Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-06 / 235. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 október 6. bejügyeibe való további beavatkozásra, valamint arra, hogy elterelje a világközvélemény figyelmét az 'Egyesült Államok agresszív cselekedeteiről. A Kínai Népköztársaság kormánya teljes mértékben támogatja a magyar forradalmi munkás paraszt kormány 1957 szeptember 10-i, az úgynevezett „magyar kérdés” öttagú különbizottságának jelentőiéiről szóló nyilatkozatát, valamint az >rszág szuverénitása védelmében elfog- alt igazságos álláspontját ós határozot- an elítéli az Egyesült Államok agresz- izív köreinek mesterkedéseit, amelyek* <el az Egyesült Nemzetek Szervezetét ovábbra is Magyarország belügyeibe /aló beavatkozásra használják fel. A Kínai Népköztársaság kormánya felles mértékben támogatja a magyar for- 'adalmi munkás-paraszt kormánynak, a proletárdiktatúra megszilárdítása és a szocialista rendszer megvédése érdekében tett határozott intézkedéseit és úgy véli, hogy a magyar népnek azok a hatalmas eredményei, amelyeket az ország normális életének helyreállítása, a népgazdaság fejlesztőre, valamint a szocialista országokkal való baifáti viszonyának erősítése terén elért, nemcsak a Magyar Népköztársaság megsziárdulá- sát és felvirágzását mozdítják elő, hanem Jelentősen hozzájárulnak Európa és a világ békéjének megóvásához. A két fél megelégedéssel állapítja meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti baráti együttműködés az elmúlt évek során állandóan fejlődött. Ez a kölcsönös testvéri támogatás és együttműködés nagymértékben elősegítette a szocializmus építését mindkét országban. A tárgyaló felek eszmecserét folytattak a két ország baráti kapcsolatai továbbfejlesztésének lehetőségeiről, a gazdasági és kulturális élet, valamint a műszaki tudományos együttműködés területén és ennek eredményeképpen elhatározták, hogy a közeljövőben kölcsönösen gazdasági küldöttséget küldenek egymás országaiba, amelyek látogatásuk során a tényleges helyzetnek megfelelően behatóan tanulmányozni fogják a két ország közötti gazdasági együttműködés kiszélesítésének további lehetőségeit. A Magyar Népköztársaság kormány- küldöttségének a Kínai Népköztársaságban tett látogatása, valanvnt a két kormány vezetőinek tárgyalásai nagymértékben hozzálárultak a két nép közötti kölcsönös megértés további elmélyülésé hez a baráti együttműködés és a kapcso- latok fejlődéséhez, a Szovjetunió vezett< szocialista országok egységének mege’-ö sítéséhez és előmozdítják a világbékénel és az egész emberiség előrehaladásának magasztos ügyét. Peking, 1957 október 4. KADAR JÁNOS a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke CSOU EN-LAJ a Kínai Népköztársaság Államtanácsánál, elnöke. Peking (Uj Kína). Szombaton reggel repülőgépen Pekingiből hazauta zott a Kádár János miniszterelnöl vezette magyar kormányküldöttség amely egyhetes látogatást tett Kíná ban. A kormányküldöttség búcsúzta tására a pekingi repülőtéren többel között megjelent Csou En-laj kína miniszterelnök. Kádár János ellépett a tiszteletén kirendelt díszszázad sorfala élőt! majd búcsúbeszédet mondott. Isme telten hangoztatta a két országnál azt az ígéretét, hogy megszilárdítja] a Szovjetunió vezette szocialista or szágok egységét. Kádár János íg; folytatta: „Úgy véljük, hegy látoga tásunk Kínában a Magyar Nepköztá saság és a magyar nép számára hasz nos és eredményes volt. A magyar nép a testvéri kínai néppel vállvetve a jövőben is határozottan harcol majd a szocializmus és a béke közös ügyéért. Különösen nagy hatást tett rám kínai nép szolidaritása és nagy el szántsága, ami — véleményem szerint — azt bizonyítja, hogy a kínai nép képes leverni bármely belső vagy külső ellenséges támadást, meg tudja védeni nemzeti függetlenségét és fel tudja építeni a szocializmust. A kormányküldöttség — mondotta — meglátogatott több korszerű ipari üzemet. A világ bármely országa büszkén mutathatná meg ezeket barátainak és ellenségeinek. Szemtanúi voltunk azoknak az új, szocialista erőfeszítéseknek, amelyek Kína ősrégi kulturális értékeinek megőrzésére irányulnak. Láttuk a Kínai Nép- köztársaságnak a gazdasági életben, a kulturális és a megélhetési viszonyok megjavításával elért teljesítményeit. Ezek az eredmények messze túlszárnyalják a múlt viszonyait. A magyar nép iránt Kínában táplált nagy barátság újabb erőt ad majd nekünk otthoni munkánkhoz — hangoztatta Kádár János miniszterelnök. Csou En-laj miniszterelnök búcsúbeszédében hangoztatta: a szocializmus és a világbéke megvédésének közös céljai örökre szorosan egybefűzik a két néi>et. A két ország vezetőinek szívélyes és őszinte eszmecseréje, a két kormány közös nyilatkozata ismét bebizonyította előttünk — folytatta Csou En-laj —, hogy a két kormány teljesen azonos nézeteket vall a legfontosabb időszerű nemzetközi kérdésekről, a szocialista tábor szolidaritása további megszilárdításának, valamint Kína és Magyarország baráti együttműködése fejlesztésének kérdéseiről. Csou En-laj arra kérte a magyar kormányküldöttség tagjait, tolmácsolják a magyar népnek a kínai nép szívbőljövő legjobb kívánságait. Azt kívánja a hős magyar népnek, hogy érjen el még nagyobb eredményeket a szocializmus építésében és a világbéke megvédésében a Magyar Szocialista Munkáspárt és forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével. (Folytatás az 1. oldalról.) íogy még jóban elnyomják az ázsiai és ífrikai országok nemzeti felszabadító nozgalmát és leigázzák az ázsiai és af- ■ikai népeket. Az amerikai imperialista agresszív körök cselszövései súlyosan veszélyeztetik a közép- és közel-keleti .érség, valamint az egész világ békéjét. A felek ismételten kijelentik, hogy támogatják az ázsiai és afrikai országok népeinek a gyarmatosítás ellen, a nemzeti függetlenségért folytatott harcát és határozottan elítélik az amerikai imperialisták Szíria ellen irányuló agresszív tevékenységét, valamint az angol és francia imperialisták Oman és Algéria elleni fegyveres támadását. Kijelentik továbbá, hogy minden békeszerető országgal és néppel együtt, továbbra is kérlelhetetlen harcot folytatnak Közelés Közép Kelet békéjének megvédéséért. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése a két ország külpolitikájának alapelve. A két kormány ismételten kijelenti, hogy ez elvnek megfelelően, az összes békeszerető országokkal és népekkel, továbbra is közös erőfeszítéseket kíván tenni a nemzetek közötti barátság és együttműködés elősegítése és a világ tartós békéjének megvédése érdekében. A szocialista országok egysége a világ békéjének, az emberiség igazságos ügyének szilárd biztosítéka. A két kormány a szocialista országok közötti egység megerősítését legfőbb nemzetközi kötelességének tekinti, és folytatja erőfeszítéseit a szocialista országok közötti barátság és együttműködés továbbfejlesztése és a Szovjetunió vezette szocialista országok egységének megszilárdítása érdekében. Az imperialista agresszív erők rettegnek a szocialista országok egységének megerősödésétől és sohasem mondanak le az egységbontó tevékenységről! és összeesküvési kísérletekről ez országok ellen. A múlt év októberében Magyar- országon ellenforradalmi lázadás kirobbantásával megkísérelték megdönteni a szocialista rendszert. A magyar nép azonban őszinte barátja, a Szovjetunió segítségével, teljesen szétzúzta az ellen- forradalmi restaurációs kísérletet. Az amerikai agresszív körök azonban nem nyugodtak bele a magyarországi ellen- forradalmi események során elszenvedett vereségükbe. Nemrégiben az Egyesült Államok nyomására az Egyesüli Nemzetek Szervezete rendkívüli ülést hívott össze az úgynevezett „magyar kérdés öttagú különbizottsága” jelentésének megvitatására és törvénytelen módon, szégyenletes határozatot hozott. Majd azt követően az Egyesült Nemzetek Szervezete, nem törődve a Magyar Nép- köztársaság kormányának határozott és jogos tiltakozásával, az Egyesült Álla- mok erőszakolására az Egyesült Nemzetek jelenlegi közgyűlésének napirendjére tűzte ismét az úgynevezett „magyar kérdést”, Az Egyesült Államok e manő' ve-eivel megkísérli felhasználni az Egye sült Nemzetek Szervezetét Magyarország R end kívüli államsegély a Római Katolikus Egyház részére XT, XT-LClg,J O.A J. uojjun.1 azzal a kéréssel fordult a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányhoz, hogy a magyar kormány és a püspöki kar között 1950 augusztus 30-án kötött egyezmény szerinti lel- készi kongrua folyósításánál ne alkalmazza az egyezményben megálla pított s ez évben már gyakorlatilag is esedékessé vált csökkentést, hanem a lelkészi illetményeket az eddig élvezett összegben engedélyezze a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala a püspöki karnak. Ezt a kérést előterjesztette a forradalmi munkás-paraszt kormányhoz és a kormány, jóváhagyásának megfelelően, kifejezi ,hogy az állam az 1950 augusztus 30-án kötött egyezményhez ragaszkodik, azt minden vonatkozásban fenn kívánja tartani. Mégis figyelemmel arra az erősödő jóviszonyra, amely az állam és a magyar- országi katolikus egyházi szervek között fennáll, figyelemmel továbbá arra, hogy a kért segítség döntő mértékben a lelkészkedő papság támogatósát szolgálja, amelyre az egyezmény II. részének 3. pontja szerint a kormány külön is súlyt helyez — a katolikus egyháznak ezúttal is segítségére siet, s gondoskodik arról, hogy az egyezmény szerinti csökkentéssel beálló hiányt 1958. december 13-ig rendkívüli államsegéllyel pótolja. Ezzel az anyagi segítségadással nem kíván ugyan újabb, az 1950. évi egyezményen túlmenő kötelezettséget vállalni, hajlandónak mutatkozik azonban arra, hogy 1958 októberében a püspöki karral együtt az akkori helyzetet újból megvizsgálja. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a kormány segítségéért, mint az állam és a katolikus egyház közötti jó viszony újabb bizonyítékáért, köszötar és a papság biztosítja a magyar cormányt, hogy őszinte hazaszeretetei támogatni fogja azon erőfeszítésecet, amelyeket az ország vezetői a laráti népek segítségével és a dolgo- :ókkal karöltve a nemzet további felBudapest, 1957 október 5. Grősz József kalocsai érsek, a magyar püspöki kar elnöke. Katolikus Püspöki Kar a mag részéről ezután is azon munkál kodik. hogy az állam és a katoliku egyház közötti jóviszony tovább ere södjék. Miklós Imre a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának elnökhelyettese. Felbocsátották a Szovjetunióban a világ első műbolygóját Moszkva (TASZSZ). Siker koro- rádiójeleket adnak le a 20 000 és názta a Szovjetunióban már több éve folyó tudományos kutató és kísérleti tervező munka erőfeszítéseit és elkészült a világ eső műbolygója. 1957 október 4-én sikeresen felbocsátották az első műbolygót. A vivőrakéta J a műbolygót mintegy 8000 méteres másodpercenkénti sebességgel bocsátotta a Föld körül keringő pályájára. A műbolygó jelenleg eliptikus pályát ír le a Föld körül, s a felkelő és a lenyugvó Nap fényénél a legegyszerűbb optikai eszközök segítségével is megfigyelhető. A számítások szerint, amelyeket most a megfigyelések is igazoltak, a műbolygó a Föld felülete felett 900 kilométer magasságban halad s egy óra 35 perc alatt kerüli meg teljesen a Földet. nép békés 40 000 kilocikluson, vagy körülbelül a 15, illetve 7.5 méteres hullámhosz- szon. Az adás erőssége a rádióamatőrök számára is lehetővé teszi a rádiójelek vételét. Sajtóközlemény Szabó Miklós a volt Független Kis. kapcsolódjon a magyar gazdapárt propaganda osztályának építő munkájába. helyettes vezetője, országgyűlési Az Elnöki Tanács figyelembe vette képviselő 1955 decemberében disszi- Szabó Miklós őszinte vallomását és dált, ahonnan 1957 szeptember 8-án azt> hogy megbánta elkövetett cseönként hazatért Magyarországra lekmenyeit' A Magyar NépköztársaSzabó Miklós kérte- tegyék lehetővé “f Tf?C? ezért 4-3/26/1957 , , egyes lenetove számú rendeletével Szabó Miklóst szamara, hogy szabadon éljen és be- amnesztiában részesítette. A műbolygó átmérője 58 centiméter, súlya 83.6 kilogramm és két rádió van rajta, amelyek szüntelenül TOLNA MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT értesíti a megye sertéshízlalással foglalkozó termelőit, hogy október 1-el megkezdte a szabad hízottsertés és bacon-sertés fejvásárlását. A szabadsertés felvásárlását az érvényben levő állami szabad felvásárlási árakon, a vállalat felvásárlói a szokásos átvételi napokon és helyeken eszközük. Szabadon történő eladás céljából a felvásárlási helyre hízott- és baconsertés minden mennyiségben felhajtható, azt a felvásárló korlátozás nélkül átveszi. TOLNA MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT Emberek a viharban 1943 július 13-án háromezer magyar munkaszolgálatost indítottak útnak a hitleristák Szegedről Jugoszláviába, hogy a bori rézbányában rabszolgamunkát végeztessenek velük. A deportáltak között volt Pollák Andor szekszárdi lakos is, akinek, miután tíz hónapot dolgozott a rézbánya poklában, bárom társával együtt sikerült megszöknie. I. A SZÖKÉS... Tavasz volt, a fákon madarak csiripeltek, meleg levegőt lehelt a szellő az arcunkba, de mi nem tudtunk igazán örülni a tavasznak sem. Fáradtan vonszoltuk magunkat a tizenkét órás napi munka után a barakok felé, amelyek két és fél kilométerre leheltek a bányától, ahol dolgoztunk. Feltűntek a szürkületben Bor legszélső házai. És nekünk, akik a legutolsó sorokban haladtunk, s minden idegszálunkat a szökés gondolata foglalkozta! la, ilyenkor mindig feldobogott a szívünk. A hátul baktató acélsisakos kísérő játékosan pattogtatta kezében a kutyakorbácsot, s érthetetlen német nótát dú- dorászott, majd egyszerre váratlanul elhagyta a nótát, egv darabig esendben maradt, s aztán előrekiáltott a tőle ötven méternvire haladó másik őrnek: — Nines egv cigarettád, Szigfrid? Hazautazott Pekingből a magyar kormányküldöttség hátul kullogó őr előreszaladt néhány percre, hogy rágyújtson. Most. .. Most itt az alkalom — súgta a lázas, kapkodó szavakat Szabó Miklós a fülembe és Schecbter Vilmost is magunkkal rántva, villámgyors mozdulattal kiugrottunk a sorból. A lélegzetünket is visszafojtva lapultunk a kihaltnak látszó szélső ház kapujánál, ahová elhúzódtunk. Újabb fáradt munkacsoportok bukkantak fel az úton, nyers német szavak, ostorcsattogás, durva röhej és kétségbeesett üvöltés zaja verte fel az egyre jobban sötétségbe boruló vidéket. Hosszú, végtelen hosszúnak tetsző idő múltán aztán végre minden elcsendesedett, csak egy kutya vonított az egyik bori házban keservesen, amikor váratlanul a hátunk mögött egy rekedt, öreges hang szólalt meg: — Koe tám? (Ki van ott?) Nem válaszoltunk. A kérdező közel jött hozzánk. Fehér szakálláról láttuk, hogy öreg ember. A Hold pár percre előbukkant a felhők közül, világosabb lett. Az öreg hosszasan nézegette szakadozott rabruhánkat, s aztán intett, hogy kövessük. Házak falához lapulva, s az árkokban hasonmászva, mindenhol szorosan követve vezetőnket, órákig tartó út után a város keleti részéhez értünk. Ott kísérőnk kezével a távolba mutatott, s egyre ismételte: — Partizán láger . .. Partizán láger..: Elindultunk az éjszakába. Nem mertünk az úton menni. Nekivágtunk a cserjés, bozótos, füves pusztának. Útközben tanyák körvonalai rajzolódtak elénk, de ezeket messze elkerültük, mivel féltünk, hogy németekbe botlunk. Amikor reggel kivilágosodott, elénk tárult a Bor-környéki égbenyúló sziklás, erdős hegyvidék panorámája. A hegyek közelieknek tűntek, pedig még nagyon messze voltak tőlünk. Az álmatlan éjszaka, s az egésznapi kóborlás nagyon levert bennünket a lábunkról. Fáradtan rogytunk az egyik cserjebozót árnyékában a fűre, s hogy pokoli éhségünket csilln(i!tsuk, mohón faltuk a bokrok közelében burjánzó, hatalmas levelű lósóskát. A szökés utáni második napon azonban
