Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-12 / 240. szám

1957 aktóber 12. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Tolna megye több községében már túlteljesítették a cukorrépa szerződés kötési terveket A földművesszövetkezetek több­száz dolgozója vesz részt Tolnában a cukorrépatermelési szerződéskötési munkában. Szeptember közepén még nehezen indúlt meg ez a munka, a termelési tevékenységtől az utóbbi években elszokott és a saját tagjai­val is csak boltos viszonyban levő szövetkezeti dolgozók részéről, az utóbbi napokban azonban már egy­re jobbak az eredmények ennek a nagy feladatnak végzése során. Különösen ott érték el a jó ered­ményeket, ahol a földművesszö­vetkezetek vezetői és dolgozói a tagság között éltek, ahol a falu igényeinek megfelelően a min­dennapi közszükségleti cikkek, vagy mezőgazdasági kisgépek beszerzésével a dolgozó parasz­tok közvetlen barátai maradtak a faluban. A madocsai földművesszövetkezet igazgatóságáak tagjai a község 35 kataszteri holdas cukorrépavetéster­vét pár nap alatt biztosították a gazdákkal való termelési szerződés- kötésekkel. Amikor C. Kovács Já­nos 18 holdas dolgozó parasztot la­kásán keresték a szövetkezetiek, a cukorrépatermelés miatt, a tekinté­lyes gazda nem várt különleges agi- tálásra. Nemrég ő kérte a szövetke­zetét, hogy szerezzen a 18 holdas gazdaságába egy „ezermester” MIA- motort s a szövetkezet alig pár nap alatt beszerezte azt a gazda részére Hasonló esete volt a földművesszö­vetkezettel Cs. Eoldog Istvánnak is. A szövetkezettől segített gazdák ezután nem hagyják cserben a szövetkezetüket, sem amikor közös nemzeti, állami érdekről van szó. Természetesen a személyes példa- mutatás sem hiányzott Madocsán a földművesszövetkezetet irányító gaz­dák részéről. Besenci Mihály 8 hol­das gazda a földművesszövetkezet termelési bizottságának egyike 1 000 négyszögöl cukorrépa termelésére kötött szerződést, s hasonlóan jártak élen a termelési bizottság többi tag­jai is. Ilyen gondos szövetkezetpoli­tikai tevékenység mellett nem volt nehéz a madocsai földművesszövet­kezet dolga. Eredménynek könyvel­hetik el a szövetkezetiek azt is, hogy több gazda a földművesszövetkezeti irodát kereste fel azért, hogy szer­ződést kössön cukorrépatermelésre. Harmincöt hold volt a madocsai szövetkezet szerződési terve, de péntek délután már a 37 hold­nál tartottak, sőt szombatra és vasárnapra még egésznapos szerződéskötési kam­pányt is szerveztek. Madocsához hasonlóan Tolna me­gye több községében is túlteljesítet­ték már a cukorrépatermelés szerző­déskötési tervét. Ncmetkér, Dalmand, Bogyiszló, Gyönk, Kakasd és a kisközség Bátaapáti is több cukorrépater­melésre szerződött a helyi föld- művesszövetkezetekkcl, mint amennyi a község eredeti terve volt. Számos olyan község is akad Tolná­ban, amelyik az elmúlt években egyáltalán nem termelt még cukor­répát és most próbálkoznak vele a gazdák először. Ezek közül a közsé­gek közül Miszlán 10 holdat, Kisszé- kelyen, 4, Nagyszékelyen 6, Udvari községben 7 hold cukorrépatermelés­re kötöttek szerződést már az első próbavetésre az egyéni gazdák. Két héttel ezelőtt Tolna megye még a tizenötödik helyen volt a megyék szerződéskötésének rangsorában, egy héttel ezelőtt már az ötödik, újabban pedig a harmadik helyet foglalja el. A földművesszövetkezetekben itt is, ott is erősködnek, hogy a saját tag­jaik aktivizálásával megszerzik az országos elsőséget. Csütörtökön mar a megyei tervnek a 60 százalékánál tartottak. Persze vannak súlyos mulasztások is egyes községekben. Nagydorogon két hétig a zsebben hordták a föld­művesszövetkezet dolgozói a szerző­déskötési tömböket, másutt erősza­kos dobszóval való fenyegetéssel akarták a gazdákat szerződtetni. Bonyhádon is teljesen elhanyagol­ta a szövetkezet ügyvezetője a cu- korrépatermeléls szerződéskötésének munkáját, amiért a földművesszövet­kezet járási központjának az elnöke csütörtökön fel is mentette tisztsé­géből a hanyag ügyvezető elnököt és fegyelmi eljárást indíttatott elle­ne. A jövő évi cukorellátás biztosí­tásának alapját jelentős szerződéskö­téssel kapcsolatos munkát azonban ma már nem a hibák és mulasztá­sok, hanem az eredmények jellemzik, a megyében. Nagy Ferenc HÍREK Liszt Ferenc és az ószeres Akar ön 2 kilogramm újságpapírért 50 000 forintot? Vegyen részt a MÉH tárgysorsjátékán Sajtófelhívás, színes falragaszok hívták fel a figyelmet a közelmúltban a MÉH sorsjátékéra, amely nyilván igen nagy érdeklődésre tart majd szá­mot. Ezzel kapcsolatban felkerestük Széli Gyula elvtársat, a Baranya- Tolna megyei MÉH vállalat igazgató­ját, hogy tájékoztassa lapunk olva­sóit, mi is valójában a MÉH sorsjá­ték? Széli Gyula igazgató munkatár­sunknak a következőket mondotta: — Merőben új az a sorsjáték, ame­lyet a MÉH indított el most július 15-én. E sorsjáték lényege, hogy az a személy, felnőtt és fiatal egyaránt, aki a MÉH vállalat telepein, vagy a MÉH megbízottaknál 4 Ft értékű hul­ladékanyagot ad át és ezért sorsje­gyet kér, részt vesz a játékban. Mi­lyen hulladékanyagért adunk sorsje­gyet? Például a használt újságpapí­rért. Természetesen minden más pa­pírhulladékért, ócskavasért, színes­fémért, rongyért, avagy például ba- rackmagért is. A lényeg az, hogy az átadott hulladékanyag értéke 4 forin­tot tegyen ki. — A kibocsátott sorsjegyek között közel 2,800.000 forint értékű nyere­ményt sorsolunk ki. (Ez a szám orszá­gos viszonylatban értendő.) A főnye­remény 50.000 forint értéket képvisel. Ez egy teljes lakásberendezés, amely kombinált szobaberendezésből, a hoz­zátartozó szőnyegekből, függönyökből csillárból, rádióból, porszívóból, kony­haberendezésből, villamoshűtő- és fűtőberendezésből, edényekből, ház­tartási eszközökből áll. Ezenkívül szá­mos nagy nyeremény van. Például egy 24.000 forintos hálószobabútor, egy zeneszekrény, három Pannónia motorkerékpár, hét Csepel varrógép, öt kombináltszekrény, 5 darab anten­nával felszerelt televízió, továbbá tíz garnitúra konyhabútor, mosógép, könyvszekrény, kerékpár, világvevő rádió, porszívógép, táskaírógép, fény­képezőgép, tangóharmonika, valamint számos kisebb-nagyobb értékű vásár­lási utalvány. Azt reméljük, hogy sorsjátékunkra felfigyelnek a kicsinyek és nagyok egyaránt, ügy hisszük, hogy azok, %kik úgy vélték, 4 forintért nem érde­mes elvinni a hulladékanyagot a MÉH telepre, talán a sorsjegyért in­kább megteszik azt. Ismételten hang­súlyozzuk, hogy a körzeti megbízot­taknál éppúgy, mint a falvakon, le le­het adni az összegyűjtött hulladék­anyagokat, s lehet igényelni ellenér­tékképpen sorsjegyet. Eddig a nyilatkozat, amelyet meg­elégedéssel vesznek tudomásul a hulladékgyűjtés leglelkesebb hívei, a kis úttörőpajtások, de mi felnőttek is. Mit lehessen 1tudni, hátha miránk is ránkmosolyog Fortuna istenasszonya, amely most a MÉH-en keresztül is szerencsét ígér. B. K. Két termelőcsoport — kétféle tehenészet A BONYHÁDI JÁRÁS két ter­melőszövetkezetének, a bátaapáti Uj Élet Termelőszövetkezetnek és a bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezet­nek tehenészetét összehasonlítva, ér­dekes és tanulságos dolgokra jöhet rá az ember. A két termelőszövetkezet tehenészetének példáján kézzelfog­hatóan tapasztalhatjuk, hogy a bel­terjességgel kapcsolatban ezerszer is hangoztatott szarvasmarhatenyésztés döntő módon befolyásolja a gazdál­kodás jövedelmezőségét. A bonyhádi Petőfi Termelőszövet­kezet évi jövedelmének legfőbb, leg­állandóbb és legbiztosabb forrása az állattenyésztés és ezen belül a tehe­nészet. Augusztus hónapban a szövetkezet házi pénztárába az állattartás 31 086 forint jövedelmet hozott, a 2212 fo­rintos növénytermelésből származó jövedelem mellett. AZ ÁLLATTARTÁSBÓL származó jövedelem nagyrészét 21416 forintot a tehenészet biztosította. Bátran állíthatjuk, hogy ez a te­henészet minőségi fejlődésével is megüti a kívánt követelményeket. Huszonhét fejős tehén áll a termelő­szövetkezet istállójában és ezeknek a teheneknek a tejéből a mai napon is, ahogy a termelőszövetkezetet jár­juk, 693 forintot pénzeltek. A házipénztár soha nem áll üre­sen ebben a termelőszövetkezetben. S az állattartás nagy jövedelme lehe­tővé teszi a tagok nagyobb pénzbeni részesedését is. Munkaegységenként 15 forint pénzelőleget tudtak fizetni ebben az évben a Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjainak. Meg kell említeni még azt is, hogy mindezt annak köszönheti a Petőfi kollektívája, hogy a takarmányalap biztosítva volt az állatállomány ré-, szére. Az 54 kataszteri holdon termelt lucerna, a 30 kataszteri holdas vörös­here tábla és a 85 kataszteri hold árpa bőségesen biztosította az idei takarmánybázist. MÁS A HELYZET a bátaapáti Uj Élet Termelőszövetkezet állattenyész tésével kapcsolatban. Itt gyér az állat állomány. A gyenge kondíciójú, rosz- szul takarmányozott, s ezáltal gyen­gén is tejelő 13 fejőstehénen kívül csak 3 pár ló tartozik a termelőszö­vetkezet állatállományához. Sertés tenyésztés egyáltalán nincs is a szö­vetkezetben. Ennélfogva a jövedelem sem sok. Az Uj Élet Tsz házi pénz­tárában kevés pénzt találhat az em­ber. Az állattartásból származó augusztusi jövedelem például mind­össze 3937 forint volt. Természetesen a gyengébben gazdálkodó szövetke­zetben gyengébb a részesedés is. Az Uj Élet Tsz tagságának 4.20 forintot tudnak csak munkaegységenként ki­fizetni előleggyanánt. E RÖVID ÖSSZEHASONLÍTÁS­BAN csupán az állattenyésztésből és főleg a szarvasmarhatenyésztés­ből származó készpénz jövedelemről s ennek a jövedelemnek a tagok életszínvonalára való hatásáról volt szó. A trágyahozam, borjúhozam hasznáról kevés szó esett. Pedig ezek is az állattenyésztés hasznossága mel­lett tanúskodnak. Ha a bátaapáti termelőszövetkezet­ben is nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztésre, ha több takar­mányt és több tejet termelnek a jövő gazdasági évben, vagyis ha megvál­toztatják gazdálkodásuk eddigi kül-: terjes módszerét, akkor a jövő év­ben már ők is több jövedelemhez jutnak majd. H. Ötletnek is bizarr, s lám az élet megint ráduplázott a legpihentebb fantáziára is. Egyazon épület hom­lokzata nyújt helyet a muzsika óriásának és a rossz kabátok, ütött- kopott lábbelik árusának. A volt Augusz kastély, később kaszinó, majd rendőrségi épület becsét a szekszárdiak előtt az ad­ja, hogy Liszt Ferenc többször és hosszasabban időzött falai között. Ezt emléktábla is hirdeti kapuja felett —, közvetlen szomszédságá­ban egy ószeres cégtáblájának. (Ez utóbbi került később a falra) Az épület kapualjába ugyanis beköltö­zött egy ószeres, ott megnyitotta üzletét s a nagyobb propaganda érdekében kidobta az egyik ajtót, kirakatoti épített helyébe, ahol kí­nálja portékáit. A régi üzletek meg­szokottak az épületben, de ez az űj még a kapubejáratot sem kí­mélte. Liszt Ferenc minden bizonnyal háborog a sírjában, csak annak nyugodt a lelkiismerete, aki erre az engedélyt megadta. — Mai számunkban az Emberek a viharban című történet folytatása anyagtorlódás miatt kimaradt. A leg­közelebbi folytatás holnap jelenik meg. — Geisz József kakasdi lakos, a Bonyhádi Zománcművek dolgozója, 1957 március 27-én évi 48 forint ki­fizetés mellett üzemi balesetbiztosítást kötött. Ezév május 20-án üzemi bal­eset következtében bal kezét ampu­tálni kellett. Hatvan százalékos rok­kantság után 8400 forint kártérítést fizetett neki az Állami Biztosító. — Pakson havonként egyszer mese délutánt rendez a kultúrház az óvo­dások és az iskola alsótagozatú ta­nulói számára. A mesedélutánt diafilmvetítéssel kötik össze. — Kocsolán a dolgozó parasztok élnek a vetőmagcsere lehetőségével. Eddig több mint 3 és fél vagon gabo­nát cseréltek vetőmagnak. — Dombóváron szovjet—magyar asszonytalálkozót rendezett a Nő­tanács. A Nőtanács tagjai a szovjet helyőrség 15 asszonyát látták vendé­gül, tea és sütemény mellett baráti beszélgetést folytattak. — A Tolnai Selyemgyárban a kö­zelmúltban a dolgozók továbbképzé­sére szakmai tanfolyamot indítottak. A tanfolyam vizsgája januárban lesz, majd ezt egy újabb 3 hónapos tan­folyam követi. — A Babits Mihály Irodalmi Társa ság és a Megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának kiadásában megje­lent a „Szülőföldem“ c. könyv. A könyv bőséges helytörténeti anya­got tár az olvasók elé. — A dombóvári vasútállomáson Gahó Béla vezető főellenőr után- fizetési pénztáros a legidősebb vas­utas. 1958 május 25-én tölti be a 40. évet a vasút szolgálatában. II bonyhádi közgazdasági technikum önképzőkörének műsornaptára Minden új tanév új művelődési, szórakozási problémákat is jelent. Iskolai önképzőkörünk az idei tanév­ben kellemes és hasznos szórakozási és művelődési lehetőségeket kíván biztosítani minden diák részére. Ki­tűnik ez műsornaptárából, mely a következő: Szeptember hónapban a 75 éves Kodály Zoltánról tart előadást Dr. Kolta Lászlóné ének- és zenetanárnő. Októberben a könyvviteli diákkör tart nyilvános ülést, melyet Beer Margit tanárnő vezet. Novemberben a „Társadalom és építészet” címen tart előadást Horváth Olivér tanár. Decemberben Pálos László tanár ve­zetésével az irodalmi diákkör tart nyilvános ülést. Januárban „Barát­ság, szerelem, házasság“ címmel dr. Kende Ferenc igazgató tart előadást. Februárban a matematikai diákkör nyilvános ülése jelent eseményt az iskola életében. Márciusban népda­lok, és népballadák címmel tart elő­adást Szakács Antal tanár. Április­ban a statisztikai diákkör nyilvános ülése, dr. Kende Ferenc vezetésé­vel, májusban pedig „Néhány szó a polgári közgazdasági elméletekről” Simon Imréné szaktanámő előadása jelent kiemelkedő eseményt az iskola életében. Júniusban a foto diákkör fényképkiállítást rendez. „Kéri Karcsi“ A „futurás“ néninél Hét esztendő — mondhatná bárki — rövid idő. De nem az Czank Já- nosné esetében, aki ennyi ideje ter­ményfelvásárló Bátaapátiban. A nagy nagy zsákok, a sok-sok gabona bi­rodalma az övé. Természetesen a sok sok gabona egy ilyen kis község ará­nyainak megfelelően értendő. De ez is jelentős különösen azóta, hogy megszűnt a begyűjtési kötelezettség. — Amióta nincs begyűjtés, sokkal jobban hozzák — mondja az egész község által szeretett, megbecsült „Futurás néni’“ mosolyogva. Hogy miért? Mert megnőtt a termelési kedve a falu dolgozó parasztságának. Ez aztán végeredményben a ter­ményfelvásárlásnál mutatkozik meg. — A begyűjtés ideje alatt alig jött össze 3 vagon kenyérgabona — mond­ja —, de most már eddig 8 vagonnál tartunk. — Az igaz, hogy itt nincs kikötött átvételi idő, csak papíron délelőtt 7—10-ig. s délután 4—8-ig, a valóságban hajnaltól késő estig, ami­kor hozzák a gabonát, átveszik. Sőt... A cséplés idején nem egy­szer megtörtént, hogy vasárnap ko­csival kimentek a géphez, mikor részosztás volt, s ott helyben vásá­rolták meg az eladó gabonát. Ugyanilyen arányú többlet mutat­kozik a többi gabonaféleségek begyűj tése terén is. S most kezdődik a ku­koricaszezon. Abból is felvásároltak már több mint 20 mázsát. Nagy az ajánlás — mondja búcsúzóul Czank Jánosné — ebből is messze felül­múljuk a tavalyi felvásárolt mennyi­séget. (i—e) Z&tfna megyei Szekszárd Mártirok-tere 15-17

Next

/
Thumbnails
Contents