Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-13 / 241. szám
Jártunkban, keltünkben a mebszárdi fordítja a község pénzét a szedresi tanács? Mire Valószínűleg sokakban felvetődött márrintat kapott, a KISZ-szervezetet ugyan- a kérdés: mire Is fordítja a község pénzét a tanács? A kérdés persze jogos, s ahol jól gazdálkodnak, ott a válasz sem nehéz rá. Nos hát, mennyit költenek a szekszárdi járás egy községében, mondjuk Szedresen, lakóhelyük fejlesztésére? A községfejlesztésre felhasznált összeg a következő forrásokból ered és tevődik össze: Adóprémium, múlt évi községfejlesztési maradvány, többletbevétel és a tavalyi hátralékok befizetéséből származó pénz. Nem kis összeg ez, előreláthatólag 70 000 forintra rúg ebben az évben. Jó részét már fel is használták. Egy kb. 400 méteres út megjavítására 6400 forintot fordítottak, a könyvtár 2000 foÖtmillió ponty ivadék Tolnán csak 2000 forinttal támogatta a tanács, a községi hangos bemondóra és ezzel a hírközlés megjavítására 2300 forintot fordítottak, a sportöltöző pedig 22 800 Torintba került. Mindez már elkészült. Még talán jelentősebbek a tervek, amelyek megvalósítására szintén megvan minden biztosíték. Tizenöt ezer forintot ad a szedresi tanács a vasútállomás villamosítására. Ehhez társadalmi munkával a szedresi lakosok közvetlenül is hozzájárulnak. A vasútállomástól a községig közvilágítást szerelnek, úgyhogy az esti vonatról nem kell többé sötétben hazabotorkálni. Körülbelül 20 000 forint költséggel megjavítanak egy szigeti lejárót és Napi 78 vonat fut át a bátaszéki állomáson Az állomásfőnökön és forgalmistákon kívül nem hiszem, hogy van valaki, aki megszámolta a bátaszékiek közül, hány vonat fut keresztül naponta az állomáson. Majdnem száz, egészen pontosan 78. Ebből 48 a személy és 30 a tehervonat. Ez naponta mintegy 600 kocsi. Az átmenő forgalomban az utasok száma hozzávetőlegesen napi 3000. Ezek az adatok, a száraz számok. A számok mögött azonban emberek vannak, ahogy nem kis büszkeséggel nevezik magukat: az ország második hadserege. Ebben van is valami, mert a fegyelem példás, olyannyira, hogy Báta- széken .ebben az évben sem személyi, sem tárgyi baleset nem történt. A számok mögött ottvannak a forgalom dolgozói, akik ezt a bonyolult gépezetet irányítják, a mozdonyvezetők, a fűtőháziak, a pályafenntartás munkásai, akiknek munkája megint csak egy számadatban fejezhető ki legjobban; jelenleg 106,8 százalék az állomás tervteljesítése, amely az élüzem-szint felett van. Az utazóközönség megnyugtatására az állomásfőnök elmondja, hogy az idén nem lesz semminemű korlátozás a vonatok számában. Hogy miért? Mert jelenleg is hatvan napos minőségi szénkészlettel rendelkeznek, szemben az előző évek három-négynapos készletével. A vasút azért van, hogy kiszolgálja az utazóközönséget és a szállíttatókat. Ez a „kiszolgálás” aztán néhány esetben bizony kiszolgáltatottságot is jelent. Éppen ezért — teljes joggal — kérik a bátaszéki vasutasok az utazóközönségtől: Fokozottan ügyeljenek a személykocsik tisztaságára és belső épségére. A szálllt- tatók közül pedig a MESZÖV-tői azt. hogy végre szabadítsák fel a helybeli mészégető által lefoglalt rakterüietet. Tolnát elsősorban két üzeméről ismerik: a textilgyárról és a selyemfonóról. Ha kisebb méretű is, de nem kevésbé jelentős az Alsódunántúli Haltenyésztő Állomás tolnai telepe, amelynek komoly része van abban, hogy az utóbbi években mind több hal került közfogyasztásra. ötéves a kis telep, amely azonban csak látszólag kicsi: tíz halastavában milliószámra úszkálnak a mesterségesen tenyésztett halak. Csak az idén ötmillió pöntyivadékot keltettek meserségesen, amelyből másfél millió került a különböző halastavakba továbbtenyésztésre. Újdonság a haltenyésztő állomáson, hogy az idén végeztek először kísérleteket a süllő, a pisztrángsűgér és a harAz őcsényi társadalmi szervezetek munkájának, az egész község társadalmi életének két okból is igen előnyös helyzetben kellene lennie. Az egyik, mivel a község tanácselnöke országgyűlési képviselő, a másik, mivel a község lakói közül nagyon sokan dolgoznak valamilyen vezetőállásban a megye és Járás székhelyén, Szekszárdon. A Hazafias Népfront ezüstkalászos tanfolyamot szervez és készül november 7. megünneplésére, a többi tömegszervezetei, illetve gyakorlatilag csak a KISZ- szel együtt, mert a nőtanácsot csak most szervezik. Jól működik a KISZ. Hatvan tagot mozgósít a vezetőség, a közvetlen szervezeti élet adta feladatokon kívül mozgalmat indítottak a fiatalok a könyvtár fejlesztésére, a sárközi napokra az érdeklődők szállítását is ők szervezték meg. kultúrcsoportjuk működik, különböző szakkörökben gyarapítják a tagok tudásukat. jelentős összeget fordítanak a közvilágítás fejlesztésére is. Nemcsak ezek készülnek Szedresen, hanem éppen ottjártunkkor vizsgálták felül a kutak állapotát. Tíz kút rerdbehozására 70 000 forintot juttatnak Járási költségvetésből, iskolatatarozásra és útjavításra 8000 forintot ad a Járás, az egészségház pedig 5000 forintot kapott. A községi tanács erre az évre nem szavazza meg a községfejlesztési hozzájárulást. De ha a tanács biztosítja a lakosság tájékoztatását a költségvetésben szereplő pénzek felhasználásáról, a felsorolt példák nyomán, a tanácsülés minden bizonnyal igenlő határozatot fog hozni, amikor a jövő évi községfejlesztési hozzájárulás ügyét tárgyalják. csa mesterséges szaporításával. „Kezdeti stádiumban vannak ezek a kísérletek” — mondják szerényen a telep vezetői. Ez a „kezdeti stádium” azonban azt jelenti, hogy negyven süllőanyától 200 ezer süllőivadékot szaporítottak, míg az itteni vizekben eddig teljesen Ismeretlen pisztrángsűgérből 15 000, harcsából pedig 2500 ivadék került a tolnai ho t Dunaágba. Bár a tavaszi időjárás nem kedvezett a szaporításra, az eredmények mégis jók. Igaz ugyan, hogy az idei keltetésből csak két-három év múlva lesznek étkezésre alkalmas halak, a tolnai halkeltetők azonban nem váratják addig a háziasszonyokat: az idén egy vagon hal kerül az itteni tavakból közfogyasztásra. A KISZ munkájában határozott fellendülés, állandó fejlődés tapasztalható, a Népfront azonban még nem talált rá az útra, amelyen járnia kell. Gyakori az olyan vélemény, hogy kevés „szempontot” kapnak a felsőbb szervektől a munka mikéntjére és kevés feladattal bízzák meg őket. Máskülönben is a Népfront-vezetőség csak kampányfeladatokat hajt végre. Ez a munka kétségtelenül hasznos, de teljes értékű csak akkor lesz, ha nem a felülről kapott szempontok, hanem a helyi igények szabják meg a teendőket, és az nem kampányszerű, hanem állandó és folyamatos lesz. Igen nagy segítséget tudnának nyújtani azok az őcsényiek, akik Jelenleg valahol Szekszárd és őcsény között félúton lebegnek, sem ide-, sem odatarto- zőn.ak nem érzik magukat. De számukra így bizonyára kényelmesebb ... A KISZ már rátalált, „a Népfront még keresi a működés útját66 Ocsényben Hz ötven éves Tengelic Tengelic a megye egyik legfiatalabb községe; most tölti be ötvenedik esztendejét. A legszebb férfikorban van, túl az első települések rendezetlenségén, de nyilván még nagy fejlődés előtt. 1906-ban egy tönkrement nagybirtokos, Zichy gróf parcelláztatta fel itt levő földjét, s adta el a megye minden részéből idesereglő új lakóknak, akik 1907-ben építették fel az első házakat. Az ötven esztendő alatt 500 lakóház épült Tengelicen, ahol az igazi fejlődés csak a nagybirtok felosztásával nyílt meg, amely ötven éven át úgyszólván teljes egészében cselédsorban tartotta a községet. A községi tanács, a pártszervezet, a Hazafias Népfront, a KISZ most az ötvenedik évforduló megünneplésére készül. Már eddig is sok Jerv született, de a végleges programot még nem dolgozták ki. A fiatalok ötven fát ültetnek, ha jut rá pénz, márványtábla is kerül a tanácsház falara, s az ünnepségen ötven év eseményeiről számolhat majd be Vitkovics Imre nyugalmazott iskola- igazgató, akinek nevelői működése majdnem egyidős a faluval. Mözs nevezetes vendége Mözs nevezetes vendége Ingeborg Weber-Kellermann, akit — bár csak egy hete tartózkodik Mözsön — már mindenki ismer a faluban. A jeles német néprajztudós a berlini Akadémia megbízásából tartózkodik itt, hogy a magyar- országi német lakosság régi dalait, verseit, szokásait gyűjtse. Sajnos, nem találjuk otthon, valahol a környéket járja, de mindenki tud valamit a szerény, csendes asszonyról. A mözsi német gyűjtés jelentősége rendkívül nagy. Az 1700-as években Magyarországra telepedett németség ugyanis teljes egészében megőrizte eredeti népköltészetét, s azok a dalok, versek, balladák, amelyek Németországban ma már csak töredékekben vannak meg. itt teljes egészükben élnek még a nép ajkán. Ingeborg Weber-Kellermann, akit rövid idő alatt szívükbe zártak a mő- zsiek, nyilván jelentősen gazdagítani tudja a német néprajztudományt itteni munkásságával. 80 000 kiló őrölt paprika a sárközi gazdáktól A decsi faluszélen már messziről virít a paprikabegyűjtő telepe, ahol az idén 60 vagon paprikát vásárolnak fel a sárközi gazdáktól. Mindenütt példás rend és tisztaság, igazán megnyugtató, hogy ilyen gondosan foglalkoznak azzal a fontos magyar fűszernövénnyel, amely a jövő esztendei halászléket és pörkölteket lesz hivatva megizesíteni. A kis telepen, — bár az idén bővítették is — már alig van hely, s egyre gyűlik a paprika; a tavalyi 20 vagonnal szemben az idén 60 vagonnal gyűjtenek be a sárközi paprikatermelő gazdáktól. A nagyobb mennyiség természetesem abból ered, hogy jelentősen megnövekedett a paprikaterület. A gazdák a jő árak mellett megtalálák számításukat, amíg tavaly 180 holdon termeltek a Sárközben paprikát, addig az idén 320 kát. hold volt a szerződött terület. Mit jelentenek a számok? Jó termést hozott az idén a paprika, egy holdról átlag harminc mázsát szedtek. Kb. 3 forintos kilogrammonkinti vételár mellett azt jelenti, hogy egy hold paprika 9000 forintot jövedelmezett gazdájá-i nak. A termelt paprikából csak a decsi begyüjtőhelyre 60 vagonra való kerül. Átlagosan 6—7 kilő fűzött paprikából lesz egy kilő elsőrendű őrlemény, ami azt jelenti, hogy a 60 vagonból az Idén mintegy 80 000 kiló paprika kerül a boltokba csak a sárközi falukból. Persze a gazdák sem járnak rosszul, csak a decsi telep közel kétmillió forintot fizet ki a termelőknek. A decsi telepen csak az első műveletet végzik a paprikával: begyűjtik és felfűzik, amikor aztán már eléggé megszikkadt, Bogyiszlóra szállítják, ahol megteszi a további lépéseket a fogyasztók felé. Jelenleg 42 alkalmazottal dolgozik a decsi begyűjtő, ezzel szemben nyolcvanra lenne szükség, s ha ennyi munkást tudnak toborozni, akkor a fűzés mellett itt végzik a „csipedést” (a papi rika szárától való megfosztása) munkáját is. $Ám@M NÉPDALOK Látod, milyen ködös időj Látod, hogy esik az eső. De én azért fölkereslek, Mert én igazán szeretlek. Betyár gyerek az erdőben, Bujdosik a sűrűségben. Gondolkodik ő magába, Hová legyen éjszakára. * Kiskapura fölfutott a fityfenej Irigyemet mind egye meg a fene. Irigyemből ötöt-hatot megenne, Akkor nekem egy irigyem se lenne. * Én nem tudom, mit csináljak, Szaladjak, vagy megállják? Ha szaladok elfáradok, Ha megállók, ittmaradok. * Egy se legény, aki magát tartja; Csak a vasalt nadrág mutat rajta. Nem tudja a rendet lekaszálni, Mégis a taknyos, hozzám akar járni, Egy se leány, aki magát tartja, Csak a fodros szoknya mutat rajta. Nem tudja a rántást megkeverni, Mégis a taknyos, férjhez akar menni. * Nem ám az az asszony, kinek nyáj lúdja van, Hanem az az asszony, kinek szép lánya van. Nyáj ludam is vagyon, szép lányom is vagyon, Én vagyok az asszony, mert mindenem vagyon. Nem ám az az ember, kinek hat ökre van, Hanem az az ember, kinek szép fia van. Hat ökröm is vagyon, szép fiam is vagyon) Én vagyok az ember, mert mindenem vagyon. (Bogár István gyűjtése) Már most, az év elején lépjünk fel az iskolai mulasztások ellen BOGYISZLÓ községben évekre visz- szatekintve, igen nagy volt az Iskola- mulasztás. Az általános iskola statisztikája járási, sőt megyei viszonylatban Is kirívó. Az elmúlt évben 9968 nap mulasztás volt. s egy-egy tanulóra 24,5 mulasztási nap jutott. Ebben az évben is sajnos, hasonló a helyzet az elmúlt évihez. Szeptember 3-a, az Iskolaév beindulása óta 32 tanuló rendszeresen hiányzik és csak a VI. osztály naplójába 729 hiányzási napot Jegyzett be Rész Antal osztályfőnök. Musch János iskolaigazgató szerint a községben a szülők az okai a nagyarányú iskolamulasztásnak. Huszonhárom olyan cigány tanulója van az Iskolának, akik rendszeresen elmaradnak az órákról. A cigány szülők a ruha- és a cipőhiányra hivatkoznak. A hiányzások megszűntetésére legutóbb a Dankó és a Küzdelem utcában összehívták a notórius mulasztó tanulók szüleit, de, mint az iskolaigazgató mondja, a szép szó keveset használt. Bár több ígéret hangzott el a szülők részéről, javulást nem tapasztaltak. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG ott segít, ahol tud. A szegényebb gyermekek részére füzeteket, ceruzát vásároltak. sőt a Szülői Munkaközösség vezetősége segítséget ad a pedagógusoknak a családlátogatásban is. A szorgalmasan Járó iskolások szülői meglátogatják a hanyag gyermekek szüleit és elbeszélgetnek arról, hogy milyen szégyen a szülők számára az, ha gyermekük írástudatlan marad és húsz-harminc éves korában kell neki a hiányt bepótolni. Ebben a korban már ugyanis nagyon nehéz a tanulás. A község tanácselnöke. Kovács elvtárs szerint Bogyiszlón, mint árvizet szenvedett községben, nehezen áll helyre a rend és az emberek mindenből hasznot akarnak kovácsolni. A tehetősebb szülők is otthonfogják a gyerekeket. Most van a burgonya-, a kukorica-, a paprikaszedés ideje és a szüret is. A szülök a gyermekeket foglalkoztatják, ha a mezőn nem győzik a munkát. Hiba az Is, hogy a tanács az iskolától eddig még egyetlen konkrét adatot sem kapott ahhoz, hogy a szabálysértők ellen hivatalból felléphessenek. VANNAK a bogyiszlói iskolának szorgalmas tanulói ég vannak a községben kötelességtudó szülők is. Kincses Jancsi betegsége miatt nem tudott iskolába menni. Édesapja — sok dolga mellett — személyesen ment el az iskolába, hogy bejelentse fia távolmaradását. — A tudás megszerzése és az ész kicslszolása az iskolában kezdődik. Az a szülő, aki gyermekét nem Járatja az iskolába, gyermeke ellen vét — mondotta Kincses János. Fontos az, hogy már most, az év elején, fellépjünk az Iskolai mulasztások ellen, s e tekintetben sok tennivalójuk van a pedagógusoknak Bogyiszlón is, másutt Is. Ha a Jó szónak, a család- láfogatásnak nincs foganatja, a pedagógusoknak élnlök kell a törvényadta lehetőségekkel, bírságot kell alkalmazni a notórius Iskolakerülők szüleivel szemben. A LEGNAGYOBB FELELŐSSÉG azonban a szülőket terheli, Bogyiszlón az 1941-es népszámlálás adatai szerint közel 300 analfabéta volt, amelyet a felszabadulás után tartott analfabéta-- tanfolyamokkal csökkentettek. Az Írástudatlanság veszélye azonban újból nagymértékű lehet, ha a szülők gondolkodásmódja nem változik és gyermeküket nem nevelik az iskola, a tanulás megbecsülésére. Sok segítséget kapott a társadalomtól Bogylszló község az árvízokozta károk helyrehozásában, s a társadalom és a gyermek ellen vétenek azok a szülők, akik gyermekeiket nem járatják iskolába!
