Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-15 / 242. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1957 október 15. (Folytatás az 1. oldalról.) nincs meg, mindenki tudja, nem rajtunk múlott. Teljesen bizonyosak vagyunk abban, hogy a békés egymás nyesül, s lekerül az ENSZ napirendjéről is az imperialisták által gyártott „magyar kérdés1’. Tudjuk azt is, hogy az a tőkés csoport jár jól, rátát, a békés egymás mellett élés megteremtésében, de hátrányát fogják látni azok a csoportok, amelyek erről nem akarnak tudomást szerezni. mellett élés eszméje feltétlenül érvé- amely tudomásul veszi a népek aka A nép állama erős és erejét tovább növeljük Ezután Kádár elvtárs néhány belpolitikai kérdésről szólt. — Népünk állama erős. Mostanában itt-ott hallani az imperialista uszító rádiókban, de idehaza is, külön böző reakciós álmokról, október 23 vagy november 4 kapcsán. Szeretném kijelenteni, hogy amint tavasszal vereséget szenvedett a hírhedt „márciusban újra kezdjük” ellenforradalmi jelszó, ugyanúgy még csúfosabb vereség várna minden reakciós álmodozásra vagy provokációs kísérletre. — A népfrontot a közeljövőben erősítenünk kell. Itt azonban vág erősítenünk kell. Itt azonban van egy nagyon fontos tisztázandó elvi kérdés. Sok becsületes, rendes ember úgy véli, hogy míg az MSZMP a kommunisták szerve, a kommunisták tömörülése, a népfront csak azoké a nemkommunistáké, akik a kommunistákkal együtt működnek a szocializmus építésében. Ez súlyos elvi tévedés. A párt a kommunisták harci szerve, a népfront pedig nemcsak a pár- tonkívüliek, hanem a kommunisták és a kommunistákkal együttműködő pártonkívüliek szervezete, mégpedig a kommunisták vezetése alatt. A forradalmi munkás-paraszt kormány és az ellenforradalmi reakció között fennálló egyéves ismeretség alapján — jelentette ki nagy derültség közepette —, meg lehetnek győződve arról, hogy minden provokáció megérdemelt választ kap. Más kérdésekről szólva Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy, amikor a Magyar Népköztársaság erejéről beszélünk, arról, hogy reakciós provokációkat képesek vagyunk csírájában megfojtani és visszaverni, gondol nunk kell arra is, hogy ezt az erőt tovább növeljük. Nagyon A népfront szerepe értés akkor nyugodtan mehetünk előre; ha azonban félreértés van, akkor a jövőben is lehetnek olyasmik, hogy a népfrontban, vagy csak' kommunisták lesznek, akik szektás maga tartással elriasztanak onnan rendes pártonkívülieket, vagy pedig csak pártonkívüliek tömörülnek s akkor egy második párt alakul a Magyar Szocialista Munkáspárttal szemben. Ha azt mondom; a népfront a kommu nisták és a pártonkívüliek tömörülése, akkor ez a pártszervezetek számára is kötelezettséget jelent: irányítsák, segítsék a népfront-szerveket. S akkor valóban baráti együttműködés alakul ki a kommunisták és azon nem kommunisták között, akik össznépi érdekből támogatják a szocializmus építésének nagy ügyét Magyarországon. Fejleszteni kell az üzemi demokráciát Kádár elvtárs ezután megállapította, hogy azt a fajta munkástanácsot, amelyet tavaly az abnormális viszonyok szültek, nem kívánjuk fenntartani. De ezek a munkástanácsok a valóságban túlnyomórészt meg is szűntek. — Bár ezek a munkástanácsok — folytatta Kádár elvtárs — abnormális körülmények között születtek, továbbá összetételük nem volt jó, s den ellen, ami kárt okoz népköz- társaságunknak. Ennek érdekében új szervezetet — talán üzemi tanácsnak fogják nevezni — kell létrehozni. Ezekben legyen a szakszervezetnek vezető szerepe, egyszersmind kapcsolja be az összdolgozók képviselőit is a munkába. Legyenek jogai és kötelességei, s legyen alkalmas arra, hogy az össznépi érdeket és a gyári dolgominden ilyen ügyben elvi következetességet kell tanúsítani. — Általában, elvtársak most nagyon szükséges pártunkban a nagyobb politikai bátorság! Vannak emberek, akik még nem tanultak meg „magyarul”, akik nem tudnak igent vagy nemet mondani. Most már más időket élünk, most már mindenki eltökélhette magát, hogy vajon reális-e ez a koncepció ezzel a forradalmi munkás-paraszt kormánnyal és a Magyar Szocialista Munkáspárttal vagy nem. (Derültség.) S ha úgy gondolja, hogy reális, s ki akarja venni részét a harcból, akkor legyen politikai bátorsága a hozzáintézett kérdésre igent vagy nemet mondani! A népnek és az országnak világos és határozott döntésekre van szüksége. Nem engedhetünk meg magunknak huzavonát. Évekkel ezelőtt olyasmit láttam, hogy vagy harmincnégy aláírás nélkül a legkisebb kérdésre sem lehetett választ kapni. Ennek vége van. Aki felelős posztot tölt be, akár egy faluban, akár a központban, annak tudnia kell igent, vagy nemet mondani, határozni, dönteni. Ezután egy jellemző epizódot mondott el Kádár elvtárs. — Beszélgettem a hazánkban járó öreg bolsevikok küldöttségével. Sok mindennel elégedettek, amit nálunk tapasztaltak. Csak egy dolgot sérelmeznek: hogy őbennük az öreget látják, s nem a bolsevikot. Azt mondják, mindig valami olyan beszélgetésbe viszik bele őket, ahol mindenki mindig egyetért velük; pedig ők nem vennék zokon, ha valaki ellentmondana, vagy egyenesen helytelen dolgot mondana — ők is tudnak rá válaszolni. De a valóságot akarják látni, nemcsak a dolgok szép oldalát. Az öreg bolsevikok szóvátették: „Van nak itt kiválóan dolgozó emberek, s vannak olyanok, akik lopják a nép pénzét és idejét. S maguk szégyellik megmondani a tömegeknek, ki az, aki kiválóan dolgozik, s ki az, aki lop. Miért nincs maguknál elismerő szó a jól dolgozókról, miért nincs ott a párt még inkább a tömegek között? Miért nem lehet egy faliújságot látni maguknál a gyárban?“ Nagyon igazuk van a szovjet elvtársaknak. Most már itt az ideje, hogy a több mint 380 ezer kommunista jobban ismertesse, terjessze, magyarázza, védje a párt álláspontját. A következőkben Kádár elvtárs a népgazdaság kérdéseinek ismertetésére tért át. Minden alapfeltételünk megvan ahhoz, hogy népgazdaságunk erősödjék népgazdaság világosítást is megkövetel. Nem szabad szégyellni, hogy a szövetkezet hívei vagyunk. Ezt nyíltan meg kell mondani. Választ kell adnunk arra is, ami a parasztemberek gondolkodásában benne van: olyan se előre-, se hátra-törvényt az élet nem ismer. Vagy előre megyünk, vagy hátra. Hátraesni — Mindszenty karmaiba — nem jó. Hát akkor előre kell mennünk! Végezetül Kádár elvtárs a közömbösség és a fegyelmezetlenség ellen emelte fel szavát. Ha a párt ereje töretlen, minden nehézséget legyőzünk — Erősítsük a pártot azzal is, hogy ha azt tapasztaljuk valamelyik elvtársnál, hogy nem egészen komolyan gondolta a párttagságát, vagy a pártfunkcióját, akkor inkább mentesítsük őt ezek alól. Ha valami közömbösséget, közönyt, nemtörődömséget tapasztalunk egyes funkcionáriusoknál, inkább váltsuk le ezeket az elvtársakat, inkább legyen kevesebb funkcionáriusunk. Ha a párttagnál azt látjuk, hogy nem akarja vállalni a kommunista kötelességeit, legyünk inkább kevesebben ötezerrel, vagy tízezerrel, mi akkor is erősebbek leszünk. Ha a pártban rend van, akkor rend van az egész országban, és minden kérdésben. Nincs olyan nehéz terület, ahol a párt erejével ne küzdhetnénk le a nehézségeket, ha a párt ereje töretlen, egységes és erős. De ha a párt erejében lazulás, törés áll be, akkor a legjobban működő munkaterületeket is tönkre lehet tenni, az ellenség szét tudja rombolni. Majd így folytatta: Bizonyos tekintetben valahogy úgy fest a helyzet, hogy a munka egy új szakaszának küszöbén vagyunk. Eddigi tevékenységünket úgy tekintjük, hogy a párt és a népköztársaság elemi rendjét állítottuk helyre. Ez nehéz körülmények között ment végbe. Most pedig beléptünk egy olyan szakaszba, amikor normális élet, normális feladatok következnek. sok kárt okoztak, mi nem feledke- zók érdekét helyesen és jól képviselje. Ezt a feladatot az év hátralévő részében meg kell oldanunk. Kádár elvtárs szóvátette a párt néhány fontos kérdését is. Először ar ról az elvileg és politikailag helytelen kifejezésről szólott, amikor a sajtó úgy foglalkozik a volt MDP-ta- gokkal, mint „akik még nem találták meg az utat a párthoz.“ zünk meg arról, hogy a Magyar Népköztársaságban szükség van az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére, az igazgató egyszemélyi vezetése mellett a munkásellenőrzés fejlesztésére is, hogy eredményesebben harcoljunk a bürokratikus tendenciák ellep, a pocsékolás és minMeg kell őrizni a párt élcsapatj ellegét — A pártnak körülbelül 800 000 tagja volt. Most 380 valahányezer tagja van. Ez a létszámkülönbség nem a véletlen szüleménye, hanem annak az elvi és politikai elgondolásnak a realizálása, amit mi a párt újjáépítése során követtünk és megvalósítottunk. Elvileg politikailag is óriási különbség, hogy Magyarországon 400 000, vagy 800 000 tagja van-e a pártnak. És ez a mi elhatározásunk, annak a 380 000 embernek az elhatározása, aki tömörült a pártba. Ma már1 általában nem is akarjuk, hogy a volt párttagok mind újra a pártban legyenek. Nem azért, mert rossz véleménnyel vagyunk róluk, hanem elvi okoknál fogva, hogy megőrizhessük a párt élcsapatjellegét, a munkásosztály és a nép érdekében. S ha arról van szó, hogy a pártnak hol kell erősödnie, akkor meg lehet mondani, hogy elsősorban a termelésben dolgozó munkásokra, a dolgozó szövetkezeti parasztokra, az egyénileg gazdálkodó parasztokra, a termelésben dolgozó mérnökökre és technikusokra, a hivatásukban dolgozó pedagógusokra és művészekre, a kultúra munkásaira van szüksége a pártnak. Vagyis olyanokra, akik jól és kiválóan dolgoznak a maguk helyén. Ezeknek az embereknek az útját egyengetjük a párt felé, nem toborzási alapon, hanem politikai neHangsúlyozta, hogy gunk fejlesztésében még inkább a saját erőfeszítéseinkkel kell megoldanunk gazdasági problémáinkat. Minden alapvető feltételünk megvan ahhoz, hogy a magyar népgazdaság erősödjék. Biztosítva van mindaz, ami a termelőmunkához szükséges: kiváló, jó szakemberek és a többi feltételek. Mégsincs nálunk olyan munka, mint kellene. Elsősorban az keli, hogy a vezetők követeljék meg a fegyelmezettebb, a jobb munkát. A párt- szervezetek Ikellő bátorsággal mozgósítsák a becsületesen dolgozó embereket a becstelenekkel szemben, akik visszaélnek a nép türelmével. Ideje, hogy a pártszervezetek bátran fellépjenek ellenük és megmondják: a magyar népnek a saját erejéből kell és lehet megélnie. Szám-- űzni kell az élősdi szemléletet a magyar dolgozók köréből! ivii íuuö l o.maoaa janunK, anoi a parasztság 96 százaléka termelőszövetkezetekben dolgozik. Bulgáriában a parasztság 85 százaléka, Csehszlovákiában több mint a fele van kollektív gazdaságokban Mit kell csinálni nálunk? Talán erőszakoskodni? Ezt semmiesetre sem akarjuk. Az egyénileg dolgozó parasztot gazdaságilag visszaszorítani? Ezt sem akarjuk, így nem lehet szövetkezetei fejleszteni. De természetesen szükség van a tsz-ek nagyon komoly fejlesztésére, segítésére és támogatására, hogy jobb szervezetük legyen, jobban dolgozzanak, fejlődjék technikájuk, vagyis jobb eredményeket érjenek el és vonzóak legyenek az egyénileg dolgozó parasztok számára. A kommunistának tudnia kell, hogy a szocialista célról nem feledkezhetünk el. A szövetkezés politikai felA körülmények jobbak, de a feladatok egy kissé bonyolultabbak. Most állhatatosabb és türelmesebb munkára van szükség. Az elvtársak a hétköznapi munka során töltsék el bizakodással az embereket. Legyenek szívósak és állhatatosak, legyen meg a politikai bátorsá. guk. Lássák az elvtársak a perspektívát. Minden attól függ, hogyan és miképpen végzik el feladataikat. A legközelebbi hónapokban sok kérdést kell pozitívan megoldanunk — igent vagy nemet kell mondani olyas mikre, amin már egynéhány hónapja tanakodunk, hogy előre mehessünk. És előre fogunk menni, elvtársak. Kádár elvtárs beszédét hosszantartó lelkes tapssal fogadták a pártaktíva részvevői. Ezután Marosán György elvtárs zárószavában ugyancsak beszámolt néhány kínai benyomásáról, majd az Internacionálé elhangzásával véget ért a gyűlés. CCIJ.X cl wttouictro pat iajiiiviv uucn. megbecsüléséről beszélt Kádár elv- társ. Megemlítette, hogy a pártérte- kezleten elhangzott téziseink közül helyenként ellenzést váltott ki az, hogy Magyarországon a pártfunkciók kivételével mindenféle tisztséget be- tölthet pártonkívüli is. — Ezt nagyon alaposan végig kell gondolni, és következetesen meg kell valósítani. Az a kommunista, aki ezzel nem tud egyetérteni, nem növeli pártunk becsületét a néptömegek szemében. A követelmény, amiért harcolni kell, az, hogy nálunk bármiféle állami, gazdasági, társadalmi funkciót csak az tölthet be, aki a nép köztársasághoz hűséges. Jelenleg még sok olyan ember van közfunkcióban, aki ellensége a népköztársaságnak. Harcolunk, hogy megtisztítsuk a közfunkciókat ezektől az emberektől, de olyan módon, hogy a közfunkciók nyitva legyenek olyan pártonkívüli emberek előtt is, akik hűsé. gesek a Magyar Népköztársasághoz. Elvi következetességet határozott állásfoglalást! A beszéd következő részében Kádár elvtárs megemlített olyan jelenségeket, hogy bizonyos körökben — nem pártszervezetekről van itt általában szó, hanem inkább társadalA következőkben rámutatott, hogy a szocializmus építése a falun visszaesett, bár kétségtelen tény, hogy az ellenforradalom és az azóta bekövetkezett fejlődés jó volt arra, hogy a termelőszövetkezetek egy bizonyos része megedződjék és megerősödjék. A földterület jelentős részén most megtorpant a szocialista fejlődés, ezenkívül sok intézkedés, amely hasz nos és helyes volt a népgazdaság, a mezőgazdaság szempontjából, s amely növelte a termelési kedvet, bizonyos értelemben a szövetkezés ellen hat. Olyan időkben, amikor érdemes földet venni, bérelni, művelni, trágyázni, stb. bizonyos értelemben konszolidálódik az egyéni gazdaság. Ezzel szembe kell nézni, ez helyes azért ne feledkezzünk meg a szocialista jövőről sem. ESEMÉNYEK SOROKBAN Tokió (AP). A japán hadsereg ked- gozását. Hétfőn Robert Lacoste algádén, Omijában, Tokiótól húsz mérföld- giai miniszterrel és André Móricé nyíre megnyitja az első háború hadügyminiszterrel tanácskozott, _ u táni kémiaj hadviselési iskoláját, majd utána kormányprogramját a ötventagú előadói karában ott van- pártok vezetői elé tárják, nak a volt japán császári hadsereg kémiai hadviselési szakértői, egyete- A francia sajtó továbbra is tartózná tanárok, valamint tisztek, akik az kodik Pinay kísérletének kimenetelét amerikai hadsereg hasonló jellegű is- illetően, kóláiban kaptak kiképzést. * * Róma (Reuter). Olasz arisztokraták, Párizs (MTI). Antoine Pinay kije- orvosok egy pilóta és egy jugoszláv lölt miniszterelnök vasárnap csak származású manekm, összesen 28 szetechnikai tárgyalásokat folytatott. A ,, , .... , . ... . , .. . , - ... mely került a romai bíróság ele a hetgazdasagi, pénzügyi es foldmuvelesi .. ..... szakértőkkel tárgyalt, de fogadta ^®n kezdődött tárgyaláson, amelyen Houphouet—Boigny államminisztert e9V nagyarányú kábítószer csempész is. Pinay — a környezetéből kiszi- szervezet üzelmeit akarják felderíte- várgott hír szerint — vasárnap kezd- ni. A tárgyalás valószínűleg hónapo- te meg kormányprogramjának kidől- kig fog tartani. fontos fegyveres erőink, a honvédség, rendőrség, határőrség és munkásőrség fegyelmének, fegyverbarátságának és egységének erősítése, s az, hogy az egész magyar nép közvéleménye egyforma szeretettel, s mint egymást kiegészítő fegyveres erőre gondoljon rájuk. Kádár elvtárs a következőkben fog lalkozott a népfront, továbbá a munkástanácsok kérdésével. mi, állami szervekről — a felső 20—30 vezető között mutatkozik egy kis kölcsönös „megbocsátás’“. A vezetők egymás között igazolnak olyanokat is, akik jókora bakokat lőttek az októberi események idején. Ez még nem lenne szerencsétlenség — mondotta Kádár elvtárs — ha azok az elvtársak, akik ezeket a bakokat lőtték, ezt elismerik és most igyekeznek jól dolgozni, kijavítani hibáikat. De