Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-15 / 217. szám

A föidművesszövetkezetek új feladataiból... Földművesszövetkezeteink tagjai, vezetőségei még emlékeznek arra, hogy a földművesszövetkezetek többsége a megalakulás utáni évek­ben 1949-ig eredményesen el tudta végezni a községek termelési felada­tait. Ők végezték a szerződéses termel­tetés feladatait. A falu dolgozó pa­rasztjai a földművesszövetkezetben látták érdekképviseleti szervüket. 1949 után a különböző termeltető vállalatok fokozatosan kivették a szerződéses termeltetést a földműves­szövetkezetek kezéből. Lényegében a földművesszövetkezetet elszakítot­ták a termeléstől. A földművesszövet kezet egyre jobban kereskedelmi funkcióinak betöltésére • korlátozta munkáját, kereskedelmi szervvé ala­kult. AZ A TÉNY, hogy földművesszó- vetkezeteink a falusi lakosság áruel­látása céljából sokoldalú kereske­delmi hálózatot hoztak létre, a föld­művesszövetkezeti mozgalom nagy vívmánya. Azonban a termelésből történt ki- kapcsolódás hiba volt, a földműves­szövetkezeti mozgalom egyoldalúan fejlődött. Földművesszövetkezeteink így kép­telenek voltak a dolgozó parasztság tényleges érdekképviseleti feladatait ellátni. Az MSZMP felismerte a földmű­Egy szakember munkához lát A deesi földművesszövetkezet irodájának bejáratánál, a boltok kira­kataiban kézzel írott plakátok hívjá k fel a gazdák figyelmét. Cukorrépa­termelők! Szerződjetek minél előbb cukorrépa termelésre! Kössetek szer­ződést gépi munkára a földművesszövetkezeteknél. A plakátok ismerte­tik a szerződéses termeléssel járó előnyöket. Bent az irodában kiderült, hogy a földművesszövetkezet új mezőgaz­dasági üzemágvezetője, Kasza Aurél kartárs kezdeményezése következté­ben történt a szemléltető plakátok kifüggesztése. Kasza Aurél tapasztalt mezőgazdasági szakember. Ez év augusztus 26-a óta van a földművesszövetkezet nél mezőgazdasagi üzemágvezetői munkakörben. Új munkakörének átvétele után munkáját azzal kezdte, hogy meg­ismerje a község mezőgazdasági és állattenyésztési helyzetét, a termelési adottságokat, a község legkiválóbb termelőit. Tanácskozott a községben lévő szakcsoportok tagjaival. Tanulmá­nyozta alapszabályaikat. Ott volt a szerződéses kender átvételénél. Vi­gyázott arra, hogy az átadás a minőségi követelményeknek megfeleljen. Terveiben egyaránt megtalálhatók a soronkövetkező és később meg­valósítandó feladatok. Nagyon helyesen első és legfontosabb feladatként a cukorrépa szerződéskötések terv szerinti biztosítását tűzte célul. A gazdákkal ismer­teti a szerződés-adta kedvezményeket. Tényekkel bizonyítja a cukorrépa­termelés előnyeit. Elmondja, hogy a cukorrépatermelők métermázsánként 10 forintot és 3 kg kristálycukrot kapnak. E mellett térítés nélkül répa­szeletet és melaszt, mint mellékjárandóságot. A földművesszövetkezet biztosítja a cukorrépatermeléshez szükséges vetőmag, műtrágya és nö­vényvédőszereket. Ha a földművesszövetkezet vezetősége, dolgozói is bekapcsolódnak a szerződéskötések munkáiba, meglesz a biztosíték arra, hogy ez a fon­tos feladat időben megvalósuljon. Terveiben a többi között ott van a község talajjavításával kapcsolatos elképzelés is. Mivel az elmúlt évben kisebb terület lett szervestrágyával letrágyázva mint kellett volna, ezt kellő mennyiségű műtrágya beszerzéssel akarja pótolni. Másrészt az őszi szántási munkák időbeni elvégzésénez 10 darab gépet biztosít az ÁMG-től csoportos szántásra. Szaktanácsadással segíti a különböző termelői társulásokat, résztvesz újabb társulások megalakításában. A téli időkben pedig a helyi szervek­kel karöltve szaktanfolyamok beindí tását vette tervbe. ! Orbán vesszövetkezeti mozgalom hibáit. Ezért agrártéziseiben a földműves­szövetkezeti mozgalom előtti felada­tokat is megjelölte. Többek között azt, hegy a földművesszövetkezetek­nek be kell kapcsolódnánk a mező- gazdasági termelésbe, hogy a terme­lés befolyásolása mellett a földmű­vesszövetkezetek mellett ismét a mezőgazdasági termelés érdekképvi­seleti szervévé váljanak. A CUKORRÉPA, rostkender és a Mezőmag Vállalat ügykörébe tartozó növények szerződéses termeltetését az 1957/58-as gazdasági évben a föld­művesszövetkezetek veszik át, ami nagyrészt megtörtént. Ahhoz, hogy a földművesszövet­kezetek eredményesen megoldják a szerződéses termeltetéssel kapcsola­tos feladatukat és ezzel viszonozzák azt a bizalmat, melyet az MSZMP beléjük helyezett, be kell bizonyíta- niok, hogy képesek e feladat elvég­zésére. A MÉSZÖV mezőgazdasági üzemágak létrehozásával és szakem­berek beállításával kíván segítséget adni földművesszövetkezeteinek. Földművesszövetkezeteinknél me- gyeileg 40 képzett agronómus beállí­tása van folyamatban, amellett gon­doskodnak a termelési felelősök beál­lításáról is. A SZERZŐDÉSES termeltetés át­vételével földművesszövetkezeteink előtt máris több, azonnal elvégzendő feladat áll. Ezek közül a legfonto­sabb a cukorrépa szerződések köté­sének időben való elvégzése. Ez biz­tosítja jövő évi cukorellátásunkat. A cukorrépa-szerződések megkötése igen fontos népgazdasági érdek, ami találkozik a termelő érdekeltségével. A ma is érvényben lévő magasabb átvételi árakkal, kifizetődő cukorré­pát termelni. Ezért a földművesszövetkezeti munkában döntő láncszemet jelent a cukorrépa-szerződések megkötése. Ezen kell munkálkodni minden föld­művesszövetkezeti dolgozónak, a szakembernek, a vezetőségnek, az ak­tívának. Egy új bolt megnyitása . .. VERÖFÉNYES délután halad autónk Bogyiszlóra, ebbe az újjáépített községbe. Délután mintegy százötvenen jöt­tek össze a községből és vidékről, az új bolt megnyitójára. Ott voltak Csongrád megye földművesszövetkezeteinek kép­viselői, Vas Imre, a MÉSZÖV elnök- helyettese, Hegyesi Béla MÉSZÖV fő­könyvelő és Horváth Imre MÉSZÖV igazgatósági tag. Az ünnepség keretében megköszönték a Csongrád megyei MÉSZÖV támogatá­sát, melyet a múlt évben adtak a bo­gyiszlói földművesszövetkezetnek azzal a céllal, hogy elősegísék nehéz munkáju­kat. AZ ÜNNEPSÉG keretében a helyi földművesszövetkezet igazgatósági elnöke üdvözölte a megjelent vendégeket, majd a helyi tanács elnöke átadta a boltot ren­deltetési céljának. Dicséretet érdemel Bánhegyi Vendel, a helyi földművesszövetkezet elnöke, aki fáradságot nem kímélve, mindent meg­tett annak érdekében, hogy az előző év­ben oly sok kárt szenvedett község lakói egy modem, új boltnak lőhessenek tulaj­donosai. Sz-J Érik a szőlő . . • Sok vagon étkezési szőlőt vásárolt már a dunaföldvári földművesszövetkezet a község szőlőtermelő gazdáitól. Több átvevő helyet is létesítettek, de volt olyan nap, amikor alig győzték az átvevést. Képünkön Kövesdi István szőlőjét méri Horváth János felvásárló. Orvosoljuk a simontornyalak jogos panaszát Megérdemli a simontomyai földművesszövetkezet veze­tősége, hogy a Népújság hasábjain lelkes felajánlásaikat köve­tendő példaként állítsuk a többi földművesszövetkezeti vezető elé. összevont vezetőségi ülésen tárgyalták meg a földműves­szövetkezeti mozgalom időszerű feladatait. Több fontos fel­adat mellett meghatározták a részjegyalapok növelésével kap­csolatos feladatokat is. Igen nagy aktivitással beszélték meg e napirendi pontot. Nem volt olyan vezetőségi tag, áld ne nyilvánította volna véleményét. Abban mindenki egyetértett, hogy a földművesszövetkezet alakulásakor jegyzett és befize­tett 50 forintos részjegyet már többszörösen visszatérítette a tagságnak a szövetkezet. Az elmúlt évben is mintegy 96 ezer forintot térítettek a tagságnak és a vezetőségnek. Ez a szám hétszerese annak a tervnek, mellyel a földműves­szövetkezet a részjegyalapját növelni kívánja a IV. kong­resszus tiszteletére. Főleg akkor lelkesedett a vezetőség, amikor elmondotta a Járási Központi kiküldötte, hogy a befolyt részjegy és célrészjegy a meglévő egységek berendezéseinek korszerű­sítésére, vagy új egységek létrehozására fordítható. Esztegár László igazgatósági tag elsőnek ajánlotta fel, hogy 50 forintos részjegyét 200 forintra emeli fel. A jelen­lévők közül mindenki nyilatkozott és gyorsan megszületett a határozat, hogy a vezetőség egyöntetűen 150—200 forintra emeli részjegyét. Dene Sándor vezetőségi tag szép példával járt elől, részjegyét 300 forintra emelte. A felajánlások között szép számban szerepelt ezenkívül még a kocsifuvar és egyéb társadalmi munka. A vezetőség felajánlotta, hogy a szövetkezet dolgozóival karöltve felkeresik a szövetkezet tagságát és valóra váltják részjegyalapnövelési tervüket. Biczó Ernőné Mi a véleményük a szövetkezeti asszonyoknak? Láttuk—hallottuk .. . hogy a szakcsi földművesszövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a központi irodaépület és környezetének rendben tartására. Az irodahelyiségek tiszták és ízlésesen vannak berendezve. Az udvar virággal van díszítve. A benne elhelye­zett épületek szintén gondozottak; * . . . hogy az iregszemcsei földművesszö­vetkezet épít egy új boltot, de az épít­kezés menete nagyon lassú. A földműves­szövetkezet vezetői miért nem néznek a lassú ütem oka után? * .. . hogy a pörbölyi lakosság jogosan ki­fogásolja: egyetlen italboltja nem felel meg a tisztasági követelményeknek. — Kvillman Kartárs! Figyelmébe ajánljuk a szakcsi példa átvételét; * . . . hogy Formareck Jánosné, a váraljai vegyesbolt vezetője, egy kivétellel az összes részjegyhátralékot befizettette a földművesszövetkezeti tagsággal. Ezért dicséretet érdemel * :.. hogy Györköny községben 30 taggal földbérlő és gépi munka társulás alakult. Első utunk Kölesd. Úgy tudjuk, hogy ott nőtlanácskozást tartanak a földműves­szövetkezetnél. Elég időben ott vagyunk, hát miért ne nézzünk szét a faluban, miért ne be­szélgessünk a házaknál —. talán ott még jobban nyilatkoznak. A házaknál mindenütt szorgosan mun­kálkodtak. Kik etettek, kik a határból értek haza és az asszony segített a férjé­nek a kocsiról lerakodni. VIDÁMAN, szaporán megy A MUNKA Az asszonyok szorgos munkája nem­csak a határban, hanem a ház körül, a lakás csinosításában is megmutatkozik. Igazolják ezt azok a szép kézimunkák, amelyek a konyhát, szobát díszítik. De nem is erről akarunk írni, hanem arról, hogy mit terveznek Kölesden és más fa­lukban is a szövetkezet asszonyai. A mezőgazdasági munka végefelé kö­zeledik és a mi asszonyaink előrelátóan már most azon gondolkodnak, hogy mi­vel töltsék a hosszú téli estéket, milyen hasznos dolgokra tegyenek szert. Nem sokáig kell gondolkodni, mert a kölesdi földművesszövetkezet vezetősége lehetőséget ad a nőtagság téli foglalkoz- talllásához. Erről tárgyal nyolc asszony a szövet­kezet vezetőségével. Ez a nyolc asszony gondolkodik, problémázik, mi lenne az, amit meg tudnának valósítani és moz­gósítani tudnák a többi asszonytársakat is. Úgy figyelik, mit mond az ügyvezető mit is tud majd biztosítani a szövetkezet a tanfolyamokhoz. Amikor arra kerül a sor, hogy. az asz- szonytársak most javasoljanak, — mit látnak helyesnek —, szüleinek sorba a javaslatok. Nagyon jó lenne, ha a szövetkezeti asszonyoknak VARRÓTANFOLYAMOKAT SZERVEZNÉNEK — mondja Gáti Jánosné, aztán lehetne azt is, hogy a földművesszövetkezet a textilmaradékokat a tanfolyamon, sőt még a tanfolyam után is feldolgoztatná a szövetkezet asszonyaival. A szövetke­zet is jól járna, mert nem kellene le­értékelni a maradék árukat és aztán a mamák is jól járnának, mert akár meg­rendelhetnék, hogy ilyen, meg ilyen kis- ruhára, vagy kisnadrágra van szükségük és ezt a szövetkezet asszonyai elkészí­tenék Emellett az asszonyok is egy kis keresethez jutnának, amivel segítenék a család fenntartását. Javasolják, hogy kézimunka tanfolyamot is szervezzenek és a bobon keresztül az elkészített kézi­munkákat értékesítsék, vagy elhelyezési lehetőségeket biztosítsanak neki. A hulladékanyagokból különböző baba-jAtékokat is készíthetnek amelyeket az értékesítésen kívül, időn­ként, pl. gyermeknapkor, vagy különböző gyermekünnepélyeken ajándékozhatnak a gyermekeknek. Jó lenne a főzőtanfolyam is. Különösen a szövetkezeti asszonyok lányainak, megtanulnák ott a különböző ételfélesé­gek készítését és mire férjhezmennének, már jó, ízletes ételt főznének férjeiknek. Megállapodott, végül is ez a nyolc asz- szony, hogy szeptember 22-Mrc össze­hívják a falu asszonyait (majdnem mind szövetkezeti tag) nőtanácskozásra, addig is az értekezleten megbeszélteket el­mondják az asszonyoknak, hogy a ta­nácskozás minél eredményesebben vé­gezze munkáját. Nagy az érdeklődés a társadalmi ellen­őrzéssel kapcsolatban is. Örömmel üd- vözlik az asszonyok ezt a megbízatást és ahogy mondják, ők nem nézik sokáig tétlenül, hogy a szövetkezet 8. sz. bolt­jának az udvarán rozsdásodik, bosszú idők óta sok mezőgazdasági gép, ame­lyekbe ezreseket fektetett a szövetkezet. MÓDOT KELL TALÄLNI ahhoz, hogy legyen raktár, ahová el tud­ják helyezni a gépeket. Az asszonyok szerint meg is lehetne oldani, csak éppen az illetékeseknek egy kicsit a szövetkezeti vagyonvédelmet kellene elősegítem. A Kölesd-hangosi asszonyok úgy hatá­roztak, hogy fajbaromfi-itenyésztő társu­lást szerveznek, mely nagyon előnyös lesz az asszonyok szempontjából. A ne­mes fajbaromfit és annak tojását 20—40 százalékkal magasabb áron vásárolja meg a földművesszövetkezet, mint a közönsé­ges fajtákat. A bölcskei asszonyok közel kétszázan vettek részt a földművesszövet­kezet nőtanácskozásán és ott is lelkes­hangú gyűlés zajlott le. Nagy figyelem­mel kísérték az ügyvezető beszámolóját, különösen a kül- és belpolitikai kérdése­ket és egyhangúlag elítélték az ENSZ ölösbizottságának jelentését és az ENSZ külön közgyűlését, melyen az úgyneve­zett „magyar kérdés”-t tűzték napirendre SOKAT LEHET TAPASZTALNI egy-egy nőtanácskozáson és az ember ilyen lelkes gyűlés után érzi, hogy a mi asszonyaink és lányaink nemcsak a termelőmunkában, hanem a társadalmi élet minden területén meg tudják állpi a helyüket, élni tudnak a jogukkal, csak segíteni kell őket. Szabó Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents