Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-04 / 233. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI II. évfolyam, 233. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Péntek, 1951 október 4. Közel egy millió forintot fordítanak Szekszárdon az utak, járdák rendbehozására A Szekszárdi Városi Tanács végrehajtó bizottsága a nyári záporok által okozott károk helyrehozására több mint egymillió forintot kapott. Az e célra előirányzott pénzzel jól gazdálkodik a tanács VKG osztálya. A város belterületén utakat, járdákat hoznak rendbe, de gondoskodnak a határban lévő dűlőutak kijavításáról is. A dűlőutak rendbehozását a küszöbönálló szüret is sürgeti, éppen ezért még e héten átadják a forgalomnak a mintegy 300 méter hosszú csatári bejárónál épült makadám utat. Harminc kubikos dolgozik a Porkoláb-völgy és a faluhelyi dűlőbe vezető utak rendbehozásán, amelyre 40 000 forint költséget irányoztak elő. A munkálatok elvégzéséhez a dűlők gazdái is hozzájárultak társadalmi munkával. A lisztesvölgyi bejárónál betongátat, az Angyal-szurdikban pedig támfalat építenek betonból a lezúduló víz rombolásának megakadályozására. A város belterületén a járdákat hozzák rendbe. A járdákról és a lekö vezetlen kocsiutakról közel 7000 köbméter iszapot takarítottak el. 150 000 forint költséggel a Munkácsy utcát hozzák rendbe. Az erősen megrongálódott úttesten a terméskő útburkolatot betonágyba rakják. Még ebben az évben sor kerül az alacsonyabb fekvésű utcákban, mint például a Honvéd, az Alkotmány, a Zrínyi, Árpád és Csaba utcák járdáinak betonlappal történő burkolására is. A járdák javításánál a városi tanács végrehajtó bizottsága számít a lakók társadalmi munkájára. — Az utcák lekövezése — ahogy Kiss Takács elvtárs, a városi tanács VKG osztályának vezetője mondotta — olyan sorrendben történik, amilyen sorrendben az utcák lakói igénylik a járda rendbehozását, illetve amilyen mértékben segítséget nyújtanak a munkák elvégzésében. Megkárosította a Hlámüvesszövetke etet A társadalmi tulajdon sérelmére folytatólagosan elkövetett sikkasztás és hanyag kezelés bűntette miatt került bíróság elé Kiss István Szek- szárd, Alkotmány utca 26. szám alatti lakos, a szekszárdi földművesszövetkezet volt központi zsírbegyűjtője, akit egyszer már elítéltek társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt. A bíróság megállapiioUa a tárgyalás során: zsírbegyűjtői tevékenysége idején saját felelősségére időközönként egyes embereket alkalmazott a zsírbegyüjtésnél. Működése során nem számolt el rendszeresen az általa kezelt értékekkel, jelentősebb hiá nya keletkezett, amely részben a sikkasztásból, részben pedig a reá bízott anyagok hűtlen kezeléséből adódott. Ezért a bíróság 1 évi és 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Emelték a kékszőlő felvásárlási árát Az állam nagy gondot fordít az egyes tájjellegű, márkás borok hagyományos hírnevének a visszaállítására. Természetesen nem szavakkal, hanem mindenekelőtt az anyagi érdekeltség fokozásával igyekszik elérni, hogy minél több vörösbor kerüljön forgalomba. Az idén Szekszárdon is vásárol az állami borpincészet vörösbor készítésére alkalmas szőlőt, hogy nagymennyiségű és egységes vörösbort készítsenek belőle. A múltkor már hírt adtunk a szőlő felvásárlási árakról, amelyek azt mutatták, hogy az állam ér dekeltté teszi a gazdákat — főként akiknek nincs megfelelő felszerelésük a vörösbor készítéséhez — a kékszőlő eladásában. Az állam először körülbelül olyan árakat helyezett kilátásba. amelyek azonosak voltak a piaci, étkezésre válogatott szőlő áraival. A napokban értesültünk arról, hogy az állam tovább növelte — a piacokon eddig kialakult árak fölé — a kékszőlő felvásárlási árait, hogy a gazdák még- inkább érdekeltebbek legyenek a kékszőlő eladásában. A szabadfelvásárlású kékszőlő kilójáért, amelynek a cukorfoka 17 —19 fok között van. az eddigi 5 forint helyett most már 6 forintot fizet a vállalat, a 19—21 cukorfokos szőlőért pedig az 5.60 helyett 7.10, azon felül pedig a 6.15 helyett 8.15 forintot. Társadalmi munka Álsónánán A legutóbbi gazdagyűlésen elhatározták az alsónánaiak, hogy társadalmi munkával látnak hozzá a községi gyalogjárdák építéséhez. A határozatot tett is követte. Az esős napok alkalmával, amikor a határban nem lehetett dolgozni, a nánaiak 4000 darab cementlapot fuvaroztak társadalmi munkával a 8 kilométerre lévő kismórágyi vasútállomásról a faluba. A közismerten sáros, gidres-gödrös Kossuth Lajos utcában és a Dózsa György utcában már meg is kezdték a járda építését. A mintegy 70—80 köbméter homok kitermelését és szállítását, ami a járdakövek alá szükséges, szintén a falu lakói vállalták a gazdagyűlésen. Á paksi Vörös Sugár TSZ-ben Múlt év tavaszán telepítették be. ezt a ötholdas táblát szőlővel, ami most már a termelőszövetkezet egyik büszkesége. A gondos talajelőkészítés és művelés eredménye, hogy az idén már termést hoz ez a fiatal szőlő. Átlagosan négymázsás termést várnak holdankint. Huszonhét anyakoca 284 malacot ellett a szövetkezet magyari pusztai sertéstenyészetében. „Ebéd“' az egyik „malac-családnál". Üdvözöljük a IV. Szakszervezeti Világkongresszust! A Szakszervezeti Világszövetség a legnagyobb és leghatékonyabb nemzetközi szakszervezeti szervezet, amelyet az összes földrészek munkásai a kapitalista kizsákmányolás és a gyarmati elnyomás elleni harcuk egész története során létrehoztak. — Az SZVSZ-t, a Szakszervezeti Világkongresszus 1945-ben alakította meg Párizsban. Az eltelt 12 év alatt az SZVSZ eredményesen harcolt a kapitalista és gyarmati országok munkásainak életkörülményei megvédéséért és megjavításáért, a szakszervezeti és demokratikus jogaik megóvásáért és kivívásáért az összes elnyomott népek nemzeti szabadságáért, az emberiség szent ügyéért a világbéke megvédéséért. Az SZVSZ az egyetlen olyan nemzetközi szakszervezeti szervezet, —< amely állandóan és határozottan harcol a világ munkásainak élén, az egyetlen olyan szakszervezeti szervezet, amely megmutatja valamennyi ország dolgozóinak az egységhez, a győzelemhez vezető utat, támogatja a dolgozók akcióit s minden rendelkezésre álló eszközzel segíi a dolgozóknak. Az SZVSZ soraiban az amerikai CIO és a brit TUC vezetői 1949 januárjában szakadást provokáltak, azonban az SZVSZ eredeti jellegét nem tudták megváltoztatni. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, melyet a szakadás után a reakciós vezetők, — főleg az amerikai és angol szakszervezetek vezetői — alakítottak meg, soha sem volt igazi szakszervezeti szervezet. Azért, mert nem volt célja, hogy harcoljon az egyes országok munkásosztályai különleges szükségleteinek kielégítéséért, s nem azt tűzte ki feladatául ,hogy a különböző országokban szervezze és vezesse a dolgozók összefogását és harcát a gazdasági és szociális követeléseikért. Az SZSZNSZ vezetőinek erőfeszítése ,tevékenysége elsősorban az SZVSZ és a munkásosztály egysége ellen irányultak és az volt a céljuk, hogy szakadást idézzenek elő a kapitalista és gyarmati országok dolgozói és a Szovjetunióban és a népi demokráciákban élő testvéreik között. Ez az erőfeszítésük csúfos kudarcba fulladt_ mert a nemzetközi munkásosztály ma már a politikai és a szociális öntudatnak olyan magas fokára emelkedett, hogy minden ilyenfajta kísérlet csakis bukással végződhet. Az SZVSZ a világ munkásosztályának igazi szakszervezeti szervezete amely most nagy munkára készül, mert 1957. október 4—15-ig tartja Lipcsében a IV. Szakszervezeti Világkongresszust, melyet a világ dolgozói nagy érdeklődéssel várnak. A román szakszervezetek elhatározták, hogy az SZVSZ anyagából szakszervezeti csoportokon belül vitákat rendeznek. Kongresszusi sarkokat állítanak fel, amelyeken bemutatják a tőkés, gyarmati és függő-országok dolgozóinak életét és harcát. Hasonlóan készülnek a többi demokratikus országok dolgozói is. Braziliában, Sao Paolóban a szervezőbizottság elhatározta, hogy aláírási íveket bocsát ki és így gyűjti össze a küldöttek utazási költségét. Ilyen kampányok folynak számos országban. Japánban a villamosgépipari dolgozók szakszervezete olyan problémákat kíván a kongresszus elé tárni, amit egymaguk odahaza nem képesek megoldani. A Kameruni Általános Szakszervezeti Szövetség ünnepélyes felhívással fordult minden dolgozó nőhöz és férfihez és Kamerun minden egyes szákszervezeti központjához hogy lehetőség szerint minden erejükkel járuljanak hozzá a szakszervezeti egység megteremtéséhez és közösen készítsék elő a IV- Szakszervezeti Világ- kongresszust. A IV. Szakszervezeti Világkongresszuson testvéri kezet nyújtanak az országok minden egyes szakszervezet küldöttei. A világkongresszus mérföldkő lesz a szakszervezeti világmozgalom történetében. A világ munkásosztályának küldöttei Lipcsében beszámolnak a szakszervezet tevékenységéről, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom testvéri kapcsolatainak fejlődéséről, a dolgozók életszínvonalának emeléséről ,a békéért, a nemzeti függetlenségért és a lefegyverzésért folyó harc eredményeiről, valamint a szakszervezetek feladatairól a gyarmatosítás elleni harcban. Az egész világ mun. kásosztálya segíti és támogatja a IV. Szakszervezeti Világkongresszust, a magyar szakszervezetek, így megyénk szervezett dolgozói is támogatják az SZVSZ munkáját, melynek oly sokat köszönhetünk. Az SZVSZ felismerte az októberi ellenforradalom jellegét, kiállt a magyar szakszervezetek, a magyar munkáshatalom mellett. Az elsők között volt, amely a nemzetközi munkásszolidaritás szellemében elindította az októberi ellenforradalmi események következtében nehéz helyzetbe került magyar munkásosztály megsegítésére irányuló akciót. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa üdvözletét küldi a IV. Szak- szervezeti Világkongresszusnak és újabb sikereket kíván a munkásosztály egységéért, a népek közötti barátságért, a világ dolgozóinak jobb életéért folytatott harcához. SCHROTTNER KÁROLY SZMT elnök. Tolna megyében, Kölesden készítik a legjobb sajtot Az elmúlt héten hírt adtunk arról, hogy megyénkben 3 tejüzem dolgozói versenyben végzik munkájukat. S e verseny érdekessége az, hogy mindig jobb minőségű árut akarnak előállítani. Talán ennek a versenynek és az akarásnak az eredménye az, hogy az elmúlt évinél sokkal nagyobb százalékban tudnak export minőségű sajtot készíteni. Az elmúlt évben a kész termék 50 százalékát ömlesztett sajt készítéséhez használták fel. És a visszamaradó sajt nagyrészét csak belföldi fogyasztásra tudták eladni. Az idén a termékek 50 százaléka export minőségű és csak 4.5 százalékát használják fel ömlesztett sajt készítéséhez. Nem ment minden simán, míg a mostani eredményt elérték. Sok probléma volt a tejátvevőkkel. Nagyon sok esetben savanyú tejet küldtek be s emiatt volt a minőségi romlás Az idén, s most ősszel különösen sokkal több tejet kapnak, mint ezelőtt egy éve volt. És jobb a tej zsírfoka is. Az első feltétel a sajtkészítéshez megvolt. Ekkor a tejátvevők oktatását tartották a legfontosabb fel adatnak. Hat helyen lemezes hűtőt állítottak üzembe, az átvevők gondosabban végzik munkájukat s naponta már 21 gzer liter tejet is küldenek az üzembe sajtkészítésre. 1942-ben, amikor a sajtüzemet — akkor még csak tej csarnok volt — felépítették, a gépiberendezést 4000 literesre tervezték. Az évek során szükség volt az üzem bővítésére, de a gépek mind csak régi típusúak voltak. Az idén a kölesdi üzemet teljesen átszerelték. Közel egymillió forintos költséggel új pasztőröző, fölöző, bolygó keverés sajtgépet állítottak üzembe. Az új gépek üzemeltetésével, és a munkások gondos munkája eredményeképpen jelenleg Kölesden készítik a megyében a legjobb minőségű tra- pista és óvári sajtot, s ez még nem határ, mert a minimálisra akarják csökkenteni az ömlesztett sajthoz szükséges melléktermék készítését.
