Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-12 / 214. szám

TOLNA W” VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! c 9 # 0 neMttiaa. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. évfolyam, 214. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1957 szeptember 12. A MAI SZÁMBAN: Mit tapasztaltak csehszlovák barátaink a szekszárdi járásban? Á magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata az ENSZ különbizottságának jelentéséről Az ENSZ XI. közgyűlése az ún. „magyar kérdés“ kivizsgálására öt­tagú különbizottságot küldött ki (A 1132. sz. határozat), hogy „közvetlen megfigyelést szervezzen és állandó­sítson Magyarországon és másutt, ta­núkat hallgasson ki s belátása szerint bizonyítékokat és információkat gyűjtsön és ténymegállapításairól je­lentsen a közgyűlésnek’1 2 3 4 5 6. Ez a határo­zat súlyosan sérti az ENSZ alapok­mánya II. cikk 7. pontjában foglalt alapelvet, amely szerint az alapok­mány „egyetlen rendelkezése sem jo­gosítja fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzék, amelyek lényegileg vala­mely állam belső joghatóságának körébe tartoznak és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy ilyen ügyei­ket a jelen alapokmánynak megfe­lelő rendezési eljárás alá bocsássák.“ A magyar kormány ismét kijelenti, hogy a XI. ülésszak közgyűlése a kü­lönbizottságot az alapokmányban foglalt alapelvekkel ellentétben küld­te ki, ez beavatkozás a Magyar Nép- köztársaság belügyeibe és működése ezért jogtalan. A magyar kormány — amely tisztelettel adózik az ENSZ- nek — sajnálatának tartja, hogy ezt az emberiség magasztos céljainak megvalósítására létrehozott szerveze­tet Magyarország belügyeibe vaió be­avatkozásra használják fel. A különbizottság jelentésében sze­replő elferdített tényekkel, a jelentés rágalmaival szemben a magyar kor­mány szükségesnek tartja kijelen­teni a következőket: 1. Az 1956. október 23 és novem­ber 4-e között Magyarországon kirob bántott fegyveres felkelés a Magyar Népköztársaság alkotmányos állami és társadalmi rendjének erőszakos úton való megdöntésére, a korábbi Horthy-fasiszta rendszer visszaállítá­sára, a magyar nép társadalmi hala­dása ellen irányult — következéskép­pen október 23 és november 4-e kö­zött Magyarországon ellenforrada­lom volt. 2. Az ellenforradalmi felkelést nyu­gati imperialista körök készítették elő, robbantották ki és támogatták. 3. Magyarországon az ellenforrada­lom szervezői és irányítói a volt ki­váltságos osztályok tagjai, előjogai­kat elvesztett feudális, arisztokrata, nemesi körök és a hatalomból kiszo­rított Horthy-fasiszta elemek voltak. 4. A fegyveres ellenforradalmi lá­zadást segítette Nagy Imre és a kor­mányba is beépült csoportjának eskü szegő, áruló, alkotmányellenes tevé­kenysége. 5. A forradalmi munkás-paraszt kormánynak az ellenforradalom ide­jén végrehajtott és további intézke­dései azokon a kötelezettségeken ala­pultak, amelyeket a magyar nép ér­dekeit híven kifejező és biztosító alkotmány a mindenkori kormány szá mára kötelezően előír. Ezek az intéz­kedések az ország törvényes rendjé­nek védelmét szolgálták. 6. A fasizmus feléledésének meg­akadályozását megkövetelik a min­denkori magyar kormánytól nemzet­közi kötelezettségei is. Többek között a szövetséges és társult hatalmak ál­tal 1947. február 10-én Párizsban alá­írt békeszerződés 4. cikke, amely sze­rint „ ... Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmé­ben intézkedett magyar területen min den fasiszta jellegű politikai, kato­nai, avagy katonai színezetű szerve­zetnek, valamint minden olyan szer­vezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben el­lenséges propagandát, ideértve a re­vizionista propagandát, fejt ki, a jö­vőben nem engedi meg olyan effajta szervezeteknek fennállását cs műkö­dését, amelynek célja az, hogy meg­fossza a népet demokratikus jogai­tól.” 7. Azonos kötelezettséget ró a fa­sizmus újraéledésének megakadályo­zására a mindenkori magyar kor­mányra az ENSZ alapokmánya is. 8. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány alkotmányos és nemzetközi kötelezettségeinek megfe­lelően és az ország törvényei alap­ján szembeszállt az ellenforradalmi felkeléssel. Figyelembe véve, hogy az ellenforradalmat nyugati imperialista körök szervezték és ez a békét súlyo­san veszélyeztette, a magyar kormány — mint a varsói szerződés egyik alá­írója — kérte a Szovjetunió kormá­nyát, hogy a magyar fegyveres erők támogatására bocsássa rendelkezésé­re a szerződés alapján Magyarorszá­gon tartózkodó csapatait. A magyar fegyveres erők a szovjet csapatok tá­mogatásával felszámolták az ellen- forradalmat, helyreállították az or­szág törvényes rendjét. A magyarországi ellenforradalom felszámolása magyar beliigy. A ma­gyar kormány intézkedéseiért egye­dül az ország legfelsőbb államhatal­mi szervének, a országgyűlésnek tartozik felelősséggel. 9. Azzal a torz képpel szemben, aine lyet Magyarországról a különbizott­ság fost, a valóság az, hogy a magyar kormány és a dolgozó magyar nép helyreállította az ország alkotmányos törvényes rendjét. Gazdasági életünk stabilizálódott. Az ország lakosságá­nak politikai, kulturális élete és gazdasági tevékenysége normális me­derben folyik. Az elmondottakat teljesen nyilván­valókká teszik a következő tények: II. 1945 óta egymást követik az impe­rialista beavatkozási kísérletek ha­zánk belügyeibe. Az ország felszabadulását követő első években az imperialista körök még úgy látták, hogy a Horthy-fa- sizmus megmaradt belső erői ele­gendők arra. hogy támogatásukkal, belső összeesküvések útján, visszaál­lítsák a Horthy-rendszert. Az ösz- szeesküvések közül utalunk a Nagy Ferenc által szervezett államcsínyre, amelyet az Amerikai Egyesült Álla­mok akkori budapesti követével, Chapinnel együtt készített elő. Ilyen összeesküvést szervezett az amerikai követség közvetlen közreműködésé­vel, az általuk — a nemzetközi jog megsértésével — most is bújtatott Mindszenty József is. Az amerikai imeperialista körök, becsapva az amerikai és angol nép millióit, akik gyűlölik a fasisztákat és súlyos áldo­zatokat hoztak a második világhálio­rúban a fasizmus ellen folytatott harcban, a második világháború vé­gén Nyugatra űzött fasiszta fegyve­res egységeket az általuk megszállt területeken összegyűjtötték és ezeket Ausztria és a Német Szövetségi Köz­társaság területén létesített és irá­nyításuk alatt álló központokban, ka­tonai táborokban ma is fegyverben tartják (Frankfurt am Main, Düs­seldorf, Reichcnbach, Kaiserlautern, Stuttgart, Salzburg stb.). Ezekről a helyekről kém- és diverzánstevékeny- séget is folytatnak a Magyar Népköz- társaság ellen. A Nyugat-Németor- szág területén levő katonai és kém­szervezetek tevékenységét a münc­heni központ irányítja, amely a Marie Theresie Strasse 43. szám alatt mű­ködik és amelynek egyik amerikai vezetője — az utóbbi időben — Sin­ger alezredes. Szervezeteik különféle fedőnevek alatt működnek. Zirndorf- ban az Altwerd Strasse 8. szám alatt pl. egy ifjúsági otthon működik, amely valójában az amerikai hírszer­ző iroda (CIC) iskolája. Vezetője a német származású Reicher. Azzal a szándékosan valótlan állítás sál szemben, hogy az elmúlt év őszén Magyarországon spontán népi felke­lés tört ki, cáfolhatatlanul bizonyít­ható, hogy október 23-án éjjel a fő­városban 27 kilométeres sugarú kör­zetben több ponton egy időben egysé­ges katonai terv szerint összehangolt fegyveres támadást intéztek fontos állami és katonai intézmények ellen. Ostrom alá vették a Rádiót, a nem­zetközi vonalak telefonközpontját, a pályaudvarokat és más közlekedési csomópontokat. Előre felkészített szervezett rohamcsoportok megtá­madták a VIII., IX., XII.. XIII. ke­rületi laktanyákat, a IX. kerületi fegyverraktárakat és a II., VIII., XI. és XII. kerületi katonai objektumo­kat, a II., VIII., XIII. kerületi gép­kocsi-telepeket. A-fegyveres felkelés ellenforradal­mi. fasiszta jellegét domborítja ki és bizonyítja az is, hogy október 23 és november 4 között újra megalakul­tak a, második világháború után be­tiltott fasiszta pártok. 17 reakciós, fasiszta párt alakította meg országos központját és kezdte meg működé­sét. Köztük Horthy hírhedt kormány­zópártja, a Magyar Élet Pártja, a Faj védő Keresztény Magyar Párt stb. Az ország különböző helyiségeiben jóval nagyobb számban alakultak külön­böző néven fasiszta pártok. Komá­rom megyében Szomód és Tát közsé­gekben, Győr megyében Téten stb. szervezkedett a nemzetközi közvéle­mény előtt ismert náci párt, a Nyi­laskeresztes Párt is és a házak falain megjelent a horogkereszt. A nép vív­mányait támadó reakciós, fasiszta pár tok fellépésének velejárója volt a nemzetközi gyűlölködés felszítása, az irredentizmus, az antiszemitizmus és a fehérterror. Az ellenforradalmárok százával gyilkolták Budapesten és szerte az or szágban a különböző világnézetet valló haladé embereket, kitüntetett munkásokat, termelőszövetkezeti el­nököket, köztisztviselőket. Pápán és Miskolcon dolgozó embereket gyil­koltak meg csak azért, mert zsidók voltak. Budapesten 1700, az ország­ban több mint háromezer halálra­ítélt bebörtönzöttet csak a^&cradalmi munkás-paraszt kormány idejében bekövetkezett fellépése mentett meg az életnek. A meggyilkoltak között nem akadt egyetlen volt gyáros, földbirtokos vagy a Horthy-rendszer államhatalmi szervezetének volt tagja. s A „népi” és „spontán“ jelleg vilá­gos cáfolata, hogy az ellenforradal­márok fegyveres csoportjai saját ka­tonai bázisuk kiszélesítése céljából tervszerűen, egységesen megszervez­ve kiszabadítottak a börtönökből 3324 háborús bűnöst, népellenes bű­nöst, fasisztát, kémet, összeesküvőket stb. és 9962 jogerősen elítélt közönsé­ges bűnözőt (gyilkosokat, rablókat, tolvajokat stb.). Ezeket azonnal fel­fegyverezték. Az ellenforradalmi bandák rabol­tak és gyújtogattak. Felgyújtották és kirabolták a Corvin Aruházat, a Magyar Divatcsarnokot, a Minőségi Állami Áruházat, a Napsugár Áru­házát stb. Felgyújtották a Nemzeti Múzeumot, a Royal Szállodát és több más középületet. Az ellenforradalom a magyar nép­nek rendkívül nagy anyagi károkat is okozott. Csak az elrabolt és elpusz­tult áruk értéke sokszázmillió forint. Az ellenforradalom által okozott kár 22 milliárd forint. *A nyugati imperialista körök uszí­tásának, felelőtlen ígérgetésének és csábításának hatására mintegy 180 000 ember — köztük több mint 30 000 fiatalkorú gyermek — hagyta el hazáját és tengődik ma nehéz sor­ban, kevés kivétellel nyomorban, ide. gén földön. Nagy Imre és kormányon belüli csoportja alkotmányellenes intézke­déseivel a törvényes rend ellen tá­madt, az ellenforradalmat támogatta. Legkirívóbb törvénytelen, alkotmány ellenes intézkedései: a) Semmibe vette az ország legfőbb államhatalmi szervét, az országgyű­lést, sőt önhatalmúlag intézkedést tett annak feloszlatására. b) Félreállította az Elnöki Taná­csot, egyetlen intézkedését sem ter­jesztette jóváhagyásra az Elnöki Ta­nács elé. c) Megszüntette a kormány műkö­dését és alkotmányellenesen egy szűk kabinettel kormányozott. d) Betetőzésül ellentétben az or­szággyűlés által megszavazott 1955. év III. számú törvénnyel és a nem­zetközi joggal, felmondta a varsói szerződést, kierőszakolta a szovjet csapatok visszavonását Budapestről. Mindez nyilvánvalóvá teszi Nagy Imre és társainak esküszegését, áru­lását. Az Amerikai Egyesült Államok és más nagyhatalmak imperialista kö­rei — mint már erre utaltunk — a békeszerződésben vállalt kötelezett­ségé,ik ellenére évek óta segítik és szervezik a fasiszta propagandát és előkészítették az októberi ellenforra­dalmi felkelést. Ennek bizonyításá­ra szolgálnak a következők: a) A népi demokratikus országok ellen irányuló aknamunka céljaira már a második világháború befejezé­se után közvetlenül nagy összegeket fordítottak, majd az Amerikai Egye­sült Államok szenátusa megszavazta az ún. ,.1951-es Kölcsönös Biztonsági Törvényt“, amely 100 millió dollárt, 1956 óta évi 125 millió dollárt bizto­sít a népi demokratikus országok alá- aknázásának céljaira. b) Az amerikai kongresszus 1950- ben beiktatta az ún. I.odge-törvényt, amelynek célja az volt, hogy kommu­nistaellenes légiók toborzását segítse elő. A légió létszámát 12 500 főben állapították meg, amelyet a továb­biak során 25 000-re kívántak fel­emelni. A légiók tagjait a szocialista országok menekültjeiből toborozzák. Ezek az emberek különböző kikép­zésben részesülnek és az amerikai hadseregben eltöltött szolgálat után megkapják az amerikai állampolgár­ságot. c) Kidolgozták a népi demokratikus országok rendje megdöntésének ún. kétlépcsős stratégiai tervét. Ezek sze­rint az imperialista körök minden eszközzel támogattak minden olyan belső erőt, amely a népi demokrati­kus rend ellen mozgósítható. d) Stratégiai terveik megvalósítá­sa, aknamunkájuk hatékonyabbá té tele érdekében Münchenben agitáci- ós és propagandaközpontot is létesí­tettek, amely szorosan együttműkö­dik a kém- és diverzánsszervezetek központjával. Két rádióadót (Szabad Európa, Amerika Hangja) tartanak üzemben, amelyek a Magyar Népköz társaság rendszerét és kormányát gyalázó műsort sugároznak, biztat­ják az ellenforradalmi elemeket, fel szólítják őket a rendszer megdönté­sére. Ezek a rádió állomások az el­lenforradalom alatt a lázadók tevé­kenységének fő irányitói között vol tak. A Szabad Európa-rádiö Bell ez­redes nevű munkatársa, akiről tud­juk, hogy amerikai kémszervezet al­kalmazottja, szabta meg a taktikát és diktálta a követeléseket. Amikor pl. a magyar kormány a vérengzések megszüntetése céljából tűzszünetet hirdetett és ezt a törvényes fegyve­res alakulatok be is tartották. Bell ezredes arra uasította a lázadókat, hogy ne tartsák be a tűzszünetet, ne adják ki kezükből a fegyvert, hanem folytassák a harcot a törvényes rend teljes széjjelzúzásáig. Az Amerikai Egyesült Államok és más nagyhatal mák imperialista körei kémeket, di- verzánsokat küldtek országunkba, segítségükkel ellenforradalmi szer­vezeteket hoztak létre (Fehér Parti­zánok, Hűségmozgalom stb.) Ezek tevékenységét a Szabad Európa-rá- dión keresztül irányították, amely jelzett adásokkal tartott kapcsolatot a Magyarország területére dobott el lenséges csoportokkal. e) A müncheni propagandaközpont ból szervezték a Magyarország ellen irányuló ballonakciókat is, amelyek segítségével röpcédulákat juttattak el országunkba. Ballonok útján ter­jesztették az általuk életrehívott el­lenforradalmi szervezetek céljait szolgáló röpcédulák egy részét, így pl. az 1956 elején „nemzeti ellenállá si mozgalom” néven szervezett fa­siszta-mozgalom röpcéduláit. Ezeket Münchenben nyomtatták. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents