Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-20 / 247. szám

1 A hőgyészi küldöttgyűlés tapasztalata A boltosbizottságok feladatairól Alapos előkészítő munka után október 13-án tartotta küldöttgyűlé­sét a hőgyészi körzeti földművesszö­vetkezet. A helyi szervezetek kül­dötteit autóbusszal vitték a küldött- gyűlésre. így a küldötteknek nem kellett kilométereket gyalogolni, vagy „pedálozni", hogy a gyűlésen megjelenhessenek. A jó szervezeti előkészítéssel a szövetkezet vezető­sége 90 százalékos megjelenést biz­tosított 140 fő részvételével. A földművesszövetkezet vezetősé­ge igen helyesen tette, hogy a szer­vezeti előkészítés biztosítása mellett legfőbb feladatául a küldöttgyűlés politikai előkészítését jelölte meg. A vezetőség gondosan összeállított, a szövetkezet életét reálisan bemu­tató beszámolóját Krizsán elvtárs, a íöldművesszövetkezet igazgatóságá­nak elnöke tartotta. A beszámoló nemcsak a hőgyészi, hanem a helyi szervezet munkájával, szövetkezeti életével is behatóan foglalkozott. Is­mertette, hogy a tavalyi évben is eredményes munkát végzett a körzeti föld­művesszövetkezet: 750 000 fo­rintos tisztanyereséget értek el és ebből 120 000 forint részjegy és vásárlási visszatérítést fizet­tek ki a földművesszövetkezet tagságának. A lakosság jobb áruellátása érde­kében új boltokat létesítettek, több boltot pedig az igényeknek megfele­lően korszerűsítettek, mint például Hőgyészen, Kalaznón és Felsőná- nán. A felsőnánai helyi szervezet és a helyi tanács új kultúrtermet létesí­tett, amihez 130 000 forinttal járult hozzá a földművesszövetkezet. Az eredmények ismertetése mellett a beszámoló érdemlegesen foglalko­zott a földművesszövetkezetre há­ruló mezőgazdasági feladatok meg­oldásának, a részjegyalap növelésé­nek, a tagok jogainak, kötelessé­geinek problémáival. Krizsán elv­társ a beszámolóban elmondotta, hogy e téren is történt előrehaladás. dolgozó parasztok érdekképvise­leti szervévé váljon a földmű­vesszövetkezet. Földművesszövetkezeteink nő­gyűléseken, taggyűléseken folyama tosan választják meg, vásárlókör­zeteknek megfelelően, a boltosbi­zottságokat. Minden boltegység vásárló kör­zeténél két—bárom nőtagot java­sol a nőtanácskozás, hogy képvisel­jék a vásárlókörzet, valamint a földművesszövetkezet érdekét. A nőtanácskozás által javasolt boltos­bizottsági tagokat a taggyűléseken, illetve a közgyűléseken hagyja jóvá a tagság. MILYEN HATÁSKÖRÜK, FEL­ADATAIK VANNAK A BOLTOS- BIZOTTSÁGOKNAK? 1. Figyelembe veszik a vásárló körzet érdekeit, kívánságát. Segí­tenek a boltosoknak az áruellátás megjavításában úgy, hogy a meg­rendeléseknél javaslatot tesznek különböző áruféleségek beszerzésé­re, hogy a vásárlók igényeiknek megfelelő áruválaszték legyen. 2. Figyelemmel kísérik a hiány­cikkeket. Ellenőrzik, történt-e ezekből megrendelés. Megnézik, hogy a boltosok vezetik-e hiány­cikk listát. 3. Ellenőrzik az áruk raktározá­sát, árukezelést (például az áruk megfelelő szortírozása biztosítva legyen, ne kerüljenek az élelmiszer cikkek a vegyi anyagok közé stb.). 4. Megnézhetik az áruk reális ejosztását például a körzeti szövet­kezeteknél a szűk keresztmetszetű árucikkeket hogyan osztották el. Foglalkozzanak a kivételezések megszüntetésével, pult alatti árusí­tás megakadályozásával, a vásárló- közönség segítségére támaszkodva. 5. Előírás szerint az árucikkek árának feltüntetése kötelező. Ellen­őrizzék, hogy ezt betartják-e a boltvezetők. Amennyiben vissza­élést észlelnek az áruk eladásánál, úgy a számlákat is ellenőrizhetik, amelyen a fogyasztói ár is fel van tüntetve. 6. Az áruk árának ellenőrzése mellett fordítsanak gondot a mé­résre is. Lehet próbavásárlásokat is végeztetni, amelyen keresztül a szövetkezet vagyonvédelme mellett a vásárlóközönség érdekeit is kép­viselik. 7. Nagy gondot fordítsanak a bolt tisztaságára, védőöltözetek haszná­latára (tisztálkodó eszközök állja­nak a bolti dolgozók rendelkezé­sére). 8. Foglalkozzanak a boltkezelők­kel, hogy az udvarias kiszolgálás mellett hívják fel a vásárlók fi­gyelmét egyes árucikkek haszná­latára. Segítsék őket az árupro­paganda kiszélesítésében. 9. A boltosbizottságok hívják fel a vásárlók figyelmét a vásárlási és értékesítési könyvecske használa­tára, mert a bejegyzett összeg után kapja meg a szövetkezeti tagság a visszatérítést. A boltosbizottsági tagok hívják fel a vásárló körzetükben lakók fi­gyelmét, hogy észrevételeiket, ja­vaslataikat mondják a boltosbizott­sági tagoknak, akik a nőbizottságo­kon keresztül az igazgatósággal érvényt szerezhetnek kérésüknek. A boltosbizottsági tagok tehát ko­moly feladattal vannak megbízva. Ahhoz, hogy megbízatásuknak ele­get tegyenek, támaszkodniok kell vásárló körzetük véleményére, ja­vaslataira, mert csak így végezhet­nek egész munkát. A jó ellenőrző munka nagymértékben elősegíti a társadalmi vagyon védelmét, védi a dolgozók forintjait Megakadá­lyozza, hogy egyes személyek jog­talanul nagyobb összegre tegyenek szert a szövetkezeti dolgozók és a lakosság rovására. Ehhez a munkához kívánunk az újonnan megválasztott boltosbizott­sági tagoknak eredményes, jó munkát. Annak ellenére, hogy a földmű­vesszövetkezet nem kapott cukor­répára termelési tervet, 15 hold­ra kötöttek a gazdákkal cukor­répatermelésre szerződést s Hő­gyészen cukorrépatermelő szak­csoport van alakulóban. A részjegyalapnövelési munkában is van eredmény, de ennek a munká­nak nagyobbik része még vissza van. Teljesítéséhez a földművesszövetke­zeti dolgozók, aktivák további oda­adó, felvilágosító munkája, a kiala­kult verseny lendületének fokozása, valamint a földművesszövetkezet és helyi szervezetek vezetőségeinek a tagsággal való jobb kapcsolat meg­teremtése szükséges — állapította meg a beszámoló. A küldöttgyűlés küldötteinek nagyszámú és sokoldalú felszólalása mutatta, hogy ennél a szövetkezetnél a vezetőség tiszteletben tartja a szö­vetkezeti demokrácia elvének érvé­nyesülését és szívesen veszi a tagok elismerő, vagy éppen bíráló megjegy zéseit, a vezetőség munkájáról. A felszólalók sok okos gondolat­tal, javaslattal és bíráló megjegyzés­sel egészítették ki a beszámolót s adtak segítséget a vezetőségnek to­vábbi munkájához. Karádi kartárs, hőgyészi küldött, helyeselte, hogy a földművesszövet­kezet foglalkozik termelői társulá­sok szervezésével, a meglévők segí­tésével támogatásával. Kérte a ve­zetőséget, segítsen egy takarékszö­vetkezetet létrehozni, mivel ezt a gazdák is szeretnék. Nagy kartárs, a felsőnánai kül­dött javasolta, hogy a terményfelvásárlást is a föld­művesszövetkezet végezze, hogy ezen keresztül még jobban a Pintér kartárs a társadalmi tulaj­don fokozottabb védelmére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy Diós berényben az italbolt udvarába vi­tette valamelyik szerv az építőanya­got (nem a szövetkezet) és az viszi, aki akarja. Ami a vagyonvédelmet illeti kifejtette, hogy ebben benne foglaltatik az épületek, különböző eszközök karbantartása is, amiről gyakran megfeledkeznek. Kertész kartárs igazgatósági tag bírálta az FJK-t, mert megsértette a szövetkezeti demokráciát. A vezetőséggel való megbeszé­lés nélkül állította be Túrna kartársnőt a szövetkezethez, aki jelenleg ott ellenőrző munkát végez. De mivel rokonainak többsége szövetkezeti alkalma­zott, így rokonainak ellenőrzé­sére hivatott. (Helyes lenne ezen változtatni.) A felszólalók közül többen bírál­ták a vezetőség munkájának gyen­geségeit A küldöttgyűlés tapasztalata mu­tatta, hogy a tagság egyre igényesebb a választott szervek munkájának ér­tékelésénél, s hogy a tagság sok okos javaslatával, bírálatával magasabb színvonalra képes a vezetés munká­ját emelni. A küldöttgyűlésen bizonyságot nyert, hogy a valóban földművesszö­vetkezeti élet megvalósulásának egyik fontos feltétele a vezetőség és tagság jó kapcsolata, az őszinte, egy­más iránti bizalom megteremtése és megtartása. „Megszökött a főnök66 A mőcsényi földművesszövetkezet október 12-re taggyűlést hirdetett, s a földművesszövetkezeti tagok többsége kötelességének tartotta a meg­jelenést. A kitűzött időpontban megjelentek és várták a földművesszövetkezet igazgatósági elnökét, László István kartársat. Neki kellett volna a taggyűlést megtartani. Gondolták — amíg meg­érkezik, egy kicsit úgy bemelegítésképpen elbeszélgetnek a földműves­szövetkezet munkájáról, a szövetkezeti életről. Várták' várták az igazgatóság elnökét, de az csak nem jött. Miután a várakozást megunták, egvihűk megjegyezte: „Úgy látszik, megszökött a ,főnök’, nincs értelme a további várakozásnak" és csalódottan hazamen­tek. Ugyanez az eset másnap Cikón is megismétlődött. A „főnök” — ahogy később megtudtuk — ezalatt valahol Szálkán mu­latott, még vasárnap is. Sőt hétfőn sem ment be munkahelyére. Hanyag munkájáért, megengedhetetlen kilengéséért fegyelmi eljárás indult ellene. A „Tolnai Földművesszövetkezeti Élet“ A tolnai földművesszövetkezet igazgatósága és Szakszervezeti Bi­zottsága együttes határozata alapján megjelent a földművesszövetkezet első saját készítésű havi folyóirata a „Tolnai Földművesszövetkezeti Élet.1’ A „Tolnai Földművesszövetkezeti Élet" célja, hogy segítse a szö­vetkezet előtti feladatok megoldását, ismertette a dolgozók egészsé­ges kezdeményezéseit, bírálatával nyesegesse a szövetkezeti munka fo­gyatékosságait gyengeségeit és jobb összhangot teremtsen a különböző üzemágak munkája között. A „Tolnai Földművesszövetkez éti Élet" első számában ismerteti a kongresszus tiszteletére tett versenyvállalásokat. Bemutatja az üzemágak tervteljesítéseit. Foglakozik a nőbizottságok munkáival és a földműves­szövetkezeti fiatalok sport-munkájával. „Láttuk—Hallottuk’1 rovatá­ban dicséri a legjobb dolgozókat, bírálja az elkövetett hibákat. Ezt a kezdeményezésüket nagyobb földművesszövetkezeteknél is követendőnek tartjuk. Ígéret helyett cselekvést Czép őszies időben, kora délután ^ érkeztünk Dobos Ferencnével a nagyszokolyi tanácshoz. Valahogy úgy adódott, hogy akkor ért oda Pados elv­társ is, a községi tanács elnöke, akivel beszélgetésbe kezdtünk a földművesszö­vetkezet termeltetési feladatairól, az elért eredményekről, nehézségekről. Elmondta, hogy a földművesszövetkezet felelősét, Sári elvtársat, VB-ülésen számoltatta be a helyi tanács a cukorrépaszerződtetés községi helyzetéről. A VB-ülésen kiderült, hogy a szerződtetés terén még sok a ten­nivaló. mivel a község tervteljesítéséből még 40 százalék visszavan. Bizakodón el­mondta, hogy addig nem nyugszanak, amíg el nem érik a 100 százalékot, bár a gazdák közül többen idegenkednek a cukorrépa termelésétől. Elkezdtük kutatni, mi az oka ennek az idegenkedésnek, és megtudtuk — mondta —, hogy Sári kartárs még nem fizette ki az 1955-ös melasz pénzjárandóságu­kat, ezt ezideig magánál tartotta. Igen sokan kifogásolták az iregszemcsei cu­korrépa átvevőnek. Zilizi kartárs a munkáját, aki, szerintük, nem hallgatta meg a termelőket. Ii/livel sok gazdának csak tehenes fogata van, nehezíti a cukorrépa átszállítását az iregszemcsei átvevő­helyhez. Ezért azt tartanák helyesnek, ha a cukorrépa átvétel nem Iregszemcsén, hanem a községben történne és az át­vételnél a földművesszövetkezet meg­bízottja is ott lenne. A helyi tanács elnöke, Pados elvtárs, a sok megoldandó probléma láttán kérte az ácsi cukorgyár megbízottját, Illés Sán­dor elvtársat, jöjjön a tanácsházára, ahol közösen megbeszélnék, mi módon tudnák a felmerülő nehézségeket leküzdeni. Saj­nos, nem tudjuk mi okból, ettől a cukor­gyár megbízottja mereven elzárkózotty mondván: „semmi közöm nekem a ta­nácshoz”: ok a megoldandó probléma még Nagyszokolyon a cukorrépater­melés terén, de ennek ellenére már sok gazda kötött újból szerződést a földmű­vesszövetkezettel: Papp Zoltán, Nagy Fe­renc, Fejes Károly, Kozár Lajos, Pál Já­nos és ifj. Ács Ferenc 600 Négyszögöltől 1000 négyszögölig kötöttek szerződést. Ugyanúkkor még olyanok is vannak szép számmal, különösen a Főszegen lakó gazdák között, akik eddig minden évben termeltek cukorrépát és eddig még nem kötöttek a következő évre termelési szer­ződést. Reméljük, ők is megkötik a szer­ződést, mivel alkalmas földjük van cu­korrépatermelésre. Emellett pedig a jöve­delmezőség dolgában is jól jár, aki cukor­répát termel. A tanácselnökkel való szívélyes be­szélgetés után, ahogy kiléptünk a tanácsháza kapuján, megszólított bennün­ket Horváth Sándor és Bíró Lajos, a köz­ség mezőgazdásza. — Cukorrépaszerzödtetési ügyben jár­tak nálunk? — kérdezték. — Igen. — adjuk meg a választ. — Megtermeljük Nagyszokolyon is a 60 hol­dat — mondják, — mert erre igen alkal­mas talajunk van. Azt várjuk, hogy Sári Lajos közölje velünk a még nem szerző­dött gazdák névsorát. ígérni már ígérte, de hát ez neki a szokása. Jó volna, ha minél előbb szakítana ezzel a rossz szo­kásával és ígéret helyett cselekedne. Cukorrépatermelő szakcsoport alakult Eredményesen oldotta meg cukor­répatermeltetési feladatát a decsi föld művesszövetkezet: 47 holdas tervü­ket 105 százalékra teljesítették. Je­lenleg a terv további túlteljesítésén dolgoznak. E mellett közreműködtek abban, hogy a községben 20 fővel cukor­répatermelő szakcsoport alakult Decsen A szakcsoportnak hathatós ter­melési segítséget ad a földművesszó- vetkezet. Ö végezteti el a gépállo­mással a szántási és vetési munkála­tokat. A szedéskor pedig a cukor­répa kiszántását és szállítását. A szakcsoport tagjainak ilymódon csak az egyelés, kapálás és fejelési mun­kákat kell elvégezni.

Next

/
Thumbnails
Contents