elvtárs. gépállomás 74 erőgépe az utolsó 10 nap alatt 969 normálhold talajmun­kát végzett, ami azt jelenti, hogy mintegy 40 százalékát teljesítették a teljesíthetőknek. A tamási gépállo­máson sem jobb a helyzet, ahol a 10 nap teljesítménye 1300 normál­hold, holott a 90 erőgéppel közel 3000 normálhold talajmunkát végezhettek volna, hiszen a területük megvan hozzá. Legjobb eredményt a szedresi gér^. állomás ért el a múlt dekádban. 1680 normálhold teljesítéssel, de di- cséretreméltó a nagydorogiak példája is, mert 10 nap alatt 47 erőgéppel 1468 normálhold talajmunkát végez­tek. Gépállomások őszi tervteljesítése: 38.3 százalék Egy év mérlege Mi volt egy évvel ezelőtt? Vérgőz­ben tobzódott az ellenforradalom, győzelmi tort ünnepelt. Vérszagra gyűltek és ünnepeltek a nép legádá­zabb ellenségei: Mindszentyék, Ta- kách-Tolvajck, Eszterházyak és a többi hasonszőrűek. Az üzemekben állt a munka, Csáky-szalmájaként bántak a nép vagyonával, összkom­fortos sztrájkot szerveztek az. ellen- forradalmárok, halállal és egyéb re­torzióval fenyítették meg azokat, akik dolgozni akartak. Követelték vissza a gyárat, a földet a volt tulaj­donosok. A pártban Nagy Imre áru­lása miatt a kommunisták kezében nem volt fegyver. Nyugaton már él­tették az új kapitalista Magyarorszá­got. Egy évvel ezelőtt azonban más is volt. Ma egy esztendeje annak, hogy megalakult az ellenforradalom elleni harc vezérkara, a kommunistákból álló forradalmi munkás-paraszt kormány. Valamennyien kipróbált, évtizedes harcokban edződött em­berek. A kormány első feladatának tartotta az ellenforradalom fegyveres szétzúzását. Két út között választha­tott. Az egyik: belső háborúban, sa­ját erőnkből szétzúzni az ellenforra-' dalmat. Ez azonban hosszú harcokra vezetett volna. Fennállt annak is a veszélye, hogy hazánk a kettéosztott- ság sorsára jutott volna, mint Korea és Vietnam. A forradalmi munkás­paraszt kormány azonban egy má­sik utat választott, amely bár nem­zetközi méretekben a provokációk sorozatát indította meg a Szovjetunió és hazánk ellen is. de a magyar népnek, a nemzetközi munkásmoz­galomnak mégis ez volt a kedve­zőbb: segítségül hívta a Szovjetunió fegyveres erejét. Mindez alig egy esztendeje tör­tént. De ez az egy esztendő minden harca a proletárhatalom védelme és megerősítése a világbéke védelmé­nek jegyében telt el, s minden bi­zonnyal bekerül a magyar történe­lembe. Mert ebben a harcban a többi között a világ békéjéről is szó volt. Az imperialista körök ki akarták szakítani a szocializmust építő ha­zánkat a béketábor országainak sorá­ból, Közép-Európában háborús tűz­fészket szerettek volna létrehozni. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány volt az, amely a legnehezebb, legkritikusabb időben vette kezébe a magyar dolgozó nép sorsa irányítá­sát. Magyarországon gyorsan konszo­lidálódott a helyzet, mind belföldön, mint pedig a külfölddel való kapcso­latunkban. A kormány az ellenfor­radalom fegyveres szétzúzása után erélyesen lépett fel a sztrájkszerve­zőkkel szemben. Őszinte, igaz szóval lépett a kormány a nép elé. Fel­tárta a nehézségeket, kérte a töme­gek segítségét a nehézségek megoldó sához. A kormány elmondotta, hogy a munkanélküli bérkifizetés, a ter­melésnélküli élet igen rövid idő alatt katasztrófába viszi az országot, meg­semmisül a 12 év alatt elért min­den eredmény. A gyárakban a kor­mány felhívása és a terroristák meg­fékezése nyomán egyre erőteljeseb­ben megindult a termelés, s ehhez a bányászok hősies munkája adta a szenet. A kormány számos intézke­dést tett a bérek, fizetések rendezé­sére, s ezáltal — erőnkhöz, lehetősé­geinkhez képest, jelentős mérték­ben . javította a dolgozók életkörül­ményeit. Az üzemek dolgozóinak reálkeresete mintegy 18 százalékkal emelkedett a bérügyi intézkedések nyomán. Valóságos csodának tartják a tár- gyilagosabb nyugati körök a magyar­országi konszolidáció gyorsaságát. Pedig ebben nincsen semmi csoda. A dolgozók millióinak termelő mun­kája és a szocialista tábor testvéri, önzetlen, nagyarányú gazdasági segít­sége megmentette hazánkat a pénz­romlástól;, az inflációtól. Pédig a rlvu- gati tőkés körök csaknem mindegyike rövidebb hosszabb ideig Szüneteltette hazánkkal a gazdasági kapcsolatot, attól félve, hogy infláció következik be és elveszik árujuk. Nem, ez nem következett be, s ebben jelentős szerepe van a törvényes magyar kormánynak. Olyan körülmények között, mint amilyenben hazánk volt, egyetlen tőkés ország sem kerülte volna el a gazdasági katasztrófát. A kormány elhatározta, hogy sza­kít a politikának azzal a részével, amely összeegyeztethetetlen a marx­izmus—leninizmus tanításaival. így például falun — amellett, hogy megvédte a termelőszövetkezeteket — teljesen önkéntes alapra helyezte a szocialista nagyüzemek alakítá­sát. Eltörölte a kötelező beszolgál­tatást és helyette megfelelő, méltá­nyos felvásárlási árat határozott meg, a mezőgazdasági termények értékesítésénél, megszüntette a kö­telező tűzbiztosítást. E legfontosabb intézkedések nyomán a falvakban megszilárdult a termelési biztonság, jelentős mértékben emelkedtek a termésátlagok. Ebben nemcsak a kedvező időjárásnak van szerepe, ha_ nem a több műtrágyának, a nyugod- tabb termelésnek és nem utolsó sor­ban a dolgozó parasztság szorgal­mas, odaadó munkájának. A falvak­ban a termelőszövetkezetek újjá­alakultak, megszilárdultak, s ma már éppen a sorozatos intézkedések, gazdaságosabb termelés nyomán je­lentős mértékben emelkedett a szö­vetkezeti tagok jövedelme is. Rendkívül bonyolult politikai helyzet volt egy évvel ezelőtt ebben az országban, az ellenforradalom hosz- szú időn keresztül végzett tervszerű agitációja, a nacionalizmus, a sovi­nizmus, a féktelen faji gyűlölet fel­szítása, a rákosista, sztálinista jel­zőkkel történő megbélyegzés az int­rika, a munkástanácsok többségének aktív tevékenysége az ellenforra­dalmi erők oldalán, mind, mind kü­lön is nehéz probléma, most egyszer­re tornyosultak a forradalmi mun­kás-paraszt kormány előtt. Szívós, a szó legteljesebb értelmében vett po­litikai felvilágosító munkával, amelyben döntő helyet kapott az érvelés, a vita, az élénk eszmecsere, sikerült ezeket a nézeteket szétzúzni. Ebben az eszmei harcban jelentős segítséget adott az SZKP központi innia a Pravda és a kínai elv­társak állásfoglalása. De a bonyo­lult politikai helyzethez tartozik a többi között még az is, hogy a nyu­gati imperialista körök az ENSZ-t felhasználták a magyar nép és kor­mánya ellen. Nem sok sikerrel járt erőlködésük, mindössze egy semmit­mondó határozattal, de ezt sem fo­gadta el a magyar nép, mert be­avatkozásnak minősíti hazánk bel- ügyeibe. Sok százezer dolgozó alá­írásával és táviratok tízezreivel til­takoztak az imperialistáknak e pro­vokációja ellen. A termelés terén a forradalmi munkás-panaszt kormány , sokkal nagyobb önállóságot biztosított az üzemek vezető; részére, felkarolta és támogatja a dolgozók kezdeménye­zését és biztosítja beleszólási jo­gukat az üzemek ellenőrzésébe. Nyereséges termelés esetén pedig nyereségelosztásban is részesülnek. Szívesen beszéltek arról a nyugati sajtó és rádió hivatásos politikusai, a népi demokrácia ellenségei, hogy Magyarországon hosszú évek kelle­nek majd ahhoz, hogy a bányák, üzemek ismét termeljenek és elér­jék az október előtti termelési szin­tet. Nos, ország—világ látja, nem kellettek évek. elég volt 8—9 hónap és a magyar bányászok hősies mun­kája nyomán elértük az október előtti szintet, ipari termelésünk pe­dig lényegében elérte — néhány te­rületen pedig túl is szárnyalta a ki­tűzött célt. A munkáshatalom esküdt ellensé­gei hiába törtek a nép hatalmára fegyverrel — véres fejjel kellett visszavonulniuk, hiába akarták a fegyverrel megvédett népi hatalmat megdönteni a gazdasági romlással — a magyar dolgozók, a népi demokrá­ciák testvér; segítsége révén felvirá­goztatták a népgazdaságot, hiába akarták politikai téren elszigetelni hazánkat — ma ismét szilárd a kül­politikai helyzetünk, egyre szélese­dik azoknak a tőkés országoknak is a száma, amelyek gazdasági, sőt politikai téren is együtt működnek velünk, közösen harcolunk az impe­rialisták ellen. Egy év mérlegében még sok, sok minden van, csupán néhány kiraga­dott példát említettünk meg közü­lük, de ezek is és a többiek is azt mutatják, hogy a magyar dolgozó nép eredményesen halad előre — aktívan támogatva a forradalmi munkás-paraszt kormányát — a szocializmus építésének útját.

Next

/
Thumbnails
Contents