Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-21 / 222. szám

TOLNA MEGYEI , LÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Á MAGYAR SZOCIA LI$TA M DNKÁSPÁK T ÉS Á TANÁCSOK LAPJA II. évfolyam, 222. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. Szombat, 1951 szeptember 21. Októberben beindul a Parasztíiatalok Téli Gazdasági Tanfolyama mTTTTHTTTHTTmmTTTTITfTTHfOfTTTTTTfnTTTTmTTTyifTnTTTnTTr [ > lottó e heti nyerőszámai: j ! 11, 27, 53, 67, 71 j *AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAmAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£ A MA! SZÁMBAN: Behatóan foglalkozzunk a párton belüli jobboldali elemekkel (2. oldal) Egyéni vélemény egy jónak Ígérkező átszervezésről (3. oldal) Szüretre is készülnek a Bikácsi Erdőgazdaságban A KISZ, a Hazafias Népfront és a Megyei Tanács, a KISZ Országos Szer­vező Bizottságának kezdeményezésére, Tolna megyében is két helyen meg­szervezi a Parasztfiatalok Téli Gazda­sági Tanfolyamát. Egy.egy tanfolya­mon 30—40 parasztfiatal vesz részt, amelyeken a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos tananyag mellett közhasznú ismereteket is szereznek a hallgatók. A tanfolyamok időtartama két év. Mindegyik évben október 25— Az utóbbj időben megelégedéssel tapasztalta a szekszárdi lakosság, hogy jobb lett a kenyér. Néhány hó­napijai ezelőtt ugyanis nagyon sok panasz hangzott el, sokan kifogásol­ták a kenyér minőségét. Hit mond erről a vásárló? Az 50-es Népboltból kilépő fiatal- asszonytól érdeklődtünk, mi a véle­ménye arról, hogy jobb most a kenyér. — Sokat nem tudok mondani. Úgy gondolom, nagyobb gonddal dolgozna^ a pékek, valószínűen használt az a sok kifogás ,amj a kenyérrel kapcso­latban elhangzott. Remélem, ezután is ilyen jó lesz a kenyér mint most, lel­kiismeretesebben dolgoznak a pékek. És mi a pékek véleménye? Az I. számú üzemnél a legilletéke­sebbeket. magukat a pékeket kérdez­zük meg. Ök már jóval többet tudnak mondani, mint a vásárlók. — Ahhoz, hogy jó kenyér legyen, két feltétel szükséges elsősorban — mondja Ádám Gyula — .először is jó liszt, másodszor pedig szív, lelkiisme­ret. Most, hogy javult a kenyér minő­sége, annak tudható be ,hogy jó lisz­tet kaptak a szekszárdi malomtól. — „Egészen más a fogása, ha dolgozik vele az ember. Már az apám is pék volt, ő azt szokta mondani: „Rossz lisztből jó kenyeret sütni kunszt, jó lisztből rossz kenyeret sütni nem április 3-ig tart. Évenkint egyszer vizsgáznak a hallgatók és ha mindkét vizsgájukat sikeresen letették, Ezüst- kalászos gazda elmet és Jelvényt kap­nak. Ezenkívül a tanfolyam elvégzőit a mezőgazdasági technikumba és a mezőgazdasági szakiskolában való fel­vételnél előnyben részesítik. Az egyes előadásokat a témakör legjobb szakértői, tudósok és szak­emberek tartják. kunszt.” Most jó a liszt, jó a kenyér is, reméljük, ezután is mindig ilyen lisztet kapunk. Persze, mint mond­tam, lelkiismeret i® kell hozzá, el kell gondolni, hogy én magam is szíveseb­ben eszem a jó kenyérből, mint abból, amj keletien, rosszul sült. — Három feltétel kell a jó kenyér­hez — mondják a többiek is — jó liszt, jó pék és jó kemence. De néz­zük csak itt nálunk a harmadikat. Ebben az üzemben valósággal élet­veszély dolgozni. Nem tudjuk, mikor szakad a fejünkre a menyezet. Itt van ez a kemence, öreg, kiégett, de ezzel muszáj dolgoznunk. Nagyon nagy szükség lenne már egy komoly, nagy kenyérgyárra Szekszárdon. — Még egy dolog ,ami miatt nem olyan a kenyér sok esetben mint Hel­lene — mondja Ádám Gyula. — Ez a szállítás. A friss kenyér, mire a fogyasztóhoz eljut, négyszer kerül ko­sárba. Törődik, összenyomódik nem csoda aztán, hogy a héja alatt sza- lonnás lesz. Viszont az üzletekben is összepréselik. mert nincs módjuk arra, hogy megfelelően elraktároz­zák. Nem mentegetőzésként mon­dom, de nemcsak a pékeken múlik, milyen a kenyér. Mi mindenesetre azon leszünk, — amennyiben meg­felelő minőségű lisztet kapunk, — hogy jó kenyeret adjunk a fogyasz­tóknak. Az ő szavát pedig el lehet hinni, nem kevesebb, mint 47 éve dolgozik ebben a szakmában. Javul az adófizetés Decsen Decs községben az első félévi adófizetés bizony elég vontatottan halad. Nem is si­került teljes egészében teljcsítcniök a tervet, örvendetes javulás mutatkozik azonban ezen a téren a második félév első negyedében. Még nincs vége a negyedévnek — majd két hét van vissza — s már eddig az adófizetési terv 95 száza­lékát teljesítették a falu lakói. Csütörtökön délben jártunk Decsen, s már addig — egy fél nap alatt — 12 ezer forinttal szaporodott az adófizetés. Bencze József elvtárs, a tanács elnök- helyettese szavait idézve, „nem ez a leg­magasabb napi befizetés, mert volt már 20—25 ezer forintos eredmény is egyet­len napon. Ebből is következtetve, ebben a negyedévben már túlteljesítjük az elő­írást.” Megjutalmazták a legjobb juhászokat a ÍT ügyészi Gyapjútermelő Vállalatnál. Hatvannégy juhásznak 196 580 forint pré­miumot oszto lak szét a jó munka ju­talmául. A legjelentősebb prémiumot Schönfeld Antal hőgyészi juhász' kapta, aki 5893 forinlot kapott ebből az alka­lomból. Idős Papp József Rudolf-pusztai juhász 4722 forintot. Illés Demeter tár- kányi juhász pedig 4619 forint prémiu­mot kapót. A juhászok a prémiumot a gyapjútermelésben elért kiváló eredmé­nyeikért, valamint a biidössántaságmen- tes tenyésztés sikereiért kapták. fl szekszárdi járás 14 községében tartottak VIT-beszámolét A szekszárdi járás majdnem minden községében szervezett VIT-beszámolót a KISZ-szervezet. A 14 helyen mintegy 700 főnyi hallgatóság volt kíváncsi a VIT-küldöttek moszkvai tapasztalataira. A beszámolók iránt nem egy helyen olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a hallga­tóság száma jóval felülmúlta a százat. Slarku József szekszárdi, Minorics Jó­zsef tolnai és Garamvölgyi László báta- széki küldött beszámolói után majdnem minden községben kénléseket tettek fel a jelenlevő fiatalok. Leginkább az érde­kelte a hallgatókat, hogyan vélekednek a szovjet emberek a magyarországi ellen-( forradalmi lázadásról és hogyan fogadták a magyar küldöttség tagjait. A Bikácsj Erdőgazdaság vezetői és dolgozói minden lehetőséget megra­gadnak, hogy gazdaságuk minél kifi- zetőbb legyen. így nemcsak az erdő- mutnikákra fordítanak nagy gondot, hanem egyéb lehetőségeiket is a leg­jobban igyekeznek kihasználni. A fácántenyésztés, szaporítás és a gazdasági szükségletükre szükséges abraktakarmány megtermelésén kí­vül szőlőműveléssel is foglalkoznak. Tartozik ugyanis az erdőgazdasághoz egy 7 holdas szőlőterület is, amelynek művelésére nagy gondot fordítottak. Már az előjelek is mutatják, hogy a községi tanács az igénylőknek. A domb, ahol a házhelyek vannak, Hő- gyész legkiemelkedőbb pontja és mi. vei nagyon szép helyen fekszik a „Rózsadomb” elnevezést adták neki. munkájuk nem volt hiábavaló. Az eddigi számítások szerint mintegy 100 hektó bortermésre számítanak. A szüreti előkészületek már folynak. A szükséges kádak hordók már tisztán várják a szüret megkezdését. A borral a gazdaság terve az, hogy a megye összes erdőgazdaságaiban dolgozó állandó, szerződéses munká­sok között osztják el. Szüretelnek te­hát az erdészek, s nemcsak sok-sok fát termelnek ki, hanem a vidámabb munkához való bort is adják. Sok sikert, jó egészséget, vígságot hozzá erdész elvtársak. A házhelyhez juttatottak nagyrésze már megkezdte az építőanyag kiszál­lítását a házhelyekhez. A nagyarányú házépítés beindulása folytán előrelát­hatóan majd Hőgyészen is enyhül a lakáshiány. Életfogytiglani börtönre ítélte a bíróság a böleskei gyilkost és felbúj tóját lavult a szekszárdi kenyér... A naki gazdák panasza••• Az elmúlt években is igen sokan szarvasmarha hizlalására kötöttek kötöttek Nákon szerződést az Állat- szerződési a naki gazdák, forgalmi Vállalattal állathízlalásra. Az állatok elszállításánál azonban Ebben az évben azonban ugrássze- nehézségek mutatkoznak. Nyugtala- rűfen tovább emelkedett a szerződés- nítja a szerződő gazdákat, hogy az kötések száma. Az elmúlt évinél kö- Állatforgalmi Vállalat nem szállítja rülbelül 380—400-zal több sertés híz- el időben a szerződésben megállapí- lalására és 150—160 darabbal több tott súlyhatárt elért állatokat. A termelési szerződéskötések... amelyek az idén. újból megindultak, őszi borsóra, 253 kataszteri holdon már kezdetben is jelentős eredménye- őszi repcére és 34 kataszteri holdon két mutatnak. A termelőszövetkeze- fűmagra kötöttek termelési szerző- tek és az egyénileg gazdálkodók ed- dést megyénkben a Magtermeltető dig 670 kataszteri holdon pannonbük- Vállalattal. A szerződéskötésekben a könyre, 453 kataszteri holdon szöszös- paksi és a dombóvári járás paraszt­bükkönyre, 551 kataszteri holdon sága jár élen. Huszonnyolc házhelyet osztott ki Högyászen A nagydorogi Népfront egyik vesetőjénél A pécsi népbíróság Antal tanácsa szeptember 20-án tárgyalta Szekszár- don Monori Istvánné és Szijj János bölcskei lakosok ügyét. A bíróság Monori Istvánnét gyilkosság bűntet- ! tében,-Szijj Jánost pedig gyilkossági kísérlet bűntettében mondotta ki bű­nösnek és mindkettőjüket életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. Június 24-én éjjel Monori Istvánné több baltacsapással és lapátütéssel bestiális módon megölte Szijj János- nét. A nyomozás során fény derült arra, hogy Szijj János és Monori Ist­vánné között hosszabb idő óta sze­relmi kapcsolat állt fenn. A tárgyalá­son Monoriné beismerte a gyilkossá­got és elmondta, hogy éjjel 3 óra tájt bekopogtatott Szijjnéhoz, azt először egy baltával leütötte, majd több ütést mért rá. Ezután a menekülő ál­dozat után szaladt és tovább ütlegel- ‘ te. A még élő, de ájult asszonyt ez- után q lakájba akarta vrmsy/ilni nem bírta és amikor látta, hogy még él, egy lapáttal agyonverte. A tárgyaláson Monoriné úgy val­lott, hogy a gyilkosságra Szijj János biztatta fel, hogy ezzel elkerüljön útjukból a férfi felesége. Szijj János a felbujtás tényét tagadta, a tettes azonban ellene vallott és bizonyíté­kok is látszanak fennforogni, ame­lyek a felbujtás ténye mellett szól­tak. A gyilkosság után Monoriné hosszú ideig félrevezette a nyomozó szerve­ket, úgyhogy a nyomozás többször holtpontra jutott. Később öngyilkos­ságot kísérelt meg, amely során azonban csak jelentéktelen sebet ej­tett magában. A bíróság a súlyosbító és enyhítő körülmények együttes figyelembevé­telével mondotta ki mindkettőjük bűnösségét és hozta meg az ítéletet. ŐSZIES, felhős az idő. Eső közeledik. Szabó József, a nemrégen újjáalakult nagydorogi népfrontbizottság egyik tagja, egy hatalmas rúddal babot csé­pel éppen. amikor az udvarára lépek. Siet a munkával, mert nem szeretné, ha az eső itt érné a földre terítve, a babot. Ezért aztán munka közben tu­dunk csak szót váltani. — Milyen tevékenységet folytatott megalakulása óta itt Nagydorogon a népfrontbizö'.tság? — Az első komolyabb politikai .ak­ciónk egy tiltakozó gyűlés összehívása volt az ENSZ ötösbizottságának a je­lentése ellen. — mondja, — miközben a kezében egy pillanatra sem áll meg a cséphadaró. — Jobban, mint ahogy gondoltuk. Régóta nem jöttünk össze ilyen szép számban a kultúrteremben. Különösen egyénileg gazdálkodó parasztemberek voltunk sokan. De voltak persze értel­miségiek, kisiparosok és dohánygyári munkások is. Egyhangúan tiltakoztunk valamennyien, akik ott voltunk, s ez természetes is. .. Nem akarjuk az ezer­holdasok hatalmát. — Milyenek a tervei a népfrontnak Nagydorogon? — A terveink a nép terveivel egyez­nek. Mert hiszen a néptől kapjuk a beszélgetések alkalmával a tanácsot munkánkhoz. Először is, mivel itt Nagydorogon sok dohányt és szőlőt ter­melünk, szeretnénk télre meghívni egy­kéi esetben gazdasági tanárokat, akik előadásokat tartanának nekünk a szőlő- és dohánytermelés legújabb módsze­reiről. Arról is szó esett már, hogy megkérünk pedagógusokat arra, hogy tartsanak előadásokat a gyermekneve­lésről. AHOGY BESZÉLGETÜNK, egyre előbbre halad a babcséplésben. A babszemek az ütések által kiperegtek 'hüvelyükből és ott fekszenek a pony­ván. Most már a babszárat kell csak el­szállítani. Nagyon sürgős a munka. JV/Ciri/ tartóztatom tovább Szabó Jó­zsefet. Mielőtt azonban kilépnék a kis­kapun, még eszembe jut valami■ — Még a kislányokra is gondol a népfrontbizottság. Főzőtanfolyamot szer­vezünk részükre, hogy tanultabb házi­asszonyok legyenek. (~h~) — SIKERÜL a tiltakozó gyűlés?

Next

/
Thumbnails
Contents