Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-24 / 250. szám

1957 október 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 „A néptől teljesen idegen minden imperializmus" 1917-es Tolna megyei újság a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról |7 lsárgult, szakadozott szélű újságok fekszenek előttem az asztalon. 1917-ben nyomták őket a szekszárdi Molnár-féle nyomdában. A kicsiny kis újságok a „Tolna megyei Közlöny” nevet viselik. A fejléc alatt pedig ez áll: „Függetlenségi és 48-as politikai hetilap”. Kíváncsian lapozom a kiöregedett,' immár 40 feves újságokat. Szedetném megtudni, hogyan vélekedik ez a „függetlenségi” és magát „48-as politikai hetilapnak” valló újság az orosz nép nagy szocialista forradalmáról. A lap 1917 október 28-i számában egy szó sem esik a kapitalista világot megremegtető nagy forradalomról. He­lyette a „halottak napja” címmel jelent meg egy érzelgős cikkecske, s arról is ír az újság, hogy „a király dr. Kapp Ernő főhadnagy hadbírót, gyönki ügyvédet kitüntette”. A november 4-i számiján „e. 1.”, aki úgy látszik, hogy a lap állandó vezércikk! ója volt, „Hogyan csináljunk hát békét?” cím alatt írt vezércikket. És a feltett kérdésre a féloldalit elfoglaló üres szócsépléts utolsó mohdatában a következő kinyilatkozást tette „e. 1.” olvasóinak: „Katonáink győzelme az olasz harctéren és a hetedik hadikölcsön sike e itthon egyformán cselekedetek a béke meg- csinálására.” \ december 2-i számban van először szó az oroszországi népek októberi forradalmáról. A vezércikk írójára, „e. l.”-re, úgy tűnik, mintha kijózanítóan hatott volna 'a forradalom, mert így ír\róla: „Béke szivárvány íve játszik lelkűnkkel, amely Kele­ten, az orosz front vérzivatarából látszik felívelni a magasba és csak az elgondolásra is örömtől ittasult képzeletünk már úgy látja, mintha felnyúlna íve a horizonton, áthajolna Nvugatra, át a tengeren át, felölelve az egész háborús vi­lágot.” Később ugyanebben a cikkben egyre merészebbé válik a hangja „e. l.”-nek, a vezércikkírónak, mert, habár még ebben az időben az osztrák-magyar monarchia javában há­borúzott, ezt írja a háborúról: „A cári orosz államnak háborús sorsa intő példa és tanulság ebben a háborúban. A népet lehet félrevezetni, lehet imperialista célok szolgálatába vágóhídra vinni, de néptől teljesen idegen minden imperializmus úgy bent, mint kiint, és ha egyszer föleszmél, gaz hajcsárai uralmát tapossa le. Mert a nép egyformán békét és zavartalan munkát óhajt.” j Tgy látszik, a vármegye urai megsokalták ezt a han- got, mert a lap december 16-i számában már pa­naszkodik. „Két oldalon, csonkán-bénán jelenünk meg mai lap­számunkban olvasóközönségünk előtt és örülnünk kell, hogy így is megjelenhetünk, hogy egyáltalán vagyunk még.” A lap december 23-i számának vezéreikké, amely „Re­mények reménye” címmel látott napvilágot, így ír a szocia­lista forradalomról: „Oroszország felől a sok kilométeres front vértócsái ki­száradóban vannak, és a békeremények fehér hópilléit ha­vazza felénk az idő, hogy elkövetkezzék az ifjak és gyerme­kek öröme, a béke fehér karácsonya.” em szocialista újságírók tollából származnak ezek a szavak. A „Függetlenségi és 48-as politikai hetilap” Tolna megyei szerkesztői mégcsak baloldaliaknak sem mond­hatók és mégis úgy látszik, a hatalmas méretű, világot ren­gető forradalom forró levegője az o vérüket is megpezsdi- tette. Bátrabbak lettek és írásaiknak tartalmat, mondanivalót, több értelmet adott ez a bátorság. Telitalálatot „ért el“ a lottón __ most a börtönben „ábrándozik“ M ég a nyár folyamán bejött a szer­kesztőségünkbe Nagy István alsóhídvégi lakos. Kezében egy szelvényt lobogtatott ■' — Idenézzenek, ilyet még nem írtak, ilyen gyereket még nem láttak, a fiam töltötte ki. Ezt írfák meg, még akár fényképet is készíthetnek róla. A szelvényen kihúzott számok valóban egyeztek annak a hétnek a nyerőszámai­val. Szerény számítással is többszázezer forint „üti a mariint” ennek az embernek — gondoltuk — és hát kell-e ennél jobb riporttéma? Persze, ami biztos, biztos, nem írtunk róla riportot és nem is fény­képeztük le, mert előbb megvárjuk az OTP értesítését, mert mégiscsak az a hi­teles. Persze az OTP-értesítés nem jött — tehát nem nyert Nagy István. Egy­szer véletlenül az autóbuszban láttuk: arról tartott röpgyűlést, hogy mennyire ,kiszúrtak” vele, mert nem akarják el­ismerni nyereményét. Néhány hónap múlva hallottunk ismét erről az emberről. A rendőrség közölte velünk, hogy őrizetbe vették Nagy Ist­vánt csalás és okirathamisítás miatt. Ezután határoztuk el, hogy mégis csak érdekes lesz erről az emberről írni... Az egyik ember a kocsmában elégedet­ten újságolta barátjának, hogy micsoda jó üzletet csinált. Kölcsön adott egy ille­tőnek 300 forintot és az duplán fogja visszaadni, mert nyert a lottón 690 000 forintot és nem tudott felutazni érte. Mit tesz a véletlen, e beszélgetés közben megjelenik a szóbanforgó ,.szerencsés nyertes” is. Természetesen megkérdezik tőle, hogy megkapta-e már a pénzt? — Természetesen... Itt van nálam a betétkönyv. Ezután — mint ilyenkor szokásos — elhalmozzák szerencsekíváruitokkal, kér­désekkel, hogy mit tesz a sok pénzzel. A „nyertes” elmeséli, hogy vett egy há­zat Szekszárdon. a Bezerédj utcában, 230 ezerért s már le is foglalta. Elmesélte, hogy először valóban nem volt meg a szelvény a lottó-irodán, de ő elment egy vezető jogi szervhez, ott 40 000 forintért elvállalták az ügyét, el is intézték és be is írták a betétkönyvbe a nyert összeget. As esetnek természetesen híre futott, és mivel a rendőrség gyanúsnak találta az esetet, nyomozni kezdett. Felkeresték a háztulajdonost, akitől állítólag házat vett Nagy István. Itt kitudódott, hogy valóban meg akarta venni, de nem adott foglalót. Megnézték a takarékbetétköny­vét. Mindjárt megállapították, hogy a befizetési rovatban nem szerepel a 690 ezer forint, csak a kiadásiban és mind­össze 10 forintért váltotta ki a könyvet, tehát hamisított a betétkönyv. Ezután előállították Nagy Istvánt. Amikor kísér­ték a rendőrségre, egy leány utána szólt, hogy neki mikor adja meg a kölcsönt. Itt kezdték gyanítani, hogy Nagy István több embernek tartozik és senkinek sem adja meg az adósságot. Végül kiderült, hogy 12 600 forintot kért kölcsön a nye­reményére különféle ismerősöktől, köz­tük több orvostól. Természetesen min­denkinek azt ígérte, hogy busás kamattal fizeti vissza, az egyik hitelezőnél a biz­tonság kedvéért még a gépkocsivezetői jogosítványát is otthagyta. Nagy István ötgyermekes családapa, s még feleségét is félrevezette. A pénzt el­mulatta. Már több hónapja nem dolgo­zott sehol sem. hanem ebből a szélhámos­ságból élt. Jellemző, hogy az egyik köz­ségben eljegyzett menyasszonya volt, akinek gyűrűt vett stb., s természetesen menyasszonyától is vett fel kölcsönt. ügyét a rendőrség már átadta az ügyészségnek. Néhány számadat az SZIK fejlődéséről Összeállította dr Matzon Gábor főorvos Kevés intézmény áll annyira a kritika pergőtűzében, mint az SZTK. Ez bizonyos szempontból érthető is, mert alig van olyan mamut intéz­mény az országban, amely az ország lakosságának olyan széles rétegének ügyeit intézi, mint az SZTK. A la­kosság jelentékeny százalékát fog­lalja magában tagként és így érthető, hogy ez a rengeteg ember, rengeteg problémával, kéréssel, igénnyel áll az intézménnyel szemben, aminek kielégítése csak törvényes kerete­ken belül lehetséges. Ma pedig ez nem mindig elégíti ki az igényjogo­sultat, ő ennél gyakran többet kí­ván. Innen adódik az a köztudomá­sú tény, hogy az SZTK nem tartozik a népszerű intézmények közé. Nem érdektelen egyszer alaposab­ban szemügyre venni, hogy miben van és miben mines az igényjogosul­taknak igazuk. Senki sem állítja, hogy az SZTK részéről hibákról szó sem lehet. Nincsen — és nem is lesz — olyan intézmény, amely hibátla­nul dolgozik. Az SZTK rendszert emberek készítették, emberek hajt­ják végre, nem gépek, hanem hús­ból, vérből való emberek, akik ter­mészetesen tévedhetnek és tévednek is, de azt már mindjárt megállapít­hatjuk, hogy tévedésük sohasem rosszhiszemű, ez viszont nem állít­ható mindig a^ok részéről, akik az SZTK-át kritizálják. A helytelen és nem igazságos kritika jelentékeny részét az SZTK működését szabá­lyozó rendeletek ismeretének teljes hiánya okozza. Mindezek előrebocsátása után még annak szükségessége is fennál, hogy az SZTK intézmény felépítésének rendszerét ismertessük. Az, amit az igényjogosult „SZTK” néven ismer, az két nagy részből áll, két hatalmas pilléren nyugszik. Az egyik az egészségügyi szervezet: az úgynevezett kórház-rendelőinté­zeti egység, hogy úgy mondjam, a gyógyító részleg, a másik a valóban SZTK: a gazdasági részleg, amelynek az egészségügyi részleg által szüksé­gesnek talált és általa szabott mér­tékben juttatásokat az igényjogosul­taknak kiadja és eljuttatja. Két tel­jesen különálló intézmény, teljesen különálló vezetéssel ami egymással szoros „együttélésben” szolgálja ki az igényjogosultak jogos igényeit. Az egészségügyi szervezet alappil­lére a körzeti orvosi gárda, amelyre épül a további egészségügyi szerve­zet: a szakorvosok, az ellenőrzés és a kórház. Az igényjogosultaknak az egész­ségügyi szervezet elleni legfőbb pa­nasza — és ebben igaza is van, — hogy a várószobákban sokat kell várni és egy-egy vizsgálat elnyeré­séhez úgy a körzeti orvosi rendelők­ben, mint a szakorvosi rendelőkben sok drága időt kell eltölteni, amíg vizsgálathoz vagy kezeléshez jut­nak. Ennek magyarázata, hogy az igényjogosultak száma 1945 óta rendkívüli módon megszaporodott. A biztosítottak száma a felszabadulás előtt 10 ezer volt, ma pedig körülbe­lül 50 ezer. Tolna megyében ötszö­rösénél is többre emelkedett. Ezenkí­vül a dolgozók egészségügyi nevelése sokat haladt, ezáltal egészségügyileg igényesebbekké váltak, betegségei­ket — szemben a régebbi időkkel — nem hanyagolják el, hamarabb for­dulnak betegségeikkel orvoshoz, egyszóval a rendelőket tömegesen keresik fel. Bár Tolna megyei vi­szonylatban a körzeti orvosok és szakorvosok száma is hatalmasan megnövekedett az 1945 előtti hely­zethez viszonyítva, és bár állandó fejlődésben és szaporodásban van, számuk, még mindig nem kielégítő. Amig 1945 előtt a szekszárdiak ré­szére 3 szakorvos, egy orvosnő napi öt és fél órában állt az igényjogo­sultak rendelkezésére és a körzeti orvosi munkát pedig két körzeti or­vos látta el, addig ma Szekszárdon 27 szakorvos, 16 asszisztensnő napi 112 órai rendeléssel, a körzeti orvo­si munkát pedig öt körzeti orvos lát­ja el. A felszabaduláskor és előtte a megye területén csak Szekszárdon volt szakrendelés, ha ugyan szakren­delésnek nevezhető, mivel Szekszár­don a sebészet, fogászat, gyermekgyó­gyászat együttvéve is csak 5 és fél órát rendelt naponta. Nyolc év múl­va 1953-ban 186.5 órára, 12 év múl­va, 1957-ben 237 órára emelkedett a szakorvosok rendelési ideje és a szakorvosi hálózat ki lett terjeszt­ve az egész megyére. Például Bony- hádon ma a laboratórium röntgen és fizikotheránia mellett inég fog, gyermek és nőgyógyász szakorvos is működik. A szakorvosok beállítása olyan gyors ütemben történt, hogy vidé­ken még a legtöbb szakorvos a ma­gánrendelőjében fogadja az SZTK betegeket. A további gyors fejlő­désnek gátat vet a rendelőintézeti helyiségeknek kevés és szűk volta és H-I-EE-K — Ma este fél 8 órai kezdettel a Zeneiskola nagytermében kerül sor Garay György, világhírű hegedű- művészünk önálló hegedűestjére. Műsorán Beethoven, Vitali, Paga­nini, Bloch és Dohnányi művek sze­repelnek. Jegyek elővételben és a hangverseny kezdete előtt is a Zene­iskola gondnokánál válthatók. — Negyven gazda jelentkezett Szakályban az ezüstkalászos tanfo­lyamra, kérésüknek megfelelően, november elején indul be. A gazdák ezenkívül érdeklődnek a népfőisko­lái előadások iránt is, amelyek már a múlt évben szóbakerültek. Azzal az elgondolással számítanak a nép­főiskolái előadásokra, hogy azokat az ezüstkalászos tanfolyam előtt, vagy külön előadás keretében lehet­ne esetenként megtartani. — A murgai kultúrmunkások kö­zös munkával hozták rendbe a kul- kultúrtermet, azonfelül az öltözőt is lepadlózták. Most november 7-ére készülnek műsorral, utána nagyobb színdarabot tanulnak. — Egy chikagói vendéglőtulajdo­nos 1943 óta 14 000 ingyenes ebédet szolgált ki. A vendéglő falán lógó táblára a következő szöveget írta ki: „Ha éhes vagy és nincs pénzed, gyere be, itt ingyen megebédelhetsz“’. A vendéglős nemrégiben megváltoztat­ta a régi szöveget, és így most a táb­la a következőket hirdeti: „Ha nem eszel nálam, mindketten éhenha- lunk.“ — Egy olasz képviselő felhívta a pénzügyminisztert egy parlamenti interpelláció során, vizsgálja meg, mennyi a jövedelme Sophia Loren filmsztárnak. Sophia Loren évi 16 millió lírát vallott be, de a képviselő szerint ez az összeg nevetségesen kicsiny ahhoz képest, amit valóban keres. — A mözsi földművesszövetkezet elől ellopták Leipold Sándor bo­gyiszlói lakos kerékpárját. Ugyan­csak ellopták Kovács Péter tolnai lakos kerékpárját is — a tolnai halászcsárda udvaráról. A kerékpár­tolvajok elfogásáról még nem érke­zett jelentés. Felhívjuk a földművesszövetkezetek és népbolt árudák boltvezetőit, valamint a közületek anyagbe­szerzőinek figyelmét, hogy műszaki ágazatunk átköltözött új, Keselyüsi úti raktárunkba és a kiszállítást október hó 28-án megkezdi. Tolna megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Helyik filmben látta? Indul a Szovjet Film Ünnepe képrejtvény pályázata Lapunk okóber 25-től négy hétig minden számában közli egy szovjet színész, vagy színésznő számmal meg jelölt fényképét. Egyidejűleg közöl­ném kis mértékben a szakorvosok számának hiánya. (Például Bátaszé- ken és Gyönkön fél év óta nem si­került az igényjogosultaknak fog- szakorvost szerezni jelentkező hiá­nyában). Amig 1945 előtt vidéken alig állt szakorvos az igényjogosul­tak rendelkezésére, addig most majd­nem minden járási székhelyen mű­ködik belgyógyász, sebész, nőgyó­gyász, onkológus, gyermekszakorvos és fogszakorvos. A tamási és gyön­ki járási szakorvosi teendőket részben a pincehelyi fiókkórház látja el, s járási székhelyeken kívül még 11 nagyobb községben működik fog- szakorvos. A szakrendelések valóban túlzsú­foltak. A szekszárdi szakrendelések például augusztus hónapban 15.158 beteget vizsgáltak, illetve kezeltek és nem egy olyan szakrendelés van, amelynek a betegforgalma megha­ladja a napi száz beteget. Nem szol­gálná a dolgozók érdekét, ha egy- egy szakrendelés a várakozási idő megrövidítése céljából a kezelése­ket, vagy a vizsgálatokat túlgyorsan nem kellő körültekintéssel és nem alaposan végezné. Ehhez pedig idő kell. E téren csak akkor várható ala­pos javulás, ha a jelenlegi korlátolt számú helyiségek helyett, amelyek már úgy is korszerűtlenek, modern és lényegesebben nagyobb számú he­lyiségek állanak majd ä szakrende­lések rendelkezésére, ahol parallel rendelésekkel lehetne a túlzsúfoltsá­got orvosolni. Egy ilyen modern és tágas rendelőintézet létesítése ha­laszthatatlan, mert ez egyben meg­szüntetné azt az egészségtelen álla­potot is, hogy a szakrendelések há­rom épületbe való szétszórtsága mi­att (rendelőintézet, régi kórház és egészségház) a betegeknek sorozatos kivizsgálása esetén fáradtságos inga­járatokat kelljen végeznie. (Folytatjuk.) jük a képpel azonos számú megfej­tési szelvényt is, amelyen olvasóink­nak fel kell tüntetni a színész nevét, s azt, hogy melyik filmben látták. A négy héten át közölt szelvényeket a lapból ki kell vágni és mind a 24 összegyűjtése után valamennyit együtt be kell küldeni a Tolna me­gyei Moziüzemi Vállalathoz Szek- szárd, Garay-tér címre. Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. Nyeremények: I. díj: 100 darab mozijegy szelvény* II. díj: 80 darab mozijegy szelvény* III. díj: 40 darab mozijegy szelvény, IV. díj: 10x20 darab mozijegy szel­vény, V. díj: 50x10 darab mozijegy szel­vény. A mozijegy szelvények beváltha­tók 1958 december 31-ig a megye minden filmszínházában, bármely filmhez. Beküldési határidő: 1957 november 30. Értékelés 1957 decem­ber 31-ig. A nyertesek neveit a lap közli. HIRDESSEN A TOLNA MEGYEI t! Hirdetés fe Ivétel a Kiadóhivatalban Szekszárd, Mártirok-tere 15—17

Next

/
Thumbnails
Contents