Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-18 / 245. szám

1957. október 18. TOLNA MEGYEI NEPOJSAG 3 A közösség ereje • . • Érdekességek — furcsaságok Az egyén_ amikor bekerül egy közösségbe, rövidebb, hosszabb idő alatt átalakul, olyanná formálódik, amilyen a közösség. Az átalakulás természetesen nem jön magától, — kell hozzá a közösség céltudatossá­ga. Nemrég hallottam erről egy tör­ténetet. Az idősebb tapasztalt szakmun­kások mellett nagy számmal dolgoz­nak fiatalok is a dombóvári fűtő­házban. Esztergályosok, lakatosok, különböző mesterségbeliek együtte­sen teszik üzemképessé a mozdo­nyokat. És ahány mozdony, annyi a baja, az egyiket teljesen szétszedik, a másik tűzszekrényében ég a tűz, úgy végzik el a javítást. Amikor sürgős munkára van szükség, rend­szerint „elkapják” az egyik fiatal lakatost, Gulyás Istvánt. — Gyere már, te, Pista, rendbe kell hozni ezt a gépet. — Már megint én... Nem talál­nak mást? — zsörtölődik. — Csináld meg, nem vagy te olyan, hogy nem csinálod meg. Az­tán meg KISZ-tag vagy, példát kell mutatnod a többinek... Vgy látszik, a KISZ-tagságra való hivatkozás a leghatásosabb érv, mert Gulyás Pista fogja a szerszámot és kezelésbe veszi a szóbanforgó mozdonyt. Gulyás Istvánt egy idő óta úgy emlegetik, mint Óó KISZ-tagot, aki­re bármit rá lehet bízni — legfel­jebb dünnyög, mérgelődik egy ki­csit, csak úgy tessék-lássék — és a KISZ szervezetben is lehet rá szá­mítani, ha valamiről szó van. Egy évvel ezelőtt, mikor a fűtő­házhoz került, egészen más volt Gulyás Pista, mint most. A Baranya megyei Sárszentlőrincről került ide, a traktorosságot a lakatos szakmá­val cserélte fel, illetve a traktort mozdonnyal. Az új munkahelyen úgy akart be­mutatkozni, mint aki jó ismerője ennek a szakmának. Ki, ha ő nem, elvégre traktoros volt, ő már csak tudja' mit hogyan kell csinálni, le­kicsinylő fölényességgel próbálta kezelni a többieket, főleg a tanuló­kat. Perszet a traktorostempóval — a hanyagabb traktorosok tempójával — hamarosan kemény falba ütkö­zött. Ezt a falat üzemi fegyelemnek hívják a fűtőházban. Gulyás Istvánnak szokatlan volt az, hogy az esztergályos a lakatos, mindegyik vigyázott a saját szer­számjára, valósággal mint íratlan szabály élt bennük, hogy melyiket milyen munkához, vagy milyen al­katrészhez lehet használni. Ö nem tett sok különbséget a szerszámok között és főleg azzal nem törődött, hogy melyik kié. Ebből aztán viták, nézeteltérések származtak. Aztán kiderült az is, hogy azért ő sem tudhat mindent. Ahogyan aztán már ilyenkor történik, — nehéz volt elviselnie, hogy neki kell valakitől tanácsot kérni. Ebből rendszerint megint csak nézeteltérések követ­keztek. A fűtőházban dolgozó fiataloknak nem tetszett Gulyás Pista magatar­tása. összefogtak, nó, nem a Pista ellen, távolról sem volt céljuk az, hogy kiközösítsék maguk közül, összefogtak azért, hogy jobb belá­tásra bírják, megváltoztassák visel­kedését. Farkas József esztergályos KISZ-tag kezdett vele foglalkozni. Először csak azzal kezdte, hogy csak rászólt, ha valamit nem jól csinált. A veszekedő „ki, ha én nem” Pista hallgatni kezdett a szavára. A kö­zösség hatása rövidesen érződött. Aztán megtörtént a KISZ-be való felvétele is. A nyár folyamán a Fonyódon megrendezett ifjúsági ta­lálkozón a (többi fűtőházi fiatallal együtt Gulyás Pista is résztvett, mint a röplabdacsapat tagja. Nem az a kérkedő, hencegő trak­toros ma már Gulyás Pista, mint egy évvel ezelőtt, amikor a fűtőház­hoz került. Csendesebb lett, beis­meri ,hogy vannak nála nagyobb „szaktekintélyek" is. Persze, a régi énjéből maradt még benne. A fiata­lok azon tevékenykednek most, hogy Gulyás Pista rátartiságát a hasznosabb oldalára fordítsák és jó szakembert, jó szaktársat és jó ba­rátot faragjanak belőle. B. I. HÁZASSÁG 45 ÉVI UDVARLÁS UTÁN Francois Aufret 45 évvel ezelőtt kez­dett udvarolni Mary Kenchigtonnak, majd kilenc évvel később jegygyűrűt húzott az ujjúra. Az esküvőre azonban csak ez év szeptemberében került sor. Miután a 64 éves Francois 72 éves menyasszonyával a karján kilépett a St. Helieri anyakönyvi hivatalból, kijelen­tette; „Nem is tudnám megmondani, miért nem házasodtunk össze koráb­ban”. Az egyik tanú azonban elmon­dotta, hogy a „fiatalasszony” hat hóna­pig kórházban feküdt és a kényszerű távoliét alatt a férfi rádöbbent arra, hogy nem tud meglenni Mary nélkül. Amikor az ifjú férjnél a nászút felől érdeklődtek, így válaszolt: „Túlságosan öregek vagyunk az ilyen frivol dolgok­hoz”. A VILÁGBAJNOK TYÚK A New Jersey államban egy tyúkfar­mon él a világ legszorgalmasabb „tyúk- anyója”. A világbajnok tyúk 355 nap alatt 354 tojást tojt és ezzel megdöntötte annak az ugyancsak amerikai tyúknak eddigi világrekordét, amely 365 nap alatt 353 tojással lepte meg gazdáját. MELYIK ORSZÁGBAN LEG LABILISABB A HÁZASSÁG Többéves statisztikai adatok arról ta­núskodnak, hogy Európában, Dániában és Ausztriában leglabilisabbak a házas­ságok. Ezekben az országokban minden ötödik házasság előbb-utóbb válással végződik. A sorrendben Svédország kö­vetkezik, ahol minden hatodik, Német­országban minden nyolcadik. Svájcban minden kilencedik. Franciaországban. Finnországban és Izlandban minden ti­zedik, Angliában minden tizenkettedik, Norvégiában minden tizenharmadik. Bel­giumban és Hollandiában pedig minden tizenötödik házasság végződik válással. ) A VILÁG LEGIDŐSEBB ASSZONYA A szovjet sajtó szerint a világ legidő­sebb asszonya a 181 esztendős Tabalat Alijeva, aki a Kaukázusnak az orosz nép által lakott területén él. Tudósok már régóta kutatják, minek tulajdonítható, hogy ezen a vidéken rendkívül hosszú életűek az emberek. KÉT FOGGAL SZÜLETETT CSECSEMŐ Jugoszláviában Jeliszaveta Ninkovics miloracl parasztasszony egészséges leánygyermeknek adott életet, aki két foggal született. A csecsemők rendsze­rint a hatodik vagy kilencedik hónap­jukban fogzanak. A fogakkal született leányka makkegészséges és testsúlya is normális. Hég a lakodalmasoknak is be kell tartaniok a közlekedési szabályokat Havonta két szinielőadás és két ismeretterjesztő előadás Bátaszéken Öt ujj csontját törte el saját feleségének Mátai Ferenc közlekedési rendőr szol­gálatot teljesített Szekszárdon a kórház előtt és annak rendje-módja szerint ellen­őrizte a közlekedő járműveket. Leállította többek között Kolbert Gyula, Bátaszék, Garay János utca 69. szám alatti lakost, gépkocsivezetőt, aki a saját tulajdonát képező Danuvia gyártmányú kismotor­kerékpárral közlekedett, amelyet még nem vizsgáztatott le. Ez előtt a pót­kocsival közlekedő VF—459 rendszámú Zetort állította le a közlekedési rendőr, amely embereket szállított. A Zetor ve­zetője nem rendelkezett a szükséges iga­zolványokkal, menetokmányokkal. El­mondotta, hogy a Zetor az alsónyéki Világszabadság Tsz tulajdonát képezi és őt Kolbert Gyula kérte meg, hogy he­lyette vezesse a Zetort és szállítsa az embereket a Kajmádi Állami Gazdaságba, egy lakodalomba. Kolbert Gyulán látszott az ittasság. Ö sem rendelkezett a Zetorboz szükséges menetokmányokkal, helyette könyörögni. kezdett, hogy csak most az egyszer te­kintsen el mindentől a rendőr, mert lako­dalomba mennek, sietnek, már várják őket. Arra hivatkozott, hogy nem tudták, olyan esetben is kell menetlevél, amikor lakodalomba mennek, és a tsz elnöke megengedte, hogy igénybe vegyék a Zetort. A közlekedési rendőr ezután telefo­nálni ment a parancsnokságára. Ez idő Megbeszélést tartottak a Középiskolás rovat szerkesztői Szerda délelőtt 10 órai kezdettel meg­beszélésre jöttek össze szerkesztőségünk­ben lapunk „Középiskolás” rovatának is­kolai szerkesztői. A megbeszélésen, ame­lyen képviseltette magát az iskolákon kí­vül a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya és a Megyei KISZ Bizottság is, igen sok érdekes és tanulságos d'ologról volt szó, olyan problémákról, amelyek szoros összefüggésben vannak a közép­iskolai neveléssel. Szó volt az iskolákban folyó politikai nevelésről, pályaválasztási kérdésekről -— többek között, melyek azok az iparágak, amelyen érettségi vizs­gával lehet elhelyezkedni — az egyetemi felvételekről, a KISZ feladatáról az isko­lás fiatalok között. Foglalkoztak továbbá a jelenlevők az iskolák és a Tolna megyei Népújság kapcsolatával. A beszélgetésen részt vevő diákok egy csoportja ezután látogatást tett a nyom­dában, megnézték az ott dolgozók mun­káját és tapasztalataikról, észrevételeikről riportban számolnak majd be a „Közép- iskolás” rovat hasábjain. 'alatt Kolbert Gyula minden szó nélkül megfordult és a motorkerékpárral vissza­ment Bátaszékre. Később utána ment motorkerékpárral a rendőrség, de nem találták meg. A Zetort beállították a rendőrkapitányság udvarába, a lakodal­masokat pedig leszállították róla, mert nem voltak meg a szabályos közlekedés előfeltételei. Az ügyben természetesen eljárás in­dult. Kolbert Gyulával másnap „találko­zott” a rendőrség, és hiába szökött meg az ellenőrzésről — mégis elvették tőle a személykocsi, teherkocsi és a motor- kerékpár vezetői jogosítványát. Az esetből a tanulság az, hogy még lakodalom esetén is be kell tartani a közlekedési szabályokat, mert a közleke­désnél emberek testi épsége forog kockán. ■'vim. 111.™, a, 1UI1UU <W1C11<V<U újságíró könyvében a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tíz napjának történetét írta meg. A szerző ellátogatott Moszkvába. Tanúja volt a for­radalmi harcokban elesett munkások temetésének. J^éső éjjel a néptelen utcákon és az Ibériai Kapun át el­mentünk a Kreml előtti hatalmas Vörös térre. A sötétben különösen hatottak a Vaszilij Székesegyház elmosódó körvonalai, a színes, hagymaalakú kupolák. Sérülésnek semmi nyoma... A tér egyik olda­lán a Kreml sötét tornyai és falai húzódtak. A magas falakon látha­tatlan tüzek vörös visszfénye... messziről hangok hallatszottak és csákányok meg ásók lármája. El­indultunk a hangok irányában. A fal tövében föld- és kőhalmok tornyosodtak. Felmásztunk és két nagy — 10—15 láb mély és 50 yard hosszú — árkot pillantottunk meg, amelyben vagy száz munkás és ka­tona dolgozott nagy tüzek világánál. Egy diák németül mondotta ne­künk: „Ez a közös sír. Holnap te­metünk itt el 500 proletárt, akik meghaltak a forradalomért.” Levitt benünket az árokba. Seré­nyen folyt a munka, a földkupacok egyre nőttek. Senki sem beszélt... Fejünk felett a ragyogó csillagos A színielőadások helyárainak felemelése után a kezdeti időben Bátaszéken a látogatottság kisméretű csökkenése volt tapasztalható, ma azonban már ismét a régi létszámú. Havonta kétszer rendez a kultúrotthon előadást valamelyik színház közreműködésével. A Pécsi Nemzeti Színház és a Faluszínház eddig is rendszeresen látogatta a községet, nyá­ron pedig a Kecskeméti Katona József Színház tartott több­ször előadást. A helybeli színjátszócsoport, amely az elmúlt hónapok­ban sikeres munkát végzett, jelenleg a november 7-i ünnep­ségre készül két jelenettel. A színielőadások mellett gondos­kodnak az ismeretterjesztő munka rendszeressé tételéről is. Az őszi mezőgazdasági munkák befejezése után havonta két ismeretterjesztő előadást tartanak, olyan kérdésekről, amelyek közvetlenül érintik a község lakosságát. Bár a községi támogatás összegét csökkentették, a kultúr otthon anyagi helyzete kielégítő. A tüzelőanyagot már be­szerezték, úgyhogy a tél folyamán is állandóan meleg ter­mekkel várják a látogatókat .Nemcsak a vasutas művészeti csoportok próbái, a színielőadások és ismeretterjesztő előadá­sok számára tudnak fűtött termet biztosítani, hanem azok­nak is, akik vasárnaponkint beszélgetni, szórakozni járnak a kultúrotthonba. Bátaszéken létrejött a művelődési tanács, amely át­fogóan irányítja az egész község kulturális mubkáját. Érdekes családi perpatvar játszódott le Duriaföldváron, a Ripszomi tanyán. Pillér István este a kelleténél „egy kicsit” több szeszt ivott és berúgott. Felesége otthon ajtót nyitott neki, de ő mégis lefeküdt a konyhaajtóba és ott aludt el. Felesége félt egyedül bent, ezért bezárta az ajtót. Amikor felébredt Pillér István, látta, hogy a konyhaajtó zárva van. Dühös lett, mert azt gondolta, hogy a felesége őt kizárta, nem becsüli, és most már a lakásba sem engedi be. Kere­sett mindjárt egy vasdarabot — talált is egy 30 centiméter hosszút és körülbelül két-három centi átmérőjűt — s ezzel feltörte az ajtót. Utána pedig nekirontott a feleségének és ezzel a vasdarabbal ütlegelni kezdte. A feleségnek eltörött öt ujjesontja és ezáltal húsz napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. I Az asszony az eset után feljelentést tett a rendőrségen és annak rendje és módja szerint meg is indult az eljárás. Időközben azonban mást gondolt az asszony, mert minden­áron igyekezett visszavonni a feljelentést, írásban is, szóban is kérte, hogy szüntessék meg az eljárást. Erre azonban a törvény nem nyújtott lehetőséget. Ha ugyanis engedélyez­nék a jogos feljelentések egyszerű visszavonását, az sok zsarolásra adna lehetőséget. így lefolytatták ebben az ügy­ben is az eljárást és a férjet 800 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Tíz nap, amely megrengene a világot ég és a régi, cári Kreml hatalmas falai... „Itt, ezen a szent helyen — mondta a diák — amely egész Oroszország legszentebb helye, itt helyezzük örök nyugalomra azt, ami nekünk a legdrágább... Itt, ahol a cárok sírjai voltak, itt pihen­jen a mi cárunk: a nép ..Karja be volt kötve, mert a harcok köz­ben megsebesült. A karjára tekin­tett. „Ti külföldiek lenéztetek min­ket, oroszokat, mert olyan sokáig tűrtük a középkori monarchiát1’ — mondotta. „De mi jól tudjuk, hogy a cár nem az egyetlen zsarnok a vi­lágon. A kapitalizmus még rosszabb zsarnok és az egész világon a kapi­talizmus az úr... Az orosz forra­dalmi taktika helyes ..." ^ mikor hazafelé indultunk, a munkások kimerültén, a nagy hideg ellenére is izzadtan kezdtek kimászni a gödörből. A Vörös téren át új csapat közeledett, s az újonnan érkezettek sorra be­ugráltak az árokba, megragadták a csákányt, meg az ásót, és szótlanul munkához láttak. így váltogatták egymást egész éj­jel a nép önkéntesei, a munka szü­net nélkül folyt, s a hajnal hideg fé­nyében, a nagy, hófedte téren ha­talmas gödör tátongott — a tömeg­sír. Jeges szél fújt, s tépte a zászló­kat. Most a külvárosokból megér­keztek halottaikkal a különböző gyárak munkásai. Láttuk őket át­vonulni a kapun, fényes lobogóik­kal és vérvörösre festett koporsók­kal. A durva, gyalulatlan fakopor­sókat vállukon vitték a kemény ar­cú férfiak, akiknek szeméből öm- löttek a könnyek. A koporsók mö­gött asszonyok, jajgatva, zokogva vagy merev, fehér arccal, mint a holtak. Némelyik koporsó nyitva volt, s külön vitték a fedelét, má­sok arany vagy ezüst szövettel vol­tak beborítva. Néhánynak a fedelé­re katonasapka volt szögezve . A gyászmenet lassan közeledett felénk egy keskeny utcán. A ka­pun keresztül most vörös zászlók végtelen árja ömlik. A vörös min­den árnyalata, ezüst és arany fel­iratokkal, fekete gyászfátyollal — s köztük néhány fekete színű, fe­hér feliratos anarchista zászló. A zenekar a forradalmi gyászindulót játssza, és a fedetlen fővel álló éneklő tömeg hangjából kihallat- szik a kar zokogásba fúló éneke ... A munkások közt néhány század katona is vonult, ugyancsak kopor­sókkal lovascsapatok tisztelegve, ágyúk vörös és fekete posztóval be­vonva — mintha most már mindig így maradnának. A zászlókon fel­iratok: „Éljen a III. Intemacio- nálé!” vagy „Tisztességes, általános demokratikus béke!’1 jogász nap vonultak az embe­rek. A menet az Ibériai Ka­pun át vonult a Vörös térre, és a Nyikolszkáján ment ki. Vörös lo­bogók árja, s a zászlókon a remény és testvériség igéi, nagyszerű jö­vendölések ... Az ötszáz koporsót egyenként helyezték el a sírgödörbe. Már alko nyodett és még mindig vonult a tö­meg, a zenekar játszotta a gyász­indulót, és a nagy gyülekezet éne­kelt. A sír fölött a fák meztelen ágaira akasztott koszorúk olyanok voltak, mint furcsa, tarka bimbók. Aztán a sírgödröt behantolták. S az ének hangjain áttört a tömeg zokogása. Kigyulladtak a lámpák. Elvonul­tak az utolsó zászlók, a jajveszé- kelő asszonyok utolsó csoportja ... A nagy térről lassan elvonult a proletár áradat... Egyszerre tudatára ébredtem an­nak, hogy a vallásos oroszoknak már nincs szükségük papokra, akik imádkoznak értük, hogy bejussanak a menyországba. A földön olyan bi­rodalmat építenek maguknak, amely fényesebb, mint az ígért menyország, és amelyért dicsőség meghalni.

Next

/
Thumbnails
Contents