Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-24 / 250. szám
1957 október 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 „A néptől teljesen idegen minden imperializmus" 1917-es Tolna megyei újság a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról |7 lsárgult, szakadozott szélű újságok fekszenek előttem az asztalon. 1917-ben nyomták őket a szekszárdi Molnár-féle nyomdában. A kicsiny kis újságok a „Tolna megyei Közlöny” nevet viselik. A fejléc alatt pedig ez áll: „Függetlenségi és 48-as politikai hetilap”. Kíváncsian lapozom a kiöregedett,' immár 40 feves újságokat. Szedetném megtudni, hogyan vélekedik ez a „függetlenségi” és magát „48-as politikai hetilapnak” valló újság az orosz nép nagy szocialista forradalmáról. A lap 1917 október 28-i számában egy szó sem esik a kapitalista világot megremegtető nagy forradalomról. Helyette a „halottak napja” címmel jelent meg egy érzelgős cikkecske, s arról is ír az újság, hogy „a király dr. Kapp Ernő főhadnagy hadbírót, gyönki ügyvédet kitüntette”. A november 4-i számiján „e. 1.”, aki úgy látszik, hogy a lap állandó vezércikk! ója volt, „Hogyan csináljunk hát békét?” cím alatt írt vezércikket. És a feltett kérdésre a féloldalit elfoglaló üres szócsépléts utolsó mohdatában a következő kinyilatkozást tette „e. 1.” olvasóinak: „Katonáink győzelme az olasz harctéren és a hetedik hadikölcsön sike e itthon egyformán cselekedetek a béke meg- csinálására.” \ december 2-i számban van először szó az oroszországi népek októberi forradalmáról. A vezércikk írójára, „e. l.”-re, úgy tűnik, mintha kijózanítóan hatott volna 'a forradalom, mert így ír\róla: „Béke szivárvány íve játszik lelkűnkkel, amely Keleten, az orosz front vérzivatarából látszik felívelni a magasba és csak az elgondolásra is örömtől ittasult képzeletünk már úgy látja, mintha felnyúlna íve a horizonton, áthajolna Nvugatra, át a tengeren át, felölelve az egész háborús világot.” Később ugyanebben a cikkben egyre merészebbé válik a hangja „e. l.”-nek, a vezércikkírónak, mert, habár még ebben az időben az osztrák-magyar monarchia javában háborúzott, ezt írja a háborúról: „A cári orosz államnak háborús sorsa intő példa és tanulság ebben a háborúban. A népet lehet félrevezetni, lehet imperialista célok szolgálatába vágóhídra vinni, de néptől teljesen idegen minden imperializmus úgy bent, mint kiint, és ha egyszer föleszmél, gaz hajcsárai uralmát tapossa le. Mert a nép egyformán békét és zavartalan munkát óhajt.” j Tgy látszik, a vármegye urai megsokalták ezt a han- got, mert a lap december 16-i számában már panaszkodik. „Két oldalon, csonkán-bénán jelenünk meg mai lapszámunkban olvasóközönségünk előtt és örülnünk kell, hogy így is megjelenhetünk, hogy egyáltalán vagyunk még.” A lap december 23-i számának vezéreikké, amely „Remények reménye” címmel látott napvilágot, így ír a szocialista forradalomról: „Oroszország felől a sok kilométeres front vértócsái kiszáradóban vannak, és a békeremények fehér hópilléit havazza felénk az idő, hogy elkövetkezzék az ifjak és gyermekek öröme, a béke fehér karácsonya.” em szocialista újságírók tollából származnak ezek a szavak. A „Függetlenségi és 48-as politikai hetilap” Tolna megyei szerkesztői mégcsak baloldaliaknak sem mondhatók és mégis úgy látszik, a hatalmas méretű, világot rengető forradalom forró levegője az o vérüket is megpezsdi- tette. Bátrabbak lettek és írásaiknak tartalmat, mondanivalót, több értelmet adott ez a bátorság. Telitalálatot „ért el“ a lottón __ most a börtönben „ábrándozik“ M ég a nyár folyamán bejött a szerkesztőségünkbe Nagy István alsóhídvégi lakos. Kezében egy szelvényt lobogtatott ■' — Idenézzenek, ilyet még nem írtak, ilyen gyereket még nem láttak, a fiam töltötte ki. Ezt írfák meg, még akár fényképet is készíthetnek róla. A szelvényen kihúzott számok valóban egyeztek annak a hétnek a nyerőszámaival. Szerény számítással is többszázezer forint „üti a mariint” ennek az embernek — gondoltuk — és hát kell-e ennél jobb riporttéma? Persze, ami biztos, biztos, nem írtunk róla riportot és nem is fényképeztük le, mert előbb megvárjuk az OTP értesítését, mert mégiscsak az a hiteles. Persze az OTP-értesítés nem jött — tehát nem nyert Nagy István. Egyszer véletlenül az autóbuszban láttuk: arról tartott röpgyűlést, hogy mennyire ,kiszúrtak” vele, mert nem akarják elismerni nyereményét. Néhány hónap múlva hallottunk ismét erről az emberről. A rendőrség közölte velünk, hogy őrizetbe vették Nagy Istvánt csalás és okirathamisítás miatt. Ezután határoztuk el, hogy mégis csak érdekes lesz erről az emberről írni... Az egyik ember a kocsmában elégedetten újságolta barátjának, hogy micsoda jó üzletet csinált. Kölcsön adott egy illetőnek 300 forintot és az duplán fogja visszaadni, mert nyert a lottón 690 000 forintot és nem tudott felutazni érte. Mit tesz a véletlen, e beszélgetés közben megjelenik a szóbanforgó ,.szerencsés nyertes” is. Természetesen megkérdezik tőle, hogy megkapta-e már a pénzt? — Természetesen... Itt van nálam a betétkönyv. Ezután — mint ilyenkor szokásos — elhalmozzák szerencsekíváruitokkal, kérdésekkel, hogy mit tesz a sok pénzzel. A „nyertes” elmeséli, hogy vett egy házat Szekszárdon. a Bezerédj utcában, 230 ezerért s már le is foglalta. Elmesélte, hogy először valóban nem volt meg a szelvény a lottó-irodán, de ő elment egy vezető jogi szervhez, ott 40 000 forintért elvállalták az ügyét, el is intézték és be is írták a betétkönyvbe a nyert összeget. As esetnek természetesen híre futott, és mivel a rendőrség gyanúsnak találta az esetet, nyomozni kezdett. Felkeresték a háztulajdonost, akitől állítólag házat vett Nagy István. Itt kitudódott, hogy valóban meg akarta venni, de nem adott foglalót. Megnézték a takarékbetétkönyvét. Mindjárt megállapították, hogy a befizetési rovatban nem szerepel a 690 ezer forint, csak a kiadásiban és mindössze 10 forintért váltotta ki a könyvet, tehát hamisított a betétkönyv. Ezután előállították Nagy Istvánt. Amikor kísérték a rendőrségre, egy leány utána szólt, hogy neki mikor adja meg a kölcsönt. Itt kezdték gyanítani, hogy Nagy István több embernek tartozik és senkinek sem adja meg az adósságot. Végül kiderült, hogy 12 600 forintot kért kölcsön a nyereményére különféle ismerősöktől, köztük több orvostól. Természetesen mindenkinek azt ígérte, hogy busás kamattal fizeti vissza, az egyik hitelezőnél a biztonság kedvéért még a gépkocsivezetői jogosítványát is otthagyta. Nagy István ötgyermekes családapa, s még feleségét is félrevezette. A pénzt elmulatta. Már több hónapja nem dolgozott sehol sem. hanem ebből a szélhámosságból élt. Jellemző, hogy az egyik községben eljegyzett menyasszonya volt, akinek gyűrűt vett stb., s természetesen menyasszonyától is vett fel kölcsönt. ügyét a rendőrség már átadta az ügyészségnek. Néhány számadat az SZIK fejlődéséről Összeállította dr Matzon Gábor főorvos Kevés intézmény áll annyira a kritika pergőtűzében, mint az SZTK. Ez bizonyos szempontból érthető is, mert alig van olyan mamut intézmény az országban, amely az ország lakosságának olyan széles rétegének ügyeit intézi, mint az SZTK. A lakosság jelentékeny százalékát foglalja magában tagként és így érthető, hogy ez a rengeteg ember, rengeteg problémával, kéréssel, igénnyel áll az intézménnyel szemben, aminek kielégítése csak törvényes kereteken belül lehetséges. Ma pedig ez nem mindig elégíti ki az igényjogosultat, ő ennél gyakran többet kíván. Innen adódik az a köztudomású tény, hogy az SZTK nem tartozik a népszerű intézmények közé. Nem érdektelen egyszer alaposabban szemügyre venni, hogy miben van és miben mines az igényjogosultaknak igazuk. Senki sem állítja, hogy az SZTK részéről hibákról szó sem lehet. Nincsen — és nem is lesz — olyan intézmény, amely hibátlanul dolgozik. Az SZTK rendszert emberek készítették, emberek hajtják végre, nem gépek, hanem húsból, vérből való emberek, akik természetesen tévedhetnek és tévednek is, de azt már mindjárt megállapíthatjuk, hogy tévedésük sohasem rosszhiszemű, ez viszont nem állítható mindig a^ok részéről, akik az SZTK-át kritizálják. A helytelen és nem igazságos kritika jelentékeny részét az SZTK működését szabályozó rendeletek ismeretének teljes hiánya okozza. Mindezek előrebocsátása után még annak szükségessége is fennál, hogy az SZTK intézmény felépítésének rendszerét ismertessük. Az, amit az igényjogosult „SZTK” néven ismer, az két nagy részből áll, két hatalmas pilléren nyugszik. Az egyik az egészségügyi szervezet: az úgynevezett kórház-rendelőintézeti egység, hogy úgy mondjam, a gyógyító részleg, a másik a valóban SZTK: a gazdasági részleg, amelynek az egészségügyi részleg által szükségesnek talált és általa szabott mértékben juttatásokat az igényjogosultaknak kiadja és eljuttatja. Két teljesen különálló intézmény, teljesen különálló vezetéssel ami egymással szoros „együttélésben” szolgálja ki az igényjogosultak jogos igényeit. Az egészségügyi szervezet alappillére a körzeti orvosi gárda, amelyre épül a további egészségügyi szervezet: a szakorvosok, az ellenőrzés és a kórház. Az igényjogosultaknak az egészségügyi szervezet elleni legfőbb panasza — és ebben igaza is van, — hogy a várószobákban sokat kell várni és egy-egy vizsgálat elnyeréséhez úgy a körzeti orvosi rendelőkben, mint a szakorvosi rendelőkben sok drága időt kell eltölteni, amíg vizsgálathoz vagy kezeléshez jutnak. Ennek magyarázata, hogy az igényjogosultak száma 1945 óta rendkívüli módon megszaporodott. A biztosítottak száma a felszabadulás előtt 10 ezer volt, ma pedig körülbelül 50 ezer. Tolna megyében ötszörösénél is többre emelkedett. Ezenkívül a dolgozók egészségügyi nevelése sokat haladt, ezáltal egészségügyileg igényesebbekké váltak, betegségeiket — szemben a régebbi időkkel — nem hanyagolják el, hamarabb fordulnak betegségeikkel orvoshoz, egyszóval a rendelőket tömegesen keresik fel. Bár Tolna megyei viszonylatban a körzeti orvosok és szakorvosok száma is hatalmasan megnövekedett az 1945 előtti helyzethez viszonyítva, és bár állandó fejlődésben és szaporodásban van, számuk, még mindig nem kielégítő. Amig 1945 előtt a szekszárdiak részére 3 szakorvos, egy orvosnő napi öt és fél órában állt az igényjogosultak rendelkezésére és a körzeti orvosi munkát pedig két körzeti orvos látta el, addig ma Szekszárdon 27 szakorvos, 16 asszisztensnő napi 112 órai rendeléssel, a körzeti orvosi munkát pedig öt körzeti orvos látja el. A felszabaduláskor és előtte a megye területén csak Szekszárdon volt szakrendelés, ha ugyan szakrendelésnek nevezhető, mivel Szekszárdon a sebészet, fogászat, gyermekgyógyászat együttvéve is csak 5 és fél órát rendelt naponta. Nyolc év múlva 1953-ban 186.5 órára, 12 év múlva, 1957-ben 237 órára emelkedett a szakorvosok rendelési ideje és a szakorvosi hálózat ki lett terjesztve az egész megyére. Például Bony- hádon ma a laboratórium röntgen és fizikotheránia mellett inég fog, gyermek és nőgyógyász szakorvos is működik. A szakorvosok beállítása olyan gyors ütemben történt, hogy vidéken még a legtöbb szakorvos a magánrendelőjében fogadja az SZTK betegeket. A további gyors fejlődésnek gátat vet a rendelőintézeti helyiségeknek kevés és szűk volta és H-I-EE-K — Ma este fél 8 órai kezdettel a Zeneiskola nagytermében kerül sor Garay György, világhírű hegedű- művészünk önálló hegedűestjére. Műsorán Beethoven, Vitali, Paganini, Bloch és Dohnányi művek szerepelnek. Jegyek elővételben és a hangverseny kezdete előtt is a Zeneiskola gondnokánál válthatók. — Negyven gazda jelentkezett Szakályban az ezüstkalászos tanfolyamra, kérésüknek megfelelően, november elején indul be. A gazdák ezenkívül érdeklődnek a népfőiskolái előadások iránt is, amelyek már a múlt évben szóbakerültek. Azzal az elgondolással számítanak a népfőiskolái előadásokra, hogy azokat az ezüstkalászos tanfolyam előtt, vagy külön előadás keretében lehetne esetenként megtartani. — A murgai kultúrmunkások közös munkával hozták rendbe a kul- kultúrtermet, azonfelül az öltözőt is lepadlózták. Most november 7-ére készülnek műsorral, utána nagyobb színdarabot tanulnak. — Egy chikagói vendéglőtulajdonos 1943 óta 14 000 ingyenes ebédet szolgált ki. A vendéglő falán lógó táblára a következő szöveget írta ki: „Ha éhes vagy és nincs pénzed, gyere be, itt ingyen megebédelhetsz“’. A vendéglős nemrégiben megváltoztatta a régi szöveget, és így most a tábla a következőket hirdeti: „Ha nem eszel nálam, mindketten éhenha- lunk.“ — Egy olasz képviselő felhívta a pénzügyminisztert egy parlamenti interpelláció során, vizsgálja meg, mennyi a jövedelme Sophia Loren filmsztárnak. Sophia Loren évi 16 millió lírát vallott be, de a képviselő szerint ez az összeg nevetségesen kicsiny ahhoz képest, amit valóban keres. — A mözsi földművesszövetkezet elől ellopták Leipold Sándor bogyiszlói lakos kerékpárját. Ugyancsak ellopták Kovács Péter tolnai lakos kerékpárját is — a tolnai halászcsárda udvaráról. A kerékpártolvajok elfogásáról még nem érkezett jelentés. Felhívjuk a földművesszövetkezetek és népbolt árudák boltvezetőit, valamint a közületek anyagbeszerzőinek figyelmét, hogy műszaki ágazatunk átköltözött új, Keselyüsi úti raktárunkba és a kiszállítást október hó 28-án megkezdi. Tolna megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Helyik filmben látta? Indul a Szovjet Film Ünnepe képrejtvény pályázata Lapunk okóber 25-től négy hétig minden számában közli egy szovjet színész, vagy színésznő számmal meg jelölt fényképét. Egyidejűleg közölném kis mértékben a szakorvosok számának hiánya. (Például Bátaszé- ken és Gyönkön fél év óta nem sikerült az igényjogosultaknak fog- szakorvost szerezni jelentkező hiányában). Amig 1945 előtt vidéken alig állt szakorvos az igényjogosultak rendelkezésére, addig most majdnem minden járási székhelyen működik belgyógyász, sebész, nőgyógyász, onkológus, gyermekszakorvos és fogszakorvos. A tamási és gyönki járási szakorvosi teendőket részben a pincehelyi fiókkórház látja el, s járási székhelyeken kívül még 11 nagyobb községben működik fog- szakorvos. A szakrendelések valóban túlzsúfoltak. A szekszárdi szakrendelések például augusztus hónapban 15.158 beteget vizsgáltak, illetve kezeltek és nem egy olyan szakrendelés van, amelynek a betegforgalma meghaladja a napi száz beteget. Nem szolgálná a dolgozók érdekét, ha egy- egy szakrendelés a várakozási idő megrövidítése céljából a kezeléseket, vagy a vizsgálatokat túlgyorsan nem kellő körültekintéssel és nem alaposan végezné. Ehhez pedig idő kell. E téren csak akkor várható alapos javulás, ha a jelenlegi korlátolt számú helyiségek helyett, amelyek már úgy is korszerűtlenek, modern és lényegesebben nagyobb számú helyiségek állanak majd ä szakrendelések rendelkezésére, ahol parallel rendelésekkel lehetne a túlzsúfoltságot orvosolni. Egy ilyen modern és tágas rendelőintézet létesítése halaszthatatlan, mert ez egyben megszüntetné azt az egészségtelen állapotot is, hogy a szakrendelések három épületbe való szétszórtsága miatt (rendelőintézet, régi kórház és egészségház) a betegeknek sorozatos kivizsgálása esetén fáradtságos ingajáratokat kelljen végeznie. (Folytatjuk.) jük a képpel azonos számú megfejtési szelvényt is, amelyen olvasóinknak fel kell tüntetni a színész nevét, s azt, hogy melyik filmben látták. A négy héten át közölt szelvényeket a lapból ki kell vágni és mind a 24 összegyűjtése után valamennyit együtt be kell küldeni a Tolna megyei Moziüzemi Vállalathoz Szek- szárd, Garay-tér címre. Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. Nyeremények: I. díj: 100 darab mozijegy szelvény* II. díj: 80 darab mozijegy szelvény* III. díj: 40 darab mozijegy szelvény, IV. díj: 10x20 darab mozijegy szelvény, V. díj: 50x10 darab mozijegy szelvény. A mozijegy szelvények beválthatók 1958 december 31-ig a megye minden filmszínházában, bármely filmhez. Beküldési határidő: 1957 november 30. Értékelés 1957 december 31-ig. A nyertesek neveit a lap közli. HIRDESSEN A TOLNA MEGYEI t! Hirdetés fe Ivétel a Kiadóhivatalban Szekszárd, Mártirok-tere 15—17
