Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-17 / 218. szám

1957 szeptember 17. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 3 „Több jogom van e hazához..." ■f Z IDŐ ELJÁRT, az arcán az élet homokórájának szemcséi apró, finom ráncokban tükröződik vissza. Nem a gondtalan ifjúság bé­kéjét sugározza ez. Most mégis — látszatot meghazudtolva, fiatalos hév­vel beszél, s a jelen eseményeire em­lékezve, néha a ráncok is mintha ki­simulnának. Pap István, aki előttem ül, akivel beszélgetek, akinek arcáról szinte ol­vashatom mit mond. De beszél is és a két benyomás, a beszéd és az arc figyelése teljes képet ad egy ember­ről, aki akkor régen is küzdött fiata­los hévvel, s ma még inkább. Igen, mert akkor régen még a fel- szabadulás előtt nem volt könnyű a harc. A Viharsarokban, Orosházán kezdte egy 500 holdas földbirtokos­nál. A cselédsorból nemhogy fel­emelkedni, de még szólni sem lehe­tett. Miért kell mindnyájunknak, alig múlik el az éjfél, máris felkelni — mondotta egyszer. Ez a fülébe jutott az uraságnak. — Ne kommunizálj, mert elvitetlek — volt rá a nem ép­pen biztató válasz. De, amikor a fe­leségét nem engedte ingyen robotol­ni, akkor már szedhette is a sátorfá­ját, a hat gyermekkel. g A TOVÁBBIAK?... — Még egyszer nem kérek — a hat családdal az 1 pengős ínségmunká­ból — mondja igen röviden a véle­ményét. — De még ha ez is rendsze­resen sikerült volna, örültünk ha 3 napot dolgozhattunk egy héten. Mondhattam én, hogy 6 családdal va­gyok .. i r- Nem. nem bírom leírni, mit feleltek neki erre. Mily lealázó eset lehetett ez? És egy kicsit emel­tebb hang a porig alázott embertől* — azonnal pisztolyt rántottak rá ... — Ebből nem kérek — ismétli újra és újra. A felszabadulás után ez le­hetetlenné is vált. Itt Tolna megyé­ben, Gyönkön földhöz jutott. Alapító tagja lett 1949-ben a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. Követte a párt mutatta utat, dolgozott a Sza­badságharcos Szövetségben, s nem rajta múlt. hogy az októberi esemé­nyek alatt majdnem baj történt. — Köszönet és hála a Szovjetuniónak érfe — mondja —, hogy ezt segített megakadályozni. J|Z ELLENFORRADALMÄROK őt is behívták s fegyvert köve­teltek tőle, a termelőszövetkezetet is szét akarták robbantani. Most jóleső érzéssel mondja: „A szövetkezet meg­maradt, s még erősebb lesz, mint volt. A termés is... Olyan kukoricánk van (s mutatja az asztal lapján), hogy megnézheti bárki... “ — Azon leszünk, hogy még egyszer ne lehessen október 23-a — teszi hoz­zá erős hittel. — Készül is rá a többi hasonló elvtárssal együtt. — Ha kell fegyverrel is megvédjük népi demo­kráciánkat — teszik hozzá egyöntetű­en, rtt körülöttem. A beszélgetés ugyanis egy munkásőri foglalkozás szünetében történik. S hol lehetne máshol találni Pap elvtársat is, mint itt. — Én szívesebben foglalkozom ez­zel — szól közbe — mint hogy az el­lenforradalom mégegyszer felüsse a fejét. - A vonásai most megkeményed nek az arcán, s igazságának tudatá­ban teszi hozzá: — több jogom van e hazához, mint az olyanoknak, ahol én azelőtt szolgáltam. A jog az kötelességgel is jár. Tudja ezt Pap elvtárs s azért is van itt. Az elmúlt események azonban más tanul­ságot is adtak számára, mégpedig a fiatalok segítése, nevelése terén. Ezért vett részt 1952 óta a Szabad­ságharcos Szövetség munkájában, ezért mondja büszkén, örömmel — most is megbíztak ezzel a szép fel­adattal. Igyekszem megfelelni e bi­zalomnak. WDÖS HARCOS, egyszerű sza­vai ezek, de ahogy hallgatom érzem, tűz, elszántság, igaz buzgalom van benne, s most sem tudok mást mondani, mint akkor a helyszínen: Sok sikert, jó egészséget, hosszú bol­dog életet hozzá. konyiiauan, anoi negeaus István szőlőtermelő gazdával beszélgetünk, egy kép lóg a falon. A képen egy tálban gyönyörű szőlőt, körtét és almát látni. Hegedűs Pista bácsi, úgy látszik, észrevette, hogy meg­csodáltam a képet, mert rövid pár percre eltűnt a konyhából, s hatal­mas kézi kosárral toppant közénk kis idő múlva. A kosárban nagyszemű, óriás­fürtű csemegeszőlő volt. — Melyik a szebb szőlő, ami a képen van, vagy ez itt a kosárban. Halmi Miklóssal, a mezőgazdásszal, egyöntetű véleményen voltunk, s csaknem egyszerre adtuk meg a választ. — A kosárban levő olyan szép, hogy festeni sem lehet szebbet. Hegedűs Pista bácsi, aki a napokban alakult dunaföldvári szőlő- és-gyü­mölcstermelési szakcsooport egyik vezetője, sokat tud beszélni a szőlőről. Való­ságos ,.kiselőadást” rögtönöz a kosárban lévő Afuzali és Szőlőskertek Királynéja fajtáinak termeléséről. Aztán vaskos könyvet húz elő, hosszasan keresgél benne, végre megszólal: Jöjjön csak, nézze meg itt a képen ezt a szőlőt. Ilyen fajtát akarok termelni. — A képen ritka, hosszúkásszemű csemegeszőlő látható, A kép alatti írás arról tanúskodik, hogy a ..Gloria Hungarica” szőlőfajtának egy fürtjét mutatja az ábra. Halmi Miklós, a földművesszövetkezet mezőgazdásza megjegyzi: — Jövő héten megyünk egy balatonmelléki szőlőtermelő gazdaságba. . . eljön velünk Pista bátyám és hozunk a szakcsoport részére ilyen fajta szőlőok vány okát is. A szakcsoportról beszélünk. Szóbakerülnek a kedvezmények, amelyet a műtrágya, a védőanyagok közös beszerzése és a közös értékesítés nyújt. Meg­tudom. hogy a Dunaföldváron lévő mintegy 4000 szőlőtermelő közül, akik körül­belül két és félezer holdon termelnek szőlőt, harmincon új útra léptek, szak­csoportot alakítottak az elmúlt napokban, Azóta újabb 25 ember csatlakozott hoz­zájuk. Egyelőre csak azok tömörülnek a szakcsoportba, akik a szőlőből élnek, főfoglalkozásuk a szőlőtermelés. Alkonyodik már, amikor elhagyjuk a kicsiny „szigetközi” házat. Hegedűs István bácsi portáját. Kézfogáskor búcsúzóul megjegyzi: — Most még kevesen vagyunk, de ha sikerülnek terveink, ha a szak­csoport jobb pénzt kap, saját borkimérésében Pesten, a boráért, mint az egyedülállók, egyszóval majd ha a többiek is tisztába jönnek az előnyökkel, amit • társulás biztosít, akkor jövőre már százak jelentkeznek szakcsoportunkba. (~h~) Lesz-e kulturház Kisvejkén? Beszélgetés egy szőlőtermelővel Kisvejke község az 1955. évi VI. Békekölcsön jegyzésében és a le- jegyzettk pénzösszeg befizetésében kiváló eredményt ért el. Abban az időben arról volt szó, hogy ezért 25.000 forint jutalmat kapnak köz­ségfejlesztésre. A jutalomra, amelyet mind a mai napig nem kaptak kézhez — joggal számítanak és a tanácsüléseken szá- monkérik a VB-től, mi van a kérdé­ses 25.000 forinttal. Ugyanis az volt a tervük, hogy a községfejlesztési hozzájárulás címén befolyt pénz egy részéből és a 25.000 forintból kul- túrhdzat építenek. A tanács vezetői többször sürget­ték az ügyet a megyei tanács ille­tékes osztályán. Eddig sem a pénzt nem kapták meg, sem értesítést ar­ról, hogy kérésük a közbejött ellen­forradalom által okozott károk miatt nem teljesíthető. KÖZLEMÉNY Értesíti a posta a távbeszélő elő­fizetőket, hogy a dombóvári automa­tikus távbeszélő központot szeptem­ber 21-én 13 és 14 óra között helyezi üzembe. Ezzel kapcsolatban az aláb­biakra hívja fel a távbeszélő előfize­tőket. Ettől az időponttól csak a számtár­csával felszerelt távbeszélő készülé­kek használhatók. Mivel az átkap­csoláskor a kapcsolási számok meg­változnak, a kézibeszélő felemelése előtt az új távbtszéiőnévsorból a fel­hívni szándékozott új kapcsolási szá­mát meg kell állapítani s ezt a szá­mot tárcsázni. Az előfizetők új, auto­mata kapcsolási számát tartalmazó távbeszélő névsort az ottani posta az új központ üzembehelyezése előtt kézbesíteni fogja. Minden előfizető egy névsort kap. Ha azonban a mel­lékállomásokat is el kívánja látni az előfizetők névsorával — ami kívána­tos is lesz — e névsorokat készpénz­ért a postahivatalban megvásárol­hatja. A névsorból megállapított kap csolási számot csak akkor lehet tár­csázni, ha a kézibeszélő felemelése után, búgó hang jelentkezik. Egyébként arra vonatkozóan, hogy az automata központnál a távbeszé­lőt hogyan kell használni, az új táv­beszélőnévsor 1. és 2. oldala ad rész­letes felvilágosítást. Kívánatos, hogy az előfizetők ezt még a központ meg­nyitása előtt elolvassák. ^ Pécsi Postaigazgatóság ápadtan, vértelen arccal fek­szik a rózsaszín csíkos pár­nák között az öreg Ferenczi bácsi. Munkában elfáradt bütykös kezei erőtlenül a dunyhán pihennek. Sze­meiben időközönként fellobbannak •az értelem szikrái, s ilyenkor végig­néz az ágya körül összesereglett hozzátartozóin, feleségén, lányain és három vőjén. Ott vannak ágya kö­rűi a jó szomszédok is, halkan be­szélgetnek. — Két nappal ezelőtt még dolgo­zott. Tegnap már nem kellett neki sem az étel, sem a dohány. Ma meg már beszélni sem tud pedig nincs végrendelet — sorolja szipogva, könnyes szemeit törölgetve az öreg. asszony. — El kellene menni a tanácstit­kárért — javasolja Csóka szomszéd, hátha még visszanyeri beszélőké­pességét, s akkor meg lehetne csi­náltatni a végrendeletet. A tanácstitkár hamarosan megér­kezik, s hozzákészül a hivatalos aktus levezetéséhez. — A tanukon kívül más nem maradhat a szobá­MIKOR ÁLLT MEG AZ ÓRA ? óra perc másodperc Feladó: Lakása : EMBERSÉG DOLGA... Szeptember ló-én, vasárnap este történt az autóbuszon, Paks és Szek- szórd között. Pakson nem vettek fel egy háromhónapos csecsemővel utazó fiatalasszonyt és férjét azért, mert amint a jegykezelő mondotta: ..A csámpai haranglábnál — bár az autóbusz elmegy előtte — nincs megállója a mohácsi járatnak”. Javasolta, hogy beszéljenek a gépkocsi vezetőjével — talán megáll. A kérés süket fülekre talált a gépkocsi vezetőjénél. Az autóbuszban utazók méltatlankodá- suknak adtak kifejezést, mert ismerősök hiányában a háromhónapos gyermek­kel kénytelenek voltak gyalog megtenni sötét éjjel a csaknem hat kilométert. Az utasok joggal vélték — ha már nincs is megállója a mohtícsi járat­iak — emberségből mégis el kellet' volna vinni a kisgyermekkel utazó szülőket. De nemcsak az emberséggel van baj ... A mohácsi járatnak a menetrend sze­rint van feltételes megállója a csámpai haranglábnál. Kötelessége lett volna tehát felvenni nz utazni szándékozókat. Ezen az autóbuszon azonban más is történt, öten u'aztak Paksról Tol­nám. A busz azonban nem állt meg a tolnai leágazónál, hanem több mint három kilométerrel távolabb, a szedrest leágazásnál rakta le az utasokat. Nem vette észre a jegykezelő a tolnai leágazót, mer; fontosabb volt a totó találat számlátása, mint a megállók figyelése. A gépkocsi vezetője „hasznos tanácsokkal látta el a joggal méltatlankodó és három kilométert gyalogló utasokat: „Menjenek vissza a mözsi állomásra és onnan majd kapnak buszt (természetesen újból pénzért) és tovább mehetnek”. Mindez már nem tartozik az „emberség’ fogalmába. Elvárjuk, hogy a vasárnap esti Mohácsra tartó járat gépkocsivezetőjével és jegykezelőjével szem­ben az illetékesek — Budapesten — járjanak el. K. BALOG JANOS HÍREK — BÍRÓSÁG ELÉ KERÜL a bölcskei — A JUHÉPUSZTAI Állami Gaz­gyilkos. Amint lapunk korábbi számában hírt adtunk róla, júniusban féltékenység­ből elkövetett gyilkosság színhelye volt Bölcske község. A tettes szeptember 20-án a Megyei Bíróság élőm nyilvános tárgya­láson felel tettéért. — LEHÁR: Á MOSOLY ORSZÁGA c. nagyoperettjét mutatja be a Pécsi Nem­zeti Színház ma este a szekszárdi Városi Kultúrházban. Az előadás iránt minden eddigit felülmúló érdeklődés tapasztalható a közönség soraiban. Ebben a színházi évadban a Pécsi Nemzeti Színház művé­szeinek ez lesz az első szekszárdi vendég- szereplése. — ZONGORÁT VÁSÁROL a jövő év­ben a tanulók számára a nagykónyi álta­lános iskola nevelőtestülete és szülői munkaközössége. A költségeket műsoros estek rendezésével kívánják előteremteni. A tervek szerint még ebben az évben és a jövő év elején két-három műsoros estet rendeznek. — BENÉPESÜLT a tamási diák­otthon. A diákotthonban ötvenkét fiatal számára nyújtanak teljes ellátást. Az idén már megfelelőbb körülményeket tud biz­tosítani a diákotthon a tanulók részére, ugyanis, míg a múlt évben az ebédlőben tanultak, az idén már korszerű tanuló­szoba áll a fiatalok rendelkezésére. Az ősz folyamán megvalósítják az udvar parkírozását is. — A ZOMBA I VÖRÖS CSILLAG Ter­melőszövetkezet búza- és ösziárpa-ter- mésádaga a következőképpen alakult az idén: búza 98 kát. holdon 11,21 mázsás holdankénti átíag; ősziárpa 63 kát. hol­don 17,11 mázsa a holdankénti átlag. — A BONYHÁDI JÁRÁSBAN 16 me­zőgazdasági termelőszövetkezet működik 6433 kát. hold földterületen. A termelő- szövetkezetek tagságát 404 család 572 tagja alkotja. Az I. típusú termelőszövet­kezeti csoportok száma 14, a tagok száma kettőszázhatvanöt. daságban vetették a legtöbb árpát a me gye állami gazdaságai közüL Eddig 310 kataszteri holdat, a tervezett őszi árpa 80 százalékát elvetették már. Biriitó-puszftán a rozs vetést is meg- kezdték. A legutóbbi jelentés szerint 70 kataszteri hold rozsot vetettek el. A korán beérett kukoricákat is szedik a kajmádi, a nagytormási és a gerjeni állami gazdaságokban. A megye állami gazdaságaiban eddig 3000 kataszteri holdon végeztek őszi mélyszántást. Silózási tervüknek a becslések szerint étidig 50' százalékát teljesítették a gazda­ságok, mivel már 157 028 mázsa silót készítettek napjainkig. — A DUNAFÖLDVÁRI KISZ-SZER­VEZET színjátszócsoportja Szigligeti: Cigány című népszínművét tanulja. A be­mutatóra előreláthatólag október utolsó, vagy november első napjaiban kerül sor: — SEBESTYÉN ISTVÁN országgyű­lési képviselő szeptember 25-én, este 8 órakor Gyöiköny községben tart kis- gyűlést. A kisgyűlés után a képviselő el­beszélget választóival. — MEGYEI MŰSORFÜZETET ad ki a MOKÉP és a Városi Kultúrház. A mű­sorfüzet első száma november i-én jele­nik meg, megtalálható benne a megye nagyobb kultúrházainak és normálfilme* mozijainak október havi műsora. A mű­sorok ismertetése mellett az egyes szín­darabokról és filmekről részletes ismer­tetést ad a műsorfüzet. — FEGYVERREJTEGETÉS miatt a paksi járásbíróság Nász Istvánt 4 hó­napi, Székely Jánost pedig 3 hónapi bör­tönbüntetésre ítélte. A bíróság enyhítő körülménynek tekintette, hogy a vádlot­tak a birtokukban levő pisztollyal erő­szakol nem követtek el, sőt a fegyverhez még lőszerük sem volt. ban, a hozzátartozók, családtagok vonuljanak ki, — rendelkezik szűk­szavúan. — Mii hell itt bajmolódni a vég­rendelettel — kérdezi az idősebb vő. öt család van, mindenkinek egyfor­mán jár, hisz valamennyi édes gyer­meke ... em úgy van az fiam — el­lenkezik az öregasszony, ha egyformán osztják fel a vagyont, az Erzsi megcsalódik, tudjátok-e, hogy ő volt a támaszunk öregsé­günkre, ő volt velünk a nehéz idők­ben és férfinek való munkát végzett egy zokszó nélkül. Azt pedig ti is tudjátok, — mert gazdaemberek vagytok, hogy a 7 és fél hold föld ugyancsak sok munkát adott. — Emlékezzetek csak — figyel­mezteti nővéreit, sógorait a leány, hányszor hívtunk benneteket, hogy segítsetek. Mindig azt mondtatok, hogy nem értek rá, mert nektek is sürgős a dolgotok. És azt is mond­játok, ha nem bír apánk a földdel, hát szabaduljon tőle, adja le, ne­künk van elég, ő pedig csináljon vele, amit akar ... Most meg itt van, valamennyiő- tökre rájött a földéhség amióta meg­tudtátok, hogy nem kell megfizetni a juttatási árat. — Rátok jött a földéhség... — ismétli a lány utolsó mondatát a középső lány férje. Persze, hogy ránk jött... Persze, hogy ragaszko­dunk a jussunkhoz .. Azt, amit mondtunk, az akkor volt... Most más a helyzet, a földnek értéke van, és ha por lesz, hát legyen por, de a földet, a jussot ,a ránk jutó részt nem hagyjuk! Mi is ragaszkodunk minden barázdához... A tanácstitkár megjelenése vet véget a vitának. — Nem lehetett végrendeletet íratni — mondja le­mondóan. Erzsi, a pártában maradt leány, sírva borul össze anyjával, a me­nyecskék és vők megkönnyebbülve néznek egymásra. Nincs végrende­let, egyformán öt részre lesz majd felosztva a 7 és fél hold föld, a ház, az állatok. Igaz hogy Erzsi meg károsodik, de hát miért maradt pár­tában, miért dolgozott annyit, hisz senki sem mondta neki, hogy ne menjen férjhez. A VÉGRENDELET

Next

/
Thumbnails
Contents