Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-21 / 222. szám

1957 szeptember 21.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

3

Egyéni vélemény

egy jónak ígérkező átszervezésről

ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

A földművesszövetkezeti agronó- musok beállításával méginkább előtérbe kerül a földmüvesszövetkeze- tek szerepe az üzleti, kereskedelmi tevékenységük mellett a termelésszer vezés, a parasztok szövetkezése, a gazdálkodás kulturáltabbá tétele tekintetében is Az agronómusok beállításával körülbelül egyidőben nagyszerepet kaptak a földművesszövetkezetek a szerződéses termelésben is. Ez is örvendetes, mert ezen keresztül a szövetkezetek méginkább bekapcsolódhatnak közvetlenül is a falusi termelés szervezésébe, a gazdák megsegítésébe.

Több földművesszövetkezeti szakemberrel beszéltünk erről a kérdésről és noha a füldművesszövetkezetnek ez többletmunkát jelent, egyöntetű a vélemény:

HASZNOS ÉS JÖ KEZDEMÉNYEZÉS

volt az agronómusok beállítása és a szerződéses termelésnek a földművesszövetkezeten keresztüli lebonyolítása. A földművesszövetkezetek már foglalkoztak a szerződéses termeléssel, tehát egy kis gyakorlatuk is van ebben és minden remény megvan arra, hogy el tudják látni ezt a feladatot, sőt kisebb anyagi befektetéssel, mint ahogyan ezt a vállalat a központosítottság miatt meg tudta tenni.

Néhány probléma azonban még nem oldódott meg teljesen ezzel az új rendszerrel és erről már most beszélni kell, amikor még nem késő és nem okozott kellemetlenségeket.

Addig rendben van a szerződéses termeltetés, hogy ezt a munkát a földművesszövetkezeti agronómus végzi, mint hozzáértő szakember. Az agronómus nyilván nem csak az adminisztratív részét bonyolítja le, hanem megfelelő szaktanácsokat is tud adni. De a termények átvételénél — a termeltetés „legkényesebb“ részénél már minden valószínűség szerint

KISEBB-NAGYOBB ZÖKKENŐK LESZNEK.

Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de könnyebb megelőzni vala- - mit, mint későn a hibákat korrigálni. Az átvevésnél — minősítésnél — ugyanis két „érdeket" kell figyelembe venni: az egyik az állam, a termeltető gyár, vállalat érdeke, a másik pedig magáé a termelőé. A gyár nyilván minél több értéket akar kivenni a terményből és számára az az „előnyösebb", ha a jobb minőségű árut gyengébb minősítéssel veszi át. Az egyes minőségi kategóriák sok esetben nem különíthetők el egymástól lemérhető pontossággal és csak a vitázó felek „kiállásán” múlik, hogy az áru milyen minősítést kap. Ilyenkor a gyár — természetesen — saját érdekeit védi, mert inkább nyerni akar, mint ráfizetni. A földművesszövetkezet pedig — mivel nem utolsó sorban a parasztok „érdekvédelmi“ szerve is a tevékenységén keresztül, és tulajdonképpen maguk a termelők, a tagok képezik a szövetkezetét—nyilvánvalóan ilyen vitás esetekben a termelőket képviselik és már csak azért is igyekeznek nagyobb jövedelmet „kiharcolni” számukra, hogy a következőkben köny- nyebb legyen a szerződéskötés.

előadódhat, hogy a vállalat csak gyengébb minősítéssel hajlandó átvenni azt, amit a szövetkezet jobb minősítéssel átvett a gazdáktól. Ennek következményeként aztán a szövetkezet vagy vállalja a ráfizetést, vagy pedig ahhoz a kellemetlen megoldáshoz folyamodik, hogy visszafizettet a gazdákkal, csupán amiatt hogy a gyár is — vitás esetben, ajni- kor nem mérhető a minőségi különbség — inkább a saját nyeresége mellett tart ki s a földművesszövetkezet sem hajlandó saját tagjait „megrövidí teni”, inkább a nagyobb jövedelmet igyekszik biztosítani számukra.

A simontornyai földművesszövetkezet ügyvezető elnöke, Péti elvtárs is úgy látja, hogy ez a probléma még nem oldódott meg, s nyilvánvalóan meg kell előzni ezt a visszásságot, amely sok kellemetlenséget okozhat. De hogyan? Véleményünk szerint megfontolandó az olyan eljárás, hogy noha a földművesszövetkezet bizománybán foglalkozik a szerződéses termeléssel, de a termelvények átvételénél, tehát a minősítésnél nemcsak a fcldművesszövetkezet képviselője — szakembere — legyen jelen, hanem a termeltető gyár, vállalat megbízottja is, közösen végeznék a minősítést és az így minősített — kifizetett — áru már minősítettnek számítana a gyár számára is. Az átvétel rendszerint meghatározott napokon történik így könnyen megoldható a gyár képviselőjének a jelenléte.

Azt gondolná az ember, hogy a földművesszövetkezetek bekapcsolása a szerződéses termelésbe

ÍROASZTALMEGTAKARÍTAST IS EREDMÉNYEZHET.

Igen, eredményezhetne, de eddig nem eredményezett, tehát még ez is megoldatlan kérdés. Sőt, nem csak, hogy nem eredményezett csökkenést, hanem növekedett az ezzel a munkával foglalkozók száma. Értesüléseink szerint a magtermeltető vállalatnál maradt a régi létszám és ugyanakkor a földművesszövetkezetekhez új embereket vettek fel — agronómusokat — akiknek az egyik fő feladata éppen a szerződéses termeléssel való foglalkozás. Ha az átszervezés előnyeit mérlegeljük, akkor nyilván figyelembe kell venni azt is, hogy eredményezett-e munkaerőmegtakarítást. A jelek szerint nem eredményezett — tehát e tekintetben is van még tennivaló..;

A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI AGRONÖMUSOK

beállításával most több községben két agronómus van, mert a nagyobb köz. ségekben a tanács is külön agronó- must alkalmaz. Feladataik lényegében nem különböznek, mindkettőnek az a fő feladata, hogy segítse a falu termelését, a parasztság összefogását. Ezen belül a szövetkezeti agronómus a szerződéses termeléssel is foglalkozik, a tanácsi agronómus pedig mondjuk a földrendezési ügyekkel. De ha mindkettőnek erre a részfeladatra korlátozódik a munkája — nem végez kielégítő munkát, ha pedig minden területre — tehát az egész község gazdálkodására — kiterjed a munkájuk, akkor pedig „találkoznak” egymással, esetleg keresztezhetik is egymás munkáját. így tehát felvetődik az a kérdés is, hogy nem lesz-e ezáltal olyan „két dudás egy csárdában“-rendszer egyik-másik községben.

A JÖ EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL

kétségtelenül sok minden megoldható, elkerülhető, de kérdés, hogy a gyakorlatban sikerül-e majd ezt az „együttműködést” megvalósítani. Másrészt pedig kérdés, hogy nem sok-e egy községben két agronómus is, nem luxus-e ez, amikor ráadásul a tsz-ek is arra törekszenek, hogy nekik is legyen külön agronómusuk.

Ezek mind vitatható dolgok, de véleményünk szerint ezeken most kell vitázni, amikor még időben van, mert még nem történt meg a hiba és amikor még ez az egész átszervezés tulaj, donképpen kísérletnek számít. Az előző évek tapasztalatai alapján jobb előre vitatkozni, megelőzni a bajt, mint később vissza, vagy más irányba „táncolni” és vállalni a hiba-okozta ráfizetést.

B. F.

MIKOR ÁLLT MEG AZ ÓRA?

óra

perc

másodperc

Feladó: Lakása :

— Folyik a rozsvetes a bikácsi erdőgazdaságban. Ezzel elérik, hogy a gazdaság lovai részére egész évben nem kell takarmányt vásárolni, hanem saját termésből, önellátóan tartják a lovakat.

— A megye gépállomásai ezideig 625 kát. holdon végezték el az őszi mélyszántást Tolna megye termelő- szövetkezeteinek földjein.

— Eljárást indított a rendőrség Jankó István kisszékelyi nyugdíjas ellen, mert iparengedély nélkül használt lábbeli és ruha árusításával fog. lalkozott. Jankó Istvánnál a rendőrség nagyobb mennyiségű árut foglalt le.

— Vásárrendezési és piaci jogot kapott Miszla. Évente három alkalommal, tavasszal, nyáron és ősszel tartanak országos kirakodó, és állatvásárt, piac pedig hetenkint egyszer lesz.

— A Nagykónyi Zeneiskola növendékei szeptember 29-én hangversenyt rendeznek. A műsort a színjátszócsoport és a tánccsoport közreműködése egészíti ki. A zeneiskola a tamási zeneiskola fiókjaként egy év óta működik.

— A községfcjlesztési alapból 15

darab közvilágítási lámpát helyeztek el Kurd községben. Ezzel nagyban megjavult a község közvilágítása és az éjszakai közlekedés biztonsága.

— A zombai KISZ-szervezet vasárnap szüreti mulatságot rendez. A mulatság méretei minden eddigit meghaladnak, 10 hintóval, 18 lovas kíséretében vonulnak végig a község utcáin.

— A Simontornyai Bőrgyárban ebben az évben 16 üzemi baleset volt. A balesetek legtöbbször gondatlanságból eredtek.

MÜLT VASÁRNAP a szekszárdi felső- város környéke már a délelőtti órákban ostordurrogástól,, pct'kócsattogástól volt hangos. Szekszárd szüreti bálra készült. Sült a csirke, Isacsa és a pecsenye. A tortáik, sütemények, a vacsora utáni nyomatékok meg már napokkal ezelőtt elkészültek a lányosházaknál. Nem lehet csak úgy üreskézzel menni a bálba. Ha- rapnivalóról a lányos mamáknak kell gondoskodniok, így kívánja az illendőség.

A GYALOGOS csőszlegények párjaikkal a kör udvarát díszítették. Oszlopokon feszülő huzalokra agga ták fel a mosolygó fürtöket, almákat, általában a lopni- valót, jó magasra. Hadd nyújtózkodjék a vendég, ha el akarja érni.

Látnivaló, milyen komoly előkészületek előzték meg a délután két órakor kezdődő felvonulást. Amikor is először a bírónál és azután sorban valamennyi csőszlegénynél, csőszleánynál eljártak egy táncot. Közben a pártbizot 'ság előtt és a Garay téren táncbemutatóval köszöntötték a város közönségét.

Eljárták a Sormagyart, a Gólyát, a Zöld- erdőt, meg a többi szép magyar táncot, úgy, ahogyan már hetek ó ta az éjszakába nyúló estéken áf \tanulgatták füttyszóra a körben.

ESTE, a bál fénypontja, a szőlölopás- sal kezdődött. Okos gondolat volt magasra kötözni a gyümölcsöt, de a ravasz tolvajok mégis túljártak a csőszök eszén, mert a kezük ügyébe kerülő gyerekeket a magasba emelve, velük lopatták a szőlőt. Az éber csőszök összefogdosták a tolvajokaI'. Csodálatos, hogy a csősz- legénynek csaknem mindig fehérnép, a csőszlánynak meg férfinép akadt a hálójába. Valószínűleg mindenki azon a tájon lopta a szőlőt, ahol úgy vélte, édesebb.

Akadt is hivatali teendője bőven bíró uramnak, Kungl Pistának. Alig győzte kiróni őkigyelme a bírságot. Gyűlt a pénz, a csengő forint garmadában állt

Megjelent

az új egyetemi tandíj rendelet

A legújabb Művelődésügyi Közlönyben megjelent az új egyetemi tandíjrendeletről szóló utasítás, amelyet az 1957—58-as tanévben az I. és II. évfolyamú nappali tagozatos hallgatókra, a következő években pedig fokozatosan a többi évfolyamokra alkalmazni kell. A rendelet szerint

az egyetemeken, főiskolákon, akadémiákon a tandíj összege félévenként ezer forint.

Ha a hallgató eltartóinak együttes jövedelme meghaladja a havi 4000 forintot, egyáltalán nem részesülhet' tandíjkedvezményben. Hetvenöt—

ötven százalékos kedvezményben részesülhetnek anyagi helyzetüktől és tanulmányi előmenetelüktől függően

a munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi és alkalmazott szülők gyermekei.

Tandíjmentesek az ellenforradalom áldozatainak gyermekei,

a Népköztársaság Egyetemi és Főiskolai ösztöndíjban részesülő hallgatók, a kiváló tanár, a kiváló tanító, illetve a kiváló óvónő kitüntetésben részesült pedagógusok legalább jó rendű gyermekei, a hazánkban tanuló külföldi ösztöndíjas hallgatók és a havi 1600 forintot meg nem haladó jövedelemmel rendelkező szülők gyermekei, illetve az 1300 forintot meg nem haladó házastársi jövedelemmel rendelkező hallgatók, ha nem bukottak.

A tandíjkedvezmény mértékét a dékán állapítja meg a Diákjóléti Bizottság javaslata alapján.

Szekszárdi

SZÜRETI BÁL

a bírói asztal közepén. Szép summa. Meg kéne számolni, mennyi. Eme művelet közben feltol a bíró uram báránybőr süvegét a fejebúbjára. De vesztére tette, mert valami szemfüles tolvaj úgy elorozta onnét hivatali tekintélyének ezen tornyosulását, hogy csak akkor vet'e észre hiányát, amikor homlokára akarta taszajtani tarkóvakarás céljából. Mit tesz ilyenkor egy tapasztalt öregbíró? Agyarára akasztja pipáját, pöf- fent egyet-kettőt, s eközben kicsiholódnak elméjében a gondola' ok. Hát Pista is lenyúlt az asztal lábához támasztott füsttermelő szerszámért. De uramisten; keze a semmibe markolt. Bizony, a cifra- saliangos, pántlikás szárú, pattintás kupidat jószág is utána vándorolt a süvegnek. Hű, a nemjójá ! — itt már csak a bíróné asszonyom tudna segíteni. Segítene is az, ha meglenne — de nem volt. Azaz hogy megvolt, Teszleréknél; a szomszédban. Ott akadtak rá hosszas keresgélés után a csőszlegények. Miközben bíró uram a süveg- és pipakeresésre mozgósította a csősztestületet — meg- szökte ték a menyecskét.

Node előkerült a bíróné — a darázs- derekú Nagy Rózsika. A szöktető gar vallérnak, Fuksz Tibinek, kétszáz forintja bán'a a csínyt. Ennyire lett büntetve — de nem bánta a legény, fizetett mosolyogva, mint a köles. A többi elkallódott jószág is előkerült hajnal felé. Ennek folytán ismét helyreállt a bírói tekintély.

KJV1LÁGOS VIRRADATIG állt a bál; húzta a cigány. Reggelfelé kialudt a tűz a lacikonyhán.

Elcsendesült a környék. Mire felragyo- go't a Nap, már csak az udvaron szo- morkodó üres söröshordókról és kint a járda szélén, az édes anyaföldet ölelgető borbarátról következtethetett a jámbor járókelő arra, hogy az elmúlt éjszaka szokatlan vidámság honolt a tájon.

SZÁSZY

— Sportpályát építenek az iskol jdvarán a tolnai gimnázium tanuló: A munkát az iskolai KISZ szerveze kezdeményezte. Már folyik az udva takarítása, még az ősz folyamán el készül a kosárlabda és kézilabd pálya. A szekszárdi szovjet alákula gépkocsit ad a salak helyszínre szál lításához.

— Próbamérést végeztek a szék szárdi Béke Termelőszövetkezet szc lésaetében a várható bor minőségéne megállapítására. A mérések erec ményeképpen megállapították, hog még abban az esetben is eléri a hárs levelű és ezerjó fajták mustja a 17- 18 cukorfokot, ha nem lesz kedvez az időjárás.

— Mintegy 500 fő részvételév( szüreti mulatságot rendeztek az Alsc péli Állami Gazdaságban. Érdeke mozzanata volt a mulatságnak csoszlányok kikérése, ahol féléiévé

nitpttrílr O Tvártí OTCvlro ny-vl rnlHÍREK

Dárió Niccodémi vígjátékának jelenlegi népszerűsége vitathat.alan. A Magyar Rádió tavalyi előadásából sokan ismerik azt a humoros, fordulatos, de amellett végtelenül bájos és megható történetet, amely a szegény és együgyűen őszinte római utcalányt, Tacskót mutatja be a mai Olaszország társadalmának miliőjében.

A vígjáték, a budapesti bemutató óta vidéki színházaink műsorán is felbukkant hosszabb-rövidebb ideig, de Tolna megyei bemutatójára csak most kerülhetett sor, a budapesti Déryné Színház művész- együttesének tolmácsolásában.

A Déryné Színház vezetősége a darab felújításával, a művészek pedig az előadás lelkiismeretes és lelkes tálalásával indultak harcba a sikerért, amely eddig mindenütt velejárója volt a „Tacskó előadásainak. Eredmény: több mint száz elismerést érdemlő és sikert aratott előadás ...

A mulatságos öllet, fordulatos történet, a kitűnően megrajzolt figurák, állandó derültségben tartják a közönséget. Az elevenszemű, talpraesett utcagyerek, Tacskó ártatlan lénye, emberséges jósága kiváló megfogalmazást nyer Bege Margit alakításában, — és a vígjáték befejező ötle.eként — megérdemelten hozza meg Toto Sacchi mérnök (Mezei Lajos) komoly szerelmét. De amíg a mese eljut odáig, kibontakozik előttünk Róma mai képe, sajátságos és érdekes római

figurákkal ismerkedünk meg, a szegén

'oto mérnök harmadrangú kopott szál- odaszobájában és a gazdag Giulio ilőkelő lakásában. A mai történet, ordulatos téma, a szerző örökérvé- íyű megállapításai, melyeket a színéteken keresztül tolmácsol, a művészi gondossággal összeállított és kivitelezett líszletek, jelmezek, mind-mind egy-egy izakaszát képezik annak az útnak, ame- ven át eljut a darab a nézők, a művé- ízetkedvelők szívéhez.

Végül a művészek emberi és művészi nagatartásáról annyit: Mind. úgyszólván íivétel nélkül — ha szabad ilyen kifejezéssel élnem — mesterei a színpadnak.

Bianca, a hisztériás szerető alakját Faragó Vera, Emilia Bemini egyéniségét Jurik Júlia realista ábrázolásából; Giulio Bernini figuráját —- akinek erkölcsi silánysága, a munkátlan étet talajában gyökeredzik —, Krcmer Ferenc rutinos művészetéből ismerjük meg. A kisebb szerepkörök alakítói: Pintér Rózsi ÍEgyszta), Kiss László (Fausto), Deák Ferenc (Giglioli) is nagy művészi tudásról, jó szakmai felkészültségről tesznek tanúságot.

A Déryné Színház művészei mindany- nvian megérdemlik, hogy megismerjük és szívünkbe zárjuk őket, hiszen ők is fáradhatatlan harcosai a falusi nép kulturális felemelésének, művelésének, bár csak egyszerű eszközök állnak rendelkezésükre. a művészetük, és becsületes emberi magatartásuk.

Molnár György megyei művészeti előadc

A „Tacskó“ Tolna megyében