Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-25 / 251. szám
1957 október 25. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO 3 így dolgozott Lenin V. D. Boncs-Brujevics visszaemlékezéseiből ÍGY ÍRTA VLAGYIMIR ILJICS A FÖLDRŐL SZÓLÖ DEKRÉTUMOT Nemsokkal azután, hogy a forradalmi csapatok elfoglalták a Téli Palotát és először lélegezhettünk valóban szabadon, Vlagyimir Ujics, elvtársaival a munkás- és katonaküldöttek pétervári szovjetjének tanácskozására sietett. Amikor Lenin megjelent az emelvényen, mindenki örömujjongásban tört ki. A tanácskozás nehéz munkája után, késő éjjel, az én lakásomra mentünk. Valamit vacsoráztunk, majd utánanéztem, hol tölti Vlagyimir Iljics az éjszakát. Alig sikerült rábeszélnem, hogy foglalja el az én ágyamat és rendelkezésére bocsátottam az íróasztalt és könyvtáramat. Én a szomszéd szoba díványára feküdtem és elhatároztam, hogy csak akkor fekszem le, ha Iljics mór elaludt. A biztonság kedvéért mégegy- szer megvizsgáltam a lezárt ajtókat, fejem alá tettem fegyveremet, hiszen csak szovjet hatalmunk első éjjelén vagyunk és — még sok minden lehetséges. Mindenesetre a Szmolnij, a kerületi munkásbizottságok és szak- szervezetek telefonszámát egy külön papírra is leírtam, hogy mindig kéznél legyen. Vlagyimir Ujics szobájában elaludt a villany. Ilallgntóztam — alszik-e? Minden csendes. Már én is félálomban voltam, amikor hirtelen kigyúlA cári Oroszországban több mint 232 millió hektárnyi földterület volt a földesurak, papok, kulákok kezében. A parasztok alig 135 millió hektárral rendelkeztek. A földnélküliség elűzte őket a faluról. Évente 2 millió elszegényedett paraszt állt ipari munkába. A szovjet hatalom első dekrétuma a földről több mint 150 millió hektárnyi földet juttatott a parasztoknak. Ezenkívül a kolhozokba egyesült parasztság több mint 80 millió ladt a villany Lenin szobájában. Felébredtem és figyeltem. Lenin csaknem zajtalanul leszállt az ágyról, kinyitotta az ajtót és rámnézett, hogy alszom-e. Ezután csendes léptekkel, nehogy felriasszon — az íróasztalhoz ment, tollat fogott és írni kezdett. Hosszabb ideig írl, majd átolvasta, javításokat eszközölt, végül láthatóan letisztázta jegyzeteit. Már pir- kadt, amikor Vlagyimir Ujics újból ágybafeküdt. Reggel korán felkeltem, hogy mindent előkészítsek, mert tudtam, hogy Lenint az egész éjszakai munka kifárasztotta. De váratlanul megjelent az ajtóban frissen, mosolyogva, tréfálkozva. — üdvözöllek benneteket szocialista forradalmunk első napján! — s kezet fogott velünk. Leültünk teázni és néhány perc múlva 1 .(‘Ilin elővette zsebéből az éjszaka írt jegyzeteit, amelynek kezdetén nagybetűkkel olvashattuk: „Dekrétum a földről”. VITA A SZOVJET ÁLLAMI CÍMERRŐL A Népbiztosok Tanácsában az új állami címer vízfestékkel készített vázlatát nézegettük. Az embléma alakja éppen olyan volt, mint most, azzal a különbséggel, hogy a címert egy hosszú kard keresztezte. Vlagyimir Ujics éppen Szverdlov- val és Dzerzsinszkijjel beszélgetett dolgozószobájában, amikor asztalara tették a címer vázlatát. hektárnyi kulákföld megművelését kezdhette meg A parasztok megszabadultak a dézsmáktól és a földvásárlási adótól. A Szovjetunióban a föld azé, aki megműveli. A kolhozoknak örökre és ingyen 653 millió hektárnyi földet adtak. Ezenkívül az állami föld- és erdőalapból 185 millió hektárt hosszúlejáratú használatra vettek át. 1956 elején a szovhozok és a kisegítő gazdaságok 91 millió hektárnyi területtel rendelkeztek. — Ez a címer? No, nézzük meg! — mondta Lenin — és mindannyian köréje csoportosultunk. A címer külső képe megnyerő volt. Piros alapon a felkelő Nap sugarai látszottak, középen a sarló és kalapács díszelgett és az egész címert félkör alakban búzakalászok fonták be. A címer közepén lentről felfelé kivont kard helyezkedett el. — Érdekes! ... — mondta Lenin — ötletes, de miért van itt a kard? —- s ránknézett. — Tudom, harcoltunk, harcolunk és harcolni fogunk, amíg meg nem szilárdul a proletárdiktatúra és ki nem verjük hazánkból a fehérgárdistákat és intervenciósokat. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a harc, a katonai erőszak jeUemez majd minket a jövőben is. Mi nem akarunk hódítani. Ez a politika távol áll tőlünk: mi nem támadunk, csak megvédjük országunkat a külső és belső ellenségtől. A mi háborúnk — védekező, s ezért a kard nem leihet jelképünk. Most erősen tartjuk kezünkben a kardot, mert proletár államunkra támadtak, s addig szorítjuk, amíg veszélyeztetnek bennünket. De ez nem azt jelenti, hogy örökké... A népek testvérisége megvalósul az egész világon, s ezért nekünk nem kell a kard, ez nem a mi emblémánk — mondotta Ujics. — Javaslom tehát, hogy szocialista államunk címeréből távolítsuk el a kardot — s vékony ceruzájával bekeretezte azt. — No, mondjátok el ti is a véleményeteket, s azután mégegyszer megvitatjuk a Népbiztosok Tanácsában, de mindezt gyorsan meg keU tennünk. S aláírta a rajzot. . . A szovjet hatalom megvalósította a parasztok évszázados álmát Baku régen és most Baku városának költségvetése 1913-ban 8,600,000 rubelt tett ki. Ennek keretében a közoktatásra mindössze 800 000, az egészségvédelemre pedig 500 000 rubelt fordítottak. Tavaly a városfejlesztésre 102 millió, a közoktatásra 138 millió, az egészségvédelemre 213 millió rubelt költöttek, vagyis 426-szor annyit, mint 1913-ban. Baku területe az elmúlt 30 év alatt 2.5-szeresére növekedett. A hatodik ötéves terv előirányzatai szerint 1960-ig 250 000 bakui munkás jut új lakáshoz. 1920-ban Bakuban egyetlen aszfaltozott utca sem volt. Néhány utcájának hossza 170 kilométert tett ki. Jelenleg a város korszerű útvonalai 342 kilóméter hosszú egyenest alkotnának. A régi Bakuban az egyetlen közlekedési eszköz a lóvasút volt, de ez is csak a város központjában járt. Jelenleg a városi viUamos, trolibusz és autóbusz összesen 1500 kilométernyi útvonalon közlekedik. A hatodig ötéves tervben még 30 kilométernyi villamos és 24 kilométernyi trolibuszvonalat építenek ki. A kórház ritkaságszámba ment a forradalomelőtti Bakuban. 1913-ban mindössze három kórház működött a városban. míg jelenleg 48 korszerűen felszerelt egészségügyi intézményt találhatunk. 1920-ban a városban egyetlen főiskola volt, amelyben 615 diák tanult. Ma a köztársaság fővárosában 65 tudományos kutatóintézet, 12 főiskola (30.906 haUgatóval), 30 technikum és szakközépiskola (17.000 tanulóval) működik. 1920-ban Bakuban mindössze 12 hétosztályos iskolában, s 11 középiskolában 14.000-en tanultak. Ezekben 890 pedagógus tanított. Jelenleg 197 iskolában (köztük 117 középiskolában) 6799 pedagógus vezetése alatt több, mini 133.000 diák tanul. Néhány adat A dnyeprodzerzsinszki kohászati gyár polikhnikájának fenntartására az állam évente mintegy 5 millió rubelt fordít. Az üzemi bizottság évente több mint 1 millió rubelt költ a dolgozók üdültetésére. Tavaly 684 munkás és alkalmazott kapott a gyári üzemi bizottságtól beutalót, 130-an teljesen ingyenes üdülésben részesültek. A gyári pionií-táborban évente több mint 2000 gyermek nyaral. A tábor évi több mint 400 000 rubeles költségét a gyári szakszervezet fedezi. A munkások szakmai oktatására évente több mint 1 millió rubelt fordítanak. A szakszervezeti bizottság költség- vetése több mint 1.5 miUió rubelt irányoz elő a tömegkulturális és sportmunkára: évente 12 ezer könyvet vásárol a gyári kultúrház könyvtárának. Felelősségteljes pártmegbizatás... Elmondja N. Jemeljanov, a szesztrorecki gyár egykori munkása, aki 1904 óta tagja a pártnak Az ideiglenes kormány a júliusi események ulún kezébe ragadta a hatalmat, s mindent megtelt, hogy letartóztassa Lenint. A Forradalom vezére illegalitásba kényszerült. Lenin először pétervári munkásoknál rejtőzött. Ez azonban nagyon veszélyes volt, és a központi bizottság elhatározta, hogy biztonságba helyezi őt. Ezekben a napokban érkezett hozzám a központi bizottság megbízottja, aki még a szesztrorecki gyárból ismert. Elmondta, hogy a párt felelősségteljes megbízást ad számomra: el kell rejtenem Lenint. Ez életem legdicsőbb és legfelelősségteljesebb pártmegbízatása volt, amelyre nagyon büszke vagyok. Akkoriban Razliv állomáson laktam, 30 kilométerre a várostól. Megbeszéltem a feleségemmel — aki szintén párttag volt —, hogyan vigyázunk legjobban Leninre. A helyi lakók gyakran vesznek fel finn bérmunkásokat szénakaszálásra. Elhatároztuk, hogy kaszásnak álcázva vesz- szük magúnkhoz Lenint. Másnap újból megérkezett a központi bizottság megbízottja, akinek elmondtuk tervünket. Ö is helyeselte és így július 22-én este Pétervárra utaztunk. A megbeszélt helyen már várt ránk Lenin. Kis utcákon a pályaudvarra mentünk, ahol egy nyitott vagonba szálltunk. Lenin a hátsó ütköző közelében ült le. — Ha valami történik, lecsúszom — mondotta. Razlivba érkezve, öt percig kellett mennünk, amíg hazaértülik. Útközben Lenin családomról érdeklődött. Amikor beléptünk a házba, Vlagyimir U- jics azonnal a feleségemhez fordult: — Nagyezsda Kondratyevna! Nagyon kérem, hogy rólam senkinek se beszéljen. Beszélgetés közben ne védjen engem, s ne vitatkozzon rólam. Feleségem megnyugtatta Iljicset, hogy ismeri a konspiráció szabályait. Lenin egy távoli erdőben, kis kunyhóban lakott, ahová újságokat, könyveket hordtunk neki. A központi bizottság tagjai is gyakran meglátogatták őt és „dolgozószobájában”, vagyis fatuskóin, megtárgyalták vele a helyzetet. ősszel a Központi Bizottság elhatározta, hogy Lenint Finnországba küldi. Hamis iratokat szereztünk számára, és a bolsevik munkások segítségével szerencsésen kijutott külföldre. Lenin drága életét megmentettük a Forradalom számára. Becsülettel teljesítettem a pártmegbízatást . .. fflelyik 'filmben látta? A Szovjet Film Ünnepe képrejtvény pályázata 11 Szovjet Film ünnepe képrejtvény pályázata 0 színész neve: 1 Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe: Indul a Szovjet Film Ünnepe képrejtvény pályázata Lapunk okóber 25-től négy hétig minden számában közli egy szovjet színész, vagy színésznő számmal meg jelölt fényképét. Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szelvényt is, amelyen olvasóinknak fel kell tüntetni a színész nevét, s azt, hogy melyik filmben látták. A négy héten át közölt szelvényeket a lapból ki kell vágni és mind a 24 összegyűjtése után valamennyit együtt be kell küldeni a Tolna megyei Moziüzemi Vállalathoz Szek- szárd, Garay-tér címre. Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. Nyeremények: I. díj: 100 darab mozijegy szelvény, II. díj: 80 darab mozijegy szelvény, III. díj: 40 darab mozijegy szelvény, IV. díj: 10x20 darab mozijegy szelvény, V. díj: 50x10 darab mozijegy szelvény. A mozijegy szelvények beválthatók 1958 december 31-lg a megye minden filmszínházában, bármely filmhez. Beküldési határidő: 1957 november 30. Értékelés 1997 deoetn- ber 31-ig. A nyertesek nevelt a lap közli. A fösvény. •. Fösvénynek hívják nálunk Szabó Ignácot, a gyönki gimnázium IV. osztályának egyik tanulóját. Néhány hete kapta ezt az elnevezést, vagyis amióta megválasztották „Fösvénynek’', Moliere vígjátéka főszereplőjének. A szokásos tablódarab megtanulásán fáradozik az egész osztály. Minden szereplőre ráragadt új neve, s még a tanárokkal is megesik, hogy véletlenül művészi nevükön szólítják az illetékeseket. Ez különösen Reining tanárnőnél észlelhető, ö ebben az évben került hozzánk, a paksiak nagy szívfájdalmára, s a mi örömünkre. Szívét, lelkét, minden tu dományát odaadná a „gyerekekért", fáradhatatlanul igyekszik minden ne hóstsógen átsegíteni a tanulókat. Azon van, hogy a rábízott tablódarab betanításával is növelje iskolánk és az idén érettségizők jó hírét. Ebben Bauer tanárnő is ságit neki. A „Fösvény”-t alakító főszereplő a szerepét már akkor is tudja, ha alszik, álmában is mond, s veri fel a diákotthon csendjét. November 23-ra tervezzük az előadást. Kétségtelen, hogy addig még sok a teendő, de igyekszünk elgördíteni az útból a nehézségeket, hogy november végén megcsillogtathassuk a kis vidéki színpadon a nagy Moliere szellemességét a közönség előtt Szolár Julianna f TV, o. t
