Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-30 / 255. szám

G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I VOLNA MEGY* MM II. évfolyam, 255. szám. ARA: 50 FILLÉR. Szerda, 1957 október 30. Jólsikerült a döbröközi A állattenyésztési nap Madocsa után, vasárnap Döbrö- közön is nagyszabású állattenyész­tési napot szervezett a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya, közö­sen a Hazafias Népfront döbröközi bizottságával. Már a kora reggeli órákban nagy volt a sürgés forgás a községben, látni lehetett, hogy nem mindennapi esemény van Döbröközön. A leg­jobb szarvasmarha és lótenyésztő gazdák már a kora délelőtti órák­ban felvezették állataikat a községi sportpályára. Itt rendezték ugyanis a kiállítást, összesen 55 szarvas­marha és 13 darab ló vett részt a kiállításon. A bemutatott szarvas- marhák közül legnagyobb tetszést aratta Csapiáros Rudolf, híres 8-as Lencsi nevű tehenének 6 utódja. A kiállításon összesen 33 értékes díjat osztottak ki. Csapiáros Rudolf kiállított szarvasmarhacsaládja I. díjat nyert. Ezenkívül díjat kapott Antal János 5 hónapos növendék­szarvasmarhája és I. b. díjat kapott Gyenei András 18-as Szekfű nevű tehene, amelynek ugyancsak kiállí­tották négy leszármazottját is. — Szarvasmarha családtenyésztésért pedig III. díjat kapott Gyenei András. Részvett a kiállításon a megye- szerte ismeri Kakas János döbrö­közi ló- és szarvasmarhatenyésztő is. Tamási tájfajta törzskönyvezett kancájával 1. díjat nyert, ugyancsak díjat kapott egy pirostarka bonyhá­di tájfajta üszője is. A nap egyik érdekes eseménye volt a döbröközi lovasgazdák ügyes­ségi hajtóversenye, ahol a legjobba- kai ugyancsak díjazták. A kiállítás után a községi kultúr- házban tapasztalatcserére jöttek össze döbröközi állattenyésztő gaz­dák. A tapasztalatcserén Markovics János elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési fő- igazgatóságának vezetője tartott elő­adást, utána pedig a döbröközi fia­talok színes népviseletbe öltöztek és helyi jellegű népi táncokkal szóra­koztatták az egybegyült falusi gaz­dákat. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY HÍREI Eszlerbauer Mihály és Horváth Jália a sajtérlelé pince Nagy múltja van már asajtérlelő pin­ce dolgozói kőzett a munkaversenynek. Mór az év eleje óta munkaverseny­ben végzik munkájukat és legfonto­sabbnak mindig a tisztaságot és a minőségi munkát tartották. Havonta értékelték a dolgozók versenyét. Tegnap a november 7-i forradalmi műszak eredményeit ismertették a dolgozókkal. A munkaverseny eddigi legjobb dolgozói szakasza szerint a legjobb ered­ményt Eszterbauer Mihály és Hor­váth Júlia érték el. A brigádok ver­senyében Király Józsefné és Mészá­ros Magda brigádjai kerültek az első helyre. Úgy tervezik a sajtér­lelő vezetői, hogy november 7-e előtt még egyszer értékelik majd a ver­senyt és a versenyben a legjobb eredményt elérőket megjutalmazzák. Közel százezer forint szociális célokra A Tolna megyei tanács vb. szak- ' szervezeti bizottsága ebben az évben közel 100.000 forintot fordított a dol­gozók üdültetésére és szociális meg­segítésére. A szakszervezet 165 megyei, járási és községi tanácsi dolgozót üdültetett Siófokon, Lillafüreden. Fonyódon és az ország különböző festői helyein, öt dolgozó gyógyüdülést vett igénybe, de nem feledkeztek el a nyugdíjasok­ról sem, akiket ingyenes jutalom­üdülésben részesítettek. Rendkívüli segélyt 18 esetben adott a szakszervezet, 400 forintos átlaggal. Házassági és temetkezési segélyt 22 esetben fizettek ki. Ezenkívül a hiva­tali vezetés a jóléti keretből 26 dolgo­zónak utalt ki 300—4000 forintos gyorssegélyt a szakszervezet javasla­tára. Csipkeszörp * Mire költötték a pénzt Tolnán? Tolna községfejlesztési alapja 300 ezer forint ebben az évben. Ebből az összegből egy részt már elköltőitek: a volt tiszti klub most községi kultúr­otthon ennek tatarozására, korszerű­sítésére 20.000 forintot költött a ta­tács a községfejlesztési alapból. A sportpálya rendbetartására a sport­egyesület és egyéb tömegszervezetek támogatására 39.000 forintot fordítot­tak. Az elmúlt évben óvoda részére 100.000 forintért házat vásároltak, s ennek megnyitásakor a szükséges fel­szerelés 'kiegészítésére 1000 forintot költöttek. 4500 forintot fordítottak a könyvtár fejlesztésére. A Dunapart rendezésére 41.000 forintot terveztek, ebből eddig 30.000-et használtak fel. A múlt évben az árvízkor szükségböl­csődét állítottak fel, melyet az idén átszerveztek községi bölcsődére, en­nek költöztetési és egyéb költségei 7000 forintba kerültek. Ugyancsak 7000 forintos költséggel építettek ga­rázst az autóbusz részére. Tények, amelyek magukért beszélnek Ha van valaki, aki kételkedik okta­tásügyünk felszabadulás utáni roha­mos és egészséges, a nép érdekeit szolgáló fejlődésében, annak egy köz­ség példáján szolgálhatunk néhány meggyőző adattal. Tengelicen 1907-ben 108 elemi isko­lás gyermek volt és ezt a 108 gyere­ket egy tanító tanította. Ma Tengeli­cen, a külterületi iskolákat is ide­értve, 580—600 gyermek tanul, s a nevelői munkát 21 pedagógus lát­ja el. 1945. óta három kültelki iskolát építtetett az állam Tengelicen. Azelőtt az iskolásgyermekeknek 5—6 kilo­méteres távolságról kellett bejárni az iskolába... A három iskolából egy egytantermeset Középtengelicen, egy kéttantermeset Alsótengelicen, egy kéttantermeset pedig Felsőtengelicen építettek. Az 1945. előtti 50 év alatt nem léte­sült annyi tanterem és nem emelke­dett annyival a nevelők száma, mint a felszabadulást követő 12 év alatt. Ezek a tények magukért beszélnek. November 15-én nyílik az ellenforradalmi dokumentácins kiállítás Szekszárdim A Tolna megyei Hazafias Népfront ellenforradalmi dokumentációs kiál­lítást rendez Szekszárdon a Béri Balogh Ádám Múzeumban. A kiállítás anyaga az ország kü­lönböző részeiben elkövetett ellen- forradalmi eseményeket, vérengzése­ket mutatja be. A kiállítás, amely november 15-én nyílik meg. most van szervezés alatt. A Hazafias Nép­front megyei irodája azon dolgozik, hogy a megyében fellelhető ellenfor­radalmi dokumentációs anyagot összegyűjtse, ugyanis ezek az anya­gok is kiállításra kerülnek. Az október havi tervet 10 %-al túlteljesítik a tolnai BELSPED dolgozói. Az el­múlt héten termelési tanácskozáson határozták el a kirendeltség dolgo­zói, hogy a vagonkirakásoknál, il­letve az áruszállítási tervek teljesí­tésénél 10 százalékos tervtúlteljesi- tést érnek el. Ugyanis az elmúlt hó­napokban bár teljesítették a tervet, de egy-két esetben túllépték a va­gonállási időt. Most elhatározták, hogy november 7-ig nem lesz vagon­állás és különösen a külföldi vago­nok kirakására fordítanak nagy gon­dot. Hétfőtől november 6-ig a Belsped dolgozói forradalmi mű­szakot tartanak. A forradalmi mű­szakban valamennyi dolgozó részt vesz. Egy hete közvetlen orsóra tonnák a tolnai selyemfonógyárban Hosszas kísérletezés után az elmúlt zis esik ki. így olcsóbban tudják elő- hét csütörtökje óta a selyemfanó- állítani a selyemfonalat. A levegő alá- gyárban két 20 fonófejes egységen új fúvásos fonást a két gépegységen technológiával fonnak. Évtizedes gya- üzemszerűen fogják a jövőben vé_ korlat volt a motringba fonás, most gezni. Azt tervezik, hogy a következő az új eljárással, melyet a gyár szak- évben több gépegységet átalakítanak emberei dolgoztak ki négy munkafá- közvetlen onsórafonásra. Kilenc hónap alatt 314 ügyet tárgyalt az egyeztető bizottság A Tolna megyei Területi Egyez­tető Bizottsághoz az elmúlt kilenc hónap alatt 864 ügydarab érkezett. Az egyeztető bizottság 314 panaszos ügyet letárgyalt, 550 panasz pedig tárgyalás nélkül, menetközben nyert megoldást, elintézést, az egyeztető bizottság intézkedése folytán. A 314 letárgyalt ügyből 144 pa­nasznak adott helyt az egyeztető bi­zottság és az üzemet, a vállalatot a dolgozóval szembeni kártalanításra ítélte. ■ így járt el például a faddi földművesszövetkezet esetében is, amikor a dolgozóknak a kifizetett munkabért utólag levonta a földmű­vesszövetkezet vezetősége. Az egyez­tető bizottság a dolgozóknak adott igazat, a levonást hatálytalanította és utasította a munkaadót a levont ösz- szeg visszafizetésére. Az egyeztető bizottság 170 panaszt elutasított, miután beigazolódott, hogy a vállalatvezetés nem követett el szabálysértést. A nagydorogi gép­állomás megszüntette egyik brigád­vezetőjének munkaviszonyát azzal, hogy munkája végzésére nem alkal­mas. A brigódvezető az egyeztető bizottsághoz fordult vélt panasza orvoslása ügyében. A vizsgálat és a tanúk kihallgatása során kitudódott, hogy a brigádvezető a népszerűtlen­nek látszó feladatok megoldásában a saját felelősségét a gépállomás ve­zetőségére igyekezett áthárítani. Másrészt arra is fény derült, hogy a fizetett munkaidő alatt lakásán rádiót, motorkerékpárt javított,: tehát munkaviszonya megszüntetésében a gépállomás vezetősége helyesen járt el. Törvénysértés és szabályellenes­ség mostanában többségében a föld­művesszövetkezeteknél fordul elő. Ez annak tudható be, hogy az utóbbi időben több helyen új ügyvezető került a földművesszövetkezetek élére, olyan, aki még nincsen tisztá­az „ázsiai influenza66 ellen A magyar mezők és erdők eddig ■ mostohaszámba vett gyümölcsének, a ' csipkebogyónak C-vitamin tartalma messze fölülmúlja minden más gyü­mölcs és a többi európai országokban termő csipkefajták bogyóinak C-vita­min tartalmát. Általában, 10—15-ször több C-vita- mint tartalmaz, mint a citrom, melyet külföldről nemes valutáért ho­zunk be. A csipkebogyóból készült szörp, ez az édeskés, savanykás ital 100 gram­monként átlagosan 60—100 milli­gramm C-vitamint tartalmaz. Ezért 50 gramm (5 dkg) csipkeszörp a szer­vezet napi C-vitamin szükségletét fe­dezi. A felfedezett és a még felderí­tetlen anyagok olyan szerencsés cso­portosításban és elosztásban vannak a csipkeszörpben, hogy a szervezet fejlődését jótékonyan előmozdítják valóságos gátat emelnek egyes beteg­ségeknek és megerősíti, ellenállóké­pessé teszi a szervezetet. A jellegzetes gyümölcs savai, vala­mint jelentős mennyiségű ásvány­anyagtartalma kiváló hatást biztosí­tanak az úgynevezett ázsiai influen­za megbetegedés ellen és annak gyó­gyítására. Azonkívül gyermekeknek, szívbe­tegeknek, gyengélkedőknek, fiatal anyáknak erősítőként, nehéz testi és vegyipari munkások részére pedig védőitalként szolgál. A 40 év eredményeiből A cseljabinszki traktorgyárban 1933 júniusában készítették el az első lánctalpas traktort. Azóta a gyár­ban évről évre több és korszerűbb gépet készítenek. Nemrégiben a traktorkészítők ünnepélyesen átad­ták rendeltetésének a 300 000-ik traktort. * Kirgizia nagyszámú hegyifolyóit már régen felhasználták öntözésre. Mégis csak egészen kis terület ka­pott vizet, mert az öntözési rendszer rendkívül primitív volt. A mezőgazdaság kollektivizálása után nagy öntözési rendszereket és hidrotechnikai berendezéseket épí­tettek. Jelenleg az öntözési hálózat­ba 1.7 millió hektárnyi föld tartozik, vagyis háromszor annyi, mint 1917- ben. A hatodik ötéves tervben 115 000 hektárnyi területen új öntö­zéses hálózatot építenek ki. • Felismerhetetlenségig megválto­zott a kirgiz táj. Elektromos távve­zetékek szelik át a magas hegyeket, mély völgyeket. Kilencvenkét vízi­erőmű, 14 hőerőmű ad áramot, ame­lyeket mind a szovjet hatalom évei­ben építettek. Az erőművek 770-szer annyi energiát szolgáltatnak, mint 1928-ban. Az ötödik ötéves terv végén Kir­giziában mái 203 villamosított kol hoz, 79 gépállomás és 36 szovhoz működött. A következő években még 35 fa­lusi vízierőművet építenek és újabb 202 kolhozt villamosítanak. A Szovjetunióban jelenleg 127 000 klub és művelődési otthon működik. A háború előtti Oroszországban mindössze 237 klub volt. * A szovjetállam az idén körülbelül . 192 milliárd rubelt fordít különféle segélyek, nyugdíjak, ösztöndíjak kifizetésére, az ingyenes oktatás, a gyógykezelés céljaira, szanatóriumi és üdülői beutalókra. * A Szovjetunióban gyökeresen megjavult a lakosság orvosi ellátása. Jelenleg minden 10 ezer lakosra több orvos jut, mint az Egyesült Ál­lamokban. A lakosság az orvosi se­gítséget díjtalanul veszi igénybe. Be­tegség esetén a munkások és alkal­mazottak segélyt kapnak. 1956-ban a sokgyermekes és egye­dülálló anyáknak 8400 millió rubel segélyt fizettek ki. * A cárizmus alatt kényszer volt a munka. A bányászok, fémmunkások, olvasztárok, stb. 10—12 órát dolgoz­tak. Ma viszont a bányászok, vegy­ipari dolgozók, kohászok javarészt csak napi 6 órát dolgoznak, csak­nem feleannyit, mint régebben, s több6zörannyit keresnek. A hatodik ötéves terv során vala­mennyi munkás és alkalmazott át­tér a hétórás munkanapra. A munkaszüneti napokat meg­előző napokon valamennyi dolgozó számára a munkanap 2 órával meg­rövidült.

Next

/
Thumbnails
Contents