Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-15 / 217. szám
1957 szeptember 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Jártunkban keltünkben A BONYHÁDI JÁRÁSBAN Mint a legszebb virágoskert ^ — úgy pompázik a zombai népviselet Monográfia készül a bonyhádi járásról (nem tehetek róla, de neken jobban tetszik az az elnevezés, hogy Völgységi járás), összefüggő tanulmányokban mutatja be a járás történetét, földrajzát, népszokásait. P monográfia bemutatja az egyes községeket, az ottlakó emberek életét Szerepel benne Zomba is, s most ízelítőül a zombai életből mutatunk b< egy részletet, amely ha nem is ilyen bőven, de megtalálható lesz a monográfiában is. Ha földerül a vasárnap, az ün-nep, kivirágzik a zombai utca. Délceg ringójárású asszonyok és lányok, virítanak a napsütésben ünneplő visele tűkben. Mert az ünneplő viselet sokban különbözik a hétköznapitól. A; ünnepi ruha mintegy ötréteges legszebb persze a felső szoknya, előtte kivarrott kötény. A „zombai kötény”, amelyet fekete selyem alapon színei selyemfonalakkal hímeznek, olyan, mint a legszebb virágoskert, amelyei eddig utánozni nem tudtak sehol. A lányok és asszonyok derekán hímzett pruszlik vagy blúz. A lányok haja kontyba fonott. Lábukon bütykös, színes harisnya és félcipő. Hétköznap nem öltik fel a kikeményítetl fehér alsószoknyákat, hanem vékony, keményítetlen anyagból ^készüli szoknyát hordanak. A kötény mellett másik hírességük a „zomb» tutyi’’ vagy „bocskor”. amelybe belekötik, vagy hímezik a minták tarkaságát A lányok ingét, annak elejét, ujjait is kihímezik; hasonlóképpen a hétköznapi vászonkötényeket is. A menyasszonyok népviselete is olyan, mint az ünnepi viselet, de nem színes, hanem tiszta fehér. Hajukat ilyenkor koszorúba fonják, fátyolban esküsznek. A népviseletbe öltözött lányok „rödös” szoknyájukra jobban vigyáznak, mint a szeműje fényére. Semmi sem férhet hozzá, úgy őrzik, mini a lelkűk tisztaságát. Bálokon .mulatságokon a világért sem ülnének 1< benne, hanem még a táncok közti szüneteket is körbe-karikába fogózvj végigtáncolják a maguk-énekelte zombai nótákra. A körbefogózó, táncoló zombai lányok koszorúja olyan kép, amelyei az idegen szemlélő sem felejt el soha. Hát még az idetelepült székely vagy felvidéki fiatalság. Ez az „érintkezési felület” az, amely a leggyorsabban és legtartósabban magához vonzza a fiatalságot. Fei is öltötték hamarosan székely lányaink a zombai viseletét, vagy legalábbis ahho. alkalmazták a magukét, s a székely népviselet, párosulva a zombai szí. nefckel, festői csokorba fonja össze a messziről jött. összetalálkozott nép- művészeti hagyományokat. Virágzik a — BITTE ZVEI SPRITZER! — Ich bitte auch ein Spritzer! A csapos készségesen kiméri a kért nagyfröccsöket és beszédbe elegyedik a három atyafival. Ahogy kezdődött, ugyanúgy németül folyik a beszélgetés. Bonyhádon vagyunk a Halász- csárdában, vígkedélyű társaság iszik, ki bort, ki sört, s poharazás közben német szó járja. Háromfajta ember lakja Bonyhá- dot. Székelyek, néihetek és őslakos magyarok. A különböző nemzetiségiek békésen megférnek egymás mellett, a közös megmozdulásokon együtt vesznek részt, de közben mindegyik éli q sajátos életét is. A kultúrházban mindenről tudnak, Ami ai asszonyokat érdekli bonyhádi németek kultúrája ami a németség körében történik, elsősorban ugyanis a kulturális élet az, amelyben sajátos életük kifejezésre jut. Német nyelvtanfolyam működik 12 hallgatóval. Ezt nem a német ajkúak látogatják, hiszen nekik nincs rá szükségük, hanem a magyarok tanulnak németül, hogy még közelebb kerülhessenek egymáshoz. Az énekkar német népdalokat tanul és mozgalmi dalokat német nyelven. Ha a tánccsoport megalakul a magyar népi táncok mellett német táncokat és népszokásokat is felvesz műsorába. SA fúvószenekar tagjai úgy szólván valamennyien németajkúak. FOLYIK AZ ELŐKÉSZÜLET a szeptember 21-i német bálra. Ezen nemcsak a bonyhádiak vesznek részt, hanem számosán jönnek a szomszéd községekből is. A bál hagyományos és ahányszor megrendezték, a legjobb barátságban ropták a táncot egymás mellett székelyek, németek, őslakos magyarok. Sajnos, a németek népviselete már csak az öregasszonyokon látható A fiatalok elhagyták, s ebben az esetben nem kényelemből — mint az például a sárközi viseletnél történt —, hanem politikai okokból, köztudomású, hogy volt idő, amikor sokan sanda szemmel néztek a hazánkban élő németekre. A Kultúrház szoros kapcsolatot tart fenn a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségével. A német bálon terjeszteni fogják a magyarországi németek újságját, a Freies Leben-t. Már arra is volt példa, hogy szociális kérdésben a szövetség és a kultúrház közösen sietett az arra rászorulók segítségére. VANNAK NEKÜNK német népművészeink — mondja Major Mátyás kultúrház igazgató — Kretzer József citerás és Mózer Fe- rencné énekes, rendszeresen szerepelnek a kultúrház rendezvényein, de a budapesti és pécsi rádióban is német népdalokkal. Legutóbb Csol- nokon szerepeltek nagy sikerrel. Megtudom még, hogy ellentéteknek nyoma sincs a különböző nemzetiségiek között, sőt egyre több a vegyesházasság, amely legjobb módja a viták megszüntetésének, m«rt ami családon belül akad nézeteltérés, annak „családias“ az elintézése is. Virágzik a németajkúak kultúrája Bonyhádon, sajátos, egyéni ez, külön bözősége mellett azonban nem elkülönülő, mert a művészeti élet irányítói ügyes kezekkel illesztik bele ezt a kedves és értékes színfoltot a művelődés, a közös ügy egészébe. ESEMÉNYEK HÍREK Van még bürokrácia... Jól fizet a dohány Kakasd községben egy évvel ezelőtt nyugalomba vonult Lovas Mária a postahivatal vezetője, akinek saját tulajdonát képezi az a ház, amelyben eddig a posta volt. Most, hogy nyugalomba ment, kérte a Pécsi Postaigazgatóságtól, helyezzék át a hivatalt, mivel a ház kicsiny és most már ténylegesen nyugalomba szeretne élni. Hosszas huza-vona követte a bejelentést s annak ellenére, hogy a posta tulajdonában van egy központos fekvésű ház — amelyet eddig bérbe hasznosítottak — a községi tanácsra hárították a hivatali helyiség megoldásának kérdését. Azt javasolták, hogy a tanács lakol- tassa ki a posta házában lakó Váradi Józsefné községi szülésznőt. Ha postát akarnak — mondták — hozzon a a község anyagi áldozatot és a szóbanforgó házat alakíttassa át, mert ha nem, szeptember 1-ével megszüntetik a hivatalt és a kakasdiak posta ügyben átjárhatnak a 9 kilométer távolságra lévő Bonyhád községbe. A községi tanács végrehajtó bizottsága nem fogadta el a postaigazgatóság ilyen irányú intézkedését és jogorvoslás végett az MSZMP Megyei Bizottságához és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságához fordult. A Pécsi Postaigazgatóság a hathatós intézkedés nyomán majdnem egy éves aktatologatás után intézkedett. Most már volt keret arra, hogy a községi szülésznőt egy megfelelő lakással kártalanítsa, a posta tulajdonát képező épületet pedig postahivatal céljára átalakítsa. A kakasdiak most már megnyugodtak, de joggal teszik fel a kérdést: Nem lehetett volna ezt a megoldást előbb is megtalálni? Vagy még mindig uralkodik egyes helyeken a sokat kárhoztatott bürokrácia? Négyszáz ölön termeltek dohányt Takács Istvánék Kis- vejkén. Az eddig felfűzött 550 zsinór dohány — legkevesebb száz zsinórral lesz meg — igen szépen szárad, jó' jövedelemhez juttattja majd Takácsékat, legalább 6000—8000 forinthoz. Cikó község még ebben az évben mozit kap. A mozi építési munkálatait a KISZ fiatalok társadalmi munkával segítik. * A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók, Szakszervezete Bonyhádon halvacsorával egybekötött baráti összejövetelt rendezett csütörtökön este az István-majori Tsz halászcsárdájában. • A bonyhádi járásban, több, mint 1500 holdnyi betagosított földterület van, amelynek szétparcellázására a 10. számú törvényerejű rendelet nem ad lehetőséget. Ezeket a területeket egyszerű társulás útján hasznosítják. Mórágyon eddig 47 tagja van a gyümölcstermelő szakcsoportnak. A csoport a községi orvos vezetésével jól működik és olyan elgondolásuk van. hogy a gyümölcsösben fácán és fogoly tenyésztéssel is foglalkoznak. Kétyen állattenyésztési szakcsoport alakult 130 hold földön. Nagymányokon 10 holdon szőlőtermelésre társultak. Nagyvejkén, ahol 83 holdnyi egybefüggő földterület van, egy növénytermelő szakcsoport megalakításán dolgoznak. * Erősödnek a bonyhádi járásban a tsz-ek. Ezt mutatja a jövedelmezőség alakulása. Míg 1955-ben 31.90 forint, 1956- ban 31 forint volt az e9V munkaegységre jutó járási átlag, addig az 1957- es évben a termelőszövetkezetek egyre jövedelmezőbb gazdálkodását figyelembevéve, 40—42 forint átlag várható az év végére jutó egy-egy munkaegység részesedés. Vannak olyan kiemelkedő eredményeik is, mint például az aparhanti Felszabadulás Tsz-ben, ahol az előzetes számítások szerint 62—67 forintot ér egy-egy munkaegység, a bonyhádi Petőfi Tsz- ben pedig 66 forintra számítanak. Általában a járás valamennyi termelő- szövetkezetében az egy-egy munkaegységre jutó részesedés meghaladja a 30 forintot. • Kisvejke községben a községfejlesztési alapra befolyt pénzből 200 folyó- méteres’járda építését kezdték meg a Jókai-utcában. Ezenkívül 2000 forint költséggel rendbehozták a már korábban elromlott kutat. * Szüreti bált tartanak ma a kis- vejkei KISZ szervezet tagjai. A fiatalok felpántlikázott kocsikon átvonulnak a szomszédos Lengyel és Zárnod községekbe is. A kisvejkei kiszis- ták ugyanis vendégül hívják meg a két község fiatalságát. A bál tiszta jövedelmét egy új sportpálya létesítésére fordítják. * Az aparhanti Március 15. Tsz 15 holdas halastava az elmúlt évben 60 ezer forint jövedelmet hozott. Az idén is végeztek már próbahalászást, s az eredményeket figyelembe véve a kilátások igen biztatóak: ebben az évben körülbelül 80.000 forint jövedelmet hoz a halastó. Újra alakulnak a híres „piros-tarka" törzstenyészetek Úttörő termelőszövetkezet alakul Nagymánvekon Az októberi ellen- forradalom igen nagy kárt okozott a híres bonyhádi pirostarka szarvasmarhaállományban. Az aparhanti Március 15. Tsz-nek az ellenforradalmat megelőző időszakban 100 darab szarvas jószága, ezen belül 45 darabból álló törzstenyészete volt. Az ellen forradalom idején az értékes állatállomány színe javát széjjelhurcolták. A tsz ezév tavaszán újjáalakult és 23 darab tehénnel kezdték meg a szarv asmafhatenyésztést. Azóta már újból kialakították a pirostarka törzstenyészetet, egyrészt úgy, hogy a jogtalanul elvitt jószágo. kát visszakövetelték, másrészt növendékállatokból pótolták a hiányt. A 300 hold földhöz jelenleg 56 darab szarvasmarhája van a tsz-nek, ebből 25 darab a törzskönyvezett bonyhádi pirostarka. Köztük olyan kiváló tejelő tehén is van, mint a VI. Zsömlye, amely 260 nap alatt 5429 liter tejet adott. A nagymányoki úttörő szervező testület komoly tervekkel készül a jelenlegi munkák mellett a jövő évre. Elhatározták, hogy levelezésen kérész tül kapcsolatot teremtenek egy csehszlovák bányavárossal, onnan Magyar országra hívnak néhány hetes nyaralásra cseh útörőket, utána pedig a mányoki gyerekek látogatnak Csehszlovákiába. Azok az úttörők pedig, akik külföldre nem juthatnak el, balatoni táborozáson vesznek részt. A tervek megvalósításához azonban pénzre van szükség, amelynek előteremtésére is életrevaló terveik vannak a nagymányokiaknak. A színi előadásokon kívül nagyszabású kezdeményezéssel léptek a világ színe elé. A községi tanács 4—5 hold földet ad az úttörőknek, amelyen termelőszövetkezetet alakítanak, saját vezetőséggel és ugyanolyan alapszabállyal, mint a felnőtteké. Az úttörő szövetkezet csak annyiban különbözik az „igaziaktól“, hogy jövedelemosztás nem lesz, az a közösségé és abból fedezik a nyári program költségeit. És persze az sem utolsó szempont, hogy már gyermekkorukban megismerkednek a nagyüzemi gazdálkodás alapelemeivel, önállóságot tanulnak, s közben megteremtik a szórakozás feltételeit is. A Bonyhádi Vas is Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat is a községi nőtanács szeptember 22-én kiállítást rendez Bonyhádon, az új ndz.tcu ia.-5i laraviarC ismertetésére. A kállításon bemutatásra kerülnek a zománcipar újfajta dekor és pasztell színű edényei, a különféle háztartási felszerelések, robotgépek és gyorsdarálók. Bemutatjuk ezen kívül a legújabb alumínium készítményeket, a pároló fazekakat, kávé- és teafőzőket, stb. A bonyhádi asszonyok nagy érdek, lődéssel várják a kiállítást. A kiállított tárgyakat a helyszínen meg is vá. sárolhatják.
