Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-05 / 234. szám

1957 »któber 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Felülvizsgálják az erdőbirtokossági társulatokat Június végén megjelent a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 39/1957. számú rendelete az erdőbir­tokossági társulatok működéséről és az erdőbirtokossági társulatok erdei­nek államerdészeti kezeléséről. A névjegyzékek 2 heti közszem­lére lesznek kifüggesztve a községi tanácsházán, ezért akiknek az erdő­birtokossági társulati, vagy legelte­tési társulati erdőben arányrésze van feltétlenül nézze meg, hogy neve szerepel-e a névjegyzékben. Fenti kormányrendelet végrehaj­tására az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság vezetője a 38/1957. számú utasítást adta ki. (Tanácsok közlö­nye 61. szám.) Az utasítás alapján az erdőgazda­ságoknál bizottságokat kellett alakí­tani, amelyek a társulatok felülvizs­gálását végzik. Ezek meg is kezdték munkájukat és megyénkben 93 birtokos 7 000 kataszteri hold erdő, illetve er­dőként nyilvántartott területét vizsgálják felül, amely több mint 15 000 dolgozót érint. Rendezik a vitás tulajdonjogi kér­déseket is. Felül kell vizsgálni a névjegyzékeket és azokat, akik törvé nyes jogalap nélkül kerüllek oda, törölni kell, a jogtalanul törölt tagok nevét pedig ismét fel kell venni a névjegyzékbe. A névjegyzékek felülvizsgálatánál a felszabadulás előtt alakult társu­latoknál az 1944-es, a felszabadulás után alakult társulatoknál az alaku­láskor érvényben volt névjegyzéket kell alapul venni. Ezen keresztül kell vezetni az öröklés, eladás, a megyei földbirtokiendező tanácsok által ho-- zott határozatok, a bíróságok tulaj­donjogot megállapító határozatai alapján történt változásokat. A kite­lepítettek részaránya, — amennyiben azokat a megyei földhivatal nem jut­tatta — az államra száll át és a jogo­kat az illetékes állami erdőgazdasá­gok gyakorolják. Ugyancsak az állami erdőgazda­ságok nevén kell feltüntetni a Amennyiben a fenti rendelet értelmében a részarány megil­leti és nincs a neve feltüntetve a névjegyzékbe, pótlólag fel fog­ják venni. A rendelet alapján a birtokossá­gok kötelesek erdejüket államerdé­szeti kezelésbe adni, amelynek két formája lesz. Ez a birtokossági köz­gyűléseken ismertetve lesz és a ta­gok szavazatukkal fogják eldönteni, hogy melyik kezelési módot választ­ják. Az államerdészeti kezelésért erdő­kezelési járulékot kell fizetni, mely­nek fejében az állami erdőgazdasá­gok ellátják a társulati erdőkben a szakfeladatokat és az erdő őrzését. A társulatok működésének felü­gyeletét az elsőfokú (megyei tanács mezőgazdasági osztálya) és a másod­fokú (Országos Erdészeti Főigazga­tóság) erdőrendészeti hatóság látja el. A társulatok működésének felül­vizsgálata december hó 31-ig befe­jeződik. Almassiiret A Kanacsi Állami Gazdaság 83 holdas almáskertjében két hét óta folyik az almaszüret. Szedik és szál­lítják az almát, amelyből jó közepes termést takarítottak be ebben az év­ben. volt községi jegyzői, bírói, egy­házi, tanítói, valamint az iskolák és részvénytársaságok arányré­szeit, továbbá bármely társulati tag 10 kataszteri holdon felüli arányrészét. Huszonegy vagon almát szállítot­tak el eddig: 11 vagonnal belföldi fogyasztásra, 10 vagonnal Csehszlo­vákiába, illetve Svájcba exportáltak. Az állami gazdaságban 40—45 vagon almatermésre számítanak ebben az évben. I II PITOK a r r r BÁNYÁSZOKÉRT! A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvesz a nagymányoki bányászlakás épít­kezésekhez szobafestő és másoló szakmunkást, továbbá mázoló munkához asztalos és fényező szakmunkást. Jó kereseti lehetőség, üzemi étkeztetés és szállás biztosítva van. Jelentkezés: Szekszárd, Keselyüsi út 6 szám HÍREK — A Nagydorogi Dohánybeváltó­ban az előző években fűtőberende­zéssel látták el a IL számú raktárát. Ugyanis szobahőmérsékleten jobban, tökéletesebben fermentálódik a do­hány, s a dolgozók is fűtött helyiség­ben dolgozhatnak. Most a szomszédos III. számú raktárát is fűteni fogják, olymódon, hogy csőrendszer és ven­tilátor segítségével meleg levegőt ve­zetnek át a II. raktárból. A berende­zést a vállalat budapesti központjá­ban készítik el. * — LOPÁS BÜNTETTE miatt Bodrogi Pál bonyhádi lakos ellen megindult az eljárás, mert a bony­hádi cipőgyárból 12 drb bőrtalpat, 4 drb. kérget és 4 drb. talpbélést lopott el s azokat Kristai István keszőhideg- kuti lakosnak e dta. Kristai ellen or­gazdaság címén indított a rendőrség eljárást. * — A Paksi Járási Kultúrház szín­játszó csoportja október végén a „Szabin nők elrablása" című vígjá­tékkal lép a közönség elé. A paksi bemutató után a járás több községé­ben vendégszerepeinek ezzel a darab­bal * — HUSZKA JENŐ: Lili bárónő c. háromfelvonásos operettjét október 8-án mutatják be a szekszárdi Városi Kultúrházban. Az előadás szereplői Között láthatjuk majd Med- nyánszky Ágit, Rafael Mártát és Gozmány Györgyöt. Az esti előadásra már minden jegy elkelt s a délutáni­ra is csak mérsékelt számban kap­ható. * — 45 tagú Szolnok megyei peda­gógusküldöttség — földrajz-szakos tanárok, tanítók — járt Szekszárdon. Pécsről jövet megtekintették a vá­ros nevezetességeit — egy kis szek­szárdi bort is vittek magukkal — és innen Sztálinvárosba utaztak. — FÉLMILLIÓ FORINT nyereség a várdombi gépállomáson. A félévi mérleg alapján kimutatták, hogy a várdombi gépállomás féléves nyere­sége nem kevesebb, mint 494 000 fo­rint volt. * — Tevelen jólsikerült véradó-an- kétot rendezett a Megyei Vöröske­reszt és a Véradó Állomás. A száz­nál több összegyűlt hallgató előtt dr. Sólyomvári Nándor tartott előadást a véradás jelentőségéről, a véradók társadalmi megbecsültségéről. Az előadás után maguk a községbeli véradók is elmondták véleményüket. Ezután oklevelet adtak át a többszö­i rös véradóknak, Aman Jánosnénalc, j Tóth Istvánnénak, Erős Pálnénak, és Nagy Józsefnének. Tóth Istvánná I szülésznőnek nagy szerepe volt ab­ban, hogy jól sikerült az ankét, ő végezte az előkészítés jó részét. — A MADOCSAI általános iskola tanulóinaik színjátszócsoportjában folynak Kacsóh: János vitéz című daljátékának próbái. A bemutató elő­adásra előreláthatólag még az ősz folyamán sor kerül. * — Kölesden a felszabadulás óta kereken kétszáz ház épült fel, sok­kalta több, mint a felszabadulás előtt ugyanezen idő alatt. I A Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola ^ vegyeskar szervezését határozta el. Ezúton is felhívja a város minden jóhangú, zenekedvelő dolgozóját, hogy közreműködésével segítse ennek a szép gondolatnak a megvalósulását. A kar vezetését Bodonyi Ferenc a zeneiskola és a gimnázium tanára látja el. Hétfőn este 6 órai kezdettel a zeneiskola (Széchenyi 5) nagytermé­ben lesz az együttes első próbája. A Izeneiskola felkéri a már jelentkezet­teket és az énekkarba ezután belépő- 'ket, hogy már a hétfő esti próbán pontosan és teljes számban jelenje­nek meg. Mi sem felejtjük el... Taggyűlésre jöttek össze az elmúlt napokban a szakályi kommunisták. Nem az a sablonos régifajta taggyűlés volt ez, a titkári beszámoló, s néhány megszokott általánosságokat mondó felszólalás, ha­nem a pártszervezet helyi problémáit apróra megbeszélő tanácskozás. Nemcsak hangoztatták például az oktatás fontosságát, hanem mégegyszer megvitatták ki, milyen oktatási formában fog tanulni. Részletesen megvi­tatták, hogy a tömegkapcsolatok erősítése érdekében az egyes elvtársák- nak milyen munkát kel végezniük a KISZ-ben, a Nőtanácsban, vagy a Hazafias Népfronton belül. S az elvtársak érezve a felelősséget, vállalták ii a munkát. Valami azonban megakasztotta a további tanácskozást... Kopogás után nyílik az ajtój s egy bőszoknyás asszony, Kelemen néni lép be. Előző éjjel érkezett haza a békevonattal a Szovjetunióból. — Ne haragudjanak, hogy zavarom magukat — szólt az egybegyűltekhez. — Engedjék megt hogy elmondjam tapasztalataimat arról, amit a Szovjetunióban láttam. S az egyszerű, pártonkívüli néni ke, mint egy vérbeli agitátor, a béke nagy városából hozott képeket osztott ki, majd elkezdett beszélni. El­mondta,, hogy milyen nagy szeretettel és megbecsüléssel fogadták őt a szovjet asszonyok. Legmegrázóbb élményként azt a találkozási elevení­tette fel, amikor egy szovjet édesanyával találkozott, akinek családjából ketten 1945-ben, s egy pedig most 1956-ban adta életét a magyar nép bol­dogságáért, szabadságáért­— Akkor is könnyeztem — sorolta élményeit, — de most is sírni tud­nék, amint visszaemlékszem a vele váló beszélgetésre. Mit áldoztak ők a mi népünkért? Míg élek, nem felejtem el. — A megilletődött csend, mely szavait fogadta, felel: „Mi sem felejtjük el.” Jártak Leninnél a Mauzóleumban. — S hallják, olyan csend volt ott, pedig reggeltől estig ezrek és ezrek áldoztak & nagy ember emlé­kének. Érdekes epizódjuk adódott egy faluban■, amint Lenin szülőhelye felé utaztak. Az autóbuszban megkérdezték kísérőjüktől, hogy megállhatnának-e egy faluban, ahol ők akarnak, megnézni egy szovjet család lakását. — Természetesen bárhol, ahol akarják válaszolta kísérőnk. Mi egy falusi faházat választottunk ki. Bent szerény, de csinos, tiszta berendezést találtunk, no) meg többek között egy televíziós rádiót. Menjünk át egy másik házhoz is — ajánlották többen közülünk. — Ott is hasonló körülményeket találtunk. így folyt a nemvárt élménybeszámoló mintegy másfél óra hosszáig a hallgatóság feszült figyelme közepette. S még utána is sokáig hangzott: „Hát az hogy van ott, mondja még el ezt is, meg azt is Kelemen néni.” Ö pedig szívesen mondta. A végső következtetést a taggyűlés levonta: Nekünk is olyan erővel kell küzdeni a népek békéjéért, orszá gunk boldogulásáért, mint azt ® szovjet emberek teszik. RENDŐRSÉGI HÍREK MEGSÉRTETTE A LEVÉLTITKOT Kövecses Imréné 38 éves cikói postavezető a helyi tanács által fel- i adott hivatalos leveleket rendszere­sen felbontotta és elolvasta. Ezzel megsértette a levéltitoktartás szabá­lyait és éppen ezért megindították el­lene az eljárást. ÖSSZEJÁTSZOTT AZ ÜGYVEZETŐ ÉS AZ ÉPÍTÉSVEZETŐ Barna Tibor volt bogyiszlói föld­művesszövetkezeti ügyvezető és Ta­kács Ferenc volt építésvezető bo­gyiszlói lakosokat előzetes letartóz­tatásba helyezték, mivel a szövetke- 1 zet építkezésénél sikkasztást és lopást követtek el. Fiktív — nemlé­tező — nevekre állítottak ki bérjegy­zékeket és a részükre járó összeget saját céljukra használták fel s ugyan akkor építőanyagot tulajdonítottak el, amelyet részben saját céljukra használtak fel, részben eladtak más építőknek. Az ügyben tovább folyik a nyomozás. MÉG MUNKÁSOKAT IS FOGAD­TAK AZ ÜZÉRKEDÉSHEZ Varga László bátaszéki és Oláh Márton bajai lakosokat előzetes le­tartóztatásba helyezték, mert munká sokat fogadtak fel és velük az erdő- gazdaság erdejében fakitermelést vé­geztek. A kitermelt fát szövetkeze­tek és magánosok számára nagy ha­szonnal eladták. Ezenkívül a garai földművesszövetkezettől és a jános­halmi ktsz-től nagyobb összeget vettek fel olyan címen, hogy annak ellenében fát szállítanak. Ezt azon-, ban elmulasztották. A nyomozás ed­digi adatai szerint mintegy 30 000 forinttal nem tudnak elszámolni. Az ügyben tovább folyik a nyomozás a sikkasztás árdrágító üzérkedés miatt. I J/flna vnMfflü Szekszárd Mártirok-tere 15-17

Next

/
Thumbnails
Contents