Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-23 / 249. szám
1957 október 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Körséta a bíróságon Egy ilyen hetipiaci nap különösen megélénkíti a bíróság forgalmát Szekszárdon. A folyosók valósággal nyüzsögnek az emberektől, különösen ott, ahol a fogadónapot tartják. Sziget Ferenc ide kalauzolja az újságírót. „Hivatalos“ ember a vezető, nem is akarjuk fenntartani a fogadást, de mégis azt mondják a várakozók, hogy álljunk sorba, mert itt nincs protekció... Dr. Farkas László járásbírósági elnök tartja a fogadónapot. Előtte egy csomó papír, nyomtatvány és egy írógép. Éppen akkor mondja egy öreg, töpörödött nénikének, hogy „itt legyenszíves, írja alá”. A nénike szabadkozik: — De kérem, én nem tudok ám már írni... Végül három kereszt kerül az aláírás helyére. MAJD A TÖRVÉNY ELDÖNTI Csuka Antalné ez az öreg néniké, Szekszárdon, a Széchenyi u. 32-ben lakik. Azért jött panasszal a bíróságra, mert miután meghalt a férje, azt mondta neki egy ismerőse, hogy költözzön hozzájuk az Alkotmány utcába, mert ott majd jó dolga lesz. Odaköltözött s természetesen odavitte az ingóságait is. Itt azonban mégsem tetszett neki s így elköltözött ismerősétől. Ott maradt azonban több ingósága, amelyet most úgy akar „visszapörölni“’. Tésztavágókés, néhány kőművesszerszám, szentkép és egyéb használt ingóságok maradtak ott s most felvették a panaszát, majd a bíróság eldönti, hogy kinek van igaza. Ugyanis régi tapasztalat szerint ilyen esetekben „ellenkövetelés“ is szokott lenni és ez az ismerős is valószínűleg követelést nyújt majd be az eljárás során azért, mert bizonyos költségei voltak Csuka Antalnéra. Lista készül az ott maradt ingóságokról, amelyre felkerül még a legapróbb dolog is, mert annak is van bizonyos értéke és a törvények értelmében tisztázni kell, hogy az öreg néni jogosan követe- li-e vissza azt a lakatot, vagy azt a szentképet... Három tolnai asszony azért jött panaszra, mert az őcsényi juhász lelegeltette a terményük egy részét és kártérítést követelnek ... Egy asszony tanácsért jött: hogyan mondhat fel a tulajdonos a lakójának. öreg házaspár nyit ajtót. Látszik rajtuk, hogy már minden lépés nehezükre esik: VAJON MEGKAPJA-E A NYUGDIJAT? — öregek vágunk kérem, nincs családunk, már dolgozni nem tudunk — miből éljünk meg? Az SZTK elutasította a nyugdíjkérelmünket — mondja a bácsi, és papírokat kotorász elő a zsebéből. A bíró próbálja tisztázni, hogy mikor, hol dolgozott, hogyan szűnt meg a munkaviszonya, miért bo-_ csájtották el Gemencből — mert legutoljára ott dolgozott az erdészetnél. Kaszás István őcsényi lakos válaszai nyomán a bíró kezdi sejteni, hogy valami igazsága lehet az öreg bácsinak, mert az SZTK ugyan jogosan utasította el a rendelkezésére álló okmányok szerint a kérelmet, de neki nincs módja arra, hogy külön vizsgálatokat tartson és nyomozzon olyan adatok után, amelyek esetleg éppen ellenkező döntést tesznek szükségessé. Ez a bíróság feladata. „Felveszi“ a panaszt, feljegyzi azoknak a neveit, akik az ügyben tanúskodni tudnak és közli, hogy majd tárgyalás lesz az ügyben. Erre meghívják az SZTK képviselőjét is és majd tisztázódik, hogy kinek van igaza. 14 ÉVES MÄTKASÄG Középkorú asszony lép be az ajtón. Feltűnően hangoskodik, anélkül, hogy elutasították volna panaszával és csak nehezen lehet megállapítani, hogy tulajdonképpen mit is akar mondani. Dr. Farkas bíró kicsit gyanúsan néz rá — nagyon ismeri az embereket — most is valami különös dolgot kezd sejteni ... — Higyje el bíró úr, már 14 éve el akar venni F; I. — Asszonyom, én elhiszem magának, de miért nem megy hozzá? — Mert nem engedi J. A. — Mi köze van J. A-nak a maga lelki dolgaihoz. Ha maguk szeretik egymást és az a bizonyos F. I. még most is el akarja venni magát, esküdjenek meg — ennek ez a rendje. Mi ebben az ügyben nem tudunk mit csinálni. A következő „állomás” dr. Kiss Tóth Tihamér bíró szobája. — Éppen most napoltunk el egy tárgyalást, a decsi Szántó József ügyét. Izgatással vádolja az ügyészség, de nem jelentek meg a tanúk. — És mi történik ilyenkor a tanúkkal, ha nem jelennek meg, mert az igen sok kellemetlenséget is okozhat a különféle ügyek lebonyolításában? — Először pénzbírsággal sújtja őket a bíróság, majd pedig sor kerül az elővezetésre. Most egy újabb tárgyalásra készülök. Ez egy közlekedési ügy lesz: Kelemen István és társai ittas vezetési ügye. — Milyen érdekes ügyek voltak a közelmúltban? A MUNKAVÁLLALÓ JAVÁRA DÖNTÖTT A BÍRÓSÁG — Említésre méltó Fábri Endre iregszemcsei lakos ügye. Fábri a Terményforgalmi Vállalat dolgozója volt, mint adminisztrátor az iregszemcsei telepen. A vállalat elbo- csájtotta azzal az indokkal, hogy 3000 forint hiánya keletkezett és nem jól végzi munkáját. A tárgyaláson kiderült, hogy nem ő felelős a hiányért és a revízió nem volt elég alapos. A bíróság megítélt még 5000 forint fizetést is visszamenőleg, arra az időre, amikor az elbo- csájtás után nem dolgozott. — Van még egy igen érdekes és bonyolult polgári ügyünk is, amelynek az elindítója nem más, mint a „női pletyka*’. Már két tárgyalás volt ebben az ügyben, de még nincs benne döntés, így erről még nem lehet írni... A 22-es tanácsteremben dr. Horváth Béláné tanácsa egy élet és testi épség veszélyeztetésével kapcsolatos ügyet tárgyal. Az ítélet- hirdetést elnapolják. „NINCS SEMMI ÉRDEKES“ Dr. Czifra József bontóbíró azzal fogad bennünket, hogy náluk nincs semmi érdekes, náluk csak mindennapi ügyek vannak. Persze az nem elégíti ki az újságírót, hogy „nincs semmi érdekes” — kutatunk a mindennapi ügyek után: — Most fel kellett bontanunk egy olyan házasságot, ahol a férj 48, a feleség pedig 45 éves volt. Ez a házaspár tolnanémedi lakos és a feleség azért adta be a válási kérelmet, mert férje ismeretséget kötött egy másik nővel, akivel együtt él. A feleség időközben kérte a férjet, hogy szakítson ezzel az élettel és térjen vissza a rendes családi élethez —, de a férj nem volt hajlandó. Felbontottuk a házasságukat — természetesen a férj hibájából. — Ez tényleg nem különösen érdekes ... — Nem ... Esetleg még annyit érdemes megemlíteni ebből az esetből, hogy ennek a házaspárnak három gyermeke van. Már mindhárom felnőtt korban van — házaséletet élnek és vajon milyen példát látnak ezek a szülőktől..; ELVÁLT NAGYPAPA... — Ezek szerint még idős házaspárok ügyében is kell néha dönteni? — Természetesen a többség, akik idejönnek hozzánk válási kereslettel, fiatalok, de néha ide kerülnek még az öregek is. Nemrégiben például egy olyan házasságot kellett felbontani, amelyben a férj egy erdész, már 60 éves volt. A válás oka itt hűtlenség: a férj megcsalta a feleségét, kicsapongó életet folytatott. Megállapítottuk, hogy már teljesen ahhoz az idegen nőhöz, szeretőjéhez húzott, nem kell neki a felesége és az ilyen házasság nyilván nem tölti be a hivatását — felbontottuk ezt is. Csinos fiatalasszony és egy nálánál láthatóan jóval idősebb férfi lép a tárgyalóterembe. A tanácsvezető bíró felolvassa az előző eljárás során készült okmányok egy részét. A feleség Dombóváron dolgozik, hivatalban, a férj pedig az iparban. Amikor néhány éve megismerkedtek, a férj nős volt és otthon esténként két gyermeke is várta asszonya mellett, a mostani feleség pedig leány volt. Az udvarlás során egyre jobban összebarátkoztak, míg végül a férfi elvált a feleségétől, otthagyta két gyermekét és feleségül vette a leányt, akinek udvarolt. A házasság során — a kezdet kezdetén — jól éltek és nemsokára egy gyermek is született. De amikor a feleség terhes lett, a férj válságos lelkiállapotba került: gondolkodni kezdett, mi lesz most, a régi feleségénél két gyermeke van, az új feleségénél is lesz — melyik lesz majd a legkedvesebb számára? Ekkor még úgy számított, hogy majd egyformán szereti mindhárom gyermekét. Egyszer azonban elment meglátogatni a régi feleségénél lévő gyermekeit. Attól kezdve állandóan veszekedett új feleségével s végülis visszaköltözött a régihez, akitől tör. vényesen különváltan élt. Most a férj is kéri a házasság felbontását — ismét meg akar esküdni első feleségével, mert most ahhoz húz a szíve. Vannak különös emberek. . Bírósági sétánk végéhez ért, természetesen nem írtunk le minden eseményt, amit itt tapasztalhat az ember egy-két óra alatt, mert ahhoz az újság terjedelme kicsi — könyvekre lenne szükség. Boda Ferenc 460 tagja van már a Bálaszék és Vidéke T akar ékszö vetkezetnek 'Fél éve, május elején, alakult meg 301 taggal a Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet, s azóta a búlaszéki, hátai és alsónyéki gazdák újabb csoportjai léptek be a sajátjukénak vallott Takarékszövetkezetbe. Ma már 460 tagja van a szövetkezetnek és a tagok zöme nemcsak a százforintos részjegyet fizette be, hanem ÍL'lentös betétet is helyezett el a Takarék- szövetkezetben. A közel 50 000 forint részjegyalapon túl több, mint 200 000 forint a három község gazdáinak a Takarékszövetkezetben elhelyezett betétösz- szege. Alakulása céljának megfelelően, igen jelentős támogatást ad a Takarékszövetkezet a benne tömörült gazdáknak a mezőgazdasági termelést elősegítő gyorshitelek folyósításával. Jelenleg 170 gazda vette igénybe a takarékszövetkezetet — 1000 — 2000 forintos kölcsönig, főleg kisgépek vásárlására, istállójavításra, állat- hizlalásra, műtrágya és egyebek beszerzésére. Különösen a szerződéses állathízlalást elősegítő kölcsönök száma nagy a Takarékszövetkezetben, s az ilyen kölcsönök után egyre nő az igény most is olyany- nyira, hogy a Takarékszövetkezet a saját erejéből, a rószjegyalapból és a betétekből nem is tudja fedezni az igényeket. A Takarékszövetkezet az OTP segítségét kérte az állam számára fontos állathizlalási akció elősegítésére, abban reménykedve, hogy az OTP ezt a segítséget meg is adja a három sárközi község gazdái számára. Báta, Bátaszék és Alsónyék ugyanis évtizedek óta már hagyományossá lett ál- lathízlalással foglalkozik főleg. Csupán Bátán eddig közel 550 sertés hizlalására kötöttek szerződést az egyéni gazdák az Állatforgalmi Vállalattal. Bútaszéken a 455 sertés hizlalásán túl 20 üsző és 31 bika hizlalására szerződtek az egyéniek. Együttesen több mint 1300 hízott sertésre, közel 70 üsző és mintegy 100 bika hizlalására kötöttek szerződést a három sárközi község egyénileg dolgozó parasztjai. Rövidesen megkezdi az állatbiztosítási szerződések kötését is a saját tagjai közölt a bátaszéki Takarékszövetkezet. Ez a gondolat már nyár elején megszületett a Takarékszövetkezet vezetői részéről, az Állami Biztosító azonban mereven elzárkózott a felvetett javaslat elől. A Tolna megyei Népújságban megjelent cikk alapján Budapesten a legilletékesebb szervek vezetői tárgyaltak a Bátaszék és Vidéke gazdái Takarékszövetkezetének vezetőivel, s a legmagasabb szinti tárgyalás eredményeként jóváhagyták a bátaszéki Takarékszövetkezet kezdeményezését, sőt, az ország más vidékein is lehetővé tették az állatbiztosítási akció megszervezését. A SZÖVOSZ ÉRTESÍTŐ, a Szövetkezetek Országos Szövetsége hivatalos lapja október 11-i száma az alábbiakat közli a többi között a Takarékszövetkezetek állatbiztosítási tevékenységéről: „A Pénzügyminisztérium Állami Biztosító Főigazgatóságával létrejött megállapodás szerint a Takarékszövetkezetek állatbiztosítási tevékenységet is kifejthetnek. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezetek minél szélesebb körben végezhessék ezt a tevékenységüket, az Állami Biztosító a Takarékszövetkezetek által létrehozott állatbiztosításoknál kedvezményeket nyújt. A takarékszövetkezetek kívánságára az egy évre szóló biztosítás díja négy negyedéves részletben is fizethető.” A kedvezményes állatbiztosítási tevékenységét a bátaszéki Takarékszövetkezet, már a közeljövőben megkezdi. Nagy Ferenc Kiben bízik a DÉDÁSZ? Van öcsémj községnek egy új utcája, ahol még mindig petróleum- lámpával vakoskodnak az újdonsült háztulajdonosok. A községi tanács kihívta a DED ÁSZ szekszárdi üzemvezetőségét, hogy mérje fel a bekötési munkálatokat, s a községi tanács vb részére készítse el a költségvetést, mert a munkálatok díját módjában áll a községfejlesztési alapból biztosítani. A tanács és a kiküldöttek meg is állapodlak abban, hogy a költségvetés igen rövid időn belül megjön, s az ígérettel okozott öröm egészen felvillanyozta a vezeték várományosait. A költségvetés helyett azonban csak telefonüzenetek jönnek, s többek között arra kíváncsi a DEDÁSZ, hogy mennyi pénze van a tanácsnak erre a munkára, mert csak úgy készítenek költségvetést, ha ezt a tudomásukra hozzák. Miért szükséges ilyesmivel az időt húzni, amikor a helyszínen egyszer már megállapodtak a költségvetés elkészítésében? Nem bízik talán az üzemvezetőség a kiküldött munkatársaiban, vagy nem bízik a községi tanács tárgyaló képviselőjének szavahihetőségében? És úgy gondolják, ha kevés pénz van. kevésbe kerül az utca hálózatba való bekötése, ha sok pénz van .akkor sokba? A hét érdekelt család nevében: PATYI DENESNE öcsény, Rákóczi u. TANÁCSAINK ÉLETÉBŐL AZ ISKOLAI HIÁNYZÁSOK MEGSZÜNTETÉSÉÉRT Regszemcse község iskoláit a legrosz- szabbak között emlegetik akkor, amikor az iskolai hiányzásokról volt szó. Füzes elvtárs, az általános iskola igazgatójának és a pedagógusoknak igen nagy gondot okozott az iskolai mulasztások megszüntetése és bármennyire is erőlködtek, a szülők látogatása is eredménytelennek bizonyult. A szülők ugyanis kifizették a bírságolást, s ugyanakkor az iskolaköteles gyermekeket továbbra is otthonfogták, mert, mint mondották, a gyermek mezőgazda- sági munkájával háromszorosát megkereste a kivetett pénzbüntetésnek. A pedagógusok a községi tanácshoz fordultak segítségért, amelyet a tanács részéről meg is kaptak. A községi tanács tanácsülésen a tanácstagokkal beszélte meg ezt a falut szégyenítő problémát, amelynek megszüntetésére a tanácstagok vállalkoztak is. A községben 49 tanácstagi körzet van, s minden egyes tanácstag felajánlotta, hogy lelátogatja a körzetében azt a 10—12 olyan családot, ahol iskola- köteles gyermek van. Elbeszélgetnek a szülőkkel az iskolába járás és a tanulás problémáiról. EZÜSTKALÁSZOS TANFOLYAMOKAT TARTANAK ÖCSÉNYBEN öcsény községben a Hazafias Népfront és a tanács kezdeményezésére a tél folyamán indul. ezüstkalászos gazdatanfolyam A kezdeményezés nagy érdeklődésre talált a gazdák körében, s azok a gazdák is szívesen jelentkeztek a tanfolyamon való részvételre, akik már a 40-es években végeztek ezüstkalászos tanfolyamot. Sok gazdának az a véleménye, ahogy fejlődött iparunk az elmúlt évtized során, fejlődött mezőgazdaságunk is, s a fejlettebb agrotechnikai módszerek elsajátítására igen alkalmas a gazdatanfolyam. A jelentkezők száma eddig 53 fő és az idősebb gazdálkodók sem tartják feleslegesnek a tanulást. Somorjai István bácsi például 70 esztendős, és — mint mondotta — ő is szívesen tanul, de szívesen elmondja a gyakorlatban szerzett tapasztalatait. A SZEKSZÁRDI VÁROSI TANÁCS FÁSÍTÁSI PROGRAMJA A szekszárdi tanács végrehajtó bizottsága mellett működő szakbizottság tervet dolgozott ki a város belterületének fásítására. A szakbizottságban részt vevő szakemberek között élénk vita folyt, mert figyelembe kellett venni a célszerűséget, másrészt figyelemmel kellett lenni arra is, milyen fajta fákat, cserjéket ültessenek, amelyek a helyi adottságnak, a talajviszonyoknak legjobban megfelelnek. A dombosabb utcáit díszítésére hegyi juhar-, hárs- és tiszafa ültetését javasolta a bizottság, míg a mélyebben fekvő utcák fásítására hársfát, eelliszt és juhar-, valamint tiszafa ültetését látták célszerűnek. Az őcsényi szőlőhegyen diófát és cseresznyefát ültetnek, ezzel a dunántúli települések ősi jellegét akarják kihangsúlyozni. A szekszárdi sportpályát erdősávval veszik körül, hármas koronaszinttel. A felsőszint platánfa, a középső csörgőfa, az -alsószint pedig spiria lenne. A Remete-tér fásítására tölgy- és hegyi juharfa ültetését javasolta a bizottság. A fásítási tervben egy liget kialakítása is szerepel, melyet a vasút és a laktanya közötti részen létesítenek majd. A ligetnek kijelölt területet kanadai nyárfával, zöld juharral, mezei szilfával és fekete diófával telepítik be, de külön tervezetet dolgoztak ki a vasúton túl egyre jobban fejlődő ipari övezet fásítására is. A szakbizottság által kidolgozott fásítási terv végrehajtásához még ebben az évben hozzáfognak, s a szükséges facsemetéket már meg is rendelték. A szekszárdi városi tanács végrehajtó bizottsága számít a lakosság, a közületek, vállalatok és az ifjúság segítségére, társadalmi munkájára, hogy a progam maradéktalanul megvalósuljon. Pozsonyiné Közlemény A napi sajtó tájékoztatást adott arról a rendelkezésről, hogy a tanulók betegség miatt történő mulasztását 1957 november 15-ig nem kell orvosi bizonyítvánnyal igazolni. Ez az intézkedés súlyos visszaélésre adhat alkalmat, ezért a Művelődésügyi Minisztérium ezt az intézkedést visszavonta. Ezúton is felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy az iskolai rendtartás rendelkezése a betegség igazolására érvényes. A betegség miatt történő mulasztás igazolásra az iskolák megkövetelik az orvos igazolását. Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya Olvasd, terjeszd a TOLNA MEGYEI Népújságot!
