Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-31 / 256. szám

1957 október 31. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Az osztálybelire eltorzítása árt a népnek, árt a pártnak Még ma is előfordul, hogy egy- egy pőrtrendezvényen és más alka­lommal is az elvtársak a felsőbb ál­lami és pártszerveket felelősségre vonják, opportunizmussal vádolják. „Aktív osztályharc“-ot, azonnali in­tézkedést követelnek. A vád és a kö­vetelés alapját azonban abban vé­lik felismerni, hogy nem a néhány helyen jelentkező kívánságnak meg­felelően lépnek fel az elmúlt év ok­tóberében lezajlott ellenforradalom­ban résztvett személyekkel szemben. Mindenkivel szemben adminisztratív eljárást követelnek. Az „opportunizmus“ felszámolá­sát követelő fellépéssel párhuzamo­san jelentkezik néhány helyen egy másik nézet. Ennek képviselői azt követelik, hogy ne járjon el olyan szigorral, mint ahogy eljár a prole­tárdiktatúra a népi hatalom ellen­ségeivel szemben. Természetesen nem ilyen nyílt megfogalmazást használnak, inkább a burkoltabb for­mát kedvelik. Gyakori eszközük a mentegetés, a szerecsenmosdatás. a szakképzettségre való hivatkozás és a pótolhatatlanság, de előszeretettel alkalmazták a küldöttségek szerve­zését is. mindég esetben megértésre a dolgozó tömegek között. Ezzel pedig nem használtunk, in­kább ártottunk a párt tekintélyének még akkor is, ha az adminisztratív intézkedést állami szervek foganato­sították. Szükséges, jelenleg sokkal inkább, mint bármikor, alkalmazni a politikai felvilágosító munkát. Érvelni, vitázni á helytelen nézetekkel és csupán ott alkalmazni az adminisztratív eszkö­zöket, ahol elengedhetetlenül szük­séges. De az adminisztratív eljárást is alá kell támasztania a felvilá­gosító szónak, meg kell magya­rázni az eljárás szükségességét. Vegyük röviden vizsgálat alá a két nézetet Az opporturíizmus felszámoláslát követelők nem igen akarják tudo­másulvenni, hogy az ellenforradalmi eseményekben vezető szerepet be­töltő személyekkel szemben az ál­lami szervek eljártak, vagy eljárnak. Keveselik ezt. Szükségesnek tartják, hogy mindenkivel szemben lépjenek fel, még az olyanokkal szemben is, akik valamilyen oknál fogva helyte­len nézeteket vallottak és annak valamilyen körülmények között (ami azonban nem meríti ki az izgatás mérvét) kifejezést is adtak. A balos-nézet képviselői szerint nincsenek megtévesztettek, csu­pán ellenforradalmárok, osztály­ellenségek és a minden kérdés­ben tisztán, világosan látó em­berek. Nem akarják tudomásul venni azt a vitathatatlan tényt, hogy jóval október előtt már jelentős mértékben terjesztették a revi­zionista nézeteket, sőt kimon­dottan ellenforradalmi nézete­ket is. Ezeknek kisebb, nagyobb mértékben hatásuk is volt a tömegek egy ré­szében. Olyan követelésekkel lépnek most fel az „aktívabb osztályhar­cot” követelők, hogy például meg kell akadályozni a fiatalok egyetemi tanulását azért, mert jelen volt egy felvonuláson, vagy éppen szemtanúja (nem pedig aktív részvevője) volt egy emlékmű ledöntésének. A másik nézet képviselői éppen az ellenkezőjét vallják az előbb említettednek, s vannak közöttük olyanok is, akik ké­szek menedéket nyújtani, sőt bizo­nyos vonatkozásban vezető állásba tenni osztályidegen elemeket, feladva az osztályharc legelemibb követeimé nyeit is. Az ilyen körülmények kö­zött „menedékjogot“ élvező osztály­ellenség, huligán elemek, minden al­kalmat megragadnak arra, hogy kárt okozzanak a pártnak, a népnek, és egyes személyeknek is. A Tamási Tejüzemben például a kommunisták elleni fellépés egyik eszköze még a közelmúltban is az volt. hogy őket soha nem osztották be állandó jel­legű munkára, hanem szinte óráról, órára változtatgatták munkahelyei­ket. sok esetben egymás között kel­lett munkahelyet cserélniök. Szá­mos olyan eset is van a megyében, hogy volt szeszgyár tulajdonos, volt gabona nagykereskedő olyan ve­zető posztokon áll, ahol munkáját egyáltalán, vagy csak alig-alig el­lenőrzi valaki. E nézeteket valló sze­mélyek szerint szinte nincs is osz­tályellenség, csupán megtévesztett személyek léteznek. Bár a két nézet felszínesen vizs­gálva homlokegyenesen ellentétes egymással, hiszen az egyik aktívabb, a másik passzívabb osztály harcot követel, ellentétes az eredőjük is, de mindkettő azonos eredménnyel vég­ződhet. Az elmúlt esztendők során a túl­zott?, sok esetben indokolatlan adminisztratív eljárás nem talált (Itt azonnal meg kell jegyezni azt is, hogy a párt nem alkalmaz adminisz­tratív eszközöket még az ellenforra­dalmárokkal szemben sem, ez az ál­lami szervek feladata, ezek illetéke­sek ilyenek foganatosítására. A párt eszmei, politikai téren vívja a har­cot az ellenséges nézetekkel szem­ben.) Ha az „aktívabb osztályhar- cot"-szemlélet nyerne szélesebb te­ret, alkalmazást, akkor a párt iránti jelenleg egyre növekvő biza­lom, a párt tömegkapcsolata, tekin­télye, befolyása csökkenne, végső soron elválasztaná a párttól a dolgo­zók millióit. Ez természetesen nem jelenti egy percig sem azt, hogy helyt kap a má­sik, valóban opportunista nézet. Az osztályellenség tevékenykedik, igyekszik kárt okozni szabotázzsal, társadalmi tulajdon elherdálásával,, a munkafegyelem és a bérfegyelem lazításával és így tovább. Ezekkel szemben természetesen az állami szerveknek adminisztratív eszközök­kel is fel kell lépniük. Az opportunista nézet eredmé­nyét vizsgálva lényegében azonos a balos nézetekkel. A dolgozók millióit választaná el a párttól, mert amennyiben ál­talánosan érvényesülne e nézet, megszűnne a pártnak a dolgozók érdekeiért, védelméért folyó har­ca, elvetné saját programját, elveszne a párt vezető szerepe. A párt elítéli a jobboldali és a bal­oldali torzításokat. Azt vallja, hogy a diktatúra érvényesüljön az osztály­ellenség felé, de a megtévesztettek- hez nem diktatúrával, hanem a helytelen nézetek tisztázásával kell közeledni. I termésátlagok növelésének útján... 3. A másik ok, a rendelkezésre álló lehetőségek elszalasztásából fa­kad. Mi indokolhatja a júliusban lekerülő őszi árpa földnek novem­berben történő elvetését búzával, vagy a lucernaföldnek novemberi vetését? Sok hiba forrása az optimális vetésidőnek betartása anélkül, hegy annak előfeltételét, a korai felszántást elvégezte volna a gaz­daság. Közvetlen szántás után, ülepedetlen földbe, legtöbbször sekélyen vetik a búzát. Sok, esetben a rendelkezésre) álló technikai eszközök hiányossá­gaiból adódik a legkedvezőbb le­hetőségek elhagyása. A rossz tár­csák. az egytípusú ekék, a gyűrűs­hengerek elégtelensége és mérete­zése, stb. Néhány növénynél a nyári nö­vényápolási munkák elmaradása okozza a megkésett vetést. A cu- korépaföldek az ekével történő répakiszedés után, száraz időben üveges, rögös földet adnak, ami­lyet csak eső után lehet clmun­kálni. A kukorica után vetett búza termésátlaga főleg a termelt ku­korica fajtájától, az alkalmazott művelési módjától függ. Úgy vé­lem, mindazon területeken, ahová kukorica után búzát kell vetnünk, rá kell térnünk a koraibb érésű kukoricafajták termelésére. A kukorica művelésében két járható utat látok, mely a búza­vetés lehetőségét közelebb hozia az optimális időhöz. Az egyik le­hetőség, mely a nyári növényápo­lást fogatos művelésre alapozza. Ez a kukorica sorának egy méterre növelése. A másik mód, mely a nyári ápolást a jelenlegi géptípu­sok figyelembevételével gépi ápo­lásra alapozza. Ez a gödöllői iker­soros kukoricaművelés. A silókukoricák után vetett búza alacsony hozamainak oka a nagy gyökértömegen kívül a nagymeny- nyiségű szár talajba kerülése. Ez a silóbetakarítás alacsony techni­kai szintjéből következik. A hiba kijavítását akadályozza, sok eset­ben még tetézi is, a műtrágya­felhasználás sematikus volta. És hogy állami gazdaságainkban szinte törvényszerűen jelentkeznek a jobb, nagyobb termést adó évek után az alacsony termést hozó évek, az véleményem szerint az elmondotta­kon kívül üzemi okokra vezethető vissza. Nem vagyunk felkészülve nagy termések betakarítására. Nem bírjuk sem kézierővel, sem tárolótérrel. Kevés a vonóerőnk. De addig is, amíg az említett ne­hézségeken túl nem jutottunk, sokat tudunk tenni a nagyobb és állandó termések érdekében. Elő­ször el kell fogadni, hogy van annyi gépünk, amivel az ősziek alá történő talajelőkészítést, valamint az őszi mélyszántásokat időben el lehet végezni. Hogy saját magun­kat meggyőzzük, az aratással egy­idejűleg fel kell mérni az őszi munkák erőszükségletét. E számok birtokában az aratás pillanatától kezdve úgy irányítsuk a munká­kat, és elsősorban a talajmunká­kat, hogy egyetlen munkafolya­mat se legyen, ami fölösleges. Igazgatóságunk területén a 18 000 kataszteri Imid őszi vetés alá a talajt augusztus 30-ig 50 százalék­ban, szeptember 30-ig 85 százalék­ban el lehet végezni. A betakaru- lás mérve, valamint a traktorka­pacitás ezt lehetővé teszi. Az őszi mélyszántást augusztus 30-ig 20 százalék, szeptember 30-ig 45 százalék, október 30-ig 70 szá­zalékban bírja a traktorparkunk. Az istállótrágyának 30 százalé­kát augusztusban, 80 százalékát szeptemberben tudjuk kihordani. Ehhez a munkához 3000 fogatnap- hiánynak megfelelő vonóerőt igénybe kell venni. Látszólag sok. Pénzben 450 000 forint. De még mindig olcsóbb, mint a saját lóf"- gat tartása. Szükséges az idegen fogaterő igénybevétele. Még abban az esetben is, ha az pillanatnyilag többletkiadásnak látszik, mert részben az ilyen többletkiadásokat a betakarítható nagyobb termés többszörösen visszahozza. Gócai Károly Tolna megyei állami gazdaságok igazgatóságának főagronómusa. HÍREK — Tolnán a volt tiszti klubot köz­ségi kultúrházzá alakították át. Az átalakítási költségekre 20 000 forin­tot fordított a községi tanács. — Szakoson 120 000 forintos költ­séggel árokrendezést hajtanak végre a Kossuth utcában. 42 000 forintot a községfejlesztési alapból fordítanak erre a munkára, a többi költséget az állam fizeti. — A Dombóvári Járási Kultúrház nemrég alakult tánccsoportja no­vember 6-án lép fel először. Műsorán a „Trencséni csalogató’’ szerepel. — Tengslicen a községi tanács dolgozóiból alakult kultúrcsoport a „Mágnás Miska” című operettet ta­nulja, az előadásra november végén kerül sor. 'Ttlelyik — A Pécsi Nemzeti Színház no­vember 13-án Lehár: „Víg özvegy“ című operettjével szerepel Bony- hádon, a járási kultúrotthonban. — „40 év, amely a világot meg­változtatta’’ kiállítás Lipcsében. A nagy vásárcsarnok első emeletén ké­szítik elő a NSZEP Központi Bizott­ságának kiállítását, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója alkalmából rendeznek A kiállítás bemutatja az 1905-ös forra­dalom, valamint a marxizmus fejlő­dését Oroszországban, majd az ok­tóberi forradalommal foglalkozik, bemutatja a szocialista építőmunkát a Szovjetunióban, végül a kommu­nizmus századát mutatja be, ame­lyért elsőként a Szovjetunió harcol. filmben Láiidl A Szovjet Film Ünnepe képrejtvény pályázata a Szovjet Film Ünnepe képrejtvény páiyázata fl színész neve: 6 Melyik filmben látta: fl beküldő neve és címe: JMm, mentei Hépújsáfy Szekszárd Mártirok-tere 15-17 Y

Next

/
Thumbnails
Contents